Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

Tűzszünet Vietnamban Elhuny! Gárdos Mariska ffolytatás az 1.' oldalról.) Szerdán, a kora reggeli órákban az egy hónappal ez­előtt rommá bombázott Ha­noi repülőtér helyett az el­nöki palota bankett-termé­ben búcsúztatták a párizsi megállapodás ürtnepélyes aláírására a francia fővá­rosba induló Nguyen Duy Trinh miniszterelnök-helyet­tes, külügyminisztert. Az ün­nepélyes búcsúztatáson Ton Duc Thang, a VDK elnöke, he Duan, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, Truong C/iinh. a VDK nem­zetgyűlése állandó bizottsá­gának elnöke és a VDK kor­mánya tagjainak többsége mellett jelen voltak a dip­lomáciai képviseletek veze­tői és a Hanoiban akkredi­tált külföldi tudósítók is. Pham Van Dong, a VDK kormányának elnöke rövid, meleghangú beszéddel bú­csúztatta a történelmi Jelen­tőségű eseményre utazó kül­ügyminisztert Az Egyesült Államokkal kötött megállapodás a viet­nami béke helyreállításáról, a vietnami nép áldozatos harcokkal kivívott nagy győ­zelme, hangoztatta a mi­niszterelnök. majd köszöne­huszonOt esztende­-!E, 1048. január 25-én dör­dült el az a három pisz­tolylövés, «mely véget ve­tett Mahatma Gandhi életé­nek. Gandhi hatalmas tömeg előtt imára készült, amikor az akkori idők hírhedt fa­natikus hindu szervezetének, a Rastrija Se vak Sangha M .írtnak egyik embere, név . eiánt Godse, közvetlen Joö- ■r-’ből háromszor rólőtt „Ó, enem”, ezek voltak Gamd- utolsó szavak Nyomóén ;halt TP. három pisadlylövés Ma­len előzményei náirá- ítják a figyelmet annak z embernek személyes agédiájára, aki jellemének ■ >- i nden ellentmondásossága .>* bonyolultsága mellett két­ségkívül a század nemzeti ’ ü ggetlenségi mozgalmainak egyik legmegragadóbb, leg- :i agy óbb alakja volt, A gyilkosság időpontja íem véletlen. Amikor hosz- zú huzavona után 1947. au- isztus 15-én az angol pob- ika kénytelen volt bele­egyezni az indiai gyarmat- birodalom függetlenné válá­sába — ezt úgy tette meg, hogy elvetette az újonnan létrejövő két állam, India és "’akisztán között a viszály nagvait. A londoni „vonal­iak” az volt a lényege, hogy z indiai gyarmatbirodalom- an a társadalmi és gazda- ági választóvonalak elködö- sítésével a hinduk és moha­medánok vallási különállá­snak érzését erősítse. Ez a •olitika mind a hinduk, mind, a mohamedánok sorai­ban évszázados bizalmatlan­ságra támaszkodott —, ezérj is válhatott sikeressé. Az 1973. teaaár Hu osüiörtők tét mondott mindazoknak a népeknek és kormányoknak, amelyek következetes és ha­tékony segítséget nyújtottak a vietnami nép katonái, po­litikai és diplomáciai fron­tokon vívott harcához. A megállapodás jó alapot teremt arra, hogy a vietna­mi nép a kivívott nagy gyó­A párizsi Vietnam-konf©- rencián részt vevő négy kormány külügyminiszterei szombaton, január 27-én dél­előtt Párizsban eláírják a vietnami békemegállapodást, s az ezzel kapcsolatos há­rom jegyzőkönyvet, szomba­ton délután pedig a VDK és az Egyesült Államok kül­ügyminiszterei külön is alá­írják a megállapodást és négy kapcsolt jegyzőköny­vet (a megállapodás szöve­ge mindkét esetben azonos, csak a bevezető rész külön­bözik) — jelentette be La Dúc Tho, a VDK-küldöttség különleges tanácsadója Pá­rizsban, szerdán délután tar­tott sajtóértekezletén, több száz újságíró előtt A nagy érdeklődéssel vért sajtóértekezleten Le Dúc Tho ismertette a megálla­«gyík oldalon a Mohamedán Liga a maga egyre élesebben hindu ellene» és külön pa­kisztáni államot követelő po­litikájával — a másik olda­lon. a Gandhi által vezetett indiai Kongresszus Pánt erő­södő hindu jellegével meg­könnyítette a gyarmatosító aknamunka sikerét. ÍGY TÖRTEN HETEIT, hogy amikor a kettéosztott India végül független lett, a szakadást mindkét oldalról irtózatos öldöklés követte. Menekülték áradata özönlött át a határon mindkét irány­ban. A menekültvonatokat és karavánokat mindkét ol­dalon szörnyű as kegyetlen támadások érték. A hivata­los jelentések 200 ezer ha­lottról beszéltek, de a szak­értők úgy vélik, hogy a ha­lálos áldozatok száma meg­közelítette a milliót, a mo­dem kor egyik legnagyobb, kényszerű „népvándorlásá­ban” pedig 15 millió ember lépte át az új határokat. Gandhi ebben a rendkívül feszült, végzetes elhatározá­sokkal terhes időpontban is­mét bebizonyította emberi nagyságát; azt, hogy tisztes­ség és emberség dolgában messze felülemelkedett ko­rának polgári politikusain — beleértve az indiai kong­resszus vezetőinek többségéi is. Ganghi már 1947. decem­berétől kezdve élesen bí­rálta a kongresszus akkori vezetőségének azonosulását az indiai burzsoáziával, a vezető pártkörökben elhara­pózó korrupciót. Gyötrő önvizsgálatot tartva, úgy vél­te, hogy az elmúlt évek kongresszuspolitikája is visel bizonyos felelősséget a ket­téosztás során bekövetkezett vérontásért. Ezért 1948. ja­nuár 13-tól kezdve tiltakozó böjtöt tartott, még folyadé­kot sem vett magához. A bojt időszakában arra kény- szeri tette a kongresszus ve­retesé*, hogy a ’-fttemrtfr­zelem után tovább folytat­hassa harcát a szocializmus építéséért, dél felszabadítá­sáért, az ország békés egye­sítéséért — mondotta a VDK kormányának elnöke. Nguyen Duy Trinh szer­dán délelőtt Hanoiból útnak indult Párizsba. podás és a jegyzőkönyvek főbb intézkedéseit és méltat­ta azok jelentőségét. Mindenekelőtt hangsú­lyozta: a megállapodás alá­írásával a vietnami nép, az amerikai nép és a világ bé­keszerető népei igen nagy győzelmet aratnak. A megái, lapodás és a csatolt jegyző­könyvek nagy jelentőségű, alapvető jogi okmányok egé­szét alkotják. A megállapodás alapvető pontjai közül Le Dúc Tbo mindenekelőtt kiemelte, hogy az leszögezi: az Egyesült Ál­lamok tiszteletben tartja Vi­etnam függetlenségét, szuve­renitását, egységét és terü­leti sérthetetlenségét, mint azt az 1954-es genfi egyez­mények megállapították. Az Egyesült Államok tartózko­dik katonai tevékenysége folytatásától, s a dél-vietna­mi belügyekbe való beavat­kozástól, s kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tart­ja a dél-vietnami lakosság önrendelkezési jogát. „Rend­kívül fontos és alapvető pontok ezek, hangsúlyozta Le Dúc Tho, melyek szava­tolják országunknak hosszá évek küzdelmei után vissza­hódított függetlenségét és szabadságát”. Jolitikal téren a megálla­podás pontjai a jelenleg ki­alakult dél-vietnami helyze­tet tükrözik — mondotta a továbbiakban —, vagyis azt, hogy van két kormányzat, két hadsereg és két övezet külön-külön az ellenőrzésük alatt, továbbá három politi­kai erő. Ebből a helyzetből kiindulva a tűzszünet után a két” dél-vietnami félnek a következő feladatokat kell teljesítenie: kapcsolatos, rendezetlen adósságok fejében 125 millió dollárt fizessenek Pakisz­tánnak. Január 18-án a kongresszus vezetősége, a pakisztáni főmegbízoét, sőt még a szélsőséges hindu szervezetek edött, elítélték a vérontást, s kötelezték ma­gukat, a két új ország kö­zötti problémák békés