Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Kincsünk* a BÜKK... Nemrég két napon át er- dóíéltő, erdőszerető emberek — erdészek, erdőrendezók, idegen! örgajíni tisztviselők, természetjárók — társaságában. barangoltam az őszi Blikkben. De nem a bükkös erdők bús elégiájának szépségét kerestük, erméil fontosabb dologban jártunk. Az erdők közjóléti szerepéről tanácskozva azt vizsgáltuk: a sokoldalú hasznosítás mellett hogyan lehet még fokozottabban alkalmassá tenni a B ükköt az üdülésre, a kulturált pihenésre,. A Bükk kapuit patakok nyitogatják. Ilyen kapunyitó az Istállóskő sziklaszoknyája alól kiszökő lármás, szálai patak — a Szalajka-völ- gye. „Minden szépség kútfeje”, „ a sellők völgye“ — így nevezték korábbi leírói ezt a vadregényes, tájképi szépségekben gazdag vidéket, hová első utunk vezetett. Már a völgy elején, a természetvédelmi terület bejáratánál az erdő szólt hozzánk: i,VÁNDOR ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet.. 2 ...NE BÁNTS!..." •— Sajnos, hiába a sok oktató, figyelmeztető tábla és minden kérlelő szó — mondja Zilahy Aladár erdőmérnök, a Termésaefcvódétmi Hivatal egri. megbízottja —. még mindig megmagyarázhatatlanul gyakori a szándékos károkozás. Nem akarják megérteni az emberek, hogy éppen nekik óvjuk és védjük a tájat. Teleszórják szeméttel a völgyet, letépik a virágot, agakat tördelnek, fákat csonkítanak, osszefir- kálják az esőházak falait, belefaragnak a pihenőpadokba. Sokáig elidőztünk a horot- na-völgyi tisztásokon. Meszes szénégető boksák, fából és kőből emelt kunyhók, szálláshelyek sorakoznak itt szép rendben, az erdei munkák szerszámaival, régi emlékeivel. Igen érdekes látvány egymás mellett a 600 éves tölgy rönkje és azeger- csehi határában földből kiásott 10 millió éves ősfa megkövesedett maradványa. Hazánknak ea az első erdei szabadtéri múzeuma hamarosan nemzetközi rangra emelkedik. Eddig tizenhárom ország erdészeti szakemberei ajánlották fél, hogy elküldik ide erdőgazdálkodásuk hagyományos eszközeit, jellegzetes termékeit. A Szalajika-völgy közjóléti létesítményei, s az erdei múzeum megtekintése után az volt a szakemberek egyöntetű véleménye: a fejlesztés példás gondossággal és körültekintéssel történt, ami van, annál többet nem szabad csinálni, fokozottabban gondoskodni kell viszont a létesítmények megőrzéséről. nem tartozik a legendáit körébe és ez Tófalu-völgy története. Valaha emberek lakták a völgyet, s településüket iszonyú felhőszakadás, a hegyoldalról lezúduló vízáradat pusztította el. Szép öreg tölgyesek, bükkösök között ^haladtunk a hegység hatalmas kiterjedésű — húsz kilométer hosszú és Irat kilométer széles — platóján. Ezt a 700—800 méter magasságban elterpeszkedő mészkőtáblát sűrű erdőség takarta valamikor. Felszínét ma már apró ligetek, füves mezők, szavannaszerű gyepes rétek borítják, bozótos töbrök, víznyelők óriás tölcséreivel váltakozva, mert idő során az ember az erdő fáit jócskán megritkította. A széles nagy fűmező közepén szögesdrót-kerítés állított meg bennünket. Több mint hét hektáron a jellegzetes töbörvilágot, s annak ritka növényzetét védik a szögesdrótofc. Szibériai nőszirom, vörös áfonya, karcsú sisakvirág, réti dádóska és sok más értékes növényfaj tenyészik itt háborítatlanul. Jávarka Sándor, neves biológusunk volt egyedüli harcosa, hogy e területet védetté nyilvánítsák. Örülnünk kell, hogy sok követője támadt, akik az ő hitének erejével sokszorozottan kezdtek harcot azért, hogy hazánk egyedülálló természeti csodája, az egész Bükk-fennsík védett legyen. földje, a leíiport, legázolt növényzet. • a sok helyen éktelenkedő olajfoltok, a hevenyészett tűzrakások nyomai, az elszennyezett, bepiszkított források jelzite hol és merre jártak. Sokan bizonyos „társadalmi igényt” emlegetnek, hogy a sorompók végleg megnyittassanak és eltávolíttassanak. Ahogy említettem, én a gyalogosok és a gyaloglás pártján vagyok, s cseppet se értem, mi szükség van arra, hogy a fennsíkon autók száguldozzanak. Nem felesleges óvatosságból raktak sorompókat a bükk-fennsíki útra, a szükséges védekezés diktálta és diktálja ezt. Védeni keli kincsünket: a Bükköt. Védeni legnagyobb értékeit, a csendjét, a levegőjét, az állatvilágát, a növényzetét — a táj természeti környezetét. Arcok, epizódok NDK-földről... (3.) A boldog polgármester 0 I B Keskeny műúton. szép szerpentineken kapaszkodunk fel a Bükk-feamsakra. A kiugró szirtekkel, mészkő- bástyákkal, hegycsúcsokkal körülvett fellegvár bejáratától lejjebb, pihenőt tartunk. Alattunk és felettünk zúgó szél fésülte a fákat. Nan messze tőlünk két magasba szökkent hegycsúcs, Eleskő és Gerenna barázdás saláta-' háta nyúlánkozott a fák fölé. A kimagasló szildák tetejébe ember emelt egykor kővarat, ennék ma már csak a romjai láthatók. Legendák meséje szerint valaha bőr- híd feszült a két hegycsúcs között, s ezen a bőrhídon járt át Eleskő várának ura Geresnnára a szépséges várkisasszonyhoz, szerelemért könyörgöm... Am van, ami OMMM& okiőbee 55., vasárnap Fiatal fenyőfákkal szegett úton jutottunk át a nagyfennsíknak arra a részére, ahol már Borsod megye a gazda. Rövid időre megálltunk az egri Vörös Meteor szép síházánál. Most vezetik a villanyt az épülethez, s amerre a magasfeszültség oszlopait állítják, széles sávon a fákat mind kivágták. Durva sebet ejtettek az erdőn, s ez a látvány kedvünket lohasztotta. Elhozhatták volna ide az áramot földbe fektetett kábeleiken is. Inkább a nyersebb megoldást választották, tönfcretéve olyan természeti értékeket, amelyek pótlása jó időre lehetetlen. A borsodiak leginkább az autós túristáknak kedveznek, melók építették pihenőket Jávorkúton, Bolháson, Teknősön és másutt is. Ez a. kedvezés élénk vitát szított az erdőféltő, erdőszerető emberek között, s éppen _a bolháéi autóspihenőben időzve. Anélkül, hogy a vita részleteibe mélyülnék, itt csak annak lényegére akarok kitérni. A többség azon a véleményen volt, hogy az autósok tönkreteszik az erdőt, a természetet, nem szabad hát azt a prédájukra engedni. Más vélemények arra hajlottak: be kell engedni az autósokat az erdőbe, nekik is joguk van friss levegőre, egészséges tiszta vízre, Idegnyugtató csendre, pihenésre, mindarra, amit az erdő nyújthat az embernek. Erre jött a másik oldal érvelése: hagyja az autós a járművét az erdő szélén, s vágjon neki az erdőnek gyalogosan, az az egészséges! Már a régi rómaiak is úgy tartottak: In silva salus — Erdőben az egészség. De csakis autók nélkül. Jómagam azok pártján vagyak, akik azt vallják: csak az a természet igaz barátja, aki gyalog járja az erdőt; lett-légyen az az erdő a Bükkben vagy más tájakon, Hogy bárki is pöfögve, benzingőzt okádva, 80—90 kilométeres sebességgel törjön be a Bükk ^söndes zugaiba, áldott rejtékeire — ezt nem szabad megengedni soha. A Bükk-fennsíkon áthaladó _ erdőgazdasági magánúton igen korlátozott a járműforgalom, ám pontosan számbavshető, hog” így is mennyi kór' okoznak az ide-oda elcsavar - gő, az össze-vissza csalinká- zó autós turisták. Elhagyott erdei ösvények, csöndes, eldugott tisztások felszántott Kincsünk: a Bükk. Sőt azt mondhatjuk: nemzeti kincsünk. Hogy milyen jövőt szánunk neki, arról H. Szabó Béla, Észak-Magyar- ország természetvédelmi felügyelője így beszélt: — A Bükk-fennsík egyedülálló természeti csodája hazánknak. És ahogy most van, így kell megőriznünk ősi természetességében. A Bükk alsóbb régióit természetesen alkalmasabbá keid tenni az üdülésre, a kulturált pihenésre. Ide a fennsíkra azonban nem szabad megengedni semmi „fejlesztést”, semmi építkezést. Ez ricsajos búcsújáróhellyé zül- lesztené és éppen a lényegétől fosztaná meg a vidéket. Olyan ritka természeti értékek pusztulnának ed, melyek pótlása lehetetlen, vagy csak hosszú-hosszai óvek_ fáradságos munkájával és igen magas költségekkel volna lehetségest Intő példának említem erre a Mátrát, amit szemünk előtt sivárítottak és sivárítanak el a „rátelepedett” emberek. Kékestetőt is egyszerűen törölni kellett a természetvédelmi listáról, mert ott már nincs védeni való. A Bükkben szerencsére igen messze vagyunk az ilyen riasztó állapotoktól, s nem is szabad lazítanunk józan terveink, szándékaink feszességén. Széles körű tudományos-felmérő munkákat folytatunk a Bükk értekeinek törzskönyvezésére, az állatvilágtól a növényzetig, a különleges szikla-alakzatoktól a barlangok számba vételéig, feltérképezéséig. Az Országos Természetvédelmi Hivatalnak az a határozott terve, hogy a Horto foágy után védett területté, nemzeti parkká nyilvánítja a Bükk-fennsíkot is... Pataky Dezső VOLT SZERSZÁMKÉS Zf TÖ. Meissenben mérnöki stúdiumokat végzett Később a repülőgépipar alkalmazta. Most, immár tíz esztendeje: polgármester egy kisvárosban, Drezda és Radeberg között. Ilyen előiskolák után azt hinné az ember, hogy Siegfried Gürtler jobbára a műszaki dolgokban otthonos. Ez azonban merő feltételezés. Mert ha kérdez a látogató, rögtön kiderül, hogy az egyenes tartású, szőke pulóveres férfi a helyi termelőszövetkezet problémáit éppen úgy ismert mint a poliklinikáét, vagy az oktatásét. Megmondja, miért nem érdemes Langebrück teheneinek tejét helyben feldolgozni, mi az iskolafogászat hátulütője, vagy milyen irányban kell fejleszteni a város kereskedelmét? MOST EGYÉBKÉNT NAGYON BOLDOG! Régi álma teljesült. Üj iskolát avatnak Langébrückben. Megszűnik a zsúfoltság. Korszerűbbé válik a tízévfoiyamos oktatás. A dolog nehezen ment. S némi hasonlóságot mutat a mi viszonyainkkaL — Drezdában, a megyei tanácsnál, kétmillió márkát ajánlottak fel iskolagondunk megoldására. Mégpedig olyan megkötéssel, hogy az összegből a régi épületet bővíthetjük. Mi itthon összedugtuk a fejünket. Néhány mérnökünk társadalmi munkában tervezgetni kezdett. S pár hét múltán kisült: panelekből teljesen új iskolát kiállíthatunk a kétmillió inárka felhasználásával. A tervet tett követte. Rengeