Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
) Meghosszabbították Le Duc Tho ■*fc »•> János beszéde az BXSX*ben és Kissinger titkos tárgyalásait Nagy meglepetésre Henry Kissinger., Nixon elnök főtanácsadója váratlanul meghosszabbította párizsi tartózkodását. Már az is feltűnést keltett, hogy Schumann' francia külügyminiszter. miután a külügyminisztériumban fogadta Kissingert, azonnal az Elysée- palotába sietett, hogy tájékoztassa Pompidou elnököt. A külügyminisztérium és az elnöki palota szóvivői mély hallgatásba burkolóznak, s így a találgatások a körül forognak vajon Kissinger csak tájékoztatta a francia kormányt a bizalmas megbeszélések állásáról, vagy pedig esetleg Párizs közvetítését is kérte. Sok találgatás folyik Párizsban a bizalmas megbeszélések színhelyéről is. A legújabb feltevések szerint Pompidou Szent Lajos-szige- ten levő magánlakását ajánlotta fel a bizalmas megbeszélések színhelyéül s a legutóbbi találkozó már ott folyt le Kissinger és a VDK képviselői között. (Folytatás az 1. oldalról) főtitkár európai ország képviselője. Európa történetében először a napokban tartottak közős konferenciát Európa összes fővárosainak polgármesterei, s ez éppen Budapesten, Magyarország fővárosában történt. Mégsem ebből indulok ki. Nem a kedvező jelenségekkel, hanem a kedvezőtlenekkel kapcsolatban fejtem ki kormányom álláspontját, keresve a viszonyok javítását ott, ahol azok még rosszak. FORRADALMI IDŐKET élünk. Nagy változások tanúi, szenvedői és alkotói vagyunk. A mai világ erőit sokféle jelzővel lehet minősíteni. Lehet mondani, hogy vannak békés erők és vannak háborús erők. Lehet mondani, hogy vannak haladó és vannak reakciós erők. Mindezeket át meg átszőve, lehet mondani, hogy vannak erők, kormányok, törekvések, amelyek időszerű intézkedéseket tesznek, mert értik az idők szavát, és vannak olyanok, amelyek intézkedéseikkel ‘dőszerűtlenné teszik magukat, mert nem értik az idők szavát. Vannak emberek, személyek, kormányok, törvényes intézkedések, amelyek túlélték korukat. A termonukleáris korszakban a népeknek felül kell vizsgálniuk eddigi szokásaikat, törvényeiket, nemzetközi viszonyaikat, a nemzetközi jogra vonatkozó felfogásukat, a háború és béke kérdéseiről vallott felfogásukat. Ez az akklimatizálódás az új viszonyokhoz nem megy könnyen és nem mehet nagyon gyorsan. De a történelem működik és azokat, akik a szemétdombra valók, a történelem sodrása oda dobja. Szovjet vezetők és az Szovjet vezetők tárgyalása Moszkvában az Iráni sahhal, a két ország kapcsolatairól. Á képen jobb oldalon, középen Reza Pahlavi Iráni sah, bal oldalon Brezsnyev és Podgornij. (Népújság telefoto — TASSZ—MTI—KS) Eszak-Európa — válaszúton Eszak-Európát, a skan- " dináv országokat általában a „nyugalom szigetének” tartják; ezek a magas életszínvonalú és társadalmilag stabilnak tartott országok ritkán szerepelnek a nemzetközi hírek élén. Most mégis felbolvdult az „északi front”. Norvégia visszautasította a csatlakozást a Közös Piachoz — s ezzel olyan ország közvéleménye mondott .nemet” az európai integrációnak, amely egyébként tagja az Atlanti Blokknak, s északi része (a norvég—szovjet határ miatt), az amerikai stratégák figyelmének középpontjában áll. Dánia, egy másik skandináv ország, „Igent” mondott ugyan a közös piaci csatlakozásra —, de miniszterelnöke a győzelem másnapján lemondott. Ez a gesztus jelezte, hogy a formális siker ellenére a szociáldemokrata kormánytöbbség soraiban is mély politikai hasadást okozott a csatlakozási Vila. A dán és norvég népszavazással foglalkozó kommentárok általában a gazdasági kérdésekre összpontosítják figyelmüket: gondos statisztikákkal bizonyítják, hogy milyen gazdasági érdekeltség sodorja e két országot a Közös Piac felé — és melyek azok a tényezők, amelyek az ellenkező irányban hatnak. Valójában azonban távolról sem egyszerűen gazdasági kérdésről van szó. Akárhogyan is alakuljanak majd végül a gazdasági kapcsolatok formái — a norvég és a dán népszavazás újult erővel vetette fel Eszak-Európa alapvető politikai problémáit! Hogy mennyire így van ez, sut mutatta a finn külügyminiszter nyilatkozata, aki arról beszélt: az események bizonyítják, hogy újra gondosan meg kell fontolni az Észak-európai Gazdasági Unió (NORDEK) egy ízben már sutba dobott tervét! m2, október 1Z„ csütörtök A semleges, el nem kötelezett politikát folytató Finnország külügyminiszterének nyilatkozata mögött az a felismerés húzódik, hogy Eszak- Európa voltaképpen válaszút elé került, s ez a válaszút tulajdonképpen nem gazdasági, hanem elsősorban politikai, sőt stratégiai jellegű! Észak-Európa gazdaságilag és politikailag kétségtelenül legerősebb, hangadó állama Svédország. Svédország pedig a leghatározottabban semleges politikát folytat1, s ezen a politikán nem is kíván változtatni. Ennek jeleként távol maradt az Atlanti Szövetségtől és most — méghozzá erőteljes gazdasági érdekek ellenére —, távol marad a kibővülő Közös Piactól is. A korábbi helyzetben, amikor a NATO-hoz tartozó Norvégia és Dánia Közös Pi» achoz való csatlakozása még nem vetődött fel, az északeurópai stratégiai-politikai egyensúlyt viszonylag stabilnak lehetett tekinteni. Finnország és Svédország politikájuk eltérő árnyalataitól függetlenül) szilárdan semlegesek voltak — s ugyanakkor döntő szerepet játszottak Norvégia és Dánia gazdasági életében. Finnországnak, de mindenekelőtt Svédországnak ez a meghatározó szerepe a dán és norvég gazdasági orientációjában elképzelhetővé tette, hogy idővel kialakulhat a skandináv gazdasági együttműködés szervezeti formája. Ennék politikai hatása is volt. Norvégia és Dánia az Atlanti Blokk viszonylag „nyitott” országai közé tartoznak. Ez megmutatkozott abban, hogy korlátozták például az amerikai támaszpont-politika igényeinek teljesítését és számos fontos külpolitikai kérdésben (Görögországtól Vietnamig) Washingtontól eltérő álláspontot foglaltak eL Dánia és Norvégia közös piaci belépésének veszélyessége az európai béke és b; tonság ügye szempontját nem a csatlakozás gazdasági — hanan távolabbi politikai és stratégiai következményeiben rejlett! Az, hogy a norvég halászat miképpen találja majd meg helyét az integrációban, vagy hogy a dán mezőgazdasági export növekvő haszna és a dán iparra nehezedő nagyobb terhek mennyire egyenlítik ki egymást —, nemzetközi szempontból nem tartozott Európa sorskérdései közé. A sorskérdés az volt. hogy Dánia és Norvégia csatlakozása miképpen változtatja meg Svédország jövőbeni stratégiai helyzetét! Nem kénysze- ríti-e majd évek során a kibővített integráció gazdasági nyomása Svédországot arra, hogy — miután elvágták a skandináv országokat összefűző különleges gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét — maga is közeledjék a Közős Piac felé. Ez pedig — távolabbi perspektívában —, esetleg a svéd semlegesség fokozatos feladásához vezethetett volna. Márpedig Svédország semlegessége alappillére volt és maradt az észak-európai katonai egyensúlynak. Ennek a semlegességnek mindenfajta korlátozása vagy megváltozása elfogadhatatlan a Szovjetunió számára és súlyosan veszélyezteti Európa békéjét és biztonságát! Ennek megfelelően az európai fejlődés távlati szempontjából hasznosnak kell Ítélni minden olyan lépést, amely Észak- Európát valamilyen formában kiszabadítja a Közös Piac egyoldalú vonzása alól. És károsnak a nyugat-európai politikai integráció felé történő sodródás irányzatát. A norvég és a dán ese** mények — az oslói „nem” és a koppenhágai „igen” — a maguk ellentmondásosságában is új reményeket támasztanak. Mutatják ugyanis, hogy az észak-európai egyensúly fenntartásának politikája még óriási erőtartalékokkal rendelkezik! Erre figyelt fel a finn kormány, amikor az események fordulatait látva az észak-európai gazdaság: együttműködésről szóló tárgyalások felújítását indítványozta. —4 ígéri, a történelmi és társadalmi rendszerváltozások menetében a szemben álló legfőbb erők viszonyában — elsősorban azokéban, amelyektől függ, hogy lesz-e termonukleáris háború, vagy nem — jelentős enyhülés, sőt a közös felelősség tudatában jelentős együttműködés tapasztatható. Ezt az enyhülést azonban nem mindenki érti és nem mindenki érzi. Most azokat a területeket vizsgálom, közös nemzetközi sorsukban, ahol nem lehet érzékelni az enyhülés hatását. Az általános nemzetközi viszonyok javulása nem mutatja még hatását a vietnami kérdésben annak ellenére, hogy vietnami részről a realizmus legmagasabb fokán fogalmazták meg a háború befejezésének, a megfelelő nemzetközi megállapodásnak és Észak-, valamint Dél-Vi- etnam jövőjének körvonalait. Mindenki biztos lehet abban, hogy ez a jövő útja. Nincs más út. A magyar nép és kormánya támogatja. azokat az építő és az egész Távol-Kelet új, békés jövőjét felvázoló javaslatokat, amelyeket a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány a felszabadító mozgalommal együtt előterjesztett. Ezeket olyan emberek fogalmazták, akik ott élnek a nép között, s akik nem azt keresik, hogy a nép minél hosz- szabb ideig szenvedjen a háborúban és annak következményeiben, hanem azt, hogy minél hamarabb élvezze a nép a béke gyümölcseit. Nehéz meggyőzni az arab országok népeit is arról, hogy javulnak a nemzetközi viszonyok. öt év óta várják, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1967 novemberében hozott határozata alapján történjék valami. Egyes érdekelt hatalmak azon vitatkoznak, hogy a Biztonsági Tanács határozatában az angol és a francia szövegezés között lényeges különbség van. Nagyon mély felelősséggel mondom a következőket: AZ ARAB ORSZÁGOK részéről olyan javaslatok vannak Izrael kormánya előtt, amelyek Izrael országának a biztonságát kétségbevonhatatlanná teszik, ha viszont Izrael kormánya ezeket a javaslatokat — amelyek a Biztonsági Tanács határozatán alapulnak —, nem veszi halálosan komolyan, akkor Izrael sírját ássa meg. Mi magyarok szoktunk beszélni a percemberkék politikai szerepéről. Izraellel kapcsolatban el lehet mondani, hogy az izraeli percemberkékmek rövid távon kedvezően dolgozhat az idő, de történelmi távlatokban ezek az emberek eltemetik Izrael országát végérvényesen. A történelem kérlelhetetlen tényei mutattak már példát arra, hogy felelőtlen vezetők bűnei következtében hogyan tűntek le a történelem színpadáról egyes nemzetek. Ha Izrael mai vezetői úgy képzelik, hogy sajátságos földrajzi helyzetükben a föld egész kerekségére kiterjedő cionizmus nemzetközi befolyása mai magatartásukat realisztikussá teheti, tragikusan tévednek. Tudniok kellene, hogy hosszú távon az idő az arab országok javára dolgozik, Izrael jövője attól függ, hogy tudja-e rendezni viszonyát a környező arab országokkal. Illúzió lenne, ha Izrael kormánya a nemzetközi cionizmusra akarná építeni országa jövőjét. Egy biztos alap van Izrael jövőjének megalapozására: a barátság megteremtése a szomszédos országokkal, a palesztin nép jogainak érvényesítésével. Elnézést kérek önöktől, hogy a Közel-Kelet kérdéseivel ilyen hosszan foglalkozom, de ennek nagyon komoly okai vannak. Az is vezet abban, hogy ilyen behatóan foglalkozom a Közel- Kelet kérdéseivel, mert ezen a területen mutatkozik a legkevésbé a nemzetközi viszonyok általános javulásának következménye. Közös nemzetközi feladata az ENSZ minden tagállamának az alapokmányból adódó kötelezettségként, hogy a közel- keleti viszonyok békés rendezésének a konkrét tervét kidolgozzák. A magyar Iwr- mány nagy tisztelettel tekint Jarring nagykövet erőfeszítéseire és nemcsak jókívánságokkal, hanem konkrét lépéseivel is igyekszik segíteni őt történelmi küldetésének teljesítésében. Az Egyesült Nemzetek Szervezete tagságának a nagy többségét az úgynevezett „harmadik világ" országai alkotják,1 s miközben itt a nemzetközi viszonyok javulásáról beszélünk, — mégpedig joggal — Ázsia. Afrika és Latin-Amerika országainak nagy részében növekszik a nyomor. A világ népeinek össze kell fogniok, hogy a gyarmati rendszer maradványait eltüntessük, a ma még mindig gyarmati elnyomás alatt élő népeket felszabadítsuk, s ezzel együtt a gyarmati sorból felszabadult országokat gazdasági gondjaik megoldásában támogassuk. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének történetében jelentős esemény volt Kína képviseletének a rendezése. A Magyar Népköztársaság kormánya örömmel fogadta azoknak az eseményeknek a híreit, amelyek a Kínai Népköztársaság nemzetközi elszigetelődésének feloldását és a Kínai Népköztársaságnak a nemzetközi életben való aktív részvételét mutatják. A NEMZETKÖZI HELYZET javulásának felettébb világos jelei vannak Európában. Tudom, hogy Európa neve az. ENSZ tagállamok döntő többségénél nem hangzik kellemesen. A gyarmatosítás embertelen századad és két világháború tragédiái fűződnek Európa nevéhez. Most azonban az emberiség új korszakának hajnalán, amikor a termonukleáris kornak viszonyaira rendezkedik be a mai emberi nemzedék, Európa a termonukleáris háború szörnyű kátak- lizmájának az alternatívájával szemben a békés egymás mellett élés politikáját igyekszik érvényesíteni. Ezt a békét és biztonságot akarjuk az eddiginél szilárdabb alapokra helyezni. Ezért akarjuk az európai béke és együttműködés konferenciáját egybehívni. Ez nemcsak európai ügy. Ha ezt jól oldjuk meg, akkor ez a világ többi népe számára is hasznos lesz, mert a fegyverkezési verseny megszűntéből mérhetetlen erők szabadulnak majd fel, s ezeket az emberi lét alapvető kérdéseinek a megoldására lehet majd fordítani. A Magyar Népköztársaság kormánya ilyen reményekkel tekint a jövő elé. Úgy gondoljuk, hogy ennek a jövőnek hasznos munkálója volt és lesz az Egyesült Nemzetek Szervezete. Mikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének jövőjére gondolunk, nem felejthetjük el a múltat. Az elmúlt évek során sokszor volt válságban ez a szervezet. A sok tényező között, amely megmentette ennek a szervezetnek a létét, volt egy különleges személyes tényező is: ez pedig az az Egyesült Nemzetek Szervezetének előző főtitkára. U Thant. Volt főtitkárunk bölcsessége, az emberi és társadalmi problémák iráni tanúsított fogékonyság, a történelem nagy tényezői előtt megmutatkozó szerénysége és alázatossága, az emberi elhivatottság rendkívüli nagyságát tárta fel előttünk és nyújtott segítséget sokunknak az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt tornyo- nuló feladatok megoldásához. KÍVÁNOM, hogy az ő felelősségtudata éljen továbbra is ebben a szervezetben — mondta befejezésül Péter János. Francia tiltakozás a hanoi bombázás miatt A Hanoi ellen szerda déli légitámadása alkalmával az amerikai légi bombák szétrombolták a Francia KöztárPierre Suslni, Franciaország hanoi főmegbízottja, aki súlyosan megsebesült a Franciaország hanoi főmegbizotti székhazát ért amerikai bombatámadás nyomán, ' saság hanoi képviseletének egyik épületét, benne a képviselet vezetőjének rezidenciáját is. A robbanás színhelyén és környékén több lakóház és más helyiség romba dőlt. A francia kormány hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államok párizsi nagyköveténél Franciaország hanoi diplomáciai kirendeltségének bombázása miatt. MEZŐGÉP Vállalat Hevesi Gyáregysége felvételre keres 1 fő gyakorlattal rendelkező gépészmérnök*' üzemmérnöki beosztásba, valamint 1 fő technikust gyártástechnológust beosztásba. Jelentkezés személyesen, vagy írásban Heves, MEZŐGÉP. \ \