meg­oldására. Gandhi ekkor hagyta ab­ba a böjtöt Mégis — már a követke­ző napion — a böjt utáni el­ső nyilvános ima 6orán, kéz­zel készített primitív bom­bát hajítottak Gandhi felé. A bomba célt tévesztett se­besülés sem történt de • merénylet megmutatta, hogy Gandhi a félkatonai oszta­gokkal is rendelkező szélső­séges hindu csoportok gyű­löletének középpontjába ke­zűit. Alig néhány nappal ké­sőbb, a második merénylő bomba helyett pisztolyt vá­lasztott és kioltotta Gandhi életét MAHATMA GANDHI meggyilkolásának körülmé­nyei és előanényei ismétel­ten bebizonyították, hogy az indiai függetlenségi mozga­lom vezetőjét, aki az első világháború évei óta állott e mozgalom élén, nem lehet leegyszerűsített szempontok alapján megítélni. Nem vi­tás, hogy Gandhi az indiai polgári osztály érdekeit kép­viselte. Ám ezt olyan 'idő­pontban tette, amikor en­nek az osztálynak az érde­kei egybeestek az egész in­diai nép érdekeivel. S ami ennél is fontosabb, Gandhi mély együttérzéssel viselte­tett a szegények és elnyo­mottak iránt. Ebből fakad* hallatlan tömegbefolyása, s az a páratlanul szoros kap­csolat, amely az indiai nép legszélesebb rétegeivel egy­befűzte, * ■ -----­1 . Meg kell valósítani « nemzeti megbékélést és egyetértést; meg kell szün­tetni a gyűlölködést, s létre kell hozni az átfogó nemze­ti egységet; 2. Biztosítani kell a nép számára a demokratikus szabadságjogokat; 3. A tűzszünet után a két dél-vietnami félnek azonnal tanácskozásokat kell kezdeni a megbékélés és nemzeti egyetértés három egyenlő összetevőből álló országos ta­nácsának megalakítására, az országos tanács megalakítá­sa után alacsonyabb szinte­ken is meg kell alakítani e tanácsokat, a két dél-vietna­mi félnek a lehető legha­A vietnami nép és az egész haladó emberiség nagy győzelmeként értékelik a szovjet fővárosban a VDK és az Egyesült Államok kö­zött, Párizsban parafáit meg­állapodást. A szovjet közvélemény a parafáiéiról szerdán hajnal­ban, a TASZSZ-nak és a moszkvai rádiónak a VDK külügyminisztériumi közle­ményét ismertető jelentésé­ből szerzett tudomást A kommentárok a párizsi diplomáciai sikert általában három tényezővel magya­rázzák. Mindenekelőtt a vi­etnami nép hősi helytállásá­ra hivatkoznak, amely külö­nösen nagy szerepet játszott Szerdán nyilvánosságra hozták a „Vietnami háború befejezéséiül és a béke hely­reállításáról szóló megálla­podás”' teljes' szöveget, ame­lyet a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és az Ame­rikai Egyesült Államok hi­vatalosan 1973. január 27-én fog aláírni Párizsban. A megállapodás mindenekelőtt tisztázza a vietnami nép alapvető nemzeti jogait: „Az Egyesült Államok és min­den más ország tiszteletben tartja Vietnamnak, a Viet­namra vonatkozó 1954. évi genfi egyezményekben elis­mert függetlenségét, szuve­renitását, egységét és terü­leti sérthetetlenségét.” A megállapodás kimondja: „1973. január 27-én GNT 24.00 órától (közép-európai idő szerint 1973. január 28- án 01.00 órától) Dél-Vietnam egész területén megvalósít­ják a tűzszünetet- Ugyanab­ban az órában az Egyesült Államok beszünteti száraz­földi, légi es haditengeré­szeti erőinek — bárhol ál­A szovjet napirendi javas­lat állt az érdeklődés előte­rében Helsinkiben, az euró­pai biztonsági konferencia elő­készítésével foglalkozó nagy­követi tanácskozás szerdai ülé­sén Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság és K. Hrisz- tov, a Bolgár Népköztársa­ság nagykövete felszólalásá­ban leszögezte: a szovjet ter­vezet módot ad az előkészítő tanácskozás munkájának eredményes folytatására, s egyúttal a biztonsági konfe­rencia legcélszerűbb, az eu­rópai biztonság és együtt­működés ügyét legjobban szolgáló megrendezésére. A szerdai ülésen, amely mintegy kétórán át tartott, a két szocialista ország nagy­követén kívül Olaszország, Svájc és Görögország nagy­követe is felszólalt. Rónai Rudolf nagykövet beszédében rámutatott: a helsinki konzultáció nagyon jelentős és felelősségteljes szakaszhoz jutott el, amikor a leendő konferencia napi- ,rendjéről, tanácskozik. Bár marabb megállapodást kell kötnie a belső kérdések ren­dezéséről. Le Dúc Tho ezután hang­súlyozta, hogy a vietnami nép hő vágya — északon és délen egyaránt — az ország újraegyesítése. Éppen ezért a két övezet közötti katonai demarkációs vonal csak ide­iglenes jellegű és semmi­esetre sem alkot politikai vagy területi határt. Viet­nam újraegyesítése szaka­szosan, békés eszközökkel történik majd, az Észak- és Dél-Vietnam közötti tárgya­lások és megegyezések alap­ján, kényszerítés, s az egyik résznek a másik által törté­nő bekebelezése nélkül, kül­földi beavatkozás nélkül. a háború utolsó szakaszában, Hanoi és Haiphong bombá­zása idején. Ugyanebben a felelősségteljes időszakban — legutóbb Jurij Zsukov, a Pravda hírmagyarázója be­szélt erről szombati tévéfó­rumán — ismét világosan megmutatkozott a Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok által nyújtott erkölcsi­politikai, valamint gazdasági és katonai segítség jelentősé­ge. Zsukov nem titkolta, hogy a legutóbbi amerikai légioffenzíva során a koráb­binál jóval nagyobb számban lelőtt amerikai repülőgépek sorsát szovjet gyártmányú légvédelmi fegyverek döntöt­ték el lomásozzanak is ezek — ösz- szes katonai cselekményeit a Vietnami Demokratikus Köz- , társaság ellen, s- véget vet a Vietnami Demokratikus Köztársaság felségvizei, ki­kötői, révhelyei és víziútjai elakiiásításának. Az Egye­sült Államok nyomban a megállapodás hatályba lépé­se után eltávolítja, véglege­sen hatástalanítja, illetve megsemmisíti az észak-viet­nami felségvizekbe, kikötők­be, révhelyekbe és viziutak- ba telepített aknákat Az ellenségeskedések e cikkely­ben említett teljes beszün­tetésnek tartósnak és bár­miféle időbeli korlátozástól mentesnek kell lennie.” A megállapodás kitér arra &, hogy az Egyesült Álla­mok, valamint a saigoru re­zsimet támogató külföldi országok a jelen megállapo­dás aláírásától számított 60 napon belül teljesen kivonja Dél-Vietnamból csapatait, katonai tanácsadóit és kato­nai személyzetét, t az egyes javaslatok más-más oldalról közelítik meg a na­pirend kérdését, közös vo­násuk az, hogy az európai biztonsági és együttműkö­dési értekedet összehívását tűzi ki célul. A magyar nagykövet utalt arra, hogy kormányunk véleménye sze­rint megvan az alap az ér­tekezlet összehívására. A magyar nagykövet le­szögezte: a különböző napi­rendi javaslatokból azokat kell kiválasztani, amelyek valamennyi résztvevő állam érdekének megfelelnek, s megérettek a megoldásra Ezzel kapcsolatban méltatta a Malcev szovjet nagykövet által január 22-én előterjesz­tett napirendi javaslatot, il­letve a korábbi szovjet na­pirendi javaslathoz fűzött kiegészítéseket A szovjet ja­vaslat első pontja — szögez­te le Rónai Rudolf — lehe­tővé teszi az európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjából alapvető jel­legű kérdések megvitatását, valamint