Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
A közoktatás továbbfejlesztését megszabó párthatározat helyes érclmezéséről az utóbbi hónapokban több fórumon beszéltek. A résztvevők egyértelműen hangsúlyozták: most már a tetteken a sor, mindenkinek a maga posztján kell keresnie a megvalósulás leghatékonyabb módszereit. Meddig jutottak, mit terveznek? Erről érdeklődtünk Heves megye iskoláiban. * * * — Hozzánk a megye majd minden általános • iskolájából kerül fiatal. Köztudomású az is, hogy sok helyütt épp a tárgyi feltételek szegényesek, s hiányoznak a korszerű oktatás segédeszközei. Ezért kell nekünk egyrészt differenciáltan, másrészt a lehetőségekhez mérten legkorszerűbben tanítani. A diákok zöme számára a magyarázatnál sokkal többet jelent a szemléltetés- A fiatalok többsége úgy sajátítja el jobban az ismereteket, ha tanulóasztalán ott a kísérleti eszköz, ha maga dolgozik, s úgy állapítja meg az összefüggéseket, a törvényszerűségeket. így otthon kevesebbet ketl tanulnia, több lesz a szabad ideje. Ezért törekszünk arra, hogy a szemléltetésnek előkelő he— Kollégáimmal együtt azt vallom, hogy a diákok túlterhelése nemcsak -az egyre gyarapodó tananyag következménye, hanem a módszertani kulturálatlanságáé, a didaktikai üresjáratoké is. A szakmunkásképző intézetek sokkal nehezebb helyzetben vannak,, mint a gimnáziumok és a szakközépiskolák. Ez érthető is, hiszen hozzánk a kevésbé jó képességű a gyengébb átlageredményű tanulók jelentkeznek, s nekünk mégis szakmai mű veltséget kell nyújtani, s adni valamit az általános mű veltség alapelemeiből is. Eredményes munkát eddig is csak úgy végezhettünk," ha az üresjáratokat minimálisra csökkentettük, s kerestük a megértés, s az anyagfeldolgozás hatékonyabb fogásait. A párthatározat e munka továbbfolytatására ösztönöz. Ennek azért örülünk, hiszen eddigi eredményeink is bizonyították: csak ezen az úton lehet járni. Ami az jük, s törekvésüket erkölcsileg és anyagilag jutalmazzuk. Középpontban a nevelés — A párthatározat zöld jelzést t biztosit a nevelésnek. Ez a lehetőség különösen fontos a szakmunkásképző intézetek számára. Mit tervez ezzel kapcsolatban az iskolavezetés és az oktatói-nevelői gárda? — Igaz. a közelmúltban gyarapodott a kollégiumi férőhelyek száma, tanulóink többsége azonban még mindig bejáró, vagy albérlő, s emiatt sokkal nehezebben készül a másnapra, mintkol. légista társai. Rajtuk igyekszünk segíteni azzal, hogy ezentúl rendszeresen meglátogatjuk az albérletben lakókat, elbeszélgetünk gondjaikról, környezettanulmányt készítünk, s a tapasztalatokat közösen feldolgozva keressük a segítségnyújtás újabb, eredményesebb módszereit. Szeretnénk tartalmasabbá formálni. az osztályfőnökök nevelömunkáját. Többek kö Abasáron a KISZ kb Toros Tándorzászlaja Az abasári alakulat KISZ-fiataljai nyerték el az idén a KISZ központi bizott.v, vörös vándorzászlaját. Ifjúsági szervezetük jó munkáját dicsérik aranykoszorus és kivái klubjaik, irodalmi színpaduk országos sikere. A helyőrségi klubban szombaton délelőtt rendezett ünnepségen — ahol jelen volt Horváth István ezredes, politikai főcsoportfőnök helyettes, s a társfegyvernemek, valamint a járási párt- és tömegszervezetek képviselői is —, Kónya Lajos, a KISZ megyebizottságánuk első titkára adta át a vándorzászlót a ti (Foto• Tóth (• tatoknak. Műszaki hónap .... Több jó rendezvényt a megyeszékhelyen kívül is Az elmúlt, hetekben sok színvonalas programról, fontos gazdasági kérdéseket elemző ankétről, előadásról tudósítottunk e cím alatt: Műszaki hónap. Már a tervezet elkészültekor sejthető volt. a lebonyolítás során pedig bizonyossá vált. hogy ilyen magas szinten még nem sikerült megszervezni a tudományos egyesületek műszaki hónapját. Nein kis büszkeséggel mondhatjuk: Heves megyei példa nyomán kezd kibontakozni országosan is az ilyen jellegű rendezvénysorozatok hagyománya. Értékeléskor persze az előforduló hiányosságról is szót ejtettek a felelősök. Sőt: a közelmúltban tartott tanácskozásukon a MTESZ és a megyei tanács képviselői már a következő évi rendezvények programjaihoz is elmondták ötleteiket. Ebből az alkalomból kérdeztük meg a felelős szervezőket az idei műszaki hónap rendezvényeiről, eredményességéről. Arra is választ kértünk: hogyan lehetne még szélesebb körben, egész megyére kiterjedő programokat megvalósítani? — örülünk a nagy érdeklődésnek, amely rendezvényeinket kísérte — mondta Domán László, a MTESZ megyei szervezetének titkára. — Ilyen nagy számú részvevője még egyetlen évben sem volt a műszaki hónapnak. Ez következett a témából is, hiszen a gazdasági hatékonyság s az üzemszervezés javítása most a vállaOtMMMM december lő-. vasárnap valamit, hogy látta az öreget az orosz tisztekkel elmenni. Lecsaptam a kagylót, kaptam a köpenyemet. — Ha csörög, vegye fel nyugodtan — mondtam a mérnöknek, „parancsára” felelte gúnyosan. Még egy sarok. Csattog a bakancsom a kövezeten. Ha magam elé nézek, még bírom. Itt a part. Szél veri a fákat, a felhőket, a vizet. A ruszki teherautók hosszú sorban állnak a kökorlát mellett. A tisztek sapkáin mindenféle színű szalag. Ma. gyarok Is lesznek közöttük. Hej. na szerencsém volna . .. Az. van: meglátom a mi parancsnoki járgányunkat. A pilóta persze most is benne ül. hanem az öreg — sehol. Muszáj megkérdezni tőle: — Hol van Parázs elvtárs? Dühítő lassúsággal csavarja le az ablakot: — Parancsolsz? — Hol van a parancsnok elvtárs ? Latolgatja, mit válaszoljon. Ha valami „bőrében”- szerű marhaságot mond, szétverem a pofáját. — Miből gondolod, hogy minden egyes alkalommal Mire felbőszülne, már a tisztek csoportjánál kutakodom. Meglátom Tönkölyt, oroszul povedál. No lám, ezt nem is hittem volna róla. Odaállok, várok, krákbgok, végre észrevesz: — Mi az, Füle? — Jelentem, Parázs elv- társnak hoztam sürgős ... — Átment a szigetre — s fordulna vissza, de nem hagyom. — Jelentem, a szigetet elönti a víz! — Tudjuk. Ne üvöltsön. Leléphet! Razrisitye, tavaris- csi ... Térképeket teregetnek, mutogatnak. Most mit csináljak? A rév felől duda bőg. Katonai komp. kocsikat szállít. Felötlik bennem egv gondolat. Merész, bulls ötlet. — A telefonhoz várják az alhadnagy elvtársat — mondom a lélegzetnyi szünetben. — Micsoda? — fordul hozzám. Vörös a feje. Mindig ingerlékeny volt. — Egy mérnök várja ebben az ügyben az alhadnagy elvtársat a parancsnokságon. Vele kellene beszélni. — Milyen ügyben, a sofőrök ügyében? — kérdi. — Igenis — felelem azonnal. Emiatt vörös a feje neki. — Tessék betelefonálni, ott ül az illető a készüléknél. De ha kell, idehozhatja a kocsi is.... ha nincs rá szükség. — Az lesz a legjobb — mondja, s már nem is törődik velem. Tehát nem kell a kocsi. Ezt akartam tudni Megyek a pilótához. Nagyon csúnyán néz föl rám. nem csodálom. Beülök hozzá. — öreg — mondom — al'lektálsz még a láncomra? Meg akarja játszani magát. — Miféle láncra? — A proletárok csak láncaikat veszthetik el — mondom. s az orra előtt meghin- táztatom a nyakörvemet. — Nem értelek — közli finoman. de a szeme már az aranyon. — Akkor fejre állítalak, s az orrod likán fél liter olajat az agyadba töltök, hátha jobban forognak majd a kerekek. Nem te akartad megvenni? — Mi ütött beléd? Pont most... — Pont most. — Előrehajolok. — Átmegyünk a szigetre, elugrunk valakiért, utána tiéd a smukk. — Szó sem lehet róla. — Űré* — mondom —, a menyasszonyomról van szó. Nem hülyülök. Terád pedig nincs szükség, most húztam ki Tönkölyből. Egy óra alatt megfordulunk, utána tiéd a lánc. Nem hagyom gondolkozni, lekanyaritom, odacsapom eléje. Kapzsiság van a sze mében. — A balhé egyedül a tied — néz rám. — Azt mondtad. parancsod van rá. Félrevezettél. — Ahogy mondód, pilóta, csak gyerünk már! Odafelé alig vannak a kompon. A műszakiak zubbonyra vetkőzve gőzölögnek a szélmentes sarokban. Túloldalt, a parton, már nagy a tumultus. Állat, ember, gép. mindenféle összekeveredve. Ahogy közeledünk, úgy nő bennem a feszültség, jár a szemem, hegyezem a fülem ha valami ellenőrzés van, nem biztos, hogy megúsz- szuk. Az se jó, ha kiszivárog a hir. kitör a pánik, a pilóta biztos visszafordul Vagy belebotlunk Parázs elvtársba, az is torpedó a vízvonal alá. S már fél három. A komp a parthoz vágódik, a pilóta káromkodva húzza be a kézifékét, jó na gvot vágódunk az elejéhez Hej, ha valami balhé áll a motorba! de nem, kizötyö- günk. Hiába van hideg, itt sarat kell gyúrni. — Nem megvek sehova — mondja a pilóta. — Hülyeség, itt állandóan járnak a kocsik. kirántanak — felelem könnyedén El is hiszi. — Merre? — Balra. Se térképem, se semmi. De mi a sziget felső végé nél keltünk át a jégen, most az alsó végében vagyunk csak arra lehet. Beljebb meg majd megkérdezünk valakit. (EolytatjukJ latok legfontosabb problémája. De az események megszervezése szintén sokat adót; a sikerhez. Bebizonyosodott hogy a MTESZ aktív tagja, ilyen nagy feladatokra is ké pesek. — Az öröm mellett némi gondot okoz az a tény, _ f olytatta dr. Mátrai Tibor kandidátus, a MTESZ megye; szervezetének elnöke —, hogy még nem sikerült meghódítanunk az egész megyét Hatvanban például nem tartottunk egyetlen rendezvényt sem, a másik varosunk. Gyöngyös egyesületi tagjai is több nívós programon vehettek volna részt. A gyöngyösiek egyébként tisztelel- leincltó igyekezettel használták ki a lehetőségeiket, s itt a jövőben a megyei tanácsnál együtt nekünk is szorgalmaznunk kell, hogy több helyiséget kapjanak rendezvényeikhez. Az egri Technika Házában minden feltétel adott, s ezért összpontosítottuk ide a legfontosabb eseményeket. Előfordult, hogy néhány alkalommal — egyéb anyagiak híján — belépti díjakat kellett fizetni, s akinek eft a vállajata nem térítette, az nem jöhetett el az előadásokra, vitákra. Ezt a jövőben kerülni szeretnénk. Egyébként a legszínvonalasabbak a szervezési és vezetési tudományos tarsasag rendezvényei voltak. — Számunkra is sok tanulsággal járt a műszaki hónap — vette át a szót Orosz Bertalanná, a megyei tanács művelődésügyi osztályának képviselője. A MTESZ-szel közösek a feladataink: a mű_ szaki kultúra gyarapításában, szélesebb körű tudomáhyos műveltség elérésében igen hasznosak ezek a rendezvények. Sikerüket a nagy érdeklődés is mutatja. Végezetül Petró Zoltánnak, a MTESZ agitációs bizottsága szaktitkárának értékeléséből idézünk: Háromezer-hétszáz részvevője volt a programnak, A vezető szakembereket tömörítő MTESZ-nek különösen az ifjúsági szervezettel sikerült ez alkalommal szoros kapcsolatot létrehozni: ezt az együttműködési megállapodás is bizonyítja. A legfontosabb tanulság, hogy decentralizálni kell a szervezést, el kell jutnunk Hatvanba, s a többi ipari körzetet is jobban be kell vonnunk a munkába. A mostani volt a hetedik, a megyei műszaki hónapok sorában; ez elég hagyomány ahhoz, hogy a tudományos. politikai továbbképzés terén egyik legfontosabb fórumává váljanak rendezvényeink. Hekeli Sándor
