Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

E?y hét barátaink között Útirány ÜCijev, Moszkva KIS át a 8.18 JUH) 9.25 JU.05 10.20 10.52 12.20 12.35 14.00 14.20 14.49 15,10 16.05 16.19 17.05 17.38 18.03 18.48 19.25 19.35 20.15 21.12 23.30 22.30 22.53 23.15 0.10 KOSSUTH Nóták Emlékezés Max Planckra Donizetti: Szelem» bájital. Részi, iskolarádió Haydn: Esz-dúr Dobpergés színi f. A. Zweig: Grisa őrmester. H. -játék II. rész Iii nyer ma? Melódiákoktól Az üzemi balesetekről A mosoly országa. Részi. Az élő népdal Keresztmetszet Szovjet népek zenéjéből Gogol: Holt lelkek. IV. rész Kamarazene Riport Páholyból Zenéről tiz percben Kritikusok fóruma Népdalest Balladák Könyve Jan Kiepura énekel Híres zenekarok albuma Ütőn Kodályhoz Zenésjáték-részi. Barokk muzsika Régi magyar dalok PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.03 Régi melódiák 11.50 Jegyzet 12.00 Könnyűzenei Híradó i)u 12.30 Áriák 13.03 Pécsi stúdiónk 13.20 A szabadságharc muzsikusa (Ifj. R.) 18.10 Kortársaink 18.40 Liszt: Les Préludes 18.57 A Georgikon alapítója (Ifj. U.) 19.20 Siegfried Lorenz dalesetje 21.00 Tamás István. Könyvismertetés 21.10 Verbunkos muzsika 21.35 Olvasólámpa 21.50 Brtitten: A hösök balladája 22.00 Vonószenekarok műsorából 23.15 Eszirádparádé (r>g MAGYAR . 8.08 ITV 17.25 Hírék 17.30 Tizen , Túliak Társasága 17.35 Falu a pusztán. Riportfilm 18.20 1849. október 0. Dok.-íilm 18.35 Radar 19.15 Esti mese 19.30 Tó-híradó 20.00 D’Artagnsn. Dumas regényének tv- íilmváltozata. I. rész 21.20 A magyar és szovjet tv közös hangversenye 22.30 Tv-hiradó POZSONYI 9.30 Tengeri malacok. 19.00 és 21.15 Tv-híradó 19.30 Szovjet és csehszlovák partizánok, találkozója 20.00 A rezidens reménye. Szovjet kémfilm 22.00 A jégkorongozás hírei EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22—33) Délután fél 4, tél 6 órakor Meteorvadász.ok Kaland a világűrben. Színes NDK—lengyei film Este 8 órakor Forró vizet a kopaszra! Színes magyar film. Rendezte: Bacsó Péter EGRI BRÖDY (Telefon: 14—07) Délután fél 4 órakor A Koppányi aga testamentuma Színes magyar kaland film Délután fél (5 és este Fél 8 órakor Jöttem, láttam, lőttem Színes olasz westernfiim GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fuss, hogy utolérjenek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Melódy FÜZESABONY Csak rá kell nézni LŐRINCI Egy rendőrfelügyelő vallomá­sa az államügyésznek SzÍnhai Egerben, este 7 órakor: Macskajáték Omsí MÜVEI RT Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: H-'O). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­ién: 17-27). . j_ BEVALLOM, NEM szívdobogással léptem határt Záhonynál. Szüntele­nül ismerős tájakat keres­tem, gondolatban visszafelé ’ tztam az időben, amíg a onat kerekei a Kárpátokon U vezető síneken kattogtak. Tizenhárom évvel ezelőtt jártam erre, egy másik ba­rátsági vonat utasaként. Ak­kor a felfedezés izgalma kí­sért. Most az emlékezés, az összehasonlítás A viszontlá­tás örömével készültem az útra, vállalkozva arra, hogy háromszáz Heves megyei nő, asszony és leány élményeit megpróbáljam papírra vetni. Azt hiszem, mondani, he­lyesebben írni sem kell, ne­héz feladata van annak, aki manapság egy Szovjetunió­ban tett utazásról akar be­számolni. Az eltelt egy év­tized alatt sokan és sokfajta küldöttségben jártak kint, s legalább' annyi önkéntes kró­nikása is akadt a látniva­lóknak, az élményeknek. Talán csak annyi újat le­het számukra mondani, hogy az ország, a városok, és itt elsősorban Kijevre és Moszk­vára gondolok, szinte hó­napról hónapra szépülnek, gyarapodnak. Ahol a tava­szi barátsági vonat utasai még csak az építkezésre va­ló készülődéssel találkoztak, ott mi már a kész házakat láthattuk, a benne lakókat üdvözölhettük. Elmondhatat­lanul nagy az építkezés üte­me. Még hónapok távlatából is. Hát még akkor, ha va­laki több mint egy évtizedet hasonlíthat össze. Tizenhá­rom évvel ezelőtt, amikor ellátogattunk Kijev ipari ne­gyedébe, a Darnyicába, még háborús romokat is láttunk. Most hatalmas lakótelepek ^ égnekszökő házai között ro­hant velünk az autóbusz. Mindenütt új épületek, fák, virágok. A romoknak hírük sincs, a háborús emlékek ma már csak a lelkekben él­nek. ★ AZT HISZEM, nem vélet­lenül nevezik Kijevet a fák, a virágok városának. Nem­csak megszámlálhatatlan mennyiségű parkjában gyö­nyörködtünk. Virágos volt minden utca. a sokemeletes házak erkélyei, megannyi kis virágoskert. Két érdekes véleményt hallottam asszo­nyainktól, a kijevi utcákon sétálgatva. Az egyik tulaj­donképpen egyetlen kérdés­be volt sűrítve. „Nem lehet­ne a mi erkélyeinken a szá­radó fehérneműk helyett vi­rág?” A másik már bőveb­ben fogalmazva egyben ki­fejezte a csodálatot is afe­lett, hogy némi akarattal és szépérzékkel milyen hangu­latossá lehet varázsolni a I, kőrengeteget. „Mi is tanul­hatunk tőlük, a mi falunk­ban is sok a virág, különö­sen amióta beléptünk abba a mozgalomba. de ennyit még mi sem tettünk. Pedig minden lakás előtt ott a kertnek való.” KIJEVBEN találkoztam a jó értelemben vett lokálpat­riotizmussá'. is. Hogy az itt lakók szeretik városukat, azt a városkép is kifejezi. De hogy mennyire, arra egy beszélgetés vehetett rá. Bé­késen ballagtunk a Krestya- tik árnyas fái alatt. Szőke idegenvezetőnk, Éva — aki kétszeresen is kedvessé vált számunkra, amikor megtud­tuk, hogy édesanyja bölcső­je Magyarországon ringott — a Krestyatik újjászületésé­nek történetét mesélte, ami­kor az egyik fa mellől egy ember lépett mellénk, s ma­gyarázni kezdett, óriási hév­vel. Ripieczki elvtárs, kijevi polgár születése óta. Ö állí­tott meg bennünket, néz­zünk meg egy fát. Vastag törzsű,, nagy lombú fa volt. Ez azért érdekes — ma­gyarázta —, mert a háború után ez volt az egyetlen élő fa, ami ezen az utcán meg­maradt. Ö mindennap mel­lette sétál el, s ez a fa minden kijevit emlékeztet a múltra. Nagyon szereti a városát, s olyan rosszul esett neki, hogy annyira részvét­lenül és érdektelenül sétál­tunk el híres fájuk mellett. Visszafelé már mi mutat­tuk meg a többieknek a fát, amely szemlélője volt egy utca pusztulásának, s mint­egy jelkép is, hogy mindent, ami él, nem lehet elpusztí tani. ★ az Építkezéseket. < kijevieket és a moszkvaia­kat szemlélve egy kis ado­mának beillő történetet me­séltek moszkvai vendéglá tóink, az egyik ház előtt. Ez a mérnökök háza, mutat­ták A tervezők csupa há romszögletű szobát tervez­tek bele. Amikor felépült, el­ső lakói azok a tervező és építő szakemberek lettek, akik készítették. Ez volt a büntetésük — tették hozzá mosolyogva. Nem is rossz öt let, gondoltuk, valóban nem ártana nálunk sem, ha egyik-másik házba az építők költöznének — s nem jutal­mul! ★ KIJEVBÖL valamiről még írnj kell. A néprajzi múze umról. Szépségét igazán az asszonyok tudják méltányol­ni, akik alig tudtak elsza­kadni a sokféle hímzés, szőt­tes és kerámia mellől. Töb ben megnéztük az ukrán népművészeti múzeumot. Itt aztán valóban volt alkalom összehasonlításra. Egyik-má­sik darabban a palóc, a szé­kely szövést, hímzést véltük felfedezni. S mindannyian sokáig álltunk volna szíve­sen a virágoskert ezernyi szí­nét elénk varázsoló ukrán hímzések előtt. A fafaragá­sok a magyar pásztorokat juttatták eszünkbe, a színes tányérok, mázas csuprok fa­zekasainkat. Talán itt érez­tük a legjobban: testvérek­nél vagyunk. Deák Rózsi Munkában a vámőrök A komáromi pá­lyaudvar az egyik legrégibb határállomás. Ez a forgalom szervezett, baráti együttmunkálkodást jelent a két ország vasúti és egyéb szer­vei között. Képünkön: munkában egy magyar és egy cseh­szlovák vámőrnő Komáromban. (MTI Foto — Bajkor felv. — KS) Egerből Nagy József Besenyőtelekről A község tanácsa ebben az évben ^ nagy gondot fordít a művelődésügyi intézmények fejlesztésére, felújítására. Még az év elején létrehozták az általános iskola mellett működő gyermekkönyvtárat, a nyár folyamán pedig csak­nem valamennyi művelődés­ügyi intézmény jelentős ősz- szeget kapott felújításra. A községi tanács a rendel­kezésre álló keretből csak­nem 300 ezer forintot fordí­tott az óvoda és a napközi otthon bővítésére, a konyhák korszerűsítésére. Az itt dol­gozók munkájának könnyíté­sére öltözőt, mosdót létesítet­tek. Jelentős volt az iskola korszerűsítése is. Tovább fejlesztették az ok­tatás tárgyi feltételeit azzal, hogy a rendelkezésre álló költségvetési tartalékból 80 ezer forintot fordítottak a tornaterem kialakítására, és berendezésére. Csaknem min­den intézmény kapott ezen­kívül támogatást a berende­zések bővítésére, az óvoda és az iskola 30—30 ezer, a nap­közi otthon 20 ezer forintot. A gyermekkönyvtár ötezer, a felnőttkönyvtár 10 ezer fo­rintot kapott a könyvállo­mány fejlesztésére terven fe­lül. A művelődési ház terven felül 10 ezer forint támoga­tást kapott, kétezer forint a VVV'VVVVVVVVV\^^^'V\/VVVVVVVVA/VyA»A«^v'V\A/VVVV\AAAAAAAA/V\AAAAAAAAAAAAA/SA/SAA^A/\A/VV\AA/\AA/VN/ AAAA^VVVN/V\<VVVVNAA/VVVVVVVS/VVVVSAAAAAAAAA/V Sz. Komisszarenko: Összciett probléma iooraTT | TTv4 Az intézmény, ahol dolgo­zom, nem nagy. A munká­ban sem szakadunk meg. A fizetés megfelelő. Egyik osz­tályunkon azonban nemrég kijelentették, hogy létszám- csökkentés vált szükségessé. Azt mondták: amit eddig emberi munkaerővel képte­lenek. voltak megoldani, meg­oldják a tudománnyal. Más szóval, a feleslegessé vált embert elektromos számító­géppel helyettesítik. A gép a termelékenység növelésére hivatott. Ki is nevezték a be­rendezéskezelőt, akinek — el­ső feladatként —, a fenti el­képzelés hasznosságáról min-. denkit meg kellett győznie. Ám ebédszünetben így szólt hozzá Tucskin, az egyik munkatárs: — Ide figyelj, öregem: en­gem nem lehet kiszuperálni. Nekem ehhez elegendő szol­gálati időm van! A főnökség most is örökké azért rágja a fülemet, hogy továbbképzési tanfolyamra menjek ... Aztán telefonált Nagolkin: — Te, én szóba sem jöhe­tek! A helyi szakszervezeti bizottság tagja vagyok! A technikus is félrehúzta: — Próbálj meg meneszte­ni... Csak próbálj!... Lega­lább kilenc kitüntetésem van! Kétszer prémiumot is kap­tam, az szent! Hogy néha be­piálok? No és? Csak ünnepé­lyes alkalmakkor! Litkina is szaladt és ti­tokzatosan kijelentette: — Ha engem elbocsátanak, a bíróság úgyis visszahelyez­tet, mert rövidesen szülési szabadságra megyek. Aztán Nagolkin újra tele­fonált: — Jegyezd meg, a helyi szakszervezeti bizottság tag­ja vagyok! Nikitov, kezében egy sárga papírral hadonászva, egészen hazáig kísérte; __Äi — Ide süss! Itt van, látha­tod, rajta van a papíron, én raktam le az első a lapkö­veket-. .. Hát pótolhat en­gem egy rohadt gép?! Otthon névtelen levél vár­ta. és Nagolkin újra telefo­nált. — El ne felejtsd, a szak- szervezeti bizottság tagja va­gyok! ... Másnap a berendezéskeze­lő néhány hivatalos beszámo­lót kapott, egyenesen az eici.l. onws számítógépnek ci mezve, ezenkívül két minősí­tést, orvosi igazolást, lakha­tási engedélyt/... Egy hét múlva aztán, az> intézmény összes dolgozói $ előtt elhangzó létszámcsök­kentéssel foglalkozó beszá­molóját a komputerkezelő ez-\ zel fejezte be: — Tapasztalatom szerint, a'i tudomány még nem képes a< sürgető létszámcsökkentésit érintő probléma megoldásá-i ra. De valakit csak el kelül bocsátani. És elbocsátották a kgmpu-\ kezelőt. (Fordította: Krecsmáryné Borate Rozália) népművelés: megvalósítását segíti. Meghívott pedagógiai szakem­berek részvételével kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront egri járási elnöksége. Galánfi László, a járási pedagógiai és családvédelmi bizottság elnöke vitaindító előadásában az ifjú­ság nevelésével kapcsolatos prob­lémákról számolt be A család és az iskola kapcsolatáról szól­va hangsúlyozta a szülői munka­közösségek szerepét, amelyeknek társadalmi irányítását a jövő­ben a Hazafias Néofrontnak kell ellátnia. Elmondotta, hogy je­lentkezik az iskolák iránt az az igény, ne csupán tanító, hanem nevelő munkát is végző iskolák legyenek. Kedvező az. — ismer­tette, hogy a nyolc általános osztályt elvég?ő gyermekek szá­ma növekedett. Arányukat to­vább kell fokozni, s ebben a munkában nagy feladat vár a szülői munkaközösségekre és a Hazafias Népfront helyi szervei­re egyaránt. A szülők és az tskola kapcso­lata javul. ez megmutatkozik abban is, hogy nő a szülői ér­tekezletek látogatottsága, terv­szerűbb a szülői ház és az iskola kapcsolata, a továbbiakban el kell érni azt. is, hangsúlyozta, hogy a szülők ne csupán sqját gyermekük nevelésével törődje­nek. hanem legyenek a nevelés­ügyi gyakorlatnak lelkes társa­dalmi munkásai. Szó esett az értekezleten ar­ról a nagyon helytelen gyakor­latról, hogy egyes szülők a jegvek hajszolása érdeké­ben túlterhelik a gyermeke­ket különórákkal. Elengedhetet­lenül szükséges, hangsúlyozták többen is, hogy az iskola egyen­lő rangú nevelő partnernek fo­gadja el a szülői munkaközössé­get. Igényelje segítségét a pá­lyaválasztásnál, az iskolai mun­katerv készítésénél. Császai hi Hevesről Jóváhagyta a csapatok ni katerveit a hevesi járási átló elnökség legutóbbi ült. amelynek megtartására a ni ban került sor. Megállapít. . a tervek megvitatásánál, in az elmúlt évhez képest nagy k j- lődés tapasztalható, főleg azok­nál az iskoláknál, ahol az uttü- rő-csapatvezetők már több esz­tendős gyakorlattal rendelkeznek. Lelkesen készülnek a járás út­törőcsapatai a Petőfi-jubileum ünnepségeire. Megvitatta az elnökség. Réz Tibor elnökségi tag jelentése alapján, a járás ifivezetőinek te­vékenységét. s javallatokat tett a munkafeltételek javítására. Tóth Mária Tarnaieleszről A község kommunális ellá­tottsága szerepelt a községi tanács legutóbbi ülésének napirendjén. A beszámoló abból indult ki, milyen ja­vaslatokat tet tek a dolgozók az elmúlt tanácsválasztások idején. A megválasztott új tanács felülvizsgálta ezeket a javaslatokat, s figyelembe vé­ve a szükség szerinti sorren­det és az anyagi lehetősége­ket, kidolgozta a község fej­lesztésének negyedik ötéves tervét. A tervjavaslatban kiemel­ten szerepelt az óvodaépítés, a járdaépítés, a patakhidak építése és egyéb felújítások. Az eddigi munka értékelé­se során megállapították, hogy az ivóvíz ellátásában a legszükségesebb feladatokat végrehajtották, de sajnos a vízvezetékhálózat bővítésére anyagiak hiánya miatt egye­lőre nem kerül sor. A végle­ges megoldást a községfej­lesztési tervében szereplő víztározó megépítése jelenti majd. Gondot jelent, hogy szük­ség lenne a villamoshálózat bővítésére, a közvilágítás kor­szerűsítésére. Az egészség- ügyi ellátás kielégítő, októ­ber 1-től a körzeti orvosi ál­lás betöltése után megfelelő. Igen sok szó esett azonban a gyógyszertár építésének szük­ségességéről. Az utóbbi időben sokat szépült a község és ebben nagy szerepe van a helyi Vö­röskereszt-szervezetnek. A járdaépítés ma még gondot jelent, de elóbbrelépés ezen a téren is van. 1975-re tervez­ték az óvoda építését, 744 ezer forintos költséggel. Az idén azonban már elkezdték az építkezés előkészítését, ez azonban részben hátráltatja a jádaépítési munkát. Szó esett arról is, hogy szüksé­gessé vált egyes kereskedel­mi egységek korszerűsítése. A beszámoló fölötti vita után a községi tanács határozatot hozott a szükséges intézkedé­sek megtételére. Molmr Gábor Adócsról A községek, — igy Adács — ifjúsági klubjának kellemei meglepetéssel szolgált a TIT ve­zetősége. Októberben a járás 23 iljúsági klubjában 15 előadó is­merteti az ifjúsági törvényt. Az előadók soraiban megtalálhatók jogászok, népművelők, pedagó­gusok, funkcionáriusok. A járás TIT-titkára, Jónás Zoltán, öt szempontot javasolt a klubve­zetőknek az előadások megszer­vezéséhez, ezekből kettőt kivá­lasztva késziti elő mindenki sa­ját ifjúsági klubja számára a le­hetőséget az ifjúsági törvény is­mertetésére. Erdélyi István Mwmsí§ tm. Oktober 5„ rsülorw*

Next

/
Oldalképek
Tartalom