Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
Hogyan lehet több pénzt heresni 7 Asztalom fiókjában őrzöm a levél másolatát, amelynek feladója — egy ötven év felé közeledő, kitűnő esztergályos — tudatja, hogy megsértődött, visszaküldte vállalatának a 400 forintos jutalmat. S tette ezt azért, mert a szomszédja is annyit kapott, mint ő, pedig csak három éve van a vállalatnál, és fele annyit sem dolgozik, mint a levél írója. Véleményünket azóta már szóban is kicseréltük a történtekről. En nem helyeseltem d pénz visszaküldését, abban viszont teljesen egyetértettem vele — akárcsak a 27 közvetlen munkatársa Is —, hogy lényegesen többet érdemelt volna kollégájától. Egyszerűen ezért, mert okosabb, műveltebb tőle, többet dolgozik, s valóban jobban is érti az esztergályos mesterséget is. A példa is azt bizonyítja: a több, a jobb munka sajnos, még nem garancia a nagyobb jövedelemre. Üzemeink, vállalataink százezreket, milliókat fizetnek ki jutalom, prémium címén. Csak még nem tanultak meg, még nem mernek osztani. Az egyenlősdi pedig márré- ges-rég megbukott, nincs ösztönző, nincs húzó ereje, s válóban sérti azokat, akik többet vállalnak magukra. Pedig a differenciált anyagi, erkölcsi megbecsüléssel lényegesen több kerülhetne a borítékokba, és elsősorban azoknak, akik megérdemlik a megkülönböztetést. Elvben ezzel valamennyi vállalatvezető egyet is ért, csak éppen a gyakorlat, a pénz szétosztása történik másképpen. Több, mint tízéves barátság köt össze egy négy szakmát nagyszerűen értő ' munkásemberrel. A közelmúltban boldogan újságolta, hogy az év végén otthagyta a maszekot, mert elege volt a hajtásból és jövőre elmegy egy üzembe, ahol kevesebb iesz ugyan a pénze, de legalább kipiheni magát. Arról nem beszélt, hogy melyik üzemet választja, de bárhogyan is dönt: pihenésre bőven nyílik majd alkalma. Nagyon is jó] értesült: az állami iparban nem kérdezik meg naponta, hogy mit, mennyit dolgozott, a munkaidő aiatt is elvégezheti ügyes-bajos dolgait, jókat beszélgethet egykori cimboráival is. Mert az állami iparban valóban más a helyzet. Bizonyíthatjuk párt-, állami, gazdasági vezetők' véleményével, hivatkozhatunk miniszterekre, közgazdászokra, tudományos intézetekre, ha- tározatokra és utasításokra, amelyek na más-más szavakkal, ha más-mas elemzésben is, de ugyanazt sürgetik: a munkahelyi rend, fegyelem megszilárdítását,' a termelés hatékonyságának növelését, emelését. „A kérdések kérdése lett népgazdaságunkban a termelékenység és a hatékonyság” — hangsúlyozta a közelmúltban az Országos Tervhivatal elnöke is. Az ország dinamikus fejlődésének további menete, üteme — mondotta — attól függ, hogy a népgazdaság mennyit, s hogyan dolgozik majd. Több pénz ott lesz, több pénzt azok az üzemek, vállalatok tudtak eddig is és tudnak ezután is fizetni, ahol nemcsak a bevételeket, hanem a kiadásokat, a ráfordításokat is elemzik, mérlegelik. Ahol számon kérik, mérik a munka minőségét, mennyiségét, ahol biztosítják a folyamatos, a gazdaságos munka technikai, személyi, tárgyi, piaci feltételeit. Nem véletlen, hogy pártunk Központi Bizottsága a november 14—15-i üléséről kiadott, a gazdasági munkával kapcsolatos határozataiban is elsősorban ezeken a területeken sürget mielőbbi változtatásokat. Az említett dokumentum napi és folyamatos feladatnak határozza meg a munka hatékonyságának rendszeres emelését, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását, a termékek önköltségének csökkentését, a vezetés színvonalának növelését, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználását, a termékek minőségének javítását. Az ötéves tervünk végrehajtása — hangsúlyozza a továbbiakban — megkívánja a fegyelmezett és az intenzív munkát, a jobb munka megkülönböztetett díjazását, szocialista bérezés elvének érvényesítését. Teljesen igaza van a Mát- ravidéki Fémművek egyik hatszoros szocialista brigádja vezetőjének, aki így summázta az említett' határozatokról. eeyben a jövőről is véleményét: „őszinte. világos, tiszta program. Vita csak azon lehet. hogy melyik módszer a jobb, az eredményesebb. Az eavénnek, az üzemnek, a vállalatnak, a társadalomnak egyaránt. Mert nekünk, illetve valamennyiünknek csak úev jut több pénz a borítékba, csak úgy lesz több pénzünk, egyéni társadalmi céljaink megvalósításához, ha a munkánk js több és jobb lesz mint eddig.” Koós József Vietnami alapra, óvodaépítésre Háromezer munkás kommunista műszakja Zúgó gépek, a szokásos sürgés-forgás az üzemcsarnokok folyosóin; a tegnapi szabad szombaton is dolgoztak az EIVRT gyöngyösi félvezető- és gépgyárának mun. kásái. Kommunista műszak volt a dolgozók egységes elhatározásával: a gyár kommunistáinak felhívásához csatlakozva a szombati három műszakban mintegy háromezren álltak a munka- padok mellé. Napi keresetüket a vietnami segélyalapra, illetve egv gyöngyösi új óvoda felépítésére ajánlották fel. Az egyes üzemben automata fénvesőforrasztó gépeket készítenek elő átadásra. A nagy értékű berendezések szovjet exportra készülnek. — Az idén egy alkalommal rendeztek már a gyárban kommunista szombatot a KISZ-esek, de az kevesebb embert érintett. Itt most mindenki jelen van. Mi két gépet fogunk a mai műszakban átadni — mondja Kiss Szilveszter szerelőlakatos. — Ilyenkor, év végén, 233 millió forint élet- és balesetbiztosításra «Zárszámadás" a biztosítási és önsegélyező csoportokban Ezekben a napokban tartják az üzemekben, a vállalatoknál, idei utolsó ülésüket a CSEB intéző bizottságai. Az országban mintegy 2000 ilyen testület áll a biztosítási és önsegélyező csoportok élén. A mostani „zárszámadó” értekezleteken értékelik az 1972. évi munkát, az eredményeket, s azt. hogy miként gazdálkodtak a csoportok szociális alapjukkal. Országosan ma már a két és fél milliót is meghaladja a CSÉB-tagok száma, vagyis a bérből és fizetésből élő dolgozók közül minden másodiknak van csoportos élet- és balesetbiztosítása. Á CSEB-ek az idén életbiztosítási térítésként 132 millió forintot, balesetekre 101 millió forintot fizettek ki. A biztosítási és önsegélyező csoportok a havi díjak egv részéből az idén mintegy 100 millió forint szociális nlanot képeztek és fizettek ki rendkívüli esetekre, házasságkötésre. szülésre, hosszan tartó betétgségre stb. Ebből az alapból több ezer tagjukat vitték üdülésre, országjárásra, városnézésre. (MTI) Ötmillió forintba kerül egy automata fénycsőforraszló berendezés. Képünkön az átadás előtti szerelési munkákat végzi Csepegő József és Kovács László szerelőlakatos. gondolhatják sokan, azért keit a kommunista műszak, hogy a tervet v teljesítsük. Ilyenről azonban nincs szó — folytatja munkatársa Kovács László. — Tudomásom szerint mindegyik üzemünk jól áll a tervekkel, sőt, túl is teljesítjük. A vietnami segélyalaphoz való hozzájárulást még szeptemberben felajánlottuk, az óvoda pedig, azt hiszem, ahol ennyi nő is dolgozik, igen fontos dolog... Kozma Mária az. ötvözésből kikerült tranzisztorokat ellenőrzi. — Mivel töltenék el egyébként a szabad szombatot? — Hát, természetesen, pihenés, szórakozás lenne a lő program, a délelőtti házi munkák után. Persze, a szórakozás azért így sem marad el, — teszi hozzá mosolyogva. „Telt ház” a tranzisztorüzemben is. A mai műszakban 30 ezer darabot szerelnek össze a nagy teljesítményű tranzisztorokból, s legalább 60 ezret a kis teljesítményű típusokból. Itt szinte kivétel nélkül nők dolgoznak; a sorok között nemigen találni üres székeket. — Én ugyan Gyöngyöspatáról járok — mondja Varga Erzsébet, a tranzisztorok technológiai ellenőre —, de én Is tudom, itt új óvodára nagy szükség van. Ez is egyik oka, hogy mindenki szívesen bejött dolgozni. Háromezer ember munka- felajánlása: termelési értékben mintegy kétmillió forint. 150 ezer forint munkabér az óvodákra és a vietnami segélyalapra. A nagyrészt nőket foglalkoztató gyárban most is 430-an vannak gyermekgondozási segélyen. Az üzemekből hiányzik a munkáskéz, ám sokan nem tudnak visszatérni az óvodai férőhelyek hiánya miatt. Ezért is szép az elhatározás, ezért, is dolgoznak önzetlen segí- teniakarással... , (hekelí) Megígérték. Teljesítik? Jó adag derűlátás kei ahhoz. legalábbis úgy tűnik, hogy a gyöngyösi Mátra Szállón most folyó munkák alapján bárki azt mondhassa, az építők állják a szavukat. Megígérték, hogy még ebben az évben elkészülnek a régóta folyó felújítással. íme, nemcsak a levegőbe beszéltek. Az adott kép nem’ ilyen egyértelmű. Persze, ez csak a látszat. o o o o A szállónak a Fő térre néző homlokzata már a befejezettség állapotát mutatja. Még az érdes felületű kőburkolat egy részét most helyezik fel a munkások a lábazatnál, a fémkeretű ajtók piroslanak a míniumtól, a nagy üvegtáblák helyét lemez foglalja el a keretben, de már a falak új ruhát öltöttek, a neonfeliratok a helyükre kerültek. A Mátyás király utcai épületrész előtere még nagyon a kialakulás kezdetén tart. Itt hulladékkupacok, építési anyagok gúlái akadályozzák a lépést. Csövek és huzalok, jövés-menés, nyüzsgés: mint a megbolygatott hangyavár. 0000 Nyugodtan mosolyog a létesítmény művezetője, Hova- necz Gábor, amikor az időpontok felől érdeklődünk tőle. Szilárdan optimista, és ő tudja, miért. Studer János, aki a vállalat vezetőségének „különleges tanácsadója” itt, már nehezebben mondja ki a szavakat. Nem lenne semmi baj, szerinte, ha az Érdért és Keripar már dolgozna a földszinten: az étterem, a presszó, a söröző, az előcsarnok rájuk vár. Parket- táznák az éttermet, ha az alumíniumból készíteti álmennyezetet a helyére tették vom* az ai vállalkozó emberei. ígérték, hogy december első hetében hozzákezdenek a tennivalóikhoz, de hiába hajtottunk már néhány lapot az utolsó hónap naptárja bánók még sehol. A második emeleten már a szálloda dolgozói serénykednek. Nem fogtak hozzá a műszaki átadás tényleges lebonyolításéhoz, tehát a felelősség még teljesen az építőké, de a sürgető idő kényszerítette a kivitelezőt az ésszerű kompromisszumra. Annyi biztonsági intézkedést hoztak, hogy a kulcsokat egy dolgozójukra bízták, ö ott kulcsárkodik egész nap. Nyitja és zárja az ajtókat, hogy a rend látszatát fenntarthassák. Az utolsó hetek mindig rengeteg izgalmat tartogatnak. Egymás hegyén-hátán a különböző szakmák emberei, szinte lélegzethez sem tudnak jutni egymástól. A káosz teljesnek tűnik ilyenkor a kívülálló számára. De a szakember látja a szervezettséget, a rend erővonalait a céltalannak tűnő szaladgálásokban is. Igaz, hogy a sok ember mégiscsak akadályozza egymást a nyugodt munkában. Dehát mit lehet lenni? Egyelőre még ezek a csúcsok velejárói az építkezések befejezésének. De az is igaz, hogy a határidő tartása már szintén velejárója a Heves megyei ■ -rÁllami Építöiipiari Vállalat munkájának. Nem is olyan régóta van ez így. De milyen, jó. hogy már így van. Most is mindent megtesznek, hogy a december elejére kitűzött átadást semmi se hiúsítsa meg. © O © © A vállalat műszaki igazgatóhelyettese. Sápi István, szinte mindennapos látogató- a szállónál. Nem érdeklődni, kíváncsiskodni jön. hanem ellenőrizni és segíteni, ha kell. Ö mondta, hogy november végére jelentették a munkát készre, a műszaki átadás folyamata téhát december első felére húzódik át. Lelkiismereti kérdést csinálnak a felújítás befejezéséből. Más dolog, hogy tulajdonképpen a végső időpont az alvállalkozók serénységétől függ. Amíg ők nem végeztek a földszinttel, addig nem lehet az utolsó befejező munkarészeket csinálni. Az állami építők erőfeszítései tehát csak a két alvállajcozó tenni- akarása szerint hozhatnak sikert. Kutyaszorító ez. amit a külső szemlélődő nem tud érzékelni © © © © Szilveszter. Ezt a napot emlegeti mindenki a Mátra Szállóval összefüggésben. Ma még inkább kérdő hangsúly- lyal mondják ki a szót a szálló dolgozói, nem olyan közlő nyugalommal, mint az építők. Hogy habzó pezsgő csurran-e majd az óév búcsúztatására a Mátra Szálló éttermében, bárjában, azt csak feltételezni lehet. Hogy mi lesz belőie. a jövő titka. Ha az állami építők kijelentéseire alapítunk, akikor valóban így lesz. Ok megígérték, hogy decemberben átadják a szállót, és ígéretüket teljesíteni akarják. Miért kételkednénk bennük? Ki. Molnár FJ Varga Erzsébet ellenőrzi a tranzisztorokat. (Foto: Tóth G.) Folozóbloiili A Mátravidéki Kőbánya Vállalathoz tartozó eger—ti- haméfri kőbányából egyre nagyobb mennyiségű, jó minőségű tufakőből faragott falazóblokk kerül értékesítésre. A földréteg eltávolítása után korongos kőzetvágó géppel termelik ki a tufa blokkokat. A bánya gépesítése azt jelentette, hogy évente 850 ezer blokkot tudnak -kitermelni a tihaméri üzemből A méretre vágott, 40 kilogrammos tömbök kiválóan alkalmasak családi házak, mezőgazdasági üzemek, műhelyek építésére. A falazóblokk jól alakítható, jó hangEgerből... és hőszigetelő. A megye határain túl is főleg kislakás- építkezéseknél alkalmazzák, mert olcsó, gyorsan építhető belőle bármilyen építmény és kevés záróréteget, habarcsot kíván. A tihaméri üzem " jobb üzem- és munkaszervezéssel igyekszik kielégíteni az egyre növekvő igényeket. msmsmíb 1972. december 10« vasárnap
