Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
A Minisztertanács napirendién A Népújság Európa fóruma NDK A KNEB iskolaegészségügyi vizsgálata Válaszol: Ewald Moidt külügyminiszter-helyettes — Az ön véleménye szerint, melyek az 1972-es év legfontosabb eseményei az európai béke megszilárdítása szempontjából? — 1972-ben a szocialista közösség államainak kezdeményezései adták a hatalmas ösztönző erőt az enyhülési politika európai folyamatában elért sikerekhez. E kezdeményezések közül is kiemelkedik a prágai „Határozat a békéről, a biztonságról, és az európai együttműködésről.” Ezt 1972. elején hozták a varsói egyezmény tagállamai. Az eredmények és sikerek alapfeltétele azonban a Szovjetunió és a többi szocialista állam politikai és gazdasági ereje, a közös cselekvés, és a szocialista közösség összehangolt külpolitikája volt a tárgyalások minden fázisában. — Kedvezően hatottak az európai politika alakulására az utóbbi időkben létrejött egyezmények, így elsősorban a Szovjetuniónak és a Lengyel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársasággal 1970-ben megkötött egyezménye, továbbá annak az alapszerződésnek az aláírása, amely az NDK és az NSZK közötti kapcsolatokról intézkedik. — Ezek az egymást kölcsönösen kiegészítő és egységet alkotó szerződések a második világháború és a háború utáni korszak következményeképpen kialakult helyzet realitásának elismerését jelentik — belea pontos számadatok kidolgozása még az elkövetkező napok, Hetek feladata, de, hogy az 1972- es évi eredmények boldog új esz tendőt hoznak-e, az hozzávetőlegesen már mindegyik gazdálkodó .egységünknél ismert. Megyénk iparában jelentős szerepet játszó néhány vállalatot kérdeztünk meg az elmúlt év eredményeiről, s mint a válaszokból is kitűnik, jó hatással voltak a gazdálkodásra a termelékenység Javítását, a jobb szervezést hangoztató programok. AZ EGRI FINOMSZELVÉNYGYÁRBAN Győrffy Ferenc gazdasági igazgató tájékoztatása szerint minden részfeladatot sikeresen teljesítettek. Árbevételi tervüket mintegy 10 millió forinttal teljesítették túl — 620 milliós termelési értéket produkáltak, s körülbelül 10—12 százalékos növekedést értek el az exportban is. Egyre keresettebbek külföldöd a Mecman automatika- elémek, az olajszabályozók és a Diesel porlasztóberendezések. Szinte teljes egészében a termelékenység javulásával növelték termelésüket: ezeket az eredményeket a tavalyinál alacsonyabb létszámmal érték el. A gyártmányszerkezet gazdaságosabbá tétele^ a műszaki szervezési intézkedések révén mintegy 10 milliós nyereségre számítanak. Mátra vidéki FÉMMÜVEKBOL szintén jó híreket hallottunk. Több mint 35 százalékos eredménynövekedésre számítanak, termelésük nyolc százalékkal több a tavalyinál. B'.lsősorban a készletekkel való gazdálkodás javulása figyelemreméltó: 7,8 százalékkal kisebb készlet mellett növelték mintegy 70 millióval a termelésüket. A létszám itt is alacsonyabb az elmúlt évinél. Még néhány számadat a tavalyi munkáról: közel hétszázalékos bérszínvonal-növelést értek el, ami 2200 forintos személyenkénti átlagjövedelem-emelkedést jelent. Ügy tervezik, iagy legalább üt nappal több értve a fennálló európai határok sérthetetlenségét is. — Az európai biztonsági értekezlet összehívásáról Helsinkiben folytatott sokoldalú tárgyalások máris meghozták első gyümölcseiket. Az NDK egyenrangú államként vesz rés fi . ,::en az előkészítő tárgyc . -kon. ,s c-f". előmozuü ja eg; olyan tárgyalási alap megteremtését, ameiy lehetővé teszi az európai biztonsági értekezlet összehívását 1973-ban. — Mindezen események és fejlemények hatására megszilárdult Európa békéje és biztonsága. — Hasonló folyamat zajlik le az ENSZ keretében is. Az NDK tagja lett az UNESCÓ- nak, állandó megfigyelői ott vannak az ENSZ New York-i és genfi értekezletein, és most már tagja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE). Ezzel sikerült áttörni azt a korlátot, amelyet az imperialista körök évek hosszú során át állítottak, hogy megakadályozzák az NDK