Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

Olyasnak-e

a szakmunkástanulók?

BAB ORSZÁGOS ADAT nem áll rendelkezésünkre,

több felmérés alapján is válaszolhatunk. Debrecenben például .135 általános iskolát végzett szaionunkástanuló közül mindössze négy akadt, akiről többé-kevésbé bebizonyosodott., hogy semmit sem olvas. A győri 401-es szakmunkásképző-intézet 122 megkérdezett fiatalja közül pedig csalt 13,8 százalék volt, aki semmilyen könyvtárba sem váltott belépőt. Az idézett adatokkal összhangban van: az ország közművelődési könyvtárainak beiratkozott olvasói közül csaknem minden negyedik 15—18 éves. Számuk tehát meghaladja az 500 ezret. Nyilvánvaló, hogy nem lebecsülendő részük szakmunkástanuló.

Meggyőződésem, hogy mégsem tesz jót a holnap szakmunkásai. ügyének, akit a fontiek elégedettséggel töltenek el. Az jár helyes úton, alti a jövővel, veti össze az adatokat. Azzal a jövővel, amely a mai Í5—18 évesek — n-mv. a szakmunkástanulók zöme —, szamara sokkál közelebbi, mintsem gondolnak, Egy-két évtized múltán csöppet sem számít különlegesnek az a szakma, amelynek munkásai nem tudják nélkülözfü a szakkönyvet Nemcsak azért, mert különben képtelenek lépést tartani a fejlődéssel,-hanem mert napi munkájukat sem tudják másként elvégezni.

NEM TtJLZAS TEHAT: az ő kezükben a könyv egyúttal munkaeszköz lesz! Mégpedig nélkülöafaetetlenmunkaeszköz, hiszen nekik már legalább annyira a fejükkel is kell dolgozniuk, mint a kezükkelS az sem véletlen, hogy könyvről, s nem kizárólag szakköny vről van szó. Magas színvonalú szakkönyv olvasási kultúrát ugyanis nem lehet kialaki tani általános olvasási kultúra nélkül. Alapos tévedés azt hinni, hogy az irodalom és a szakirodalom emberformálö hatása ég es föld. Mindenekelőtt magánalt az olvasásnak a hatása alakítja át az embea* gondolkozásmódját. S ennek a hatásnak csupán az egyik eszköze az új információk, uj tények, s a műszaki-tudományos újszerűségek közlése. A másik eszköz: az elet ismert dolgainak új művészi megvilagitasa; rádöbbenteni arra, ami minden korban mas-mas formában az emberi lélek mélyén rejlik. Ki merné tagadni .hogy az atomkor automatáit irányító munkás számara ez nem less éppoly nélkülözhetetlen, mint a matematikai képietek és fizikai jellemzők ismerete?

S ha ennek a kérdésnek a kapcsán keresi az ember a választ arra: olvasnak-e az atomkorra készülődő szak- munkástanulók? — akkor meg kevésbé nyugtathatnak meg bárkiig a cikk bevezetőjében idézett fölmérések számadatai. Az a jó, hogy az egészséges nyugtalankodók között vannak a legilíetékesebbek: a szakmunkasképzó-intézete- ket irányító Munkaügyi Minisztérium vezetői. ?.

NÉHÁNY HÓNAPJA jelent meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének jelentese az iskolai könyvtárakról. A többi között 22 szakmunkásképző intézet könyvtárát vizsgálták meg. Nincs benne semmi meglepő, hogy csöppet sem rózsás helyzetről adtak számot. Megállapítottak például, hogy az 1969—70-es tanévben a középiskolákban átlagosan 12,5 forint jutott diákonként új könyvek vásárlására — a szakmunkásképzőkben viszont mindössze 3,5.

Érthető, hogy komoly gond: fölöttébb foghíjas a könyvtári könyvállomány. Egy tanulóra a középiskolákban átlagosan 11,12 kötet, az általános iskolákban 2,37 kötet, a szakmunkásképzőkben 1,68 kötet jut. Nem csoda, hogy a szakmunkástanulók veszik a legkevésbé igénybe az intézeti könyvtárat. Az általános iskolások 42,7, a szakközépiskolások 56,1, a szakmunkástanulók 34,7 százaléka kölcsönöz könyvet a számára legközelebbi, a legkézenfekvőbb könyv tárból.

A szóban forgó jelentés egyik legelgondolkoztatöbb része: megpróbálták fölbecsülni, mennyi időbe telik, amíg a többé kevésbé elfogadhatónak tartott tanulóként! öt kötettel rendelkezni fognak a szakmunkásképző-intézetek könyvtárai. A számítások szerint — hacsak a körülmények számottevően nem változnak — ehhez 19 évre van szükség. Ha még a 70-es években nagyjából megfelelő könyvállományt akarnak kialakítani, meg kell kettőzni a gyarapításra szánt pénzt.

AZ ELMONDOTTAKRÓL még a nyáron sok szó

esett a Munkaügyi Minisztériumban. De nemcsak vitatkoztak, hanem — intézkedtek is:

1. Szakmunkástanulónként 45 — összesen mintegy 6,5 millió — forintot szavaztak meg az intézeti könyvtárak állományának gazdagítására;

2. Október elsejétől mindazokban az intézetekben, ahol legalább ezer fiatalt tanítanak, függetlenített könyvtárost kell munkába állítani;1'

3. Többé nem épülhet az országban szakmunkásképző intézet, ahol nincs önálló helyiség a könyvtár számára.

Elhárultak tehát az útból az akadályok? Szó sincs róla! Csupán sokkal kedvezőbbek a feltételek. Meg lehet például vásárolni az úgynevezett alapkönyveket, amelyeknek minden, valamirevaló könyvtárban kéznél, kell lenniük. Gondoljuk még: ez nem is olyan egyszerű dolog: Először is: melyek ezek a könyvek? Pillanatnyilag a Könyvtártudományi és Módszertani Központban törik a válaszon a--fej ükét. S remélhetőleg nemsokára eljut az ajánlott lista a könyv tarosokhoz.

.De ők se .igen lesznek irígylésreméltó helyzetiben: nem lesz könnyű Ki választan tolt az ő tanulóik számára szükséges köteteket. Nemcsak azért, mert a több száz szakma elsajátítására készülő tizenévesek igényét, ízlését, valamint az ezzel kapcsolatos pedagógiai törekvéseket kell egyeztetni a lehetőségekkel. S mindennek alapján kell kialakítaniok a helyi könyvtári koncepciót; az olvasóvá nevelés helyi stratégiáját.

AZT HISZEM, az is sok fejtörést, fog okozni, hogy nagyon kevés á leendő szakmunkásokhoz szóló könyv. Kévés olyan olvasnivaló jelenik meg, amely nem pusztán tankönyvszerű ismereteket ad, hanem fölébreszti a kíváncsiságot egy-egy szakma iránt. Kedvet csinál ahhoz, hogy egy _ szellemileg még korántsem kiteljesedett —. tizenéves jó szakemberré akarjon válni. Fölismertesse vele. - hogy inilyen úton-módon lehet alkotó munkássá, akit nem ? kizárólag” a létfönntartás kényszerít a munkapad mellé, i hanem egyéniségének kibontakoztatása is.

Veszprémi RSi&Sés í

Talpas tá I Napáié ott korából

Az európai iparművészet remekei címmel jubileumi kiállítást rendezett a 100 éves Iparművészeti Múzeum. Képünkön szépen cizellált aranyozott ezüst talpastalát mutatunk be Napóleon öt L ösend-:, Martin Guillaume Biennais-nak figyelemre méltó alkotását.

Hazánk legértékesebb nemzeti kincseire, műemlékeinek védelmére és felújítására évenként sok millió forintot fordít. A sárospataki várerőd templom helyreállítására 1963—1970. között 8,3 millió forintot áldozott. A feltárási, helyreállítási és építési munkákat Détschy Mihály levéltári kutató, dr. Molnár Vera régész, Ger- gelyffy András műtörténész és Ferenczy Károly építési tervező irányította. Az eredeti formájában helyreállított 700 éves vártemplom lenyűgöző szépségével ejti ámulatba mai látogatóit talán még jobban, mint újkorában, évszázadokkal ezelőtt A román, gót, reneszánsz és későbarokk átépítések után a most elvégzett helyreállítás elsődleges célja a műemlék vártemplom, a XVI. századi építőművészeti együttes megteremtése volt

Az évszázados titok felfedezéséhez és megértéséhez szólnunk kell a vártemplom rövid történetéről, s az elmúlt évek során végzett helyreállítási munkák mellett a régészeti kutatások eredményeiről is.

Mohács ás a Pálóczy család után a hatalmas Percnyiek lettek a sárospataki vár új birtokosai. Perényi Péter, aki 1542-ig az egri vár kapitánya is volt, a három hajós csarnok templomot is bekapcsolta a pataki vár erődítési rendszerébe. Ez a XVII. században elvesztette templomi jellegét, kizárólag. katonai célokat szolgált. Báthori Zsófia férje, I. Rá- ikóczi Ferenc szabadon bocsátásáért 1671-ben az ösz- szes Rákóczi várat, így a patakit is az osztrák császári katonaságnak adta át. Btah- raiberg György lezáratta a város kapuit, és helyettük a templomon vágott két olyan nagy kaput, amelyen szekérrel is át lehetett hajtani.

A sírkövek beszélnek...

Dr. Molnár Vera vezette az 1964—65. évi régészeti ásatásokat és kutatásokat. 1966-ban közzétett beszámolójában meg röviden csak annyit közölt, a váreröd templom belsejében — 17U

centiméteres süllyesztéssel — (körülbelül ezer köbméter

A sárospataki sírkő

megoldotta az évszázados titkot:

Dobó

Katalin

élt

földet hordtak ki) visszaállították a XVI. századi szintet, majd a belső szintsüly- lyesztés sarán sikerült föltárnia a korábbi padlószinte- ket, és akkor bükikaint ró a nagy számban épen maradt XV—XVI—XVII., sőt XVIII. századi síremlékekre. A síremlékek mellett 23 kriptát is feltártak. Ezenkívül még 49 síremlék töredéke is előkerült, amelyeket burkolókőként a XVIII. századi padlóeáshoz, vagy falazókőként használták fel a nyílások elfalazásánál.

Dr. Molnár Vera, asszonynevén Mrs Veronica Ger- vers-Molnár, a kanadai to- ren-tói múzeum (Royal Ontario Múzeum) régésze, több évi tudományos kutatómunkájának, angol nyelvű tanulmánya:

A sárospataki udvar története — felfedezése a síremlékben (The History otf Sárospatak’ s Cowrt Revealed in Sepulchral Monuments) külön lenyomatként francia nyelvű ajánlással Braga- ban (Portugália) 1971-ben jelent meg, amelyet az Akadémia tagjai, tanárai és barátai tiszteletük jeléül Szabolcs de Vajaynak (valószínűleg magyar: Vajay Szabolcs, a Nemzetközi Heraldikai Akadémia alelnökinek ajánlottak 50. születénapja alkalmából.

Veronica Gervers-Molnár tanulmányának bevezetője után külön fejezetekben szól Sárospatak nagybirtokos várurai: a Pálóczyak, Percnyiek, Dobók, Lorántffyák és Rákóczink családjáról. Bennünket most egyedül és kizárólag „A Dobók” (The Dobós) című fejezet érint, abból is csak az az egyetlen síremlék, amely áz évszázados vitában — perdöntő.

A Dobók, a Pálóczy család tagjai és örökösei megpróbálták visszaszerezni a Perényiéktől örökség! jogukat Sárospatakra és annak birtokaira. A hosszú peres viták után kísérleteik csak sikertelenek maradtak. Egyetlen vigaszuk az lett, hogy fenntarthatták jogukat a családi templomukban való temetkezésre.

A sárospataki vártemplom északi oldalhajója alatt 1964-ben a teljesen épen maradt sírkövek között megtalálták Sebesi Ferenc mészkőből készült sírkövét is, amely eredetileg szarkofágjának (kőkoporsójának) fedőlapja lehetett. Mérete: 177x86 centiméter. Sebesi Ferenc sírfedőlapjának tisztán és jól olvasható latin nyelvű felirata szerint arasznyi nagyságú betűivel köny- nyen olvashatók

Sebesi Ferenc — Dobó KataJ in fia

„Hoc monumentum egregii dominü Francisei Sebesii ex generosa dómina Catharina Dobó anno christi 1566.”

Jelentése, szabad fordításban:

„Ez Sebesi Ferencnek, a kiváló úrnak emléke, aki Dobó Katalin nemes nagyasz- szonytöl (úrnőtől) származott.”

A sírlap felső mezőjében Sebesi Ferenc családi címere alatt újabb latin nyelvű szöveg: „23. életéveben. meghalt Schwendi Lázár nagyon kiváló kapitány táborában.”

Ki volt Sebesi Ferenc?

Sebesi Ferenc ruszkai Dobó Katalin, az előkelő nemesasszony fia, aki sinkai Sebezi Ferenccel kötött második házasságából született, és 23 éves korában 1565 -ben meghalt Schwendi Lázár kapitány szolgálatában Tokaj vagy Szerencs ostrománál. A sárospataki vártemplomban temették el, miután a Dobó család éli egyetlen jogával, hogy családi templomukat

temetkezési helyül használhatják.

Dobó Katalin fivére, István

Sebesi Ferenc sírfedőlapja, mely több mint 400 év után került napvilágra, felirata hitéit érdemlően tanúsítja most már, hogy anyja: Dobó Katalin, az előkelő nemes- asszony („generosa domina”) élt. Első férje polyánkai és eszéni Chapy (ejtsd:-Csapi!) II. György volt. A második; sinkai Sebesi Ferenc. Ebből a házasságból három fiú született; mindhárman fiatalon haltak meg.

Perényi Gábor halála után 1567-ben Sárospatak bécsi kincstári birtok lett. Ez újabb okot szolgáltatott a Dobóknak pereskedésük felújítására. A család és Perényi Gábor özvegye közti megegyezést a kincstári bíróság érvénytelenítette.. A bécsi kincstár, mivel Habs- burg-érdekeket képviselte, titokban összeesküdött, hogy elfoglalja és visszaszerezze:

„Dobó Katalin fivérének, István birtokait.”

Idézet G. Molnár .tanulmányából (254. 1.). A kincstár, hogy végső célját elérje, hamis vádak alapján felség- sértésért bebörtönözte Dobó Istvánt, az egri hőst, a XVI. század legnépszerűbb emberét. Innen csak az új király megkoronázásakor engedték szabadon. Szabadulása után néhány hónappal később szeredi várában 1572-ben. meghalt.

G. Molnár Vera régészeti ásatásai során megtalálta a Dobo csalad utolsó férfi, tagjának, Dobó Ferencnek és feleségének, Kereesenyí Juditnak. 1613-ban elkészült vörösmárvány feliratos síremlékét is.

A. közel négy évszázaid után a föld mélyéből napvilágra került páratlan értékű Dobó családi műemlék sírfedőlapok államunk anyagi, áldozatával, a kutatók tudományos munkája nyomán, a XVI. századi alakjaban helyreállított vártemnlom bal oldali (északi) hajójának, oldalfalút ékesítik.

Az évszázados per is véget ért, mert Sebesi Ferenc síríedólapja kétségbevonha. taüanul tanúsítja, hogy XX)h bó Katalin élt, y

. m. Cseraife Jómii