Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
w Éjjeli tapasztalatok az őrzésről... Sertésgyár közös vállalkozásban S ’tepen hangzik ez a kifejezés: a társadalmi ♦ulajdon védelme. Az előadó is, a hozzászólók is nagybetűvel ejtik ki, aztán — felelősségre vonják az éjjeliőrt, ha szükségesnek látják ... Az egri Bajza utcában a gázvezetéket lefektető egyik vállalat telephelyén, a makiári tsz-ben, az egri Ady utcai ÁFOR-telepen és több más helyen kissé furcsa tapasztalatok születtek. Rendon ügy lett valamennyiből!# , A legérdekesebb a makiári tez-ben történt, a november 6-ra virradó éjjel. A tsz tanyáján, futballpálya nagyságú területen van a gépműhely. a gépszín, és két istálló. Három éjjeliőr vigyáz a közvagyonra. E három éjjeliőr jelenléte ellenére egy férfi kibontotta a gépszín mellett a drótkerítést, odabent élrámolta az útból a különböző alkatrészeiket és gumikerekeket — nem járhatott kis zajjal... —, aztán egy Csepel típusú tehergépkocsiba ült. Begyújtotta a motort — ez sem valami csendes művelet! —, és szépen elhajtott. A tehergépkocsit később Dormánd és Tank között találták meg, szerencsére nem Tegnap este fejeződött be Hatvanban a konzervgyár szocialista brigádjainak vetélkedője, amely eldöntötte, hogy kik képviselik a város nagy üzemét a jövő hónapban megrendezésre kerülő iparági versenyen. Szakmai, politikai, munkavédelmi, művészeti és gyakorlati jellegű kérdések, feladatok váltották egymást a négy napig tartó versengéstúlságosán elgyötört állapotban. Az egri Ady utcai ÁFOR- telep éjjeliőre mellett szedték szét annak kerékpárját, és vitték el a kereket... Az épülő új egri tejüzem két éjjeliőrének jelenlétében értékes satut szállítottak el teherautóval. Volt olyan eset, hogy az őr asztalának fiókjából emelték ki a szükséges kulcsot, s vittek magukkal búvárszivattyút motorral, és vagy negyven méter kábellal... Rendhagyó eset: az egri Bajza utcai gázvezetéket tároló telep éjjeliőréhez bekopogott egy hideg éjszakán néhány gyerek — lányok és fiúk —. pizsamában, illetve maguk köré tekert ágylepedőben. Az őrnek nem tűnt fel semmi, nem szólt senkinek, pedig már maga a látvány is felébreszthette gyanúját. A Kertész utcai gyermekotthonból szöktek meg. Néhá- nyuk betörést is elkövetett később... így „töményen” felsorolva talán a hangulat az éjjeliőrök ellen fordul, pedig — egyértelműen nem lehet őket elmarasztalni Idős, nyugdíjas, vagy rokkant emberek, akik adott esetben ki vannak ben, s amit a késhegyre menő végküzdelem is bizonyította, szinte valamennyi szocialista brigád jól felkészült erre az érdekes, hasznos eseményre. Legtöbb pontot a kézi- dobozüzem Lenin szocialista brigádja szedett össze, így ennek tagjai — Pintye Károlyné, Balogh Istvánná, Balog lllésné, Sándor hász~ téve a gátlástalan betörők tényének-kedvének, idős emberek, akiknél a fokozott éberséget — egészségi okokból, vagy a korral járó más tények miatt —, nem lehet megkövetelni. Viszont, mint idős emberek, nem is kapnak annyi fizetést a munkájukért, mint amilyen nagy a felelősségük! A vállalatoknak ez olcsó. Amikor a rendőri átiratot megkapják, a béralapra hivatkoznak, s így indokolják meg, hogy nem az előírásoknak megfelelően alkalmas embert állítottak a társadalmi tulajdon őrzésére. Érdekes indoklás. De ha emiatt — nem kívánja senki —, nagy kár éri a vállalatot? Vajon mivel magyarázzák a nyereség elmaradásának okát?... N éhol már kiképzett őrkutyákat is alkalmaznak. A megoldás — bár szerintünk ez átmeneti —, jó, míg valami jobban is ki nem találnak. Igaz, kell munkát biztosítani az idős embereknek, de úgy érezzük, hogy éjjeliőrt alkalmazásúk, vagy kimondottan csak éjjeliőri alkalmazásuk a megoldás kényelmesebb formája. Ióné, Tóth Ferencné — jogosultak az iparági döntőn való részvételre, s ők. vették át Papp József igazgatótól a legjobbakat megillető pénzjutalmat is. Második a főzeléküzem, harmadik az irodaház, negyedik a sűrítőüzem, ötödik pedig a műszerész műhely dolgozóinak szocialista brigádja lett. Még nincs teljesen készen, de arra sem kell már sokat várni. És hogy az idő se teljék hiába, már betelepítették az anyakocákat mihelyt lehetett. Ott sorakoznak az épületek egymás mellett Gyöngyös határában. Ahogy Hatvan felé haladunk, jobb kézre esnek tőlünk. Ide nincs is messze a város utolsó háza. A kíváncsi tekintetet a víztorony ezüstös színű buzogánya fogja meg. Aztán már el is hangzik a kérdés: miféle tanya lesz itt? Önkiszolgálórendszer Mindenről gondoskodtak a tervezők. Ennek a sertés- gyárnak az üzemeltetése nem függ lényegében semmiféle külső tényezőtől. Olyan raktározási lehetőségekkel rendelkezik, hogy az új termést be tudja fogadni, és az elegendő is a következő betakarításig. Saját szárítóüzemmel szerelték fel, ami mellett ott emelkedik a takarmánykeverő is. Különböző csigasorók, lapátos emelők és tálcás felhordok mozgatják a terményt, innen oda és vissza is, egyik helyről a másikra, anélkül, hogy embernek kellene hozzá érnie. A szállító- jármű odaáll a garat mellé, abba beleereszti a terményt, és ha innen vinni akarnak szemes takarmányt, vagy keveréket, akkor a surranto- ból a kocsiba ömleszthetik egyenesen. Ugyancsak zárt rendszerén, különböző szabályozó készülékek irányításával kapják meg az állatok az enni- és innivalójukat A táplálékot vivő csőrendszer arra is alkalmas, hogy a garatba vissza is tudja juttatni az esetlegesen fölösleges meny- nyiséget Az itató csutorájából kis (émpecek nyúlik ki, amit az állatok az orrukkal böknek meg, majd megtanulják, hogy annak benyomásával indul meg a .víz a csőből. Tehát nem kell itt senkinek törnie a fejét, hogy mikor következik az etetés vagy az itatás. Rábízhatja mindezt a berendezésekre. Olyan kényelem ez, amit alig képzeltünk el idáig. Még azt is közölnünk kell, hogy a berendezésék egy része dán, más része pedig spanyol gyártmány. Mindenre külön épület Hat, külsőre teljesen egyforma épület fogadja bema- gaba a sertéseket. Jobbról is három, balról is három. Az egyik a kocáké, ide 460 fér be egyszerre. A másik a fiaz- tató, ahová 80 anya vihető át A harmadik az előhizlaló. Kereken 1800 malac kap itt helyet A másik oldalon levő épületek a tulajdonképpeni hiz(Szabó Sándor felvétele) laldák. összesen 3600 állat gyarapodik itt, de mivgl évente kétszer is be lehet népesíteni ezeket a szállásokat, a vágásra alkalmas sertések ezrei hagyhatják el ezt a valóságos gyárat tizenkét hónap alatt. Minden fejlődési szakasznak külön épületet emeltek, éppen azzal a céllal, hogy a vágásra érettség elérését a minimálisra csökkentsék időben. Az állatokat általában 95 —105 - kilóra hizlalják fel, attól függően, hogy vágás után milyen módom akarják feldolgozni a húsukat Az exporttá nevelt állatoknak is más a súlya. A megrendelő kívánságát mindig figyelembe veszik. Megváltozott igények Csupán maguk az állatok emlékeztetnek itt még a régi sertéshizlalási módra. A telep igazgatója állatorvosi diplomával rendelkezik. Négy technikus segíti a munkájában. Szakmunkás-bizonyítvány nélkül csak kevesen dolgoznak itt A létszám különben is alacsony. A géphez értőknek, a szerelőknek a feladata nőtt meg, hiszen motorok és különböző mechanikai berendezések ágazzak be az egész rendszert Az anyakocákat két sae- mély látja eL, ahogy a fiaz- tatóban és az előhizlalóban is két ember dolgozik. A hízóknál épületenként már csak egy kelL Reggel fél héttől délután fél ötig tart a műszak. Aki dolgozni jön, előbb az úgynevezett fekete öltözőben szabadul meg utcai ruháitól, majd a fehér öltözőben magára veszi a munkásholmiját Nagyon vigyáznak a fertőzés elkerülésére. Ezért a telep bejáratánál fertőtlenítő szőnyegen halad keresztül minden jármű. A belső területekre, az állatok közelébe már be sem juthat Ahogy senki nem nyithatja meg az ide vezető ajtót, mielőtt nem fertőtlenítették volna. Látogatókat ezért nem fogadnak szívesen. Ebből nem csinálnak titkot Közös vállalat A markazi Mátravölgye Tsz és a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz éppen ötvenmil- liós költséggel építtette meg ezt a sertésgyárat önálló vállalat ez, amelynek igazgatótanácsa a két alapító tsz küldötteiből áll. Havonta, kéthavonta ülnek össze, hogy ellássák teendőiket A nyereségen is osztoznak tehát, ha az induló tokét is közösen teremtették elő. Ahogy dr. ördögh Miklóstól, a közös vállalat igazgató-orvosától megtudtuk, az idén tavasszal telepítették be a kocákkal az első épületet. Augusztus első napjaiban láttak napvilágot a kismalacok. Jövő tavasszal hagyja el az első néhány száz hízott sertés a telepet. Évente közel tizenegyezer állattal számolnak. Gondoljuk el, mennyi rántott szelet, gyulai kolbász, körömpörkölt készülhet eny- nyi sertésből. De hát, ha jó ízű falatokról van'szó, nem esünk kétségbe. (CL Molnár jy Milyen változások lesznek a nyugdíjszabályokban IX. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítása, ha a járadékos házastársának van keresete, vagy egyéb jövedelme Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítását szüneteltetik, ha a járadékossal együtt élő házastársának munkaviszonyból, kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgozóként kapott munkadíjából, vagy megbízásból származó keresete a havi 1200,— forintot meghaladja. Szüneteltetik a járadék folyósítását akkor is, ha a házastárs nyugellátásban részesül, és ennek összege a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítási összeghatárát (1973-ban havi 849,— forintot) meghaladja. Ha a házastársnak keresete és nyugellátása is van, de keresete havi 1200,— forintnál, nyugellátása pedig havi 849,— forintnál kevesebb, az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítását akkor szüneteltetik, ha a kereset és a nyugellátás együttes összege havi 1700,— forintnál több. A kereset, jövedelem ösz- szegére tekintet nélkül szüneteltetik az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítását abban az esetben, ha a házastárs kisiparos, magánkereskedő, vagy hasznot hajtó jogosítvánnyal rendelkezik, illetőleg keresőtevékenységet folytató munka- közösség tagja. Nem szüneteltetik azonban A termelőszövetkezeti tagoltra vonatkozó nyugdíjjogszabályok általában a szakszövetkezeti tagokra is vonatkoznak azokkal az eltérésekkel, amelyeket a szakszövetkezeti tagok nyugdijáról szóló külön jogszabályok felsorolnak. Ebből következik, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjsz.abá- lyaival kapcsolatban ismertetett új rendelkezések a szakszövetkezeti tagok esetében is alkalmazásra kerülnek, ha a külön jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Néhány ilyen eltérést a termelőszövetkezeti taa járadék folyósítását akkor; ha a házastárs javító-szolgáltató tevékenységre kapott kisipari működési engedély alapján folytat javító-szolgáltató tevékenységet. az Öregségi. A MUNKAKÉPTELENSÉGI, ÉS AZ ÖZVEGYI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSA, HA A JÁRADÉKOS NYUGELLÁTÁSBAN (EGYÉB ELLÁTÁSBAN) IS RÉSZESÜL. Ha az öregségi, a munkaképtelenségi, illetőleg az özvegyi járadékosnak a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíj legkisebb összegét — 1973-ban havi 488,— forintot — el nem érő nyugellátása is van, vagy az 1938. évi XII. törvény alapján megállapított (ún. OMBI) járadékban, 66 %-ot meg nem haladó munkaképességcsökkenés alapján járó baleseti járadékban, özvegyi gokkal kapcsolatos módosítások ismertetése során röviden már megemlítettünk. A jobb eligazodás érdekében a következőben összefoglaljuk azokat az eltérő rendelkezéseket. amelyek 1973-tól módosulnak. A SZAKSZÖVETKEZETI TAGOK NYUGDÍJOSZTALYBA SOROLÁSA A jelenlegi rendelkezések szerint a szakszövetkezeti tagokat ugyanúgy, mint a termelőszövetkezeti tagokat, nyugdíjosztályba kell sorolni. A szakszövetkezeti tagok nyugdíjbiztosításának 1971nyugeüátásban, hadigondozási pénzellátásban, a „Népművészet Mestere” kitüntető cím alapján megállapított nyugellátásban részesül, kérheti, hogy ezt a nyugellátást öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékából 1973-ban legfeljebb havi 849,— forintra egészítsék ki. Ez az összeghatár 1974-től naptári évenként 2—2 százalékkal emelkedik. Ebbe a határösszegbe nem számítják bele a családi pótlékot és a házastársi pótlékot. A felsorolt ellátások tehát a meghatározott összeghatárig, vagyis 1973-ban legfeljebb havi 849,— forintig, együttesen is folyósíthatok. Az a járadékos, aki a 100 százalékos hadirokkantnak járó hadigondozási pénzellátásban vagy a vakok személyi járadékában részesül, e nyugellátásokra tekintet nélkül megkaphatja öregségi. munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékát is. er:nto külön ben történt bevezetése óta szerzett tapasztalatok szerint azonban a, szakszövetkezeti tagok jelentős része a közös munkában nem tud részt venni, ezért nyugdíjosztályba sorolásuk nem indokolt Az új rendelkezések szerint 1973. január 1-étől csak azokat a szakszövetkezeti tagokat kell nyugdíjosztályba sorolni, akik a megelőző évben a közös munkában legalább 39 — nő 24 — munkanapot teljesítettek, és írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalnak arra, hogy a besorolás naptári évében is legalább ennyi munkanapot teljesítenek. Azt a szakszövetkezeti tagot, aki a megelőző naptári évben az előírt munkanapokat nem teljesítette, vagy január 15-éig az előírt munkanapok teljesítésére írásban kötelezettséget nem vállalt, nyug- díjosztályba nem kell besorolni. Abban a naptári évben, amelyben a szakszövetkezeti tagot nem sorolták nyugdíjosztályba, a szakszövetkezeti tag nyugdíjévét, illetőleg nyugdíjhónapot még abban az esetben sem szerezhet, ha a közös munkában részt vesz. SZAKSZÖVETKEZETI TAGSAG ALAPJÄN JARÓ ÖREGSÉGI, MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉK. A 70. — nő a 65. — életévét betöltött vagy munkaképtelen szakszövetkezeti tag a jelenlegi szabályok szerint általában 5 évi szakszövetkezeti tagság után .jogosult öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra, mégpedig abban az esetben, ha: — erre az 5 évre nyugdíj járulékot fizetett, — vagyoni kötelezettségének eleget tett, — neki vagy vele egi/ütt élő házastársának havi 260.—’ forintot meghaladó jövedelme, keresete. nyugellátása nincs, — a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló szabályok szerint a szakszövetkezeti tag vagy vele együtt ólő házastársa a megelőző naptári évben 4.000,— forintot meg nem haladó összegű jövedelemadó fizetésére volt kötelezett. Háromévi szakszövetkezeti tagság és nyugdíj járul ék fizetés esetén csak az a szakszövetkezeti tag kaphat öregségi, illetőleg munkaképtelenségi j iradé- dot, aki — 1971. előtt összes földjét közös használatba adta. és saját használatában a háztáji mértéket meghaladó földingatlana nincsen, vagy — valamelyik nyugdíjrendszerben — bármikor — 3 évi nyugdíjra jogosító időt szerzett. Az 1973. január 1-étől érvényes új rendelkezések a jogosultsági feltételeket a havi 260,— forint jövedelmi határösszegre vonatkozó rendelkezések kivé* telével kb yáltpatattált meg. nyugellátása Változatlant!! érvényben maradt az a rendelkezés is, hogy nem lehet járadékot megállapítani annak, aki — vagy vele együtt élő házastársa — a megelőző naptári évben 4000,— forintot meghaladó összegű adót volt köteles fizetni a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló rendelkezések szerint. A havi 260,— forint összegű jövedelemre, keresetre, illetve nyugellátásra vonatkozó rendelkezések helyett 1973-tól ugyanazok a rendelkezések érvényesek, amelyeket a termelőszövetkezeti tagok járadékra jogosultságával kapcsolatban részletesen ismertettünk. Ezek lényege röviden: a szakszövetkezeti tag járadékra az egyéb feltételek fennállása esetén akkor nem jogosult, ha — keresete, jövedelme 2973- ban a havi 418,— forintot meghaladja, vagy — nyugellátása a havi 488,— forintot eléri. A házastárs jövedelme tekintetében is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a termelőszövetkezeti tagokra. Ezek lényege röviden: a szakszövetkezeti tag az egyéb feltételek fennállása esetén járadékra akkor nem jogosult, ha házastársának — munkabére, munkadíja a havi 1200,— forintot, — nyugellátása 1973-ban a havi 849,— forintot, vagy — munkabére (munkadíja) és nyugellátása együtt a havi 1700,— forintot meghaladja. A házastárs keresőfoglalkozása ugyanúgy kizárja a szakszövetkezeti tag járadékra jogosultságát, mint a termelőszövetkezeti tag esetében. Később lesz még arról szó, hogy 1973-tól csak a. nyugdíjosztályba sorolt szakszövetkezeti tagok kötelesek nyugdíj- járulékot fizetni. A nyugdíj- osztályba nem sorolt szakszövetkezeti tagok havi 50,— forint járulékot fizetnek, vagy növelt összegű járadékra (erről később adunk ismertetést), jogosultság megszerzése céljából havi 80,— forintot növelt összegű járulék fizetésére vállalhatnak kötelezettséget. A járadékra jogosultsághoz szükséges 5, illetőleg 3 évi szakszövetkezeti tagság alapján járadékra jogosultságot szerezhet az a szakszövetkezeti tag is. aki ez alatt az idő alatt nem nyugdíj járulékot, hanem az új szabályok szerint járulékot, illetőleg növelt ösz- szegű járulékot tűzetett. Qpglytaiass* éraeetke&JaA .. A szakszövetkezeti tagokat rendelkezések K. G. Legjobb a Lenin-brigád Hatvani brigádvetélkedő
