Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

Negyvenhárom balesetről... Vizsgálat és intézkedések a füzesabonyi Petőfi Tsz-ben AZ IPARBAN már na­gyobb hagyományai vannak n balesetvédelemnek, de a mezőgazdasági üzemekben még sok gondot okoz a sé­rülés, amely a munka köz­ben adódik. Az első esetben történt, a füzesabonyi Pe­tőfi Termelőszövetkezetnél, hogy átfogó vizsgálatot tar­tottak abban az ügyben; mi okozza a baleseteket és ami még lényegesebb, miként le­het megakadályozni a továb­bi sérüléseket? A vizsgálatban részt vett a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának, a járási ügyészségnek, a Heves me­gyei Tanács V. B. járási hi­vatalának, valamint a ter­melőszövetkezet vezetőinek képviselője is. Figyelmeztető számként je­gyezték fel, hogy az utóbbi időben 43 balesetről készült jegyzőkönyv, de valószínű, hogy ennél többen sérültek meg a szövetkezet tagjai és alkalmazottai közül. Igaz, hogy az utóbbi időben csök­kent a balesetek száma, de a bizottság tagjai — joggal — úgy vélték, még mindig érdemes nagyobb gondosko­dással, törődéssel foglalkozni a szövetkezeti tagok életé­nek, egészségének, testi ép­ségének megőrzésével. Igaz, hogy 43 baleset kö­rülményeit vizsgálva azt ál­lapította meg a bizottság, hogy a balesetvédelmi okta­tás, nyilvántartás, kivizsgá­lás megfelelő és egy-egy adott eset után megfelelő in­tézkedések is történtek a hasonló balesetek elkerülé­sére. De a veszélyforrások 'ettől sokkal nagyobbak ... Amint végigjárták a szö­vetkezet majorjait, műhelye­it, munkahelyeit, egész sor olyan veszélyes helyet talál­tak, ahol újabb tragédiák, balesetek történhetnek. A központi műhelyben a láb­rácsok és a padozat baleset- veszélyes. A köszörűgépeket, a satupadot le kellett állíta­ni és fel kellett hívni a fi­gyelmet a törött kézi szer­számok, rossz létrák kiselej­Az Egri Szimfonikusok jubileumi hangversenyéről Az Egri Szimfonikus Ze­nekar hétfőn este, a Megyei Művelődési Központ nagyter­mében rendezte meg tízéves fennállásának megünneplé­sére hangversenyét. A tény maga örvendetes, az ugyanis, hogy ebben az általános fejlődésben levő városban, Egerben, annyi hányattatás és kísérletezés után végre, tíz esztendővel ezelőtt, néhány kitartó és lelkes zenetanár összefogása nyomán, a művelődési szer­vek támogatásával létrejött az egri zenekar. Ünnepi kö­szöntőikben Kruppa László, a megyei művelődésügyi osz­tály vezetője és Fehér Vil­mos, a művelődési központ igazgatója a megerősödött és eredményekkel büszkélked­hető együttest ünnepelték és nem említették — csak tá­volról — azt a szívós küz­delmet, amely tisztes alapot rakott le a további művészi munkához. Joggal emleget­ték a karmester, Farkas Ist­ván nevét is, akinek kitartó hite nemegyszer emelte át a megpróbáltatásokon a jó szándékú zenészeket. Az együttes a klasszikusok néhány alkotásának megszó­laltatásával ünnepelt. A mű­sor első részében két Beet- hoven-mű hangzott fel. A Fi- delio-nyitány — a zeneszer­ző nagy operai álmának egyik hajtása — lelkesítő hangzataival, a vonósok elő­készítése után jut el a fú­vósokra a főtémáig. Már a nyitánynál kellemes megle­petés érte a hallgatóságot, mert megállapíthatta, hogy a zenekar korábban halvá­nyabb alakzatai is teljes ha­tású közreműködői voltak az együttesnek. S hogy a fúvó­sak mennyire felerősödtek az Egri Szimfonikusoknál, mi ' sem bizonyítja jobban, mint­hogy ebben a műsorban Mo­zart D-dúr kürtversenyét Varsányi Miklós kürtművész adta elő, nagy sikerrel. És hogy a mozarti muzsikára a műsor befejező száma mint­egy rárímeljen, Haydn Lon- don-szimfóniáját ■ játszották az Egri Szimfonikusok; Haydn ezt a művét Mozart halálhírére írta és a fájdal­mas veszteség arra ösztö­nözte őt, hogy ebben a nagy drámai erőket felvonultató műben mozarti elemeket dol­gozzon fel, mintegy emlékez­tetőül Mozart csodálatos ze­nei világára. Ezt a szenve­délyes muzsikát erővel és jó értelmezéssel adta át közön­ségének a zenekar. Beethoven c-moll zongora- versenyét Kiss Gyula adta elő. A fiatal művész a köl­tőien szárnyaló zongoraver­senyt mély lírával, nemes egyszerűséggel szólaltatta meg, mint aki érti a beet- hoveni hevületet, de nem al­kalmaz hozzá heves gesztu­sokat. Farkas István karmester együttesével ünnepi órákat szerzett a lelkes közönség­nek. Nem túlzás azt állíta­ni, hogy a zenekar mai nívó­jában, értékében, az . egész­nek a létrehozásában neki oroszlánrésze van. De az is igaz, hogy ez a zenekar biz­tosította a lehetőséget Far­kas István számára is, hogy a mai értékében karmester­ré nőhessen fel. Nem az ünneprontás szán­dékával, de fel kell jegyez­nünk, hogy ennek a zene­karnak és általában igé­nyesebb zenei műsoroknak a 'Jdűvelődési Központ nagy­terme már nem felel meg: akusztikája és térbeosztása zavaróan hat. Ezt a tényt mindig figyelembe kell ven­ni ! (farkas) Bessenyei Ferenc és Ungvári László művészestje Hatvanban A hatvani Városi Művelő­dési Központ december 18- án. hétfőn ismét jelentős kulturális esemény színhe­lye lesz. A központ művé­szeti klubja ez alkalommal rendezi meg első előadóest­jét, amelyet a nemrég el­hunyt jeles novellista és drámaíró, Bt bő Lajos emlé­tezésére. Veszélyt rejtette az elektromos kapcsolószekré­nyek, amelyeken vagy nem volt zár, vagy pedig úgy el­torlaszolták, hogy nem lehe­tett hozzájutni. A rossz aj­tók, ablakok, a nem megfe­lelő tisztaságú, rendezettségű szociális létesítmények, a hiányzó védőruhák mind szemet szúrtak a bizottság tagjainak. Szóvá tették, hogy a központi majorban a göd-> röket és aknákat védőkorlát­tal lássák el és 21 fejezetbe foglalva tárták fel a szövet­kezeti dolgozók életét, testi épségét veszélyeztető hiba­forrásokat. EZZEL PERSZE nem ért véget ez az ügy, hiszen a ve­szélyforrások feltárása mel­lett azt is összegezték, mi­ként lehetne egyrészt meg­előzni a baleseteket, ‘ más­részt, ha valaki megsérül — saját hibáján kívül — úgy megfelelő kártérítésben le­gyen része. Tudniillik 15 esetben nem tudtak arról a balesetet szenvedett szövet­kezeti gazdák, hogy számuk­ra kártérítést kell fizetnie a termelőszövetkezetnek. Ezután ilyen eset már nem fordulhat elő, mert minden­ki — akit baleset ér —, meg­kapja a szükséges tájékozta­tást, kártérítést. , Ez az átfogó vizsgálat is azt bizonyította, hogy sok még a tennivaló a szövetke­zetekben, de általában a me­zőgazdaságban az emberi életek, az egészség, a testi épség védelmében. Feltétle­nül helyesnek látszik az a törekvés, hogy más közös gazdaságokban is hasonló alapos vizsgálat után, le­szűrve a tanulságokat — mint Füzesabonyban — na­pok alatt tettek kövessék a vizsgálatban feltárt hibák ki­javítását. Az itteni vezetősé­gi ülés ugyanis rövid időn belül már egy sor hiba ki­javításáról adhatott számot, azonkívül ígéretet tett arra, hogy a megszabott későbbi határidőket is betartják a veszélyes gépek, berendezé­sek rendbehozására. DICSÉRETES ez a gyor­saság, mert sikerül vele ele­jét venni az újabb tragédiák, nak, baleseteknek. Kovács Endre Seft- és szövettani kutatások Debrecenben. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében- 1950 óta dr. Krompecher István egye­temi tanár vezetésével jelentős eredményeket értek el a sejt és szövetek differen­ciálódásának kutatásában. Az intézet 18 munkatársa a kutatómunka mellett részt vesz az orvostanhallgatók képzésében. Képünkön: dr. Krompecher István professzor orvostan­hallgatókkal ... (MTI-foto — Balogh P. László.) Színes, változatos tévé-műsor a téli szünidőben a gyerekeknek Gazdag, színes összeállítás­sal készül a televízió gyer­mekosztálya a téli szünidő­re. Ismét rendszeresen je­lentkezik majd a vakációban a Szünidei matiné: szerdai és szombati napokon 60 percnyi, máskor pedig 2 órás adások­kal. Ebben bábfilmek, rajz­filmek váltogatják majd egy­mást népszerű játékfilmek­kel. A TIT karácsony előtti ötletzsákjában nemcsak az ajándékozás művészetéről lesz szó, hanem arról is, ho­gyan állítsák össze a kicsi­nyek' a szünidei programot, mit nézzenek meg a mozik­ban, hogyan készüljenek a téli táborozásra. December 24-én. délelőtt egyórás. Csak gyerekeknek cíínű összeállí­tás kerül képernyőre, s ek­kor Vetítik a Kincskereső Kisködmön Móra-adaptáció utolsó epizódját. Karácsonyi kiadással jelentkezik a Pa­pírsárkány is, afnelyben a Mesemondók Klubja érdekes mesékkel szórakoztatja a gyerekeket. Az esti órákban sugározzák Gáli József „A tűz balladája” című mesejá­tékát, amely a Magyar Tele­vízió első,-kicsinyeknek szánt színes tv-játéka. December 25-én Róka. re­ge, róka címmel verses, .ge­nes összeállítást közvetítenek Weöres Sándor verseiből. A Koldus és királyfi kétrészes csehszlovák meseíUmváltcfea- ta szintén bizonyára kelle­mes perceket szerez az ifjú nézőiknek. December 31-én indul a Q£§m£U 19T£. december 13,, szerda kének szentelnek A magyar; színjátszás két reprezentán- j sát — Bessenyei Ferenc és < Ungvári László Kossuth-dí-; jas művészeket —, köszönt-; hét j ük Hatvanban ezen az; estén, míg további közremű-; ködők Dániel Erzsébet, Paku < Imre, Hantos Andrea és Ba- ; lázs Ferenc lesznek. A műsor; 7 órakor kezdődik. Befeje-; zése után a művészeti klub j tagjai a színpadi alkotó- J munka műhelytitkairól, a J mai magyar színpad stílus-; törekvéseiről beszélgetnek a J fővárosi művészekkel. 29. — Csókolom! Pajtás, er­ről nem volt szó, hogy a fél házat... Besegítem a lányt, átke­rülök a túloldalra, s azt mondom neki: — Öreg, úgy igyekezz, lehet, hogy fél­órányi időtök van. — Mi? Hogy? — A Duna elönti a szige­tet. Az elfehéredő pofájáért ér­demes volt mindent végig­csinálni. Mikor pedig ki akar ugrani, visszalököm a géppisztoly csövével, 8 rá­vágom a sűlyzárat. Ügy ugrik előre a kocsi, mint valami megostorozott állat. Még látok egy kék fol­tocskát a hátsó ablakban, egy szalagot, aztán elenyészik a motorzaj. Leesik a kezem. Holtfáradtan baktatok be a házba. Amit lehet, föl kell hordani a padlásra. Százszor szánom rá ma­gam, hogy lemegyek, odaál- lok az öreg elé, megmondom, hogy én küldtem el Margitét — százegyedszer is megtor­panok a padláslépcső tete­jén. Negyedórája, hogy meg­jött — véletlenül láttam meg íentről, a kakasformájú szel- lőzőablakoo amelyen Miska megostorozásának is szemtanúja lehettem. Nagyot kondult a szívem; no most!... Az öreg azonban csak az udvaron járkált ide-oda, ab­rakot vitt az istállóba. Gon­doltam, megvárom, míg be­ér a házba. Gyávaság, per­sze, hogy gyávaság, mit csi­náljak, gyáva vagyok. Egyszer volt a tornácon is, hallottam a csizmáját dón- geni, de aztán visszament a kúthoz. Imént viszont be­jött, szólt is egyet; „Margit, he!” Most csönd van. Gondolom; morog és kere­si a lányt. Ha van szeme, meglátja, hogy rendetlenség van, hiányzik ez-az. Ha van egy kis sütnivalója, rájön, hogy a lány elment. Tán utána is fut, ez volna a legjobb... ... vagyis akkor kell szól­nom, mert ha utána megy, a halálába megy. Az órám a pilótánál, de nem sok híja lehet annak a fél ötnek, át­bukik a folyam a dombokon. Állok, s úgy gondolko­zom, hogy belemelegszem. Nincs énnékem semmi kö­zöm ehhez a vénemberhez. Ami dolgom volt vele, az csak gyalázat volt. Gorom­bán bánt velem, talán a ku­tyájához is ő rakott be. Ügy nézett át rajtam, mint az üvegen. Köteles vagyok én az ő életével foglalkozni? Huszonötször bemehettek volna a városba, a mérnök szerint napok óta riasztják „Játsszunk bábszínházát” cí­mű műsorsorozat, amelyben a gyermekbábosok országos fesztiváljának legjobb cso­portjai szerepelnek. A vasár­nap délelőttönként jelentke­ző sorozatot Bálint Ágnes szerkeszti. A riporter Feledi Péter, a rendező Kökényessy Ferenc. Január 1-én ismét feltűnik a televízióban örsi Ferenc tv-játékának népszerű hőse, a Terakes kapitánya. Január 3-án, 4-én és 5-én sugároz­zák a Barkácsoljunk című műsort, amely a könyves-, polckészítés „rejtelmeibe” kalauzolja a gyerekeket. Az év elején kezdődik Berkesi Péter „Az öreg bánya ” című ötrészes kalandos gyermek­in msorozat. eltalálja azt is, aki menteni akarja, úgy érzem én ma­gam. A fenébe!... De hát mégis Margit apja, a barátom — a volt bará­tom — apja. Ember. S ha nem volna az. én mégiscsak az vagyok. Lehet, hogy nem is őmiatta szólnék, hanem magam miatt... — Margit! Itt lehet, közvetlenül alat­tam, innen szól. Le kell mennem. Ha fel­jön és itt talál, tolvajnak tarthat. Még átfut a fejemen, hogy hagyni kellene feljönni s a fejére csapni a padláslépcső tetejét — de ez már megint a szigetieket, tudnia kell a veszélyről. Egy öngyilkossá­got kellene tehát énnékem visszacsinálni, s mint mikor a vízbefúló ide-oda csapkod, csak gyávaság. Mozdulok.. Megyek — Na! — mondja az öreg békétlenül,. föl se nézve,/ a zajra. Azt hiszi, a lánya. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom