Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 240. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. október 11., szerda T/IA Hz új politikai oktatási év elé Dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkárának írása a 2—3. oldalon. A Parlament folyosóin Munkatársunk telefonjelentése a 3. oldalon. NAPIRENDEN A MEZÖGAZDASAG, AZ ÉLELMISZERIPAR ES A FAGAZDASÁG HELYZETE, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜGYRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSA, INTERPELLÁCIÓK Megnyílt az országgyűlés őszi időszaka Vasutasok polgárvédelmi gyakorlata Füzesabonyi tudósításunk a Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter expozéja Felszólalt Szabó Imre Heves megyei képviselő, detki tsz-elnök Kedden délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az ország- gyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság benyújtotta az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslatát, ezt ugyancsak kézhez kapták a képviselők. Közölte Apró Antal azt is, hogy Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az országgyűlés ügyrendjének előírása szerint 30 napon belül írásban közölte válaszát Búza Barna képviselő legutóbb előterjesztett interpellációjára. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, — ezek tárgyát dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette a képviselőkkel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirendi í. dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mező- gazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról; 2. az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslat; 3. interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az első téma tárgyalása, s dr. Dimény Imre emelkedett szólásra. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság eredményesen teljesítette pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseit Dr. Dimény Imre miniszter beszámolóját tartja a Parlamentben. Dr. Dimény Imre bevezetőben a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet helyzetéről, fejlődéséről szólt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az elért eredmények a párt és a kormány agrárpolitikájának helyességét és következetességét bizonyítják. A szocialista átszervezés során a munkásosztály nélkülözhetetlen eszmei-politikái és anyagi segítséget adott a parasztságnak. A termelőszövetkezeti rendszer kibontakozásában a munkásosztály politikai, erkölcsi és anyagi támogatása is megtestesül. A szocialista átszervezés teremtette meg a legfontosabb feltételeket ahhoz, hogy parasztságunk mind egységesebb politikai, társadalmi szemlélettel, egyértelműen a szocializmus ügye mellé álljon. Ezzel új tartalmat nyert a két testvéri osztály szövetsége, a munkás—paraszt szö- «eteég. Ágazataink mind magasabb szinten képesek a társadalmi igények kielégítésére. Pedig az igények gyorsan növekednek. Ezt bizonyítja például, hogy az egy főre jutó fogyasztás hús- és húskészítményekből, valamint tojásból az elmúlt évtizedben kereken annyival növekedett, mint az 1960. évet megelőző 22 esztendő alatt összesen. Ami a számszerűséget illeti: hús- és húskészítményből 12,2 kilogrammal, tojásból 5,6 kilogrammal, cukorból 6,9 kilogrammal, zsiradékból 4 kilogrammal növekedett az egy főre jutó fogyasztás a jelzett időszakiban. A meny- nyiségi ellátás növekedésével egyidejűleg javult az élelmiszerek minősége, feldolgozottsága, csomagolása, általában az egész ellátás színvonala. Bővül a zöldség- gyümölcstermesztés Egyes élelmiszerekből vannak még ellátási gondjaink, mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt. Sajnos, a termelés nem kielégítő alakulása miatt zöldségből és gyümölcsből a hazai fogyasztók növekvő igényeit — még az export időszakonkénti visszafogása mellett —, sem tudtuk folyamatosan és teljesen kielégíteni. Ezért a fogyasztói árak emelkedtek, ami különösen a kis fizetésűeket, a nagycsaládosokat, a nyugdíjasokat és általában a nagyvárosi munkásságot érintette hátrányosan. Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy ennek a kérdésnek a megoldását a következő időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai és termelésfejlesztési feladatának tekintjük. Ennek érdekében sok nehézséget kell leküzd énünk a termelés és a forgalmazás területén, amihez megfelelő lehetőségeket tererrft a kormánynak a zöldségtermesztés fejlesztésére az elmúlt év végén hozott határozata. A határozat eredményes végrehajtása révén megszüntethetjük a zöldségellátásban még mutatkozó hiányt, és az ellátást úgy tudjuk javítani, hogy közben a zöldségárak elfogadható keretek között mozogjanak. A jellegzetesen piaci cikknek számító zöldség- és gyümölcsfélék árának növekedéséből sokan hajlamosak levonni olyan következtetést, hogy nálunk az élelmiszerek általában drágulnak. A zöldség- és gyümölcsféléknek a burgonyával együtt számított értékrészaránya az összes kiskereskedelmi és piaci forgalomban a 3 százalékot sem éri el. az összes élelmiszer- forgalmon belül pedig mintegy 10 százalékot képvisel. Ugyanakkor az élelmiszerek 87 százaléka az állam által meghatározott fix, maximált, vagy behatárolt árkategóriákban kerül forgalomba. Ennek eredményeként az alapvető élelmiszerek ára 1967 óta változatlan. Közben azonban a termelési költségek emelkedtek. Ennélfogva ezt az életszínvonal-politikánkkal összefüggő fogyasz-. tói árstabilitást a legalapvetőbb élelmiszereknél csak úgy lehetett és lehet biztosítani, hogy az állami költségvetésből jelentős mértékű árkiegészítést adunk e termékek forgalmazásához. Az összes élelmiszerhez nyújtott áriúfcgvKdlé# lü71-baa 7,8 milliárd forint volt. Nyilvánvaló, hogy az alapvető élelmiszerek áralakulása mindig is az életszínvonal- politika egyik legfontosabb kérdése volt és lesz. Ebből viszont az is következik, hogy az alapvető élelmiszerek árszínvonalának alakítása továbbra is teljes egészében a kormány kezében marad, amennyiben ezek az árak csak központi intézkedések útján változtathatók. Jobb kenyeret — jobb feltételekkel A közvéleményt foglalkoztató probléma az ellátás alakulása kenyérből ép niás sütőipari termékekből is. Itt nem mennyiségi, hanem alapvetően választéki és minőségi kifogásokról van szó. Az elmarasztaló észrevételek többségükben indokoltak és jogosak. A sütőipari termékek választékát és minőségét természetesein sok tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik, hogy a felhasznált liszt minősége időszakonként és területenként bizonyos fokig eltérő. A minőséget ezenkívül befolyásolja a rendelkezésre álló kapacitás, a szakmunkás-ellátottság és számos egyéb tényező. A minőségi hibák fő oka végső soron — s ezt őszintén meg kell mondani —, hogy az elmúlt húsz évben, mialatt a sütőipar termelése 300 ezer tonnáról 1 millió tonnára nőtt, ezzel egy időben nem tudtuk kellő-' Tmácskozik tu országgyűlés. (Kiss Béla íelvétel«|| 4. oldalon. Postánkból képpen emelni a műszaki színvonalat, nem tudtuk pótolni a sz^kmunkáslétszá- mot, nincs még elegendő kis- és középkapacitású sütőüzem. Az utóbbi években a kormány, a minisztérium, valamint a sütőipar közvetien felügyeletével megbízott megyei tanácsok számos intézkedést hoztak a helyzet javítására. A* intézkedések meggyorsítják a sütőipar fejlesztését, folyamatosan javítják a sütőipari dolgozók munkakörülményeit, szakmai utánpótlását. Levelezési rovatunk összeállítása az 5. oldalon. Egri csillagok Gárdonyi Géza művének képregény-feldolgozását ma, lapunk 8. oldalán kezdjük. Péter János —U Thant találkozó A megtett intézkedések eredményei— ha fokozatosan is —, de már mutatkoznak. Bővültek a szűkös kapacitások, és az új technológiák bevezetésével javult több fővárosi és vidéki sütőüzem termékeinek minősége, mind jobban nő a szállítóeszközök száma, emelkedik a sütőiparban .dolgozók jövedelme, s egyúttal a szakmunkások aránya. Hazánkban — a meglevő problémákat is figyelembe véve —, jó és kiegyensúlyozott az élelmiszerellátás, mindinkább kiállja a nemzetközi összehasonlítást is. Igaz, nem tudunk még minden cikkből az igényeknek megfelelő kínálatot nyújtani. Két tényt azonban a helyzet megítélésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyrészt, hogy a szocialista nagyüzemek közvetlenül az átszervezés után milyen ne hézségekkel küzdöttek és (Folytatás a 3. oldalon) | NEW YORK: U Thant volt ENSZ-fötit- kár találkozott Péter János külügyminiszterrel, a magyar ENSZ-küldöttség New York-i szálláshelyén, a Croydon Hotelben. Magyarország és az ENSZ kapcsolatairól, U Thant korábbi magyarországi látogatásáról és arról a tervről folytattál! megbeszélést, amely szerint U Thant a magyar kormány meghívására előreláthatóan jövőre üdülésre hazánkba látogat. Foglalkoztak továbbá a nemzetközi helyzet sok időszerű kérdésével. U Thant rendkívül melegen emlékezett vissza hazánkban tett lálo- * gatására és beszélt arról, hogy most foglalkozik főtitkári tevékenysége egy évtizedének megírásával. A másfél órás beszélgetés, amelyben részt vett Szarka Károly, hazánk állandó ENSZ-képvi- selője is, nagyon közvetlen, meleg légkörben, folyt. (MTI)