oJjan intézkedések Mély fájdalommal tudat­juk, hogy Gárdos Mariska ., elvtársnő, író és újságíró, pártunk és a magyar forra­dalmi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosa, a Magyar Nők Országos Tanácsának örökös, tiszteletbeli tagja január 23-án elhunyt. Gárdos Mariska elvtársnő temetése január 27-én, szom­baton délntán fél kettő órai kezdettel lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Magyar Partizán Szövetség Magyar Nők Országos Tanácsa ★ Gárdos Mariska 1885. má­jus 1-én, a Somogy megyei Nagyberényben született. 1900 óta vett részt a mun­kásmozgalomban, ugyanez időtől ismerték el párttagsá­gát is. Újságíró és író volt. Számos könyve, cikke jeleni meg. Első írása 1900-ban, a Népszavában látott napvilá­got. A Magánalkalmazotl.aL: Szakegyletének egyik ala­pító tagja volt, s mint üyen, bejárta az országot, részt vett a vidéki csoportok meg­alapításában. Széleskörű, odaadó mozgalmi tevékeny­ségét mindig társadalmi munkában végezte. 1902 és 1904 között fő szerepe, volt a Magyarországi Munkásnők Egyesületének megalakítá­sában, amelynek első elnö­kévé választották. 1903 tava­szán az Újpesti Jutagyár 500 ■ munkásnőjének eredményes sztrájkját 6 vezette. Egyetlen nőtagja volt ón­nak az irodalmi csoportnak, amely Ady Endre, Révész Béla, Bölöni György, Bresz- tovszky Ernő és a Népsza­va más szerkesztőségi tagjai­nak közreműködésével lét­rehozta a Népszava első iro­dalmi mellékletét, az Olvasó- ■ tárt. .......... . .t . 1 319-ben az Országos Nő- szervezö Bizottság vezetőségi tagja, a Vörös Újság szer­kesztőségi tagja volt. Ugyan­akkor a Marx-Engels egye­tem egyetlen női előadód­ként, a Marx fordító bizott­ság a gazdasági néptanács, a szellemi termékek tanácsa. Az 1. kerületi munkástanács és az 500-as munkástanács tagjaként is kifejtette tevé­kenységét, 1920-ban Bécsbe emigrált, majd a felszabadu­lás után hazatért, s mint az MKP tagja, részt vett a mozgalomban, az MNDSZ első ügyvezetője lett. 1948-ban és 49-ben a Nép­köztársaság Érdemrend III. osztályú kitüntetéssel, tűm­ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével, 1958-ban a Munka Érdemrenddel, majd a Szocialista Hazáért Ér­demrenddel és a Felszaba­dulási Érdemrenddel tüntet­ték ki. megtárgyalását, amelyek erő­sítik a stabilitást és bizal­mat Európában. A második ponttal kapcso­latban a magyar nagykövet megállapította: a szovjet ja- , vasiatok figyelembe vették azt a kívánságot, hogy az együttműködés kérdése ne egy, hanem két napirendi pont keretében kerüljenek megtárgyalásra a biztonsági konferencián. Ez lehetővé te­szi a behatóbb vitát, a haté­konyabb intézkedésekét Nagy jelentősége van az eu­rópai államok közötti gazda­sági, kereskedelmi és műsza­ki együttműködést tárgyaló szovjet napirendi pontnak, amely az európai államok általános kívánságát juttat­ja kifejezésre. Rónai Rudolf állást foglalt amellett, hogy — a szovjet napirendi javaslatnak meg- felelqen — vitassák meg a biztonsági értekezleten egy, az európai biztonság és egytiltm űködés kérdéseivel foglalkozó állandó konzulta­tív testület létrehozását in. A saigonf rezsim nagyszabású rendőri és katona! ké­szültséggel reagált a tűzszünet hűére. ' ÍNépújság-Telefoto — AP—MTf—KSA MAHATMA GANDHI Le Dúc Tho sajtóértekezlete A vietnami nép és az egész haladó emberiség nagy győzelme Megállapodás a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról Rónai Rudolf beszéde a helsinki tan

Next

/
Oldalképek
Tartalom