Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

A kommunista pedagógusok hivatása f EBBEN AZ ISKOLAI tan­évben különösen szép és je­lentős feladatok várnak a kommunista pedagógusokra. Hiszen most kezdődik meg a párt oktatáspolitikai határo­zatának gyakorlati megvaló­sítása. Azé a határozaté, amely hosszú évekre meg­szabja teendőinket ezen a te­rületen. E határozat végrehajtása kötelessége a művelődésügyi szakapparátus dolgozóinak, az állami főhatóságoknak, valamennyi pedagógusnak. Mi az a plusz, ami itt a kommunisták, az iskolák párttag pedagógusaira hárul? Sokszor és sok helyen meg­fogalmazódott már június óta, hogy a határozat meg­valósíthatatlan a pedagógu­sok egyetértése, tudatos te­vékenysége nélkül. S hogy e nélkülözhetetlen, alapvető feltétel meglegyen, azért a legtöbbet az iskolai pártszer­vezetek és azok tagjai tehe­tik. „Arra kell törekedni, hogy minden kommunista pedagó­gus értője, propagandistája és példamutató részese le. gyen a megvalósítás nehéz bonyolult feladatainak” — alapította meg az országos közoktatás-politikai aktívaér­tekezlet. Szükséges tehát, hogy minden párttag pedagó­gus jól ismerje a határozatot és a legfontosabb dokumen­tumokat, de ne csak tény­szerűen. Elsősorban nekik kell érteniük, világosan lát- nduk a határozatban megfo­galmazottak társadalompoli­tikai összefüggéseit, miért­jeit, a célkitűzések, feladat­megjelölések ideológiai, po­litikai kündulópontjait. Tisz­tán kell látniuk a határozat fő kérdéseit: miért kell erő­feszítéseinket elsősorban az általános iskola és a szak­munkásképzés fejlesztésére fordítanunk, mi a politikai jelentősége az iskolák szín­vonala kiegyenlítésének stb. A határozatban megjelölt feladatok egy részének ideo­lógiai-politikai összefüggései nyilvánvalóak — így a mun­kás-paraszt tanulók segítésé­ről vagy a világnézeti neve­lésről mondottakban —, má­soknál ez kevésbé szembetű­nő —, mint például a mű­veltség értelmezése esetében, — s mindez még összetetteb­bé teszi a megértést, még szükségesebbé a gondos fel­készülést. De nemcsak a pozitív új terjesztőivé és erjesztőivé kell válniuk a kommunista tanároknak, hanem egyúttal szembe kell szállniuk min­den visszahúzó, maradi el­képzeléssel és gyakorlattal. Szemléletformáló munkájuk során értessék meg tehát, hogy a határozat egységés egész, hogy feladataiból csak egyféleképpen válogatha­tunk: mi az, amit nekem, nekünk meg kell tennünk egy adott poszton ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósul­jon. Meg kell érteniük és másokkal is megértetniük, hogy nem kampánymunka előtt állunk, hogy öt vagy tíz év múlva sem mondhatjuk el: befejeztük iskoláink, tan­anyagaink korszerűsítését, a nevelők továbbképzését stb. A változásnak, a változtatás­nak kell természetessé vál­nia, de oly módon, hogy csak a beérett, megfelelően előké­szített változásoknak tegyük ki as iskolát. EBBŐL AZ IS következik, hogy a párttagok legyenek kezdeményezői azoknak a munkálatoknak, amelyekhez iskolájuk azonnal hozzálát­hat, szabják meg a tenniva­lókat az adott iskola helyze­tének, körülményeinek és a határozat megállapításainak alapos ismeretében. A párt mostani határozata az iskola tevékenységén be­lül elsősorban az oktatásról és a szakképzésről szóL Ez érthető, hiszen a kérdés „má­sik oldaláról”, az ifjúság ne­veléséről mér korábban szü- letétt érvényes határozat Aa oktatási határozat és a meg­jelent dokumentumok mégis több lényeges megállapítást tesznek a világnézeti, a kö­zösségi, és az erkölcsi neve­lés kérdéseiről, a munkára nevelésről, a személyiség fej_ lődésérőL A tanintézeti párt­szervezetek elsőrendű politi­kai kötelessége, hogy nem­csak az állami oktatás hely­zetéről és fejlesztésének fel­adatairól szóló határozat megvalósításán, hanem az if­júságpolitikai határozat való­ra váltásán is fáradozzanak. Ezért kívánunk újból emlé­keztetni az ifjúságpolitikai határozatra, hiszen e két ha­tározat együtt fogja át a pe­dagógusok és a tanuló ifjúság mindennapi életének terüle­tét. A tanintézeti pártszerveze­tek erejének egyik próbakö­ve lesz az, amit a határozat így fogalmaz meg: fejlesszük a tantestületek szocialista demokratizmusát. Sokrétű, összetett munka ez is. Hi­szen nemcsak azt jelenti, hogy a pártszervezet bizo­nyos időszakonként beszá­moltatja az iskola állami ve­zetőjét. A pártszervezet ad­jon politikai segítséget is — az ellenőrzésen, beszámolta­táson kívül — az iskolaveze­tésnek. Kezdeményezően ve­gye ki részét a tanintézet társadalmi kapcsolatainak építésében a tanácsi és más állami, társadalmi szerveze­tekkel, patronáló üzemekkel, intézményekkel, s törekedjék e kapcsolatok tudatos politikai, pedagógiai felhasználására. AZ ISKOLAI ELET de­mokratizmusa feladatokat ad az ifjúság és gyermekszer­vezetekkel, valamint a szü­lőkkel kapcsolatban is. Az egyik legfontosabb te­endő az iskolák közötti szín­vonalkülönbségek csökkenté­se és a munka minőségének javítása. Az elmondottak csapán ér­zékeltetni kívánják a párt- szervezetek munkájának fon­tosságát. Az előttük álló fel­adatok elvégzéséhez senki nem adhat valamiféle recep­tet, már csak azért sem, mert ez gúzsba kötné az alkotó kezdeményezést, sablonba merevítené az élet sokszínű­ségét IGÉNYELTÉK, várták, a kommunista pedagógusok a KB határozatát tudva azt is, hogy az oktatási intézmények pártszervezeteire rendkívül nagy felelősség és munka vár a határozat megvalósításában. Hogy terveinkből valóság le­gyen, ahhoz a mindennapok szívós, következetes, csöppet sem látványos munkája Hanga Márta az MSZMP KB munkatársa Munkában a v Centrum eputoi Kedvez a jó idő az egri Centrum Áruház építőinek, akik ezekben a napokban már a földszinti üvegfalak és vitrinek kereteit állítják a helyükre. Ezzel egyidőben — mondjuk stílszerűen: cent­rum kedden —, kezdték meg a munkát a tetőfedők is. A barokk város főterén elhe­lyezkedő modem épület az egykori építészeti stílushoz alkalmazkodó tetőt kap: mintegy 40 ezer vöröspalát szegeznek fel az ügyes kezű szakemberek. Képünkön a tegnap elkezdett munkát, a falkeretek beállítását mutat­juk be: a panelszerkezet vá­zát hegeszti Jakab Zoltán és Jónás Ernő. (Foto: Tóth Gizella.)-V* »>7» Milyen messze van ? Kápolnának Fiume n Milyen messze van például Füzesabony Egertől? Miután utánanéztünk a dolognak, ki­derült, hogy... tizenhét ki­lométerre, illetve 22,3 kilo­méterre, vagyis 22,8 kilomé­terre. Pedig sem a megye- székhelyet, sem Füzesabonyt nem helyezték időközben tá­volabbra egymástól, vagy közelebbre egymáshoz. A vasút szerint indokolt a 17 kilométer — náluk, at MÁV-nál a felvevőhelyek, vagyis az állomások közötti távolságot veszik figyelembe. A 22,3 kilométeres távolság az egri MÁVAUT-pályaud­var és a füzesabonyi vasút­állomásnál levő buszmegálló közötti távolságot jelenti —, ha Kerecsenden keresztül közelítjük meg. De ugyané két megálló között természe­tesen másként alakul a tá­volság, ha Makiáron keresz­tül megyünk busszal, ötszáz méter a különbség, tehát: 22.8 kilométer... Ezek után ember legyen a talpán, aki első látásra ki­igazodik a dolgokból, mivel légvonalban nemigen jelzik a távolságot. Nincs megyei repülőjárat. Az országutak a legmeg­bízhatóbbak. De hogyan mé­rik, mihez „kötik” a távol­ságot? Valamikor, a régi eg­riek emlékeznek erre, Felné­met és Eger között a négy- kilométeres távolság a Lyce­um jobb első sarka és a fel­németi templom bejárata kö­zötti távolságot jelentette. Ma már Eger és Felnémet kö­zött megszűnt a távolság... hiszen a megyeszékhelyhez csatolták a hajdani kis köz­séget. Ettől függetlenül a Ly­ceum jobb első sarkától a felnémeti templom bejárata Milyen változások lesznek a nyugdíiszabályokban XIV. A szabályozás Bzerimt az öregségi és a rok­kantsági teljes vagy rész- nyugdíj összegének alapjául szolgáló mumkaibérátlagot a nyugdíjazás évében a nyug­díj megállapításáig, vala­mint a közvetlenül megelő­ző négy naptári év alatt el­ért munkabér havi átlaga alapján kell kiszámítaná. A most még érvényes sza­bály szerint az a dolgozó, aki a nyugdíjkorhatár eléré­sénél (férfi a 60., nő az 55„ illetőleg korkedvezmény ese­tén férfi az 55., nő az 50. életévénél) később megy nyugdíjba, kérheti, hogy nyugdíját ne az előbbi be­kezdés szerint, hanem az öregségi korhatár betöltését, vagy ennél 5 évvel alacso­nyabb életkor betöltését megelőzően elért átlagkere­set alapján állapítsák meg, ha a választott időpontig már szerzett legalább 10 évi szolgálati időt. Háromféle lehetőség között választhat tehát a nyugdíj előtt álió dolgozó, ha nem megy nyugdíjba akkor, ami­kor a korhatárt eléri, hanem tovább dolgozik, mert kér­heti hogy nyugdíját — a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig és az ezt közvetlenül megelőző négy naptári évben elért ke­reset alapján, vágj' ha ránéz­ve kedvezőbb. — az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltésének évében az életkor eléréséig és az ezt közvetlenül meg­előző négy naptári évben el­ért kereset alapján, vagy ha kedvezőbb, — az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betölté­sének az évében ennek az életkornak az eléréséig és az azt közvetlenül megelőző 4 naptári évben elért keresete alapján állapítsák meg. uj szabály szerint az Hogyan kell a munkabérátlagot kiszámítani l T9T2. december 31-e után nyugdíjba menő dolgozók öregségi és rokkantsági nyug- . díjának összegét a njuigdíja- zás évét megelőző 5 naptárt év közül a munkabér szem­pontjából legkedvezőbb 3 naptári év és a nyugdíjazás évének tört része alátt elért munkabérátlaga alapján kell megállapítani, ha az az igénylő számára előnyösebb, a 4 év és a tőrt év átlagánál. Ezt az új szabályt azonban csak annál a dolgozónál le­het alkalmazni, akinek az említett 5 év alatt van olyan 3 éve, amelyben legalább 181 —181 napra és az ilyen 3 év alatt összesen legalább 24 hónapra (730 naptári napra) bért kapott. Ha van ilyen 3 év, de a régi szabály alkal­mazása az előnyösebb a dol­gozóra, akkor 1972. utáni nyugdíjazásánál is aszerint kell a