egyenrangú félként való részvételét az ENSZ és szervezetei munkájában. — Milyen várakozásokkal tekint ön az NDK 1973, évi külpolitikája elé? — Az NDK jó eredménynyel zárja az 1972-es év mérlegét, gazdasági fejlődésének és külpolitikai tevékenységének szempontjából egyaránt. — Az NDK erőteljesen hozzájárult az európai béke biztosításához, s bizakodással tekint az 1973. évi fejlemények elé. nyereséget fizetnek, mim tavaly. A MÁV gyöngyös KITÉRŐGYÁRTÖ ÜZEME az átlagosnál nehezebb esztendőre tekint vissza, ezért is figyelemre méltó a gazdálkodásuk sikere. Nem gyártottak nagy sorozatokat egy- egy termékből, gyakran kellett átállni újabb és újabb gyártmányra; ám tervüket némileg még túl is teljesítették. 243 milliós termelési értéküket — ahogyan arról Szabó László főmérnök tájékoztatott — állandó létszámhiány mellett érték el; lényegesen javult a munka termelékenysége. Sikeresen kivették részüket a metró második szakaszának építéséből: — A szocialista testvérországok együttműködésének további kiszélesítése. és a szocialista integráció további megszilárdítása azok az elsődleges tényezők, amelyek erősítik az egész szocialista közösséget, és annak minden egyes tagját. Az NDK a maga részéről — mint eddig is — azon lesz, hogy aktív hozzájárulásával előmozdítsa e folyamatot. — Az NDK a jövőben is síkra fog szállni a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért az államok közötti kapcsolatokban. Ebből az elvből kiindulva az NDK általában készen áll arra. hogy a nemzetközi jog alapján, minden előzetes politikai és gazdasági feltétel nélkül bármely állammal diplomáciai kapcsolatokat létesítsen. — Az NDK meggyőződése, hogy 1973-ban az ENSZ egyenjogú tagjaként gyümölcsöző munkát végezhet az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvek megvalósításáért. — Az előttünk álló minden feladat teljesítésének döntő feltételét abban látjuk, hogy szilárdítsuk testvéri kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal. — Engedjék meg, hogy az alkalommal élve, baráti üdvözleteimet küldjem a testvéri magyar népnek. 1973-ra új sikereket kívánok a Magvar Népköztársaságnak a szocializmus felépítésének nagy munkájában. Tanácsi vállalatunk, a Heves megyei VAS- ÉS FÉMIPARI VÁLLALAT b végső hajrában szintén sikerrel fejezte be az évet. 1972. utolsó napjaiban is az öntödei rekonstrukción dolgoztak, a kúpolókemencéket építették át. Ezzel az öntödei részleg az idén jóval nagyobb kapacitást tud majd biztosítani. Évközi lemaradásukat az öntők sikeresen pótolták, túlteljesítették a nyereségtervüket is. A két évvel ezelőtt elkezdett műszaki fejlesztési beruházások tavaly már éreztették hatásukat. A korábban sok gondot jelentő öntödei bérek 14 százalékkal nőttek, s ez biztosítja a munkáslétszám stabilizálódását is. (hekeli) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az 1971/72-es oktatási évbén megvizsgálta az iskolaegészségügy helyzetét. Azt vették szemügyre, kellően biztosítottak-e a tanulóifjúság harmonikus testi és szellemi fejlődésének, egészségvédelmének feltételei, az iskolai környezet, a tanulóifjúság gyógyító-megelőző egészségügyi ellátása és az egészséges életre történő nevelés megfelel-e a követelményeknek, milyen egészséget károsító tényezők jelentkeztek, s hatásos-e a küzdelem ezek ellen. Az ellenőrzés hét megyében 354 iskolára terjedt ki. Közülük 250 általános iskola, 25 gimnázium, 30 szakközépiskola, 33 iparitanuló' intézet, 16 egyéb oktatási intézmény volt. Emellett vizsgálták az érintett egészségügyi intézményeket, valamint az irányító oktatási és egészség- ügyi szervek tevékenységét is. A vizsgálat megállapításaiban kifejeződik, hogy a társadalom és a családok jelentős anyagi ráfordításai és az iskoláskorúak egészségvédelmére ható egyéb intézkedések eredményeként megváltoztak az iskolai tanulók életfeltételei, táplálkozási viszonyai. Javult egészség- ügyi ellátottságuk, kialakultak és fejlődtek a gyermekek gyógyítását szolgáló járó- és fekvőbetegellátó intézmények, folyamatosan növekedett a gyermekorvosok száma. A megelőző munkában az anya- és gyermekvédelem területén volt a leggyorsabb a fejlődés. A fiatalok ma egészségesebbek, mint a felszabadulás előtti, hasonló korú generáció volt. A tanulók súlya és magassága a korábbi évek adataihoz viszonyítva növekedett. A változások mindenekelőtt a halálozások és megbetegedések csökkenő tendenciájával, a testi fejlődés gyorsulásával, az életkor lényeges meghosszabbodásával mérhetők. Az ifjúság egészségvédelmének alapvetően pozitív jelenségei mellett — mint a vizsgálat rámutatott — állandóan ható kedvezőtlen tényezők is jelenkeznek. Az oktatásban az MSZMP Központi Bizottsága által feltárt fogyatékosságok, az urbanizáció ártalmai és más tényezők is figyelmeztetnek, hogy ezek hátrányosan hatnak a fiatalság helyzetére, mérséklik az egészségügyi ellátás eredményeinek kibontakozását. A gyermekek egy része egészségi károsodással éri el az iskoláskort. Az elváltozások, illetve a krónikus betegségek aránya az egymást követő korosztályoknál megközelítően azonos. Az iskolaegészségügyi munka ezeket Újsághír: 1972. december »-én a káli Egyetértés és a liompolti Cj Barázda Tsz egyesült. Üj év, új nyitány. Való ez a mondás a káli és a kom- polti szövetkezet tagságára, akik most, az új évben közös erővel látnak munkához. Az egyesült termelőszövetkezet káli központi irodájában Kassa István elnökkel beszélgetünk. — Az élet követelte az egyesülést — emlegeti az elnök —. Közös a két község határa, a földterület,' mégis különböző okok miatt eddig nem került sor az egyesülésre. Pedig külön-külön nehéz volt eredményesen gazdálkodni. Évről évre gondot okozott az is, hogy mind a káli, mind a kompolti szövetkezel tagsaga elöregedett, igy csökkent a munkaerő. Ezen pedig csak több géppel, koncentrált üzem- és munkaszervezéssel lehet segíteni. Az új évben nagyobb területen, jobb földrajzi környezetben szeretnénk megvalósítani elképzeléseinket. — Mi előzte meg az egyesülést? — Előkészítő bizottság alakult a két szövetkezet képviselőiből, amely komoly köz- gazdasági és üzemtani elemzéssel bizonyította az egyesülés fontosságát. Mindkét szövetkezel tagsága megértette Egyesülés után Kaiban az érveket és kedvező politikai légkörben döntöttek az egyesülés mellett. — Milyen nevet adott a tagság az új szövetkezetnek? — Petőfi születésének 150. évfordulója tiszteletére a tagság úgy határozott, hogy a nagy költő és forradalmár nevét adják a közös gazdaságnak. Így lett káli Petőfi Tcrmelöszö vetkezet. — Most' az összevonás után mennyi a tagság létszáma? — Közel ezer fő, az aktív dolgozók száma azonban csak 340. — Milyen elképzelésekkel kezdik az új gazdasági évet? — a növénytermesztésben hozzálátunk a komplex gépesítéshez. Korszerűsítjük a kertészetet, rátérünk a nagyüzemi fóliás zöldségtermesztésre. Kiemelt feladatnak tekintjük a szarvasmarha-tenyésztést. —Ez utóbbit hogyan valósítják meg? — A szarvasmarha-program segítséget nyújt ehhez. A már meglévő káli szakosított szarvasmarha-telep mellett bővitjük majd a kompolti üzemegységben levő települ Uk A ssai: vuamaríia-lct? számot pedig 1300-ra növeljük. — Mekkora területen gazdálkodnak? — 4500 hektáron. — Hogyan alakul majd a szántóföldi termelés? — A terület nagy részén kenyérgabonát termelünk, a többin kapásnövényeket, főként kukoricát, illetve pillangósokat. — A pillangós növénytermesztés hogyan szolgálja az állattenyésztést? — A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését gazdaságunkban részben a pillangósokra alapozzuk. A takarmány- és a kukorica-termesztés komplex gépesítésével lehetőség nyílik a folyamatos szálas- és abraktakarmány- ellátasra, amelyet lucerna- lisztkészítő üzem segít majd. Ezt várhatóan már az idén felépítjük. A Üj üzemben, nagyobb területen magalapozott tervekkel kezdik meg a gazdálkodást a káli Petőfi Termelőszövetkezet dolgozói. A tagság szorgalmas munkája, s a körültekintő szervezés biztosítéka az eddigieknél eredményesebb termelésnek. . . . (merUuäZ) ■ Vállalatok az elmúlt évről Teljesültek-e a tervek? csak kis mértékben tudja csökkenteni. A vizsgálat tapasztalatai utalnak arra is, hogy a középiskolai és az ipari tanulók számának gyors növekedése a beruházási eszközök tekintélyes részét kapacitás növekedésre fordította és az igényeknél jóval kevesebb jutott a színvonalasabb oktatási feltételek megteremtésére. Ennek következni <? nyeként a megvalósult létesítmények egy részéből hiányoznak a napközis és a tor natermek, az Orvosi szobái:, mosdók, öltözők stb. Az oktatási beruházások nem tudták pótolni az elavult iskolaépületeket. Az iskolai beruházásokat nagymértékben visszaveti az elmúlt években kialakult szabadáras rendszer. A kötött, meghatározott költségvetési lehetőségekkel rendelkező beruházók a kivitelezők szabad ármozgásával nem képesek lépést tartani. A mennyiségi célt szolgáló tervezési irányelvek a fejlődés jelenlegi szakaszában már nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Az iskolák jelentős részénél a felújítási pénzeszközök a legszükségesebb állagmegóvási munkák elvégzését sem teszik lehetővé, ezekben az épületekben az oktatással kapcsolatos minimális egészségügyi követelményeket sem tudják kielégíteni. Az általános iskolák csupán 26 százalékban, a középiskolák 80 százalékban, az iparitanuló intézeteknek pedig csak felében van tornaterem. Az iskolák belső felszerel tségét — : még az ú i épületek ben is —- d régi , elavult technikai sr ínvona i jellemzi. Represent a tív felmérések szerint a tanulók 78 százaléka a t ;es tméret' in ek megfelelő nagyság ú padokban ül. A Eiata .1 kor'-an kialakuló egész ségiv árnyoclás űz égvén es a társíj dalom sm vn ára egvarán! téri iet iele \t. Eb ól következően az 3 k ■' i a e^ó- -i z ség úgy ne1 i, mint társadalmi méretű in .egélőzésn ek megkutározó a szereoe. A népi elienörzés országos vizsgálatának ug; r&aakkor általános megáliapítása. hogy az iskolaegészségügyhöz Fűződő társadalmi érdek nem érvényesül megfelelően a gyakorlati munkában. A növekvő szükségletekhez, a már ma is kielégítő igényekhez viszonyítva több tekintetben is lényeges elmaradás mutatkozik. Az oktatási rendszerben és az egészségügyi intézményhálózatban rejlő lehetőségeket még nem használják ki megfelelően. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szerint az előrehaladást — az anyagi keretek korlátozottsága mellett — szemléleti, szervezeti és irányítási hibák, illetve gondok akadályozzák. Az iskolaegészségügyi helyzet további javítására vonatkozó rövides hosszabb távú tennivalókat az MSZMP Központi Bizottságának határozatán alapuló oktatáspolitikai feladatokkal együtt fogalmazzák meg az állami rendelkezések (MTI) Kormányrendelet a levegő tisztaságának védelméről A kormány csaknem két évvel ezelőtti határozatának megfelelően az építésügyi és városfejlesztési miniszter most nyújtotta be előterjesztését a Minisztertanácshoz a levegőtisztaság-védelem átfogó jogi szabályozásáról. Ennek alapján született meg a Minisztertanács rendelete, amely a levegőtisztaság-védelem hatékony ellátása érdekében meghatározza a káros légszennyezés fogalmát, a légszennyezők körét és mindazokat a követelményeket, feladatokat, amelyeket az érintett szerveknek teljesíteniük, illetve ellenőrizniük kell. Az új rendelet melléklete 31 szennyező anyagra vonatkozóan állapítja meg a kiemelkedően védett, a védett és az egyéb védettségű területi kategóriába sorolt vidékek levegő- minőségi normáit. Ugyanakkor a rendelet előírja, hogy különféle állami szabványokban, illetve külön jogszabályban kell meghatározni és közzétenni a szeny- nyező forrásoknál kibocsátott szennyező anyagok megengedhető mértékét, s mérésének és ellenőrzésének módszerét. Az új rendelkezés meghatározza az érdekelt miniszterek és a tanácsi építésügyi szakigazgatási szervek fél- adatait, hatáskörét. A „Barátság 11.” kőolajvezetéken érkező nyersolajat dolgozza fel Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vél lalat új atmoszférikus és vá- jminuleiüUlUwiüä üäctua. i$7ä. jaaiuat iu, peiUeí
