Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
-sutortök esti külpolitikai kommentárunk Jó hírek az meg’psilolaboi ÜJK,\ LEBiS£ONVOSÜDOTT: a Szovjetunió, a szocialista országok által elindított folyamat, amely a leglátványosabb eredményeket európai viszonylatban erte el, korántsem korlátozódik kontinensünkre. Sokasodnak a jelei annak, hogy pontosan az történik, amit reméltünk: az európai enyhülés áthatja a nemzetközi légkört és vi- ágviszonylatoan érezteti jótékony hatását. Ezt a meg- állaoitást igazolják a New York-i East River mellől, az ENSX üvegpalotájából érkezett legfrissebb jelentések. Áz Egyesült Nemzetek Szervezetének legfontosabb fóruma, u közgyűlés ünnepélyes határozatot fogadott el és ebben a tagállamok nevében elítéli az: erőszak alkalmazásának valamennyi formáját a nemzetközi kapcsolatok- ban. A határozat állást foglal a nukleáris fegyverek alkalmazásának eltiltása mellett és kijelenti megengedhetetlen minden erőszakos területszerzés, vagyis az államok' elidegeníthetetlen joga, hogy megvédjék területüket. • UGYANEZEN A NAPON egy másik rendkívüli horderejű döntés is megszületett: a közgyűlés jóváhagyta a leszerelési világkonferencia összehívására irányuló szovjet javaslatot. Mivel a másik, az erőszakot elítélő határozat is szovjet kezdeményezésre született, elmondhatjuk, hogy ez újabb jelentős napja volt a szovjet békekezde- ményezésnek immár sorozatos sikerének. A világszervezet mindkét határozatát ugyanaz a szellem sugallta: a legmagasabb rendű humanizmus. A cél nem kevesebb, mint az, hogy az emberiség végre véglegesen küszöbölje ki azt, ami minden természeti csapásnál jobban megkeserítette a történelem egymást váltó nemzedékeinek életét: a fegyveres erőszakot, a háborút. Jó arra gondolni, hogy miközben Helsinkiben — ugyancsak a szocialista országok kezdeményezésének sikereként — ugyanezért a célért küzdenek az európai államok delegátusai, a népek világfórumán is hódít ez a szellem. Az erőszak elítélését mindössze négy ENSZ-tagállam ellenezte: Portugália, a Dél-afrikai Köztársaság, Albánia és Kína. Malik szovjet fődelegátus rámutatott: Peking a gyarmatosítás legjellegzetesebb képviselőivel került egy táborba a szavazás során és ebből nyilván az afrikai országok is levonják a következtetéseket. HOZZÁTEHETJÜK: nemcsak az afrikai országok... Fegyver helyett békét Vietnamban! Forró hangulatú barátsági nagygyűlés Csepelen Leonyid Zamjatyin, a Ssovjetszkaja Rosszija hasábjain a vietnami megállapodás amerikai részről történő halogatásáról ír. Mindennap, amellyel eltolódik a tüzszülveli egyezmény aláírása, ú jobb áldozatokat, újabb rombolást jelent. A vietnamiadé az amerikai nép érdekei egyaránt azt követelik, hogy az egyezményt mihamarabb kössék meg — írja Zamjatyin „A vietnami háború és a Kissinger-misz- szió” című cikkében. Szükségszerűen felmerül a kérdés; ha az amerikai vezetés valóban békét akar és —, mint azt Kissinger már nemegyszer hangoztatta — úgy véli, hogy ez a béke közel van, miért fokozza a Dél- Vietnamba irányuló fegy- verszállítmányök méreteit és ütemét? , (Folytatás az 1 oldalról) lista fejlődésünk vonala a jövőben is töretlenül felfelé ívelő legyen. Ez irányú munkánkban a kommunisták cselekvő közreműködésére, a vezetők fokozottabb felelősségvállalására és a munkásosztály, az egész dolgozó nép helytállására, a szocializmus iránti odaadásra építünk, — Pártunk és kormányunk politikájának mindig sarkalatos pontja volt és marad a Szovjetunió iránti elvi, inter1 nacionalista viszony, a szolidaritás, a magyar— szovjet barátság — mondotta. Majd arról beszélt, hogy az imperialisták, a makacs reakciósok és szekértolóik vegyes csapata sokszor és sokat foglalkozik a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonyával. Barátságunk nem tetszik nekik, mindenképpen szeretnék beárnyékolni, lazítani rajta valamit. Ez. ha tudjuk, nem baj. Fontos az. hogy pártjaink, országaink, népeink viszonya, együttműködése jó, a szovjet—magyar barátság szilárd, szocialista elveink, érdekeink é* céljaink közösségén alapszik, megbonthatatlan és a jövőben még erősebb lesz. — A magyar—szovjet barátsággal összhangban és attól el neon választhatóan fejlesztjük, és erősítjük barátságunkat és együttműködésünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival és minden szocialista országgal. Nincs sem belső, sem külső erő, ármány vagy intrika, amely képes lenne pártunkat, országunkat, népünket erről az útról letéríteaii. Ezután külpolitikánk alapvető törekvéseiről szólott Kádár elvtárs. Alapvető törekvésünk — mint mondotta — az, hogy erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk á nemzetközi béke, biztonság és együttműködés megszilárdításához. A világpolitikai eseményeket értékelve azt bizonyította, hogy az emberiséget ériutó egyetlen jelentős kérdést sem lehet ma már megoldani a Szovjetunió, a szocialista országok álláspontjának figyelembevétele nélkül. A nemzetközi helyzetben a még meglevő, súlyos és megoldást váró kérdések ellenére az utóbbi időben a javulás bizonyos jelei mutatkoznak. Az imperializmus természete nem változik, a tőkés hatalmi köröket azonban a szocialista világrend- szer megnövekedett ereje és befolyása, a szocializmus eszméjének térhódítása arra kényszeríti, hogy a korábbiaknál reálisabb külpolitikát valósítsanak . meg és tárgyalóasztalhoz üljenek. A fontos, világpolitikai események sorában említette a tavaszi szovjet—amerikai csúcstalálkozót, az itt létrejött jelentős megállapodásokat. Kedvezően értékelte a realista külpolitikát képvise-. lő Brandt—Scheel koalíció választási győzelmét, s fontosnak minősítette az európai béke és biztonság kilátásai szempontjából annak az alapszerződésnek a par a falasát, amely a két német állam kapcsolatait szabályozza. Reményét fejezte ki, hogy a hosszú évek óta tartó vietnami háború is végéhez közeledik. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a válságos helyzetnek a Közel-Keleten is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről szólva azt hangoztatta, hogy pártunk következetes harcot folytat a marxizmus—lcnlnizmus tisztaságáért, határozottan fellép a Jobb- és a baloldali opportunista áramlatokkal, a nacionalizmussal szemben. A leghatározottabban elítélte a jelenlegi kínai vezetés nagyhatalmi, soviniszta, szov- je teilen es. szakadár politikai megnyilvánulásait, mert azok felmérhetetlen kárt okoznak a szocializmus ügyének, a szocialista országok és az összes an Lumpénál ista erők egységének és az imperialisták előnyére szolgálnak. Befejezésül Kádár János elvtárs a következőket mondotta: — Biztosíthatjuk barátainkat: a Magyár Népköztársaság a nemzetközi téren a jövőben is teljes egységben, vállvetve, együtt halad nagy barátunkkal és szövetségesünkkel a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült, szocialista országokkal, a haladás minden erejével, a szocializmusért, a békéért, .egy új jobb világ megteremtéséért. Éljen nagy barátunk és szövetségesünk a Szovjetunió és vezetője, a Szovjetunió Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága, élén Leonyid lljics Brezsnyev elvtárssal! Éljen a megbonthatatlan ■magyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus es a- béke! Lelkes, nagy taps köszön-.- főtte a nagygyűlés következő", szónokát, Leonyid Brezsoye? . vet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bízott-, »ágának főtitkárát. A testvérországok kapcsolatai tartalmasabbak lettek, mint bármikor is voltak I. G. KEBIN, Észtország Kommunista Fártja Központi Bízol (sálának első titkára: A felemelkedés útján A moszkvai t,ltyeraturnaja Gazeta a Szovjetunió jubileumára készülve interjúsorozatot közöl kimagasló párt- és állami vezetékkel. Kebin elvtarsnak, a lap ez évi 37. számában megjelent nyilatkozatát abból az alkalomból adjuk közre, üogy az észt párt vezetője ai szovjet párt- és kormányküldöttség tagjaként hazánkban tartózkodik. Amikor Észtország 1940 augusztusában csatlakozott a szovjet népek nagy családjához, új típusú gazdasági viszonyok közé került és lehetősége nyílt arra, hogy erőforrásait termelőerőit önmaga és az egész Szovjetunió számára a legnagyobb hatásfokkal, a legésszerűbben használja fel. A testvéri szovjet népek szocialista segítségének eredményeképpen a köztársaság ipari termelésének volumene a szovjéthatalom évei alatt majdnem a 30-szorosára növekedett. a mezőgazdaság bruttó I : melése pedig 1971- ben ! szeresen szárnyalta túl az 1940. évi szintet. Csupán az elmúlt ótéves tervben (196(1—1970) 45 százalékkal nőtt az ipari termelés, ezen belül pl. a villamos éne ••gin termelése 56 százalékkal, a műtrágyáé 35 százalékkal. Nem- kevésbé jelentős eredményeket ért el az észt nép a mezőgazdaságban is. Noha a népgazdaságban foglalkoztatott munkaképes lakosságnak mindössze csak 14 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, azaz j- né esőbben, min'. 1972. december 1.. péntek 1940 előtt, az össztermelés másfélszer nagyobb, a kollektív szektorban pedig egyedül az utóbbi öt esztendő során 31 százalékkal^ nőtt. Észtországban ma 8,4-szer több a felsőfokú, 6,2-szer több a középfokú szakképzettséggel rendelkező- szakemberek száma, mint a háború előtt. 1945-től 1965-ig ötször többen szereztek diplomát valamilyen felsőoktatási intézményben, mint a burzsoá észt köztársaságban ugyanennyi idő alatt. Az észt nép szellemi felemelkedését fényesen bizonyítja a tudomány intenzív fejlődése, a tudományos dolgozók létszámának állandó növekedése is. Köztársaságunkban jelenleg 69 tudományos intézet működik, a tudományos dolgozók száma 1940- hez viszonyítva 7,7-szeresé- re növekedett. A tudományos és kutatóintézetekben jelenleg több mint 100 fő a tudományok doktora, 1375 lö a tudományok kandidátusa. Az észt tudósok eredményei nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is elismerést arattak. Széles körben ismertek kutatásaik az olyan területeken, mint az 'éghető palák kémiája, a szilárd testek fizikája, a fizikai-kémiai analízis pontos módszereinek kidolgozása, a parasztmozgalmak történetének tanulmányozása, a finnugor nyelvészet. Szovjet-Észtországban a könyvek példányszáma a 7-szeresére nőtt a burzsoá ■ 'iztársa ;á időszakához viszonyítva, évente több mint 13 millió . példány könyv ólenik meg. Jelenleg köztársaságunk minden lakosa } rente átlag több mint öt rubelért vásárol könyvet. ami körülbelül tíz darabot jelent fejenként. Egyetlen . kapitalista ország sem rendelkezik ilyen pozitív mutatókkal. Észtország a Szovjetunióban az első helyek egyikét foglalja el a periodikus sajtó terjesztésében. Elég any- nyit mondanunk, hogy a köztársaságban 59 újság és folyóirat jelenik meg; egyszeri példányszámuk 1,8 millió darab. (összehasonlításul : Észtország lakossága 1972. január 1-én 1 millió 391 ezer fő volt. — A szerk.) Köztársaságunkban jelenleg kilenc színház, hórom szimfónikus zenekar, két nagy állami énekkar működik (különösen jól ismert közülük az Észt SZSZK Állami Akadémiai Férfikórusa). Ezenkívül tizenkét műkedvelő színházi együttesünk van, harmincnyolc amatőr művészeti csoport pedig az Érdemes együttes cím birtokosa. Kulturális életünk kiemelkedő eseménye volt júniusban a tallinni, I. össz-szövet- ségi kórusfeáztivál, amelyen a szövetséges köztársaságok együtteséin kívül felléptek Bulgária, Románia, Magyar- ország, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország énekkarai is. A Szovjetunió megalakulásának ötvenéves jubileuma tiszteletére rendezett dalfesztivál a szovjet népek barátságának nagy ünnepe volt. Az észt nép büszke sikereire, de ugyanakkor tudatában van annak, hogy valamennyi eredményét a szovjet köztársaságokat egységbe tömörítő szilárd barátságnak, a testvéri népekkel való szoros együttműködésnek köszönheti (Ford.: Zahemszky László) Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára bevezető szavaiban meleg szavakkal köszönte meg azt a lelkes fogadtatást, amelyben az üzemben részesítették a szovjet párt- és kormányküldöttséget. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy: „Különösen örülünk annak a lehetőségnek, hogy éppen itt, az önök üzemében, a magyar munkásosztály fellegvárában fordulhatunk a barátság szavaival a- magyar néphez. A szovjet embereknek nem kell magyarázni, mit jelent Csepeli Iskolás koruk óta tudják, hogy itt, a Vörös Csepelen munkások tüntettek az 1905-ös oroszországi forradalom támogatására, Jól emlékeznek rá országunkban, hogy 1919. márciusában a csepeli rádió-^ állomás vette Vlagyimir II-' jics Leninnek, a hős Magyar Tanácsköztársasághoz intézett üzenetét”. Brezsnyev később a szovjet —magyar kapcsolatok történetének jelentős fordulóit idézte, majd azokról az eredményekről beszélt, amelyeket a szocialista Magyarország produkált. Az SZKP KB főtitkára utalt arra, hogy az utóbbi években a testvérországok kapcsolatai tartalmasabbak, gyümölcsözőbbek lettek, mint bármikor is voltak. „Mélyül és egyre sokoldalúbbá válik gazdasági együttműködésünk. Ezt világosan mutatja országaink példája is. A Szovjetunió és Magyarország egyesíti erőfeszítéseit az alumíniumtermelésben csakúgy, mint a gépkocsigyártásban, az olaj- feldolgozásban és az elektronikus számítástechnika ki- fejlesztésében. Munkánknak tág tere van. Minden lehető módon tovább erősítjük gazdasági kapcsolatainkat”. Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta, hogy a szocializmus világrendszere létrejötte óta sok tekintetben meghatározó szerepet tölt be a világon, s a szocialista világrendszer példája az országok közötti új, a történelemben azelőtt ismeretlen kapcsolatoknak; a teljes egyenjogúság, a kölcsönös segítségre és a közös célokat szolgáló kollektív együttműködésre épülő viszonynak. Azt is részletezte, hogy az elmúlt időben mit tettek a szocialista országok a béke és a haladás érdekében, jelezve nemzetközi politikájuk alapvető célkitűzéseit, kzek: á béke érezhető, érzékelhető megszilárdulása Európában, a hős vietnami népnek sokoldalú támogatása, a haladó rendszerű arab' országok igaz ügyének támogatása, hatékony szolidaritás Ázsia, Afrika és Latin-AmeLeonyld lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője beszél a csepeli nagygyűlésen. (Népújság teleíoto — MTI—KS) rika népeivel, az India és Pakisztán közötti jó szomszédi viszony kialakítása, a körzet békéje helyreállításának aktív támogatása, eredményes harc a békés egymás mellett élés meghonosodásáért, a nemzetközi viszonyok egészében. Az SZKP KB főtitkára részletesen elemezte az eu- rópai helyzetet. Külpolitikai kérdéseknél időzve arról is beszélt, hogy az európai politikai légkör alakulása lehetővé teszi, hogy olyan kérdések is napirendre kerüljenek, mint a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentése Európában. „A szocialista államok külpolitikája mind nagyobb elismerésre és támogatásra talál. A népek látják, hogy tőlünk, kommunistáktól idegenek az önző külpolitikai számítások. Az, amire mi törekszünk, megfelel a béke, minden dolgozó érdekeinek. S nem véletlen, hogy mindenütt, ahol még elnyomás és erőszak uralkodik, ahol kifosztják a munka emberét, úgy tekintenek a népek a szocializmusra, mint az egész emberiség zászlajára és reménységére. Tisztában vagyunk ezzel a történelmi felelősséggel és tovább fokozzuk erőfeszítéseinket a béke, a szabadság és a szocializmus ügyének diadala érdekében” A kínai politikai vezetést értékelve — többek között — az alábbiakat mondotta Leonyid Brezsnyev: „Nem ártana, ha a kínai vezetők gondosabban kutatnák. mi is a valódi forrása a Kínai Népköztársaság rossz viszonyának a Szovjetunióval és más szocialista országoKKal. Akkor bizonyára rájönnének, hogy ez a forrás ott található a kínai fővárosban, saját politikájukban, amelynek célja az államok közti viszony kiélezése, szakadás előidézése a szocialista rendszerben és az antiimperialista erő megosztása ... A Szovjetunió — ezt ismételten hangoztattuk — a Kínai Népköztársasággal való viszony normalizá-. lása mellett foglal állást”. Az SZKP KB főtitkára ezután értékelte a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásának tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások hozzájárulnak a szocializmus erőinek általános gyarapodásához, a béke megszilárdításához a világban. Beszédét a következő szavakkal fejezte be L. Brezsnyev: „Üjabb sikereket kívánunk Csepel munkáskollektívájának, Budapest lakóinak, Magyarország minden dolgozójának a szocializmus építésében, boldogságot, egészséget és jólétet minden magyar családnak! Éljen az MSZMP vezetésével a szocialista társadalmat építő magyar nép! Éljen a magyar munkás- osztály — a szocialista Magyarország vezető ereje! Éljen kipróbált harci élcsapata — a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szovjet—magyar barátság és a szocialista államok internacionalista egysége! Éljen a béke és a kommunizmus!” Hosszan zúgott a taps a csepeli sportcsarnokban, a nagygyűlés részvevői melegen ünnepelték a szovjet és a magyar vezetőket, éltették a két testvéri nép megbonthatatlan, örök barátságát. A magyar—'■zo-jet barátsági nagygyűlés az Internacionólé lit'iu* ;mv'-* crt véget. ★ A szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletért csuiertökön díszelőadást tartottak a» Állami Operaház- ban.