nyugdijat, illetve a munkabérátlagot megállapí­tani. Tehát a dolgozóra néz­ve kedvezően bővült a „vá­lasztási” lehetőség. Felhívjuk a figyelmet, hogy a legkedvezőbb 3 évet nem a dolgozónak kell kiválaszta­ni, illetve kiszámítani, ha­nem az hivatalból történik. Ez az intézkedés is a dolgo­zó érdekét szolgálja, mert az átlag kiszámítása nem min­dig egyszerű, és a dolgozó nem rendelkezik néha pon­tos adatokkal. Az új szabály alkalmazá­sára akkor is sor kerülhet, ha az igénylő nem a nyugdí- iazást közvetlenül megelőző­en elért hífnem az öregségi korhatár elérését, illetőleg ennél 5 évvel alacsonyabb élétkor betöltését megelőző­en elért munkabér fiőyelem­bevételévtí kéri nyugdijának! a megállapítását. Az erre irá­nyuló kérelemben csak azt kell megjelölni, hogy a nyug­díjazást megelőzően elért kereset helyett, a nyugdíjra jogosító vagy az ennél 5 év­vel alacsonyabb életkor be­töltését megelőző keresetet vegyék-e alapul a nyugdíj megállapításánál. A válasz­tott életkort megelőző 5 év közül a legkedvezőbb 3 év kiválasztása már ebben az esetben is hivatalból törté­nik. A nyugdíjra jogosító életkort vagy annál 5 évvel alacsonyabb életkort megelő­ző kereset alapján csak ak­kor kerülhet sor a nyugdíj megállapítására, ha az ehhez szükséges béradatokat . az igénylő, illetőleg a munkál- • tató a nyugdíj-megállapító szerv rendelkezésére tudja bocsátani és a dolgozó a vá­lasztott életkorig szerzett legalább 10 évi szolgálati időt. Az év végi részesedés tigyeiembe vétele Az év végi részesedés kifi­zetése általában a következő naptári év első negyedének a végén vagy második ne­gyedének az elején történik. Az időközben nyugdíjba me­nők esetében tehát a nyug­díj megállapításakor ez a munkabéradat még nem áll rendelkezésre. Emiatt éven­ként több ezer nyugdíjmeg­állapító határozatot kellett útalap módosítani. A tapasz­talat raersnt az év végi ré­szesedés havi átlagát a nyug- líjazás évében kifizetett, il­letőleg a nyugdíjazás tört évére járó összege csak je­lentéktelenül változtat ja meg. Az új rendelkezések sze­rint az év végi részesedés havi átlagát külön számít­ják ki, ha a nyugdíj meg­állapítása közvetlenül a nyugdíjazást megelőző mun­kabér figyelembevétetóvél történik. Az év végi részesedés át­lagának kiszámításánál azt az összeget veszik figyelem­be, amelyet a dolgozónak a munkáltató a nyugdíjazását megelőző négy naptári év­ben. — a három legkedve­zőbb év alapján történő munkabérátlag számítása esetén pedig a kiválasztott három naptári évben — ki­fizetett. Nem veszik tehát figyelembe a nyugdíjazás évében kifizetett, illetőleg az erre az évre járó év végi ré­szesedést, de nem veszik fi­gyelembe) január i-étől a nyugdíj megállapításáig el­telt töredékidőt sem. A rö- videbb idő alapján számított átlagot, vagyis a 4. illető­leg 3 évben kifizetett év végi részesedések havi átlagát adják hozzá a tel­jes idő, vagyis a 4, illetőleg 3 év és a tört év alapján számított többi munkabér­rész átlagához. A nyugdíj alapját képező munkabérátlagnak ezen a módon történő számítása a nyugdíjazását kérő dolgozó­ra nem hátrányos, sőt azzal az előnnyel jár, hogy a nyugdíjat megállapító hatá­rozat módosítását utólag nem kell kérni, ... A munkabéráflag számítá­sának és az év végi részese­dés figyelembevételének az új- szabályait az 1972. de­cember 31-ét követő időpont­tól megállapításra kerülő öregségi és rokkantsági nyug­díjakra, illetőleg az ezt kö­vetően történt elhalálozás esetén megállapításra kerülő hozzátartozói njoLgellátásoik- ra kell alkalmazni. Az új szabályok szerint állapítják meg a munkabérátlagot an­nál a. dolgozónál is. aki a nyugdíjigényéi még az 1972. évben nyújtja be a nyugdíj­megállapító szervhez, de a nyugdíjat 1973. január 1-étöl vágj' énnél, későbbi időpont­tal állapítják meg. Nem al­kalmazzák viszont az új szá­mítási módot, ha a nyugdí­jat 1973. ja»uái> 1-énél ko­rábbi időponttól kell megál­lapítani. Ezért annál a dolgo­zónál, akinek a munkaviszo­nya 1972. december 31-e előtt szűnik meg csak abban az esetben állapítják meg az új szabály szerint a nyugdí­jat, ha írásban kéri, hogy nyugdiját 1973. január l'-étől állapítsak meg. Az a dolgo­zó, aki ezt kén, az 1973. ja­nuár 1-e előtti időre nyug­dijat természetesen nem kaphat. Az, aki már nyug­díjban részesül, illetőleg aki­nek 1973. január 1-e előtti időponttól már nyugdíjat ál­lapítottak meg, nem kérhe­ti, hogy nyugdíját a most is­mertetett bórátlagszámítási szabályok szerint újból ál­lapítsák meg. (Vége) SZERZŐK: Dr. Nagy József Dr. Molnár József Kovács Kálmán közötti távolság négy kilómé^ tér maradt. Az utak néha megtréfál­ják az embert. Legalábbis úgy véljük. Kerecsend és Eger között a táblák szerint 13 kilométer körül volt a tá­volság, ma már, a mérés sze­rint — nyolcszáz méterrel több... Ahol a főútvonalból ki­ágazik a 25-ös út, egy cso­mópont található. Ennél a csomópontnál van a 25-ös út 0 kilométere, mint Budán, a Clark téren az „abszolút 0 kilométer”, ahonnan tudva­levő: minden út indul, vagy érkezik... E csomópontnál — térjünk vissza Kerecsend- re — tábla hirdeti az Egerig megteendő út hosszát. Nem a város „kezdetét” jelentő tábláig, hanem a Szabadság térig, ahol több útvonal ta­lálkozik, ahol amolyan cent­rumféle található. És egy újabb eligazító tábla is, hogy a következő település milyen messze van. Ez az elv a te­lepülések közötti távolság megállapítására: a csomó­pontokon, a lehetőleg cent­rumokban elhelyezett táblák közötti távolság a hivatalos, Kerecsend és Eger eseté­ben az az érdekesség, hogy a 3-as számú útvonal korrek­ciója nyomán a 25-ös út. 0 kilométere 800 egynéhány méterrel hátrább került, a község nyugati szélére. Ed­dig a tábla a demjén—füzes- . abonyi elágazónál hirdette, hogy milyen messze van Eger... Ez a korrekció ter­mészetesen nem jelenti azt, ,hogy e község és a megye- székhely távolabb került . egymástól. Az utak egyébként sok más érdekességgel is szolgál­nak. Kiderül, hogy tulajdon­képpen Kápolnának Fiume a — kikötője ... Igen, mert a 3-as számú főútvonal egy nemzetközi út magyarországi szakasza, amelyet másképpen E 96-os útnak is neveznek. Kassától Fiúméig vezet ez az út. Az E 5-ös útvonal pe­dig rövidesen átmegy Ázsiá­ba, mivel a Boszporuszon építendő híd majdan az út­jába esik ... -Magyarországra visszatérve, még egy érdekes­ség xz utakról: a Dunántú­lon az úthálózat térképe fő­képpen az észak—déli irányt követi, míg Kelet-Magvaror­szágon a hálózat kör-körös képet mutat. A magyarázat persze egyszerű: a települési és a földrajzi viszonyok „fo­náksága” határozta ezt meg. (hátai) 1972. december &« wém

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom