Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk Aszinkronban A HÉT ELEJÉN kezdődött Wiesbadenben a CDU kongresszusa. A nyugatnémet ellenzéknek ez az összejöve­tele most, egy hónappal a választások előtt, különleges jelentőséggel bír. Legalábbis, így kellene hogy legyen. Ezzel szemben unalom, érdektelenség és érvtelenség jel­lemzi a kongresszust. Nemcsak a CDU-val nem rokonszenvező lapok álla­pítják ezt meg (például a Rudé Právó bonni tudósítója így ír: „A kereszténydemokrata kongresszus láthatólag nem hoz semmi újat, talán csak valamival több szociális demagógiát és elkoptatott, anti-kommunizmust”). hanem még a jobboldali sajtó is. A választási kongresszus első napján nyoma sem volt a gyújtó szikrának — állapítja meg a hamburgi Die Welt, a reakciós Springer napilapja. Hasonlóképpen ír a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung („a határozatlan választókat aligha nyerik meg azokkal a mindent leegyszerűsítő formulákkal, amelyeket Wiesbadenben Barzeltól lehetett hallani”). TOVÁBB NEHEZÍTIK a győzni akaró — de látha­tóan fáradt, fásult és legfőképp: ellenfeleivel szemben semmi komoly alternatívát kínálni nem tudó — jobbol­dali ellenzék helyzetét a legfrissebb események. India és az NDK diplomáciai kapcsolatfelvétele nem az ő poli­tikájukat erősíti. Ezt követően Makariosz ciprusi érsek is rokonszerv-nyilatkozatot tett az NDK mellett, érzékel­tetve, hogy közeleg a két ország kapcsolatfelvételének ófája is. Egon Bahr, Brandt „Kissingerének", azaz a bon­ni kancellár államtitkárának és egyik fő tanácsadójának mostani moszkvai útja — noha a tárgyalásokról kommü­niké még nincs a kezünkben — is úgy tűnik, szívélyes légkörben zajlott le és annak jele, hogy nem a CDU „anti-kommunista” mumusa az irányadó, hanem éppen­séggel Bonn és a szocialista világ sokoldalú tárgyalásai és közeledése áll az események előterében. A Der Tagesspiegel című nyugat-berlini lap, India és az NDK kapcsolatainak rendezését kommentálva megál­lapítja: a harmadik államok (nemcsak India) bizonyosra veszik, hogy hamarosan sor kerül az NDK és az NSZK közötti alapszerződés megkötésére, s — úgymond a lap — az NSZK érdekeit szolgálná, ha ezek az országok nem csalódnának várakozásukban. IGEN, az NSZK s az NDK érdekeit egyaránt, Európa s a világ békéjének érdekeit. Amelyekkel úgylátszik, a Wiesbadeni CDU-kongresszuson is ez derült ki, Barzel és Strauss csoportosulása még mindig nincs szinkronban. Allende T SANTIAGO .* - - f Salvador Allende, chilei elnök nagy jelentőségű beszé­det mondott Santiagóban, a chilei dolgozók egységes köz­pontja (CUT) tömeggyűlé­sén. Közölte: személyes el­lenőrzése alá vonja a chilei rézeladást, hogy megakadá­lyozza az amerikai monopó­liumok további agresszív lé­péseit. Allende elmondotta, hogy a Kennecott észak-amerikai réztársaság Zárolt egy Fran­ciaországba tartó chilei réz­szállítmányt, s erre válasz­ként Chilében az ország né­pének érdekeit védő dekrétu­mokat adtak ki. Vietnami hadijelentések Az iráni sah Az Egyesült Államok légi- erejének és haditengerészeté­nek vadászbombázóí hétfőn — immár az ötödik egymást követő napon —. ismét, több mint 300 bevetésen támad­ták a VDK sűrűn lakott te­rületeit és Dél-Vietnam fel­szabadított körzet 'ti t. Az AP tudósítása szerint hétfőn amerikai harcászati repülőgépek több mint 330 bevetésben bombázták Észak- Vietnamban főlég Dong Hói kikötőváros térségét, a Ha­noitól északnyugatra és a Haiphong kikötővárostól dél­nyugatra lervő körzeteket, Dél-Vietnamban pedig első­sorban. Saigon, valamint Kontum, Quang Tri, Da Nang, Hűé és Quang Ngai városok környékét. Ugyanezen idő alatt B— 52-es amerikai repülőerődök mintegy 2500 tonna bombát szórtalt le a két Vietnam te­rületére. A dél-vietnami népi felsza­badító erők az eimúlt 24 órá­ban 66 gyalogsági, és tüzér­ségi támadást intéztek a Thieu-rezsim katonai alakú­r<éptővirónkon érkezett Az osztrák fővárosban folyó 23. nemzetközi űrhajós kongresz- szuson 1500 tudós, kutató, űrhajós és egyéb szakértő vitatja meg az űrhajózással kapcsolatos legújabb kutatásokat és a jövő feladatait. A képen: Valcrij Kubaszov (bajról) és Ana- tolij Filipcsenko (jobbról) szovjet űrhajósok Wernher von Braun amerikai rakétaszakértővel a kongresszuson. (Népújság telefoto — AF -MTI-KS) latai eilen, s változatlanul erős nyomást gyakorolnak Saigon dél-vietnami főváros­ra. Ez tűnik ki az UPI ame­rikai és az AFP francia hír- ügynökség kedd reggeli tudó­sításából. A forradalmi erők Saigon környékén továbbra is ellen­őrzésük alatt tartanak több stratégiai fontosságú falut. Keddre virradóan visszaver­ték a Thieu-rendszer katona­ságának próbálkozásait a fel­szabadított területek vissza- hódítására. Az egyik leghe­vesebb ütközet Saigontól húsz kilométerrel északra, Phu Cuong tartományi szék­hely közvetlen közelében zaj­lott le. A forradalmi erők az éjszaka folyamán heves tü­zérségi zárótüzet zúdítottak a dél-vietnami fővárostól 80 kilométerrel északnyugatra levő Tay Vinh tartomány ka­tonai célpontjaira. Moszkvában A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió kormányának meghívására, kedden hivata­los látogatásra Moszkvába érkezett Mohammed Reza Pahlavi iráni sah és felesége. A Vnukovói repülőtéren Nyikolaj Podgornij, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségépek elnöke, Alekszej Koszigin, a , Minisztertanács elnöke és más szovjet hivatalos szemé­lyiségek fogadták a vendége­ket. A repülőteret Irán és a Szovjetunió állami zászlói dí­szítették. A vendégek foga­dására díszszázad sorakozott fel, a zenekar eljátszotta a két állam himnuszát. Brezsnyev fogadta a bonni államtitkárt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden fogad­ta Egon Bahrt, a bonni kancellári hivatal államtit­kárát. Brezsnyev és Bahr több mint kétórás megbeszé­lést folytatott a feleket köl­csönösen érdeklő kérdésekről. A bonni államtitkár va­sárnap érkezett kétnapos hi­vatalos látogatásra Moszkvá­ba, hogy konzultációkat foly­tasson a szovjet vezetőkkel. Leonyid Brezsnyev és Egon Bahr megvitatta a kétoldalú kapcsolatoknak az 1970. au­gusztus 12-én aláírt moszkvai szerződés alapján való továb­bi fejlesztésével összefüggő kérdéseket, s véleménycserét folytatott néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésről. A vé­leménycsere során a fő fi: gyeimet az európai helyzetre, valamint az európai államok közötti együttműködés kiala­kítására fordították. Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Párizs­ban bizalmas tárgyalásokat folytat az amerikai—vietnami tanácskozáson részt vevő vietnami küldöttség vezetőivel. Ké­pünk a nyilvánosság kizárásával folytatott tárgyalás leg­gyakrabban emlegetett résztvevőit ' mutatja (balról-jobbra) Le Due Tho, Kissinger és Xuan Thuy. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) Scheel Tokióban Csütörtökön találkozó Csou En-lajjal Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter kedden, út­ban Peking felé, rövid tar­tózkodásra a japán főváros­ba érkezett. Scheel a repülő­téri szállóban tanácskozik Ohira Maszajosi japán kül­ügyminiszterrel, aki a múlt hónapban elkísérte Tanaka miniszterelnököt pekingi út­jára. Kétórás tokiói tartózkodás után Scheel külügyminiszter feleségével és 60 tagú kísére­tével folytatja útját Peking­be, hogv aláírja az* NSZK— kínai diplomáciai kapcsolat s tok felvételéről szóló egyez­ményt. Az: a'láfí'áSra szerdán kerül sor. A program értelmében Scheel külügyminiszter csü­törtökön találkozik Csou En- laj miniszterelnökkel. Meg­figyelők szerint Scheel ötna­pos pekingi látogatását arra használják föl a kínaiak, hogy elsőkézből tájékozódja­nak az NSZK kormányának keleti politikájáról. flz új politikai oktatási év elé Irta: dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára p zekben a napokban országszerte mint- *" egy 80 ezer előadóval és vitavezető- vel az élen csaknem kétmillió ember találko­zik ismét kisebb-nagyobb csoportokban, hogy megvitassa a marxizmus—leninizmus elmé­letének, politikánknak, gazdasági és társadal­mi helyzetünknek főbb kérdéseit, véleményt cseréljen politikánk gazdasági, társadalmi életünk országos és helyi feladatairól, gond­jairól, a konkrét tennivalókról. S ezzel kez­detét veszi az 1972—73-as politikai oktatási év. Megyénkben a párt-tömegpropaganda ke­retében 14 különböző oktatási formán, közel ?00 csoportban, 1200 propagandista irányítá­sával. 16 000 résztvevő kezdi meg a munkát, & tanulást. Bár az elmúlt évek politikai oktatása konkrét mérlegének megvonása mellett a kü­lönféle fórumokon és módokon rendszeresen és móciszeresen hangsúlyozzuk a párt-tömeg- propaganda munka jelentőségét, súlyát, leg­fontosabb helyi feladatait, mégis úgy ítéljük meg, hogy az új politikai oktatási év indítá­sakor indokolt és szükséges szólnunk általá­ban is a propagandamunka legfőbb elveiről és feladatairól. Lenin Az orosz szociáldemokraták^felada- tai című tanulmányában (1879) a propaganda- műnk írói á következőket mondotta: ,.Azorosz szociáldemokraták szocialista tevékenységé­nek lényege az, hogy propagálják a tudomá­nyos szocializmus tanait, helyes nézeteket terjesztenek el a munkások között a mai tár­sadalmi és gazdasági rendről, ennek alapjai­ról és fejlődéséről, az orosz társadalom külön­böző osztályairól, ezek egymáshoz való vi­szonyáról, ezeknek az osztályoknak egymás ellen folyó harcáról, a munkásosztály sze­repéről ebben a harcban, a munkásosztály viszonyáról a hanyatló és fejlődő osztályok­kor, a kapitalizmus múltjához és jövőjéhez, a nemzetközi szociáldemokrácia és az orosz munkásosztály történelmi feladatairól”. Az * idézett lenini sorok a propagandamunka mai feladatainak értelmezése szempontjából is fon­tosak és tanulságosak, s szem előtt tartva a lenini gondolatokat, a propagandamunka lé­nyege a következőképpen foglalható össze: a propaganda a marxizmus—leninizmus tanítá­sainak rendszeres, összefüggő, tudományos igényű terjesztése, magyarázása, oktatása és védelme. Szerepe és feladata a páí’t és kor­mány, vlamint a helyi vezetés erre épülő és ezt szolgáló célkitűzéseinek és az ebből adódó feladatoknak elméletileg összefüggő ismerte­tése, elfogadtatása. A propagandamunka te­hát olyan tudati ráhatás, amely a társadalom tagjainak szocialista gondolkodásában, szocia­lista tartalmú társadalmi cselekvésében és magatartásában realizálódik. Következéskép­pen a px’opagandamunka soha nem lehet ön­célú tevékenység. Teendőit minden időben és helyzetben a párt általános célkitűzései és időszerű feladatai határozzak meg. I smeretes, hogy az ideológiai tevé- • kenység általános folyamatában két fázist különböztetünk meg: az ideológia ki­dolgozását és a kidolgozott ideológiának a tö­megek közötti elterjesztését. A propaganda tartalma az Ideológiától függ, amely minden esetben osztályjellegű. Ebből következően a propagandamunka arra hivatott, hogy megha­tározott osztály ideológiáját terjessze, eszkö­zeivel védelmezze, harcoljon áz osztályszem­pontból ellenséges nézetek és azok gyakorlati megnyilvánulásai ellen. A propaganda e funk­cióját gyakorolva hozzájárul az aktív ideoló­giai élet kialakításához, az elméleti tevé­kenység színvonalának emeléséhez. A marxizmus—leninizmus társadalomát- áiakító szerepe gyakorlatilag a párt politiká­jában és az azt megtestesítő határozatokban, kormányintézkedésekben, tömegszervezeti ál­lásfoglalásokban, azok végrehajtásában érvé­nyesül. így, ezen az úton válik az elmélet anyagi erővé. A propaganda nemcsak mecha­nikus tolmácsolója a párt politikájának, ha­nem hatással van annak kialakítására és gya­korlati megvalósítására is. Ezt a szerepét az­zal tölti be, hogy részt vesz a gyakorlati ta­pasztalatok elméleti általánosításában, ami ál­tal részesévé válik a politikai döntéseknek, a tudományos politikai vezetés kialakításának. Ez fontos feladat is. A politikai egyetértéshez az -emberek min­dennapi helyzetük, szükségleteik és érdekeik érvényesülése útján jutnak el. Ez tartalmazza a tudatos egyetértés elemeit, de Inkább érzel­mi azonosulást jelent a politikával. A pro­pagandamunka feladata elősegíteni, hogy ez az egyetértés ne csak érzelmileg, hanem ér­telmileg is létrejöjjön, tudatosodjék, eszmei­világnézeti egyetértéssé fejlődjék, s aktív cse­lekvésre ösztönözzön. Fontos feladata tehát olyan tudat kialakítása, amelynek eredmé­nyeként az emberek lelkesen, a jövőbe vetett hittel, a szocializmushoz ragaszkodva és érte áldozatokra is készen dolgoznak és élnek. Korunk a társadalmi forradalmak és a tu­dományos-technikai forradalom kora, amely nap mint nap új és új kérdéseket vet fel. Ilyen helyzetben az események összefüggő, marxista—leninista eszmeiségű, tudományos igényű magyarázása szükségszerű követel­mény a propagandamunkával szemben. E fel­adatnak csak úgy tűd megfelelni, ha tudomá­nyos alapokon áll. áthatja az osztályszemlé­let, s érvényesül benne az elmélet és gyakor­lat egysége. A marxizmus—leninizmus a mumkas- osztály tudományos világnézete. A munkásosztály, mint a társadalmi haladás élenjáró forradalmi ereje, érdekelt abban, hogy, korunk valósága feltáruljon. Ezt a mar­xizmus—len in izmus • elméletének alkalmazásá­val éri el. A propagandamunka tudományos­ságáról akkor beszélhetünk, ha elsődleges fel­adatának tekinti a marxizmus—leninizmus tudományos világnézetének terjesztését. ha elősegíti az objektív valóság reális megisme­rését, hozzájárul a munkásosztály ötimegism-. réséhez, érdekeinek feltárásához és érvényesí­téséhez. A munkásosztály öntudala nemcsak megismerést jelent, hanem a társadalomban elfoglalt helyének, szerepének, ezzel járó fe­lelősségének, más osztályokhoz és rétegekhez való viszonyának tudatát is. A propagandamunka tudományosságának egyik meghatározó kritériuma, hogy igaz le­gyen. Lenin több esetben rámutatott arra, hogy a propaganda igaz volta egyben ere­jének legnagyobb forrása és a tömegek meg­nyerésének legelső feltétele is. A propagan­damunkára is érvényes, hogy a kívántat nem szabad valóságosnak feltüntetni. A valósághű, reális szemlélet kialakítása «- tényleges ér­deke a munkásosztálynak és pártjának. Ez vonatkozik mind az eredmények, mind a hi­bák objektív számbavételére, pártos értékelé­sére. Semmi szükségünk nincs arra, hogy megszépítsük a társadalmi valóságot. A kom­munista párt munkastílusától idegen a töme­gek bármifajta „manipulálása”. A propaganda hatékonyságának lényeges feltétele az osztályszemlélet. Noha társadal­munkban már nincsenek antogonisztikusan ellentétes érdekeltségű osztályok, ez nem je­lenti az osztályszemlélet fontosságának esök- kenéSvi, amelynek fő kritériumát mindig szem előtt kell tartani. Ezek a következők: a har­cosság, az osztálycélok nyílt hirdetése, a marxista—leninista eszmék tisztaságának vé­delme, a szocializmus iránti kötelezettség. A marxista-leninista propagandának funkciójából eredő feladata, hogy a párttagság és a dolgozók tudatában segítse kialakítani az igényt a társadalmi élet jelen­ségeinek osztályszemppntjából való megkö­zelítésére. Ne csak oktassa a marxizmus—leni­nizmus elméletét, ne csak a betűjét ismertes­se meg az emberekkel, hanem szellemét, szem­léleti módját, magatartási normáit is gyöke- reztesse meg. A párt politikáját a marxizmus—leniniz­mus elméletének és a szocialista építés gya­korlatának egysége jellemzi. A marxizmus— leninizmus igazságai nem elvontan, hanem a gyakorlatban élnek. A párt politikája sem ál­talában, hanem konkrétan valósul, vagy nem valósul meg. Ezért a propagandának elsőran-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom