Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka f (folytatás az t. oldalról) továbbra is vallott gazdaság- politikai elvünk, hogy a fogyasztói árarányokat közelíteni kell a termelői árarányokhoz, úgy azonban, hogy ezek rendezése társadalmilag elfogadható legyen. Bár több mezőgazdasági termék árának rendezése közgazdaságilag indokolt lenne, csak a tej és tejtermékek fogyasztói árát emeljük 1973-ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyett 4 forint 50 fillér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 százalékkal emelkedik. A népgazdaság egészét — mondotta a pénzügyminiszter — az 1971. évben még a túlfelhasználás jellemezte. Ezzel együttjárt a külföldi erőforrások nagymértékű igénybevétele. Az 1972. évben már a nemzeti jövedelem termelésének és fel- használásának kedvező arányáról számolhatunk be. Az 1973. évi terv ezt a javuló egyensúlyt kívánja megerősíteni és ez nyilvánul meg a költségvetés helyzetének lassú javulásában is. Az állami költségvetés hiánya 1971-bén a tervezettet meghaladta és 3,3 milliárd forintot tett ki. 1973-ra a tervezett hiány 2,7 milliárd forint, ezt úgy fedezzük, hogy a hitelforrások egy részét az államháztartás veszi igénybe. A jövőre változatlanul fenntartjuk a hitelpolitika jelenlegi irányelveit. A vállalatoknak számolniuk kell azzal, hogy a hiteligények változatlanul szigorú elbírálás alá esnek, és elsősorban a központi fejlesztési programokra, valamint az állam által támogatott célok beruházásaira összpontosulnak. A nemzetközi pénzügyi helyzetünket 1972-ben elsősorban külkereskedelmi forgalmunk kedvező alakulása alapozta meg. A külkereskedelmi mérleg szocialista viszonylatban számottevő aktívumot, tőkés viszonylatban pedig mind az 1971. évhez, mind az 1972. évi tervhez ké, pest, jelentős javulást mutat. Az ország helyzete a külföld felé való fizetőképesség terén szilárd, mindenkinek ■megbízható partnerei a magyar vállalatok. A következőkben kitért arra, hogy gazdaságpolitikánk nyomán folyamatosan javul gazdaságunk ágazati szerkezete. Az ipari termelés a terv szerint az ideihez közel azonos, 5,5—6 százalékkal emelkedik, a gépipar, a vegyipar és a villamosener- gia-ipar termelésnövekedése az átlagosnál gyorsabb lesz. Sokszor hajiunk arra, — mondotta később Faluvégi Lajos —, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit az ipari termelésre szűkítsük, holott ez mezőgazdaságunkban sem kevésbé időszerű. A mezőgazdasági üzemek kiemelkedő feladata: a szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztési programjának végrehajtása, ami az egész élelmiszer-gazdaság átfogó szerkezeti változásának folyamatába tartozik. Az idei év jó termést hozott a kalászosokban és a kukoricában, amit nagyon nehéz körülmények között kellett betakarítani. Szövetkezeteink, amelyek lassan már a zárszámadáshoz készülöd- nek, bizonyára megemlékeznek majd azokról, akik leg- inkább helyt álltak a közös gazdaságban és azokról is, akik támogatást adtak ehhez. Biztosan eszükbe jutnak majd a szomszéd megyéből, vagy az ország távolabbi részéből «’itt kato^n^’a1 ok, akik küzdöttek a Dráva az árvíz ellő-, és ahol kellett, segítettek a” be‘n’ vitás csúcsidejében is. Az ilven s-erverettség és társadalmi összefogás biztatást kell adjon a jövőre, •hiszen az előirányzott továfc- * ti 1—2 százalékos termelés- növekedés, amire az ország számít, bizony újabb komoly erőfeszítést igényeli A továbbiakban a miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházások területén — előreláthatóan kell számolni a pénzügyi lehetőségekkel, tartalékot is előirányozva Intő példa mind az irányító szervek, mind a vállalatok számára az a több tucat beruházás, amelyek költség- túllépése végül is fedezethiányhoz vezetett, és ex akadályozta a beruházás befejezését. A vállalatoknak tudniuk kell, hogy nekik is hozzá kelj járulniuk egyensúlyi törekvéseikhez: a beruházási erőforrások koncentrálásával gondosabb előkészítéssel, szervezettebb kivitelezéssel; ellenkező esetben újabb intézkedésekre kényszerülünk. Az életkörülmények tervszerű javítása Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunkban — a szocializmus építésének alapvető céljával egyezően —az állam gazdaságszervező tevékenységének középpontjában az életkörülmények tervszerű és rendszeres javítása áll. A bérek és a személyi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban aránytalanság áll elő, különösképp a legfontosabb rétegek jövedelmei között, idejében közbe kell lépni. Mivel az állami ipar — azon belül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékeltebben nőtt, 1973. március 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — központi intézkedéssel — átlagosan 8 százalékkal emeljük. Azonos bérintézkedésre kerül sor az állami kivitelező építőiparban, átlagosan 6 százalékos mértékben. Ezt kiegészíti a vállalati nyereségből történő, átlagosan mintegy 4 százalékos bér- emelkedés. Ezek együttesen az iparban és az építőiparban több mint 4,5 milliárd forintos bérnövekedést tesznek ki. Nagy erőfeszítéseket tesz az állam annak érdekében, — mondotta a miniszter —, hogy a családi jövedelmek minél kiegyenlítettebbé váljanak, hogy tehát a gyermeknevelés terheiből és az öregek eltartási költségeiből minél nagyobb részt vállaljon a közösség. A nyugdíjjárulék kulcsainak rendezése után, 1973. január 1-től kerül sor a tsz- járadékok 100 forintos, a tsz özvegyi és házastársi járadékok 60 forintos emelésére Pullai Árpád: és még néhány intézkedésre. A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, valamint az ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések együttes hatásaként 1973-ban az egy főre jutó reáljövedelem 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal emelkedik. A lakosság összes fogyasztása 5 —6 százalékkal lesz nagyobb^ mint ebben az évben. Az igények teljesebb kielégítése érdekében központi és helyi erőforrásokból 1973 végéig megvalósul az óvodai helyek gyarapításának az egész ötéves időszakra szóló terve Három év alatt csaknem 40 000 új óvodai hely létesül — ez kimagasló eredmény. 1973-ban a tervek szerint 81—82 ezer lakás épül. Az összes új lakásnak kereken egyharmada tanácsi építésű. A lakásprogram megvalósítása érdekében a magánlakás-építés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesz- szük, egyszersmind mérsékeljük a lakásvásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénzbefizetési terhét. Tisztelt Országgyűlés! Nagy társadalmi célok, nagy felelősséget, követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre, az irányító szervekre vonatkozik. Minden vállalat, szövetkezet, országunk minden polgára tehet és még többet tehet azért, hogy fejlődésünk továbbra is töretlen legyen, hogy mai eredményeink megalapozzák az ország holnapi gyarapodását. Pullai Árpád országgyűlési képviselő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kapott szót A jelenlegi árpolitikát tovább kell folytatni Bevezetőben arra utalt, hogy belpolitikai életünk két kiemelkedő eseményének lehettünk tanúi a közelmúltban. Legfrissebb és legnagyobb eseményünk — amely egyben a nemzetközi élet fontos eseményének is számít — a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása volt hazánkban. A másik pártunk Központi Bizottságának novemberi ülése, amelynek állásfoglalása segíti az országgyűlés mostani vitáját is, hiszen a Központi Bizottság ezen az ülésen áttekintette a X. kongresszus óta végzett társadalmi és gazdasági építőmunkát. Pullai Árpád ezután az állami költségvetésről szólva elmondotta, hogy az azzal szemben támasztott legfontosabb követelmény az, hogy igazodjék ötéves tervünk időarányos célkitűzéseihez, reálisan, jól tükrözze az elért eredményeket, valamint a soron következő feladatokat. Előirányzatai álljanak összhangban adottságainkkal és lehetőségeinkkel. Beszéde további részében részletesen taglalta a Központi Bizottság novemberi állasfoglalásának megállapításait. Hangsúlyozta, hogy a kongresszusi határozatok megvalósításával kapcsolatos gondjaink jelentős része a végrehajtás folyamataihoz kapcsolódik. Éppen ezért a munkával a végrehajtással együtt járó tanulságoknak időben kell birtokába jutni. Általános vélemény az országban, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása időben történt, pártunk jól ismeri az ország helyzetét, döntéseiben realizmus érvényeséi, s azok összhangban állnak a tömegek mindennapos tapasztalatával. Szólott arról is, hogy a Központi Bizottság novemberi ülésén megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit is, és kialakította álláspontját. A továbbiakban Isiemelte, hogy (Munkatársunk telefonjelentése): . Az országgyűlés 1972. évének utolsó ülésszaka ez a mostani. Ünnepi, esetleg szilveszteri hangulatról azonban szó sincs, munkáról annál inkább. — Á képviselő számára egy országgyűlés — mondta Fodor Istvánná képviselőnő — egyébként is munkát jelent. Még akikor is, ha nem szólal fel. Egyszerű — hiszen minden képviselő hoz magával a tarsolyában olyan megbízatást a választóitól, amit ilyenkor el kell (és lelje t is) intézni. — Fodor Istvánná milyen feladatot kapott'! — A Hevesi Házüpari Szövetkezet recski részlege igen sok nőt foglalkoztat. Az a bizonyos híres recski hímzés azonban csak a „Szíriusz” nevű anyagon mutat igazán jól. Az ellátás akadozik, a terv teljesítése is, nem beszélve a riők keresetéről. Erről beszélgettem a szünetben Keserű Jánosné könnyűipari miniszterrel, aki megértette a problémát és ígéretet I tett: megvizsgáltatja a dolgot a Kőbányai Textiláyármost a fejlődés olyan szakaszában vagyunk, sünikor a tervszerűség további erősítésével és fejlesztésével különösen sokat tehetünk a gazdasági építésben. Beszéde második felében Pullai Árpád az elhatározott ár- és bérintézkedésekről beszélt, Az utóbbiakról szólva hangsúlyozta, hogy most azoknak jutott külön központi béremelés, akik a legkonkrétabban és a legnagyobb arányban járulnak hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez: a munkásoknak. Ez nem pusztán gazdasági, hanem hatalmi, politikai jelentőségű kérdés. A tej és tejtermékek árának emelése — mondotta ezután Pullai Árpád — azért vált szükségessé, mert a zavartalan ellátást tejből és tejtermékekből a jövőben csak növekvő termelés mellett lehet biztosi tank Januártól a tejet az állam 5.30—5.40-ért fogja felvásárolni. Mindenki megértheti, hogy ugyanakkor nem lehet 3 forintért, illetve 3.60- ért árusítani. Ez gazdasági lehetetlenség. Az intézkedés lényege: a tejtermelés általános, ezen belül a saját fogyasztásra való termelés ösztönzése. Ha ez nem így történne, melyik termelő lenne olyan „öntudatos”, hogy ne az állami boltban vásárolja vissza 3 forintért azt a tejet, amelyet 5.30— 5.40-ért eladott. Ugyanez áll a tejtermékekre is. Az árpolitikával kapcsolatosan elmondotta, hogy a tapasztalatok alapján a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését Igaz még mindig van egy sor problémája árrendszerünknek. A Központi Bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében a jelenlegi árpolitikát tovább kell folytatni. Végezetül elmondotta, hogy pártunk a kongresszusi határozatok megvalósításához a legszélesebb társadalmi ellenőrzésre tart igényt. Ezt azért teheti meg, mert a X. kongresszus irányvonala találkozik munkásosztályunk, népünk cselekvő támogatásával. Ezután az 1973. évi állami költségvetést — mivel az megfelelően tükrözi a jövő évre szóló gazdasági munka irányelveit — elfogadásra ajánlotta. Tiiiczki Józseí iiei'es megyei képviselő felsKÓlaSása Az előterjesztett 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetésben megfogalmazott célkitűzések helyesen tükrözik a gazdasági és társadalmi fejlődés ez évi ered-t menyedből adódó reális lehetőségeket, azokat a szükségleteket, amelyek kielégítése az anyagi lehetőségek jelenlegi határain belül valóbana legsürgősebbek. A költségvetés és tervjavaslat érvényesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatait, megfelelő kereteket biztosít a gazdasági építőmunka, az életszínvonal, a szociális helyzet további fejlesztésére megszabott feladatok végrehajtásához. Tiiiczki József a következőkben kifejtette, hogy Heves megyében és ezen beiül is a gyöngyösi járásban, ahol a lakosság nagy része iparban dolgozik, az ipar szinte minden ágazata megtalálható: a bányászat, a gépipar, az energia- az élelmiszer- és az építőipar egyaránt. Az eltelt egy év alatt tovább bővült az ipari üzemek száma, de az új üzemek mellett előtérbe került a • meglévők korszerűsítése. rekonstrukciója. A' beruházásokkal és rekonstrukciókkal jelentős szerkezeti változások mentek végbe. Csökkent, illetve teljesen megszűnt a mélyművelésű bányászat, és nőtt az energia- az építőipar és a gépipar aránya. A termelés növekedése ipari üzemeinkben — mondotta — 12 százalékkal haladja meg az 1971. évi szintet, és több mint három- milliárd forint került beruházásra. Határidő előtti befejezéshez közeledik az országosan is kiemelt visontai Gagarin Hőerőmű és a Tho- rez Külfejíéses Bányaüzem. A képviselő kiemelte, különösen örvendetes az a tény, hogy a termelés növekedése döntő mértékben a munka- termelélccnység növekedéséből származik. Az 1970. évi 188 ezer forintos egy főre jutó termeléssel szemben ez évben 270 000 forint termelést érték jut egy főre. A növekedés 45 százalékos. Tilicziki József a továbbiakban kifejtette, hogy az eredmények mellett gondok is jelentkeztek. Az új tanácstörvénnyel mővekedett a tanácsok gazdasági önállósága, ezen keresztül anyagi felelősségérzetük a lakosság, a dolgozó nép jobb ellátásáért A tanácsi gazolásáig azonban — különösen a kis települések esetében — erősen determinált, mivel a meglévő intézményeknek a korábban kialakult ellátási szinten való működtetése a költségvetési előirányzatoknál 90 százalékot, a fejlesztési . előirányzatoknál a célcsoportos fejlesztés és a kapcsolódó - közművesítés 80 százalékot köt le. Ennek következtében a tanácsi gazdálkodás nagyobbrészt behatárolt, ami a helyben felmerülő jogos igények és szükségletek kielégítését hátráltatja. A feszültség feloldására, a helyi tartalékok feltárására a járásban a tanácsok keresik a megoldást. A helyi kezdeményezések ellenére — mondotta továbbiakban a képviselő — indokolt lenne nagyobb összegű hitelek biztosítása a tanácsok részére. A tanácsok gazdasági eszközeiben — különösen az alsófokú tanácsoknál — a hitelek elenyésző szerepet játszanak. A jelen költség- vetési indoklás szerint 1973. évben 2,5 milliárd forint hitel van a tanácsok részére tervezve, amelyből 2,3 milliárd forint a lakásépítést szolgálja. Vagyis az egyéb fejlesztésekre mindössze 200 millió forint jut Ezt követően Tilicziki József kitért arra, hogy az ipari üzemek különbözősége különböző jövedelemarányokat és ellentmondásokat is felvet. — Ezért helyeseljük a KB azon határozatát — mondta —, amelyet a költségvetési előirányzat is tükröz, hogy igyekszik ezen ellentmondásokat fokozatosan feloldani. Körzetem volt mélyművelésű bányáinak dolgozói felvetik, hogy a bányászát visszafejlesztésével a korábbi idöszaldioz viszonyítva jövedelmük alig változott, így végső soron más ágazatokhoz viszonyítva inkább csökkent. Ezért ezek a dolgozók különösen kedvezően fogadták a béremelésre vonatkozó határozatot, és remélik, hogy nehéz fizikai munkájuk elismerésre kerül. A költségvetésről szóló javaslatot a maga részéről elfogadta, és elfogadásra javasolta. Az ülésszak szerdán délelőtt folytatja munkáját. 4 nál, ahonnan az anyagnak érkeznie kellett volna.., ★ Vakuk villának fblyosó- szerte. Néhány évvel ezelőtt mindenki úgy tudta, hogy ahol villan a fény, ott található pártunk, vagy karmáin unk valamelyik vezetője. Ma már. „megoszlik” ez a népszerűség; a kommunikáció minden egyes képviselőt fontosnak tart — és ez így helyes. Az országos sajtóorgánumok mellett a vidéki lapok is egyre inkább megszállják a parlamentet. Kollegám éppen Hevér lajost, dr. Tamas Lászlót és Gyöngyösi Józsefet vette lencsevégre Az ok? Űj ciklusunk új képviselői Gyöngyösi József mai felszólalásával túljutnak az úgynevezett „szűzbeszéden". Éppen a felszólalás utolsó közös értékelése folyik. Tiliczky József tegnap szólalt fel. Ez a harmadik országgyűlési ciklus, amikor a selypi medence dolgozóinak érdekeit képviseli a parla- maitben. Negyedik felszólalása volt ez a T. Ház tálai között, s volt egy interpellációja is a kohó- és gépipari miniszterhez is a gépalkatrész-ellátással kapcsolatban. Az eredmény: azóta enyhültek a gondok. ik Igaz, nem is csak. az Interpellációkon csapódik le egy- . egy képviselő objektív harcossága, választóinak érdekeit őszintén szívén viselő munkássága. — A felszólalások megyei, területi érdekeket is .képviselnek és igazodnak az országos kérdésekhez — mondta Hevér Lajos, a Heves megyei képviselők csoportjának vezetője az ülésszak szünetében. — Rövid zárszámadást kérnék erről az esztendőről... — Az esztendőt a képviselőcsoport munkája alapján is sikeresnek könyvelhetjük el. Nemcsak azért, mert a négy ülésszak alatt öten szólaltak fel, hanem azért, mert e felszólalások eredményt is takartak. Az egri kórház fejlesztése például, már nem gond Me,aádofhö rövidesül az emeletráépítéses lakások kérdése is, és a mátrai vendéglátás eddig montoha körülményeinek javítása már csak a Belkereskedelmi Minisztérium nagyobb arányú támogatására vár... A képviselőcsoport negyedévenként minden országgyűlési ülésszak előtt megtartotta ülését, amelyen az aktuális megyei kérdések mellett az ország- gyűlés soron következő témájával kapcsolatban is megvitatták a legfontosabb kérdéseket. U gy ;:n .i kkor .rendszeresen fogadjuk — folytatta a zárszámadást Hever Lajos — a választóikat és ugyancsak rendszeresen megtartottuk képviselői beszámolóinkat is. Nem beszélve arról, hogy bájTnelyikünket ügyes-bajos kérdésekkel bármikor felkereshetnek. A új választól törvény hatását mi is érezzük. A területek körzetesítése valóban elősegítette azt, hogy a képviselők és a választók között szorosabb, élőbb legyen a kapcsolat. Kátai Gábor 1972. december VL, szerda
