Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
Á politikában sem... A KÖZPONTI BIZOTTSÁG közleményét tanulmányozva, összevetve a kétségtelenül számottevő eredményeket a megszüntethető gondokkal, valóban arra a megnyugtató következtetésre juthat az ember, hogy a párt politikájának fő vonala továbbra is változatlan. Lényegében az ellenforradalom után meghatározott, kidolgozott — és nem éppen kitaposott — úton haladunk. Ezen az úton négy nagyobb „állomása” volt a pártnak: négy kongresszuson értékelte tevékenységét, nemzetközi és hazai politikáját. A kommunisták legmagasabb fórumán mindenkor a gazdasági és a társadalmi törvényszerűségek alapján a marxistákra jellemző nyíltsággal elemezték a párt, a társadalom helyzetét és jelölték meg az ország, a szocialista építés feltételeit, célját. A VII. kongresszus határozata a szocializmusért folyó harc történelmi tapasztalatairól és a további , feladatokról adott számot. A VIII. kongresszus a szocializmus építésében elért eredményekről és a párt előtt álló feladatokról határozott. A IX. kongresszus a part és a nép teljes egyetértését hangsúlyozta a történelmi feladat, a szocializmus teljes felépítésében. A X. kongresszus határozata pedig a szocializmus magasabb szintű építését tűzte ki feladatul. Végiggondolva azt a számtalan és sokrétű feladatot, amelyet a párt az elmúlt másfél évtizedben megoldott, nem kevés következtetésre juthat az ember. A legfontosabb tapasztalat az, hogy az eredményekért, a haladásért és a sikerekért mindig meg kellett küzdeni — ingyen semmit nem ad a történelem sem. Tudom, sokan fontorognak, amikor előttük a múltat emlegetik. Az idősebbek — ók tudnak igazán összevetni, összehasonlítani —, hányszor felsóhajtanak: milyen jó, mennyivel könnyebb a mai fiataloknak. Jómagam, a középkorúak nevében bizonyíthatom anyáink, apáink igazát — mennyivel jobb, más az élet, mint például’ 30 —50 évvel ezelőtt volt. Persze — mondhatja valaki —, így van ez máshol is, a világ majdnem mindenhol előre, a jobb felé halad. Van ebben igazság, de az is tény, hogy a világ nem minden országában van ez így, és még a szocialista, a baráti országokban sem egyformán gyors a fejlődés üteme, az élet gazdagodása. MINT AHOGYAN nálunk a legkisebb közösségeknél, a családoknál sem egyformán élnek az emberek. És bár sok egyéb befolyásolhatja az élet alakulásánál — a tehetség, a szorgalom, a kereset, a család nagysága, honnét indultak, olykor-olykor, de igen, ritkán még a szerencse is —, itt is megállja helyét a tétel: ingyen semmit sem adnak, mindenért meg kell dolgozni. Az emberre nemcsak az jellemző, hogy egyik vagy másik nemhez tartozik, hogy milyen a hajszíne, a szeme, a termete, a természete, hanem az is, szeret-e dolgozni, érti-e a szakmáját, tud-e bánni a pénzzel. „Ég a keze alatt a munka”, vagy „Elmenne a munka temetésére”. „Megél a jég hátán is”, vagy pedig „Kevés ennek a Dárius kincse is” — ilyen és ezekhez hasonló mondások minősítik a munkát és a munkából falcadó javak fel- használását. S hogy mennyi igazság, bölcsesség van mindebben, ahhoz elég szétnézni egy-egy községben, egy-egy munkahelyen, hogy meglássuk olykor-olykor még a kirívó különbséget is, amely ismételten igazolja: ingyen nem adnak semmit. Az az ember, aki csak a szerencséjében, csak a véletlenben bízik, aligha, vagy soha nem juthat el a boldoguláshoz. Az, aki attól várja sorsa jobbra fordulását, hogy mások dolgozzanak, alkossanak helyette, az csak egy ideig élvezheti a potyát leső kibic előnyeit. Annak, aki munkahelyén nem áll helyt, alti fegyelmezetlen és emellett még a szocialista humánumra hivatkozva nyújtja a kezét az őt meg nem illető javakért* annak előbb vagy utóbb, de rá kell jönnie: a humánum nem őt, hanem a dolgos, szorgalmas, józan és fegyelmezett kollektívát illeti. Mert ingyen semmit nem adnak, mindenért meg kell dolgozni! A politikában is! HA PARTUNK. másfél évtizedes politikáját, tevékenységét visszapergetjük, erre a következtetésre jutunk. Társadalmunkat, kormányunkat illetéktelenül vádolták, rágalmazták külföldről, kétségbe vonva néptől kapott jogát. Ma nemzetközi tekintélyünk nagyobb, mint valaha. A hatalomért folyó harcban nem lehetett „mel- lébeszélni”, udvariaskodni. Ma a szilárd munkás-paraszt hatalom minden állampolgár számára erőt és önbizalmat ad. A mezőgazdaság szocializálásának szükségességét sokan nem értették meg annak idején, mint ahogyan sok kétkedője volt a gazdasági reformnak is. Ma már az egykori kétkedők is vallják: nem tartanánk ott, ahol tartunk, ha akkor nem következetes a párt. Hányán féltették, hányán óvták a demokrácia szélesítésétől a pártot — ma mindezek is immáron a szocialista, az állami élet demokratizműsá- ért küzdenek. Milyen mély hitben gyökerezett a hűség a politikához. Mennyi bátorság, higgadtság, helytállás, türelem, optimizmus, egységes tett és még sok más erény kellett ahhoz, hogy ott tartsunk, hogy eleget tehettek a kommunisták mindannak, amelyet a küzdelmes, de mégis szép életünk megkövetelt. MERT INGYEN nem adnak semmit. A politikát sem! Papp János Hülso szereli Kiskörén A Tisza magas vízállás» zavarja'a kiskörei vízlépcső külső építési munkáit, -azonban az erőmű „száraz” részében zavartalan a turbinák szerelése. A Ganz-MÄVAG vízgépszerelöi már elkészültek az I. sz. 7 MW-os turbina generátorának szerelésevei. Jelenleg az alvizi cs felvizi állógyürúket állítják össze és előkésziilnek a generátor beemelésére. (MTI foto — Kozák Alberti A jobb húsellátás érdekében Új sertésfeldolgozó épült a hevesi Kossuth Tsz-ben A hevesd Kossuth Termelőszövetkezet sertéstelepe jelenleg évi kétezer darab hízott sertést bocsát ki. Ennek csak egy kisebb hányadát dolgozta fel, eddig korszerűtlen körülmnéyeik között a termelőszövetkezet Általában, heEredményes szabad szombat Hevesen ígéretükhöz híven — a sürgető, fontos munkák miatt — szabad szombaton is műszakba álltak a hevesi gabonafelvásárló és feldolgozó körzeti üzem dolgozói. Az elmúlt napokban a nagyközség felett átvonult szokatlan vihar ugyanis rendkívül veszélyes helyzetet teremtett a szabadban tárolt jelentős mennyiségű termény számára, s a további károkat feltétlenül el kellett kerülni. Az üzem valamennyi dolgozója állal ellenszolgáltatás nélkül vállalt és végzett munka hozzávetőleges értéke — beleszámítva a megmentett terményt is — mintegy 250 ezer forint. — Erdemes-e tejet termelni? Üomán Zsigmond. a komlói Május 1. Termelőszövetkezet főanezógazdásza előveszi jegyzeteit. — Art tudnám válaszolni, hogy az idén még nem. Nálunk egy liter tej önköltsége 4 forint körül alakul, viszont a felvásárlási ár csupán 3,60 forint. Évente körülbelül 650 ezer liter tejet termelünk, tehát 650 ezerszer negyven fillér a ráfizetésünk. Azt is hozzátehetem viszont, hogy itt a szövetkezetben viszonylag alacsony az önköltség más gazdaságokhoz képest, mert az egy tehénre jutó tej- hozam jó közepesnek mond'* ható. — S mi lesz a helyset a jövőben? — A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogram kedvezően érint minket. A tej felvásárlási ára jelentősen növekszik s a ráfizetés helyett hasznot hoz majd nekünk. Éppen ezért a szarvasmarha-telepünket rendbe hozzuk, a jelenlegi 230 tehénnel szemben a jövőben 300 tehenet tartunk majd és a tejtermelés színvonalát is emeljük. El akarjuk érni az évi 3000 literes átlagot. Ez sikerül ís, hiszen most 2850 liternél tartunk. — Mennyi lesz majd az évi termelés? — Ügy 850—900 ezer liter. — S hogyan értékesítik? — Nálunk a községben 550 háztáji tehén van, tehát a község önellátó tejből. Eppe» ezért, mi az egész termelést átadjuk a tejiparnak. □ □ □ — A szarvasmarha-program eldöntötte nálunk a kérdést — mondja Tóth Pétét, az ecsédi termelőszövetkezet elnöke. — A közös gazdaságban felszámoljuk a »értésteZöld utat a tejnek! nyésrtést, hiszen eddig is kisüzemi módszerekkel történt a hizlalás. Viszont jóval nagyobb figyelmet fordítunk a szarvasmarhára, többek között a tejtermelésre is. A jövő évben befejezzük az állomány tbc-meniesitését s jelentősen növeljük a tehenek számát. A sertéstenyésztés felszámolása révén mintegy 2,5 millió forinthoz jutunk s ezt az összeget állatva sárlásra fordítjuk. Jövő év júliusáig a jelenlegi kétszázról háromszázra növeljük a tehenék számát. — Milyen színtű jelenleg a gazdaságban a tejtermelés? —- Van rajta javítani való. Most körülbelül 2400 liternél tartunk, de a következő években el akarjuk érni a 3000 litert. — S az értékesítés? — Döntően a tejiparra támaszkodunk. □ □ □ Farkaséi Gyula, az Eger— Gyöngyös vidéki tsz-szövetség titkára az elképzelésekről beszél. — Nálunk különösen érdekes a kormányprogram. Területünk egyharmadán gyenge adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Ezek a gazdaságok eddig is foglalkoztak szarvasmarha-tenyésztéssel, mert a környezet kényszerítette őket erre. Viszont az amúgy is gyenge pozíciójukat még tovább gyengítette, hogy a szarvasmarha-ágazat eddig nem volt kifizetődő. Érthető, hogy ezeknél a gazdaságoknál milyen hatalmas jelentősége lesz, ha az ágazat rentábilissá Válik. — Milyen terveik vannak? — A szövetség elnöksége a közelmúltban tárgyalta a ránk háruló feladatokat. Azt máris elmondhatom, hogy a program többéves, tehát látványos fejlődésre jövőre még nem számíthatunk. Lényeges lépésnek tartjuk, hogy a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban a meglevő férőhelyeket kihasználjuk. Jelenleg csak a férőhelyek 70 százalékát használják ki s éppen ezért olyan elképzelésűink van, hogy üszőkihelyezési akciót szervezzünk. Ennek révén mintegy ezer darabbal növekedne a tehenek száma. Ez eleve növelné a tejtermelést is, másrészt nagyobb adagú takarmányokkal már jövőre mintegy 10—15 százalékkal lehetne növelni ezt. — Mennyi most az egy tehénre jutó átlag? — Sajnos kevés, mindössze 2100 liter. — S mennyi lesz a tervidőszak végére? — Remélhetően megközelíti a 3000 litert. — Tehát jelentősen növekszik a mennyiség? — Igen, és ez egy kis gondot is jelent. A termelőszövetkezeti vezetők már aggódnak, hogy a tejipar képes lesz-e átvenni a mostaninál jóval nagyobb mennyiséget. □ □ □ A Dél- Heves megyei tsz- szövetség rendkívül alapos felmérést készített a szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzetéről és a kormány- program várható hatásáról. A számok szerint a szövetség tagszövetkezeteiben 1968- ban 23 ezer szarvasmarha volt, az idén már 24 500. Az emelkedés, ha mérsékelt is, de mindenképpen pozitív. Hasonló a helyzet, a tejtermelésnél. Tavaly 15 millió liter tejel termeltek a gazdasagok, az idén már várhatóan 16,8 millió litert. S mi lesz a tervidőszak végére? Az elképzelések szerint a szarvasmarha-létszám eléri a 29 ezeret, ezen belül a tehenek száma megközelíti a tízezret. A közös gazdaságok igyekeznek a férőhelyeket maximálisan kihasználni. Érdemes szót ejteni a tejtermelésről. A jelenlegi 2400 literről 2770 literre emelkedik az egy tehénre jutó éves hozam, az össztejmennyiseg 27,4 millió literre. A szántok egyértelműen bizonyítják, hogy amíg a. tej eddig csak mellékszereplő volt, most már kezd egyik főszereplővé válni. Viszont növekednek az aggályok is, képes lesz-e ilyen nagy meny- nyiséget felvásárolni a tejipar. □ □ □ Sárközi Józseffel, az egri tejüzem vezetőjével beszélgetünk. — Ha minden jól megy. új üzemünk rövidesen megkezdi a próbaüzemélést. Az új üzemben évente mintegy 18 —20 millió liter tejet tudunk feldolgozni, de kisebb bővítéssel akár 35 millióig is-fel tudunk menni. A már elkészült kecskeméti tejüzem példa erre. a nyáron naponta 80—90 ezer liter tejet dolgoztak fel. A mi üzemünk pedig teljesen olyan, mint a kecskeméti. Számításaim szerint a termelő üzemeknek ezért nem kell tartaniuk a közeljövőben attól, hogy nem tudjuk felvásárolni és feldolgozni a növekvő mennyiséget. A megyei feldolgozó kapacitás néhány évig feltétlenül elégségesnek mondható. Viszont meg kell említenem, hogy # megye állattenyésztő gazdaságaira az a feladat vár, hogy a tejtermelést egyenletessé tegyék. Jelenleg naponta 46 —48 ezer liter tejet szállítanak .nyáron, a tél folyamán ez a mennyiség azonban 22— 24 ezer literre csökken. Nyilván, hogy az ilyen nagy ingadozás problémákat szül. — Az új tejüzemben lehetőség nyílik-e a választék bővítésére ? — Jelenleg 14 féle terméket állatunk eló. Az uj üzemben feltétlenül, kefirt ás gyártunk majd, ezenkívül kétféle Ízesített joghurttal is próbálkozunk. — A felvásárlással tehát nem lesz probléma? — Iparági vezetésünk álláspontja világos: minden liter felajánlott tejet meg kell vásárolnunk. Szerintem inkább az értékesítésnél lehetnek majd problémáit. □ □ □ A kormányprogram jóvoltából tehát a következő években alaposan növekszik a tejtermelés. Egyrészt azért, mert a hústermelés növelése elképzelhetetlen a tejtermelés növekedése nélkül, de azért is, mert a jövőben a tejet is érdemes, gazdaságos lesz termelni. Egyelőre úgy tűnik, hogy a tej átvételével sem lesznek problémák. Arra azonban szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a szarvasmarhaprogram nem a tervidőszak végéig tart, liánom azután is. S mar arra is érdemes készülni, ami 1976-ban vagy 1977-ben várható. Nem akarunk különösebben kötekedőnek látszani, de nem lenne jó, ha megismétlődnének azok az esetek, hogy van bor, de nincs hordó és pince, van vágóállat, de nincs vágóhídi kapacitás. Éppen ezért írtunk a címben. is: zöld utat a tejnek! Kaposi Levente tériként 20—25 sertést vág» tak le és dolgoztak fel, 6 az így előállított, félkész és késztermékeket ez év február óta Egerben, a volt hortobágyi húsboltban és a tsz tanyaközpontjában árusították. így is jelentős forgalmat értek el: az egri bah havi 150—200 ezer forint bevételt hozott és hoz. A most elkészült húsfeWoi- gjozo — amely közel kétmillió forintból, saját erőből létesült —, évi ötezer hízott sertés feldolgozására alkalmas. Ez art jelenti, hogy a íkapacitás teljes kihasználása esetén naponta vágnak majd le 20— 25 hízót. A termeüő- saövetikezet vezetői azt tervezik, hogy néhány év múlva a sertéstelepük kapacitását is bővítik, s igy event* ötezer' hízott sertést dolgoznak fel a helyi ellátás javítására. A mintegy 20—25 féle sertéshúskészitményt resztben a mar meglevő egri boltjukban és az ezután létesülő, hevesi, saját árudájukban másrészt a megye nehány fogyasztási szövetkezete útján árusítják. Az új feldolgozó a tervek szerint a jövő év január ede- jen kezdi meg tevékenységét Uj parancsnok a hatvani munkásőrség álén Az egész évben végzett munka állomásait, hatékonyságát értékelték tegnaip délután a munkásőrség hatvani egységének gyűlésén. T6- zsér Ferenc parancsnok beszámolója kitért a szakmai, gazdasági ügyvite!! néhány új vonására is. Így jelentős többletként könyvelte el az oktatás koncentráltságát, amely fokozta ugyan a mun- kásőrök igénybevételét, de eredménye szembetűnően megmutatkozott a lövészetnél, valamint az év végi harcászati gyakorlaton. A parancsnok art is elmondotta, hogy az egység több tagja a közeljövőben kitüntetésben részesül a munkahelyén és a munkásőrségben kifejtett, példamutató tevékenységéért A beszámolót követően került sor a hatvani egység új parancsnokának beiktatására. amit Tőzsér Ferenc magasabb beosztásba helyezése tett indokolttá. A munkásőrség országos parancsnoka kinevező okiratával —- a tegnapi naptól — Burzuk György került a hatvani egység élére, aki létrehívása óta tagja az Alakulatnak, * több mint tíz esztendőt dolgozói* annál, parancsnokhelyetta*!
