Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

* Befejezte munkáját az országgyűlési téli ülésszaka (Folytatás az 3. oMalrót) «serint az országgyűlés az eddigi gyakorlathoz hason­lóan a jövőben is törvény formájában hagyja jóvá a középtávú ötéves tervet, új vonás viszont az a rendel­kezés, amely szerint a hosz- szu távú terv irányelveit az országgyűlés a jövőben megvitatja. Az előterjesztett törvény- javaslat a tanácsok és * gazdálkodó szervezetek ter­vezési kötelezettségét is szabályozza. Ez azért indo­kolt, mert a különböző szintű tervek készítésének kötelezettsége és a népgaz­dasági terv elsőbbsége alap­vető jelentőségű elvi kérdés szocialista társadalmunkban, A gazdaságirányítás reform­ja nyomán' az egyik jelen­tős új dolog a vállalatok ötéves terveinek készítésé. A vállalati tervezéssel szem­ben támasztott fontos köve­telmény, hogy a vállalatok és szövetkezetek által a ter­vekben foglalt fejlesztési politika és erőforrásigény összhangban legyen a nép- gazdasági tervekben megfo­galmazott gazdaságpolitikai célokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a központi tervező szervek kötelesek rendszere^ sen tájékoztatni a vállala­tokat és szövetkezeteket a népgazdaság fejlődéséről, a fejlődés előrelátható felté­teleiről, és segítséget nyúj­tani tervező munkájúkhoz. Párdi Imre ezután a ter­vezési munkát érintő két egymáshoz szorosan kapcso­lódó kérdésről a tervezés tudományos megalapozottsá­gának javításáról és a terve­zés demokratizmusának el­mélyítéséről szólt. E két követelmény közötti kap­csolat lényege, hogy a ter­vezésben kerülni kell a vo- luntarizmust, a szubjektiviz­must, a valóságtól elrugasz­kodott célok kitűzését. Eb­ben segítségünkre lehet és van a tudomány, a közgaz­daságtudomány, a szocioló­gia, a műszaki tudományok, a statisztika, a számítás- technika. A tervezés demok­ratizmusának biztosítása ér­dekében a törvényjavaslat leszögezd, hogy a népgazda­sági tervezés során haszno­sítani kell a dolgozók ta­pasztalatait és javaslatait Expozéját Párdi Imre ezekkel a szavakkal fejezte be: „A népgazdasági terve­zésről szóló törvényjavaslat kidolgozásával gazdasági jogalkotásunk jelentős állo­másához érkeztünk. A tör­vényjavaslat előterjesztésére abban az évben került sor, amikor megemlékeztünk a tervgazdálkodás hazánkban történő bevezetésének 25, évfordulójáról. Az előterjesztést hozzá­szólások követték; A hozzászólásokra Párdi Imre válaszolt, majd a ha­tározathozatal következett Előbb a Terv- és Költség- vetési Bizottság szétosztott jelentésében a törvényjavas­lathoz beterjesztett öt módo­sító javaslatot fogadták el egyhangúlag, majd a tör­vényjavaslatot általánosság­ban és a megszavazott mó­dosításokkal részleteiben is elfogadták <| képviselők. Ezután Apró Antal beje­lentette: az MSZMP Köz­ponti Bizottságától és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségétől ja­vaslat érkezett az Elnöki Ta­nácsban megüresedett hely betöltésére. Az átiratot Ká­dár János és Kállai Gyula írta alá. Ennek alapján Darvas József képviselőt egyhangúlag a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa tagjává választották. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksége javaslatot tett az új építési és közlekedési bi­zottság megválasztására. Ezután az interpellációk­ra került sor. A válaszadás után Apró Antal elnök berekesztette az országgyűlés téli időszakát (Munkatársunk telefonjo- lentése.) * Kedves és az országgyűlés életeben ritka bejelentést tett az elnöklő ár. Beresz- tóczy Miklós, a parlament előtt. Közölte, hogy több képviselő kérésének eleget téve, bemutatják az érdek­lődőknek az országház Mun- kácsy-termét, az Elnöki Ta­nács reprezentatív rendez­vényeinek színhelyét. Itt tartják a nagy fogadásokat, itt veszi át az Elnöki Ta­nács elnöke a nagykövetek, vagy követek megbízóleve­leit ... szóval, ez a terem számunkra egy kicsit — a világ közepe. A képviselő­ket dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke ka­lauzolta és mutatta be a lát­nivalókat, amelyek fölött, mint szépséges óriás uralko­dik Munkácsy Mihály Hon­foglalása. Az ember mindig találko­zik valami újjal; az Ország­ház épületét nem olyan egy­szerű felfedezni, megismerni. Bizonyára sokan nem tud­ják még és így továboadha- tom: a főbejárat gyönyörű iépcsóesarnoKát két oldalt őrző hatalmas, kompr ünne­pélyességgel csillogó oszlo­pok, a Parlament épületé­nek világhírével önállóan is vetekednek. A ritka svéd gránitból faragták — egy- egy oszlopot egyetlen tömb­ből alkották meg — s Euró­pában ilyen mindössze 12 darab van. Eoból nyolc a mi Orszáaházunkat, a többi a londoni parlament épüle- ■ tét díszíti. ★ Az ország belső életének, fejlődésének alakulásán dol­gozó ülést időközben egymás «tán hagyják el a diploma­ták és a külföldi újságírók is, más munka után néz­tek. Amikor azonban Péter János külügyminiszteri ex­pozéjára került sor, érthe­tően újra zsúfolásig megtel­tek a karzat diplomatapá­holyai. A felszólalás szöve­ge már ismert. Azt viszont érdemes még hozzátenni, hogy a nemzetközi politiká­ban nemcsak a diplomácia ösvényei képezik egyedül a legjárhatóbb utat. Barcs Sándor, az Interparlamentá­ris Unió magyarországi szek­ciójának vezetője a legutób­bi római konferenciáról be­szélt az egyik szünetben. — Elsősorban a fegyver­kezési verseny megszünteté­sére irányuló erőfeszítések fokozásáról, a fegyverkezés gazdasági, politikai és tár­sadalmi következményeiről volt szó. A konferencia résztvevői aggodalmukat fe­jeztek ki a szakadatlanul gyorsuló fegyverkezési ver­seny miatt — különös te­kintettel az atomfegyverek­re —, amely az emberi és más erőforrások nagymére­tű elfecsérleséhez vezet. A konferencia ugyanakkor a békés egymás mellett élést célzó erőfeszítésekét és az ezek látható eredményeit szívből üdvözölte. A hatá­rozatban leszögeztük: a. vi­lág országainak parlamentjei (egyébként a magyar ország- gyűlés képviselői egyúttal tagjai az Interparlamentáris Uniónak is) fokozzák erőfe­szítésüket a fegyverkezési verseny leküzdése, a lesze­relés érdekében. A bakte­riológiai és a vegyi fegyve­rek előállításának és felhal­mozásának megtiltására vo­natkozó egyezményt a leg­gyorsabban hatályba kell léptetni, a meglevő fegy­vereket pedig megsemmisí­teni. Mindezek mellett a konferencia foglalkozott a közel-keleti helyzettel, a re­pülőgép-eltérítésekkel, a bi­oszféra veszélyeztetettségével. Az utóbbi téma — mondot­ta Barcs Sándor — igen­csak nagy hangsúlyt kapott a konferencián. Egy igen fontos határozat született: az Interparlamentáris cso­portoknak lépéseket kell ten­niük azért, hogy parlament­jeiket meggyőzzék, mielőbb ratifikálják az ENSZ-köz- gyűlés, vagy más nemzet­közi szervezetek által tör­tént jóváhagyásokat köve­tően a környezetvédelemmel kapcsolatos ajánlásokat. Ezek a határozatok pedig ékesszó­lóan beszélnek arról, hogy milyen nagy a szerepe az Interparlamentáris Uniónak a nemzetközi életben. ★ Ha tervez az országgyű­lés, tervez a képviselő is. Ez a két fogalom egymás­hoz tartozik. S mivel az év utolsó ülésszaka volt ez a decemberi a kívánságoktól sem elválaszthatatlanok. Dr. Novák Pálné a körzetében levő élelmiszer-gazdasági ob­jektumok fejlesztéséről be­szélt. Persze, a szakterület Utak és gépjárművek — megyei rangsorban A gépjárművek száma megtízszereződött — A makadám, a koidély, a tíaker alkoiiva A KÖZLEKEDÉS 1971-es statisztikai évkönyve, amely a napokban került kiadásra — sok érdekes adatot közöl az ágazat fejlődéséről. Meg­tudhatjuk például, hogy 1950-ben még az országos közutak 81,3 százaléka volt makadám, most már csak 32,5 százalék. A bitumen burkolatú utak aránya ez­alatt 14-ről 58,4 százalékra növekedett. Az országos közutak 3,9 százaléka még mindig ki­építetlen (föld) út. Bács- Kiskun megyében a legtöbb a makadám (éppen 1000 kilométer) és a kiépítetlen út (183 kilométer), valószí­nűleg a nagy tanyavilág miatt. A kiépítetlen (föld) utakat tekintve, a rangsor­ban Pest megye következik (156 kilométer), makadám- ban pedig Borsod, Somogy, Baranya a sorrend, A 100 négyzetkilométerre jutó aszfalt- és bitumenutak hosszában Vas megye áll az élen (30,9 kilométer), majd Veszprém, Fejér, Heves kö­vetkezik, a sereghajtó Békés (12,8 kilométer), Hajdú-Bi- har (12,2 kilométer) és vé­gül ismét Bács-Kiskun (9,5 kilométer). Persze, nemcsak a közutak burkolata változott meg, s növekedtek az építési-fej­lesztési kiadások, hanem a forgalom követelményei is megsokszorozódtak. A sze­kérfuvarozás szinte teljesen elsorvadt: járműállománya 5 ezer darabról 515-re, tehát egytizedére csökkent, ' 1960 és 1971 között. Ugyanezen időszakban az 1366 kordély- ból csupán egy maradt meg, talán éppen múzeumi da­rabnak. A lófogatos magán­fuvarosok száma viszont gyarapodott. Míg 1960-ban összesen 2700 iparengedélyt tartottak nyilván, most 6059- et. Miközben a falusi épít­kezési és áruszállítási igé­nyek rohamosan növeked­tek, a személyszállító ma­gánfuvarosok (fiákeresek) száma éppen a felére, öl-re csökkent. Az 1972. évi mezőgazda- sági összeírásból megtud­hatjuk, hogy jelenleg 203 .’50 ló van az országban, s közü­lük 81 ezer a lakosság kise­gítő gazdaságaiban és a kis­üzemekben. A VÁROSI GYEREKEK a lovakat megcsodálják, a gépkocsik közül viszont ma már csak a ritka márkákra figyelnek fel. Hazánk is az automobilizmus korszakába lépett A gépjárművek szá­ma 1954-hez képest megtíz­szereződött, évzáráskor az ország leltárában 1 139 572 darab volt Ebből a legtöbb motorkerékpár, csaknem 670 ezer. A teherszállító gépjár­műveik száma 157 410-et tett ki, a pótkocsiké több mint 100 ezret, összesen 192 te­hergépkocsi. az országos ál­lomány 0,2 százaléka volt tavaly magántulajdonban. Tízezer lakosra tavaly 738 közúti gépjármű jutott, 1955- ben 62 darab. E járműszá­mot tekintve, az első helyen Baranya, a másodikon Bács- Kiskun, a harmadikon Tol­na megye áll. A rangsorban negyedik Budapest. ötödik Csongrád megye. A sereg­hajtó Szábolcs-Szatmár. Az utolsó előttiek Borsod, illet­ve Hajöú-Bihar, egyaránt 580—580 közúti gépjárművel, tízezer lakosra. (Ne feled­jük, hogy a motor-kerékpár is gépjármű.) Az ország osz- szes tehergépkocsijának egy- harmad része van Budapes­ten, és kétharmada vidéken. Budapesten 10 ezer lakosra 496 személygépkocsi jutott, vidéken ' még a fele sem: 233. i A személy-, a tehergép­kocsik, az autóbuszok 40— 42 százaléka három évnél nem öregebb, 15—20 száza­léka már túl van az első x-en, s 1,5—2 százaléka a második x-en is. A TAXIK SZÁMA (túra­taxikkal együtt) az év vé­gén 2355-re rúgott, 1937-ben 870-inel több volt ennél A vidéki taxik száma az 1937- évinek csupán a fele, a fő­városban szerényebb (217) a lemaradás. K. X Exporflmän RázsaszentmártoniiDi Jövőre: új gyártmány a müanyagüzemben Szokatlanul forgalmas volt a hét közepén a Fővárosi Műanyagipari Vállalat rózsa- szentmártoni telepe: hatal­mas, pótkocsis teherautók tu­catja várakozott, rakodott az üzem udvarán, s indult szál­lítmányával Csehszlovákiába. A gépkocsik ez alkalom­mal — mint Smid László technológus elmondta —, ta­karmánysilókat vittek a szomszédos ország mezőgaz­dasága számára. A 10—20 köbméteres „műanyagedé­nyekből” ezzel a küldemény­-------------------------------------> sem maradhatott ki. — Ügy tervezzük, hogy jövő év első negyedévében már megkezdheti munkáját a hatvani új ideggondozó. — Mii kíván a választók­nak? — Mindenekelőtt azt, hogy a termelő üzemek még job­ban és olyan sikeresen gaz­dálkodjanak, hogy váro­sunk, Hatvan még nagyobb ütemben fejlődhessék. A jókívánságokhoz Vad­kerti Miklósné is csatlako­zik. Természetesen a mun­katerületének megfelelően: — Jó zárszámadást és reális tervezést minden tsz- nek — mondta — magam­nak pedig azt — teszi hoz­zá még —, hogy választóim érdekeit mind jobban kép­viselhessem. — ... és legyen egyre ke­vesebb a panaszok száma, szól közbe Pusztai Lászlóné — ezért is vagyunk. Minden megszűnt panasszal újabb elégedett ember fog még lelkesebben a munkához. Tiliczky József kívánsága: — A megszavazott költ­ségvetésből mindenki talál­ja meg a számítását. Amit a felszólalásomban felvetet­tem, jövőre érthetően nem valósulhat meg a selypi medenceben. Viszont az 1974. évi tervek előkészíté­sekor a kormány már meg­felelő súllyal figyelembe veszi. ★ Amikor az év utolsó or­szággyűlési ülésszaka a par­lament elnökének zárszavá­val véget ért, az ezt követő jókívánságokban érezni le­hetett a jól végzett munka elégedettségét is, és a két új törvény által megerősí­tett, feltétlen bizalmát. Kátai Gábor nyel együtt, tavaly és az idén összesen százhuszonnégyet exportáltak ide. Az érdeklő­dés azonban csupán egy ré­sze annak ,ami a vidéki üzem újabb gyártmányai iránt az utóbbi időben megnyilvánult. Megrendelőik kérésére ugyanis készítettek már 50 köbméteres bortárolókat, 12 —30 köbméteres savtartá­lyokat, olajos-, illetve per- metléedényeket is, míg Nagykanizsára például vízlá­gyító-berendezéshez igényél­tek e gyártmányfajtából. Az egyre fejlődő, s szün­telenül újdonsággal, megle­petéssel szolgáló rózsaszent- mártoni üzemben mindeze­ken kívül különböző csőve­zetékeket is készítenek. Már hagyományosak a polietilén­Lapunk november 30-i szá­mában — a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnökségi ülése alapján — szóvá tettük, hogy megyénk állami építőipari vállalatai az idén nem vásároltak me- szet a Cement- és Mészmű­vek Bélapátfalvai Gyárától — ezért a gyárban csökken­teni kellett a termelést —, s cikkünket a következő kér­déssel zártuk: „Az SZMT elnökségével együtt mi is kíváncsian vár­juk, hogy vajön miért nem kellett a tanácsi, az állami építőknek az olcsó, jó minő­ségű mész, és miért döntöt­tek a drága, maszek mész mellett?” Cikkünkre december 8-i keltezéssel érkezett meg a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat igazgatójá­nak a levele, amelyben he­lyesbítést kér, mivel a vál­lalat nem maszekoktól — ahogyan irtuk —, hanem a termelőszövetkezetektől szer­zi be mészszükségletét, a bélapátfalvi mész pedig azért, nem kellett a vállalatnak — írja továbbiakban az igaz­gató —, mert a gyár meséé­nek minőségét nem tartják jónak. Mivel mészügyben nem vagyunk szakemberek, ezért felkerestük a bélapátfalvi bői gyártott különböző gyer­mek játékok, s a fröccsöntött töltőtollalkatrészek. Miczki Gusztáv részlegve­zető egészen friss terméke­ket is mutatott: mindössze néhány hőnap óta ugyanis különböző falvastagságú és átmérőjű szigetelő-, illetve locsolótömlőket, műanyagfo­nalat, szalagot gyártanak még az üzemben. S jön a legújabb: a Vep- lon elnevezésű, korrózióálló bevonat! Már készül is a hozzá szükséges létesítmény, ami rövidesen befejeződik és jövőre termelni kezd. Min­den bizonnyal sikere lesz a legfiatalabb terméknek, mi­után a megelőző laborkísér­letek jó eredménnyel jártak. (—ni) gyár vezöfőit, s hivatalos tá­jékoztatást, minősítést kér­tünk az általuk gyártott mész minőségéről. Hivatalos levelükben töb­bek között ezeket írják a bélapátfalviak: „Tájékoztatásul közöljük, hogy 1971. és 1972-ben is mindössze egyetlen esetfor­dult elő, áruikor jogos minő­ségi kifogást emeltek termé­künk minősége ellen, mind­két esetben a gyár kiegészí­tő szállítmányt küldött. Kö­zöljük továbbá, hogy folya­matosan, három műszakban ellenőrizzük a mész minősé­gét, ezen kívül az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet is rendszeresen ellenőrzi ter­ítékeink minőségét. Mind­ezek alapján bizonyítjuk: az égetett mész a szabványok­nak megfelel, felhasználás­ra tökéletesen alkalmas.” Ezek szerint mégiscsak marad a rejtély — ahogyan korábbi cikkünkben írtuk—, vajon mi az oka. miért nem kell az állami építőiparnak a jó minőségű, s olcsó állami mész? 1972. december 15., péntek Marad a rejtély Levelek mésziigybei

Next

/
Oldalképek
Tartalom