Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-19 / 298. szám
Hitelpolitika — terrtcljesítés Önállóság — önfinanszírozás — kedvezményezett hitelek Az idei mérlegbeszámoló és az 1973-as terv készítése közben egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy a vállalatoknak és a szövetkezeteknek vajon mire futja jövőre, milyen célra, mennyi hitelt ad a bank? Részt vet- ' tem azon a megbeszélésen, ahol. a gazdasági vezetők kérdéseire dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese válaszolt. Akik túlzottan merész terveket szőnek, azok olyan hitelrendszert óhajtanak, hogy az eddiginél több legyen a pénz. Máséit hangoztat iák az önállóságot, de hallgatnak a felelősségről. Egyes gazdasági vezetők hajlamosak lennének kockázatos döntésekre, de tettük kellemetlen következményeit az államra, illetve a bankra szeretnék hárítani. Pedig akik az önállóságot igénylik, azoknak az önfinanszírozás elvét is el kell fogadniuk, a felelős gazdasági vezetőknek látniuk kell az árak, adók, az állami támogatás és a hitel összefüggéseit. A felsőbb szervek kötelezően és pontosan megszabják, hogy a bank összesen mennyi hitéit nyújthat, a hitelpolitikai irányelvek meghatározzák a célokat és a feltételeket. A hitelrendszer a népgazdasági tervhez kapcsolódik és annak megvalósulását szolgálja. A beruházások több éven , át meghaladták a népgazdaság lehetőségeit, túlméretezetté váltak, szétszórtságuk növekedett és a befejezetlen beruházások állománya magas szintre emelkedett — figyelmeztet a Központi Bizottság november 14—15-i üléséről kiadott közlemény. Miért baj az, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásában a tervezettnél nagyobb arányú a felhalmozás, ha aránytalanul sok a beruházás? Azért, mert akkor kevesebb jut fogyasztásra, kevesebb áru kerül a piacra, vékonyabb lesz a pénztárcánk, a túlzott beruházások inflációhoz vezetnének. Ezért feltétlenül biztosítani keli, hogy a következő három évben a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfelelően 23—25 százalékos legyen. Ez a követelmény szabja meg a hitelpolitika gyakorlatát, ez szabályozza a vállalatok döntéseit, a legfontosabb arányok betartását követeli mindnyájunk érdeke. A párthatározat nyomán jövőre növekszik a munkások és a termelést közvetlenül irányítók bére, de ilyen arányban nem szükséges az árukészleteket növelni, mert a forgási sebességet még fokozni lehet, az adott helyzethez, a hitelpolitikához kell alakítani az üzletpolitikát. Amelyik üzem jó árut jövedelmezően termel és azt rendszeresen értékesíti, rövid lejáratú hitelt a. jövőben is igénybe vehet, ezt a bank nem korlátozza. A hiteleket, a forgóalappótló II. hitelt is,vissza lehet fizetni, de ennek előfeltétele, hogy a tervezett jövedelmet érjék el. Ha nem jön létre a kellő jövedelem ,ha áz anyagi erőt meghaladó a beruházás, ha elhúzódik, ha a tervezettnél többe kerül, ha a beruházással együtt nem tervezték meg a forgóalap növekedését, akkor gazdasági nehézségek következnek. Ilyen esetben a bank csak átmenetileg segíthet. Ugyanis a hí- téllejárat meghosszabbítása csak pénzügyi áthidalást jelent, de nem oldhatja meg a tervezés és a gazdálkodás hiányosságait. A hitelpolitikai irányelvek megszabják a hitelezés mértékét és feltételeit, alapvető változás 1972-höz képest jövőre nem lesz. Mégis, milyen lehetőségek nyílnak a vállalatok előtt? Erre a kérdésre a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese azt válaszolta, hogy a konjunktúra lehetőségeivel, a piaci helyzet felismerésével jobban éljenek a kereskedelmi és az ipari vállalatok. Államunk nép- gazdasági érdekből támogatja az export fokozását, különösen abban az esetben, ha a kivitel a vállalat és a népgazdaság szerkezetének javítását is szolgálja. A külső piacokon értékesítő vállalatok termékeit úgynevezett szakágazatokba sorolták és a támogatás mértékét ágazatonként egységesen állapították meg. De a támogatás azoknak a vállalatoknak is jár, amelyek kivitele mindenképpen gazdaságos. Nem titok, hogy a fizetési mérleget javító beruházásokhoz a kormány jövőre is jelentős hiteleket engedélyez, ez újabb lehetőségeket teremt a vállalatoknak. Megyénkben már működnek és úiabb közös vállalkozások alakulhatnak. A társulás csökkenti a kockázat veszélyét. lehetőséget nyújt a korszerű technika alkalmazására. A közös vállalkozásokat a már működő közös üzemek komplex továbbfejlesztését a bank támogatja. Kétségtelen .hogy a gazdasási reform bevezetésekor a vállalatok és a szövetkezetek rendkívül különböző .szintről indultak, a nyereség ma sem mindig ott képződik, ahol társadalmilag szükséges lenne. vagy ahol a legtöbbet dolgoznak érte. Ellentmondás tapasztalható az amortizációból és a nyereségből képezhető fejlesztési alap között. Közgazdaságilag nem egyértelműen indokolható, hogy a SZÖVOSZ felügyelete alá tartozó szövetkezetek üzlethálózat-fejlesztését korlátozzák, viszont az állami kereskedelem fejlesztése központi támogatás, illetve bankhitel hiányában nem tud az igényekkel lépést tartani. A gondok ismertek, de a hitelpolitikai elvek a legfontosabb arányokkal és a szabályozókkal összhangban vannak, ezért alapvető szabályozásukra 1975-ig nem kerül sor. A legfőbb szabályt: a felhalmozás és a fogyasztás arányát be kell tartani a hatékonyságot, a gazdaságosságot, vagyis mindnyájunk munkáját javítani kell és akkor biztonsággal haladhatunk előre a X. kongresszus által kijelölt úton. F. U. Piackutatás itthon és külföldön Konléncrprogram a KAEV egri gyáregységében Hazánkban, akárcsak a világ annyi más országában, egyre jobban teret hódít a különféle áru konténerben történő szállítása. Erre a jelentős térhódításra építettek terveikben a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat központjában, illetve az egri gyáregységben dolgozó szakemberek, amikor elhatározták, hogy — ma még kísérleti jelleggel t- megkezdik a kisebb méretű konténerek gyártását. / — Válóban csak a kezdeti lépéseket tettük meg a tervezett konténerprogramunk megvalósításában — mondotta ottjártunkkor a gyáregység főmérnöke, Nagy Dezső. — Eddig ugyanis a különböző formátumú szállító- ládákból csupán 10—20 mintadarabot készítettünk eL Ezeket jelenleg a hazai és a külföldi kiállításainkon mutatjuk be a leendő partnereink képviselőinek. —Hol hasznosíthatók ezek a kisméretű konténerek? — Mivel a térfogatuk fél köbméter körül van, s hozzávetőlegesen két-háromszáz kilogramm súlyú rakomány szállítható bennük, főként a textil- és az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem területén alkalmazhatók gazdaságosan. Elképzelésünk szerint jól megoldható az ilyen méretű konténerekkel az önkiszolgáló boltok áruellátása, hiszem a központi ellátótól egészeh a boltig szállítható vele átrakás, és a szóródásból eredő veszteség nélkül az áru. — Milyen előnyökkel fér még ez a szállítási forma? — A konténerek alsó részét úgy alakítottuk ki. hogy azokat géppel lehessen rakodni, s minél kisebb helyet foglaljanak a gyárak, illetve az üzletek raktáraiban. — Ezek az előnyök bizonyára felkeltették as érdekA KAEV szakemberei által konstruált kis méretű konténerek elődei ezek a textiliparban használatos száltartó ládák, amelyek bizonyos dákká alakíthatók át. lödést a termékük iránt, s elkezdhetik a sorozatgyártást .., — Sajnos, egyelőre nem. Egy-egy ilyen konténer ára ötezer forint körül van, s így a hazai piacon drágának bizonyult. Ezenkívül itthon még nem alakult ki ennék a konténerfajtának a méretskálája, s ez megnehezíti az árbehatárolást is. Azon kell tehát most dolgoznunk, hogy ugyanebben a méretben és minőségben olcsóbban adhassuk piacra ezeket a termékeinket. — Hogy tudják ezt megvalósítani? — Nemrég tapasztalatcserén jártam Csehszlovákiában, Lengyelországban és az NDK-ban. Az ottani alumíniumfeldolgozó üzemekben látottak alapján, egy technológiai újítással olcsóbban lehet majd előállítani egy módosítások után szállítólá- (Foto: Tóth Gizella.) sor termékünket. Eddig a már régóta gyártott textilipari száltartó ládákat, illetve az alumínium lemezből készülő konténereket szegecse- léssél állítottuk össze. Egykét új gép beszerelésével azonban a szegecselés helyett ponthegesztést alkalmazhatnánk ... — Mennyivel gazdasága sabb ez a módszer? — Olyannyira, hogy körülbelül 20—30 százalékkal olcsóbban értékesíthetnénk például a konténereket. — Kik jöhetnének szóba vásárlópartnerként ? — Elsősorban a hazai könnyűipar és a kereskedelem, de a piackutatásaink serén érdeklődést tapasztaltunk Csehszlovákiában is. A kis méretű konténertipusaink közül kettő megnyerte az ottani szakemberek tetszését, és jelenleg tárgyalások folynak egy ezer darabos tétéi szállítására. I lendkerék szerepében A Mátraalj' Szénbányák szocialista brigádvezetőinek tanácskozásáról Csontos Józsefné, Dobó Sándo r, és Vona János. (Foto: Kiss B.) Abban is van valami jelképes, hogy a Mátraalji Szénbányákhoz tartozó szocialista brigádok vezetőinek tanácskozását éppen Vison- tán, a Thorez Külfejtése« Bányánál tartották meg. A korszerű, a teljesen gépesített „égre nyíló bánya” példázza azt az utat is, amit a petőfibányai altárótól mostanáig megtettek. De ez az út egyben a jövő képét is kivetíti: még tovább kell fejlődniük, még többet kell adniuk a népgazdaságnak anyagi és'szellemi értékben egyaránt: forintokban és emberi jellemvonásokban is. A tanácskozásnak a végső következtetése is idáig jutott eL ★ A műszaki igazgatóhelyettes Goda Miklós, közel egyórás vitaindító előadása minden lényeges területet felölelt. Általánosságokban, elvekben is megfogalmazta a szocialista brigádok eredményeit, jelentőségét, de nem ment el a mindennapi feladatok felsorolása mellétt sem. Így szólt arról, hogy a Mátraalji' Szénbányák jövőre a termelési értéket 1,2 milliárdban határozza meg, az eredményt pedig 70—80 millióban. Ha ezeket a célokat összehasonlítják az 1968- as adatokkal, az derül ki, hogy a termelési érték a duplájára nő, az eredményesség pedig a harminc- milliós veszteség" 51 hihetet- , len magasságba emelkedik fel Minden üzemnek komoly erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy a már most körvonalazott tervelképzelés «Biora váljék, A legtöbb tennivaló talán a Thorez Külfejtéses Bánya dolgozóira vár. ★ Ecsédnek a következő év első negyedére be kellene fejeznie a széntermelést. A várható igények miatt azonban még nem látszik véglegesnek ez az időpont. Nem lesz könnyű dolga a csővezetéküzemnek sem, amelynek legalább nyolcvanmillió forint árbevételt kell produkálnia. Sok akadály nehezíti majd ezt a törekvésüket, azt már most is látni lehet. De a munkáskollektíva képes ezeknek a leküzdésére is. Visontán húszmillió köbméter meddő vár elszállításra, míg szénből 6,3 millió tonnát kell kitermelni. Nemcsak nagy léptekkel kell a bánya termelését fejleszteni, hanem ezt folyamatossá, biztonságossá is kell tenni. Naponta 2000 2100 vagon szén az, amit a Thoreztől várnak. Óriási számok ezek. Igaz, a technikai feltételek biztosítottak. Talán még a munkások közül kell egynéhánynak felnőnie ezekhez a feladatokhoz. itt pedig már a szocialista brigádok veszik át a szót. Ók tartják a megoldás kulcsát a kezükben. ★ A vita nagyon szokimon- dóan, de bántó felhangok nélkül folyt. Mindenki igyekezett valami segítséget is kifejezni a szavaival. Még azok is erre törekedtek, akik a hiányosságokra mutattak 'rá. így például Vona János, az I-es üzemből, akj sürgette, hogy a brigádok létszámának átcsoportosítását szüntessék meg. Ha mindig Hárman a feltalálók közül: más és más emberek kerülnek a brigádba, nehéz a felajánlást teljesíteniük. Bár ők 5000 óra társadalmi munkát vállaltak, és azt már majdnem teljesen teljesítették is a létszámingadozás ellenére is. Az V-ös üzemből Dobó Sándor azt kívánta társai nevében is, hogy a versenyértékelés ne csússzon el az előre meghatározott időhöz képest. A huzavona elkedvetleníti az embereket, ami a teljesítményükben, lelkesedésükben. is lemérhető. Csontos Józsefné a Thorez bányától pedig furcsa visz- szásságra mutatott rá. Magasabbra kell emelni a mércét a szocialista brigádoknál, ezzel mindenki • egyetért, hangsúlyozta. De a mércét a felajánlások megtételekor emeljék magasabbra, ne pedig az értékeléskor. A teljesítményeket az év elején megállapított mérték szerint kell elbírálni. Ezt várják a brigádok. ★ Senki sem vitatta: akadt a szocialista brigádok mozgalmában egy rövidke ksilámvölgy Is. Megtorpantak, inkább a formalitásokkal törődtek. Ennek egyik oka az is, hogy a vállalat vezetői sem kísérték mindig figyelemmel a brigádokat. Az év elején, a szervezéskor erőteljesebb volt a törődés, mint később, az év közepe táján is. Egyszerű a megoldás: a verseny nyilvánosságát mindig biztosítani kell. Hogy mérni lehessen az eredményeket folyamatosan, ahhoz félre nem érthető, tényekkel bizonyítható felajánlások kellenek. Ez sem mondható el minden brigádról. Ahhoz, hogy a vállalásokat megkönnyíthessék, a Mátraalji Szénbányák már december közepére papírra rögzíti a 73-as tervelőirányzatok megközelítő pontosságú számait, adatait. Ebből indulhatnak ki a brigádok. ★ Viszonylag könnyebb a termelési vállalásokat teljesíteni, mint azokat, amelyeket a kulturális tevékenységre vonatkoznak. Ezt is szóvá tették, és a megoldást is megtalálták m még ezea a tanácskozáson a szakszervezeti vezetők. Ahogy Németh József szb-titkár közölte: felmérik Petőiibánya, Rózsaszentmárton és Szűcsi térségében, milyen színházi előadásokat látnának, milyen zenei esteket hallgatnának meg szívesen a brigádok. Még egy nagy gondról. A munkáslétszám jelentős hányadát teszik ki azok, akik nem rendelkeznek az általános iskolai végzettséggel. Köztük is egyre nő azoknak a száma, akik alig haladták lúl a huszadik életévüket. Nagyon sürgősen kell ezen a helyzeten változtalni. Nem sok vigasztalást nyújt az a tény, hogy a nyolcadikos bizonyítvánnyal nem rendelkezők általában az újonnan felvett munkások köréből kerülnek ki. ★ A szocialista brigádvezetők tanácskozása évenként visszatérő fórum. Hogy megfelel rendeltetésének, az üzemi demokrácia biztosításának, azt a vita élénksége is bizonyította. G, Molnár Ferenc — Képes lesz-e az üzemegység ennek, s az esetleg még jelentkező hazai igénynek a kielégítésére? — Minden, további probléma nélkül. Nekünk egy kétszáz darabos sorozat gyártása már kifizetődő. A jelenlegi kapacitásunkat alapul véve, még a tízezer darabos szériamegrendelést is tudnánk vállalni, nem beszélve arról, hogy lehetőségeink a későbbiekben még bővebbek lesznek. Szilvás István Sikeres bri^ádvetélkedő <o Bélapátfalván Az ötven éves jubileum alkalmából, korábban a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárában is szellemi brigádvetélkedő kezdődött „Ki tud többet a Szovjetunióról?” címmel. A mindvégig izgalmas verseny — amelynek szabályai egyre szigorúbbak lettek —, vasárnap érkezett döntőjéhez. ,A végső „összecsapásra” a helyi kultúrház presszójában került sor, délelőtt, s a pihenő brigádtagok, családtagok, ismerősök feszült figyelme, hangnélküli szurkolása mellett dőlt el a helyezések rendje. A hat csapatból végül is a Petőfi-brigád szerezte meg az elsőséget. míg mögötte a Mező Imre és a Ságvári brigád következett. Valamennyien pénzjutalomban részesültek. A másik három csapat tagjai pedig a gyáriak, illetve az MSZBT helyi csoportjának könyvjutalmát kapták. A legjobbak részt vehetnek majd az országos vállalati döntőn is. nimm Q 1972, december 19.. kedd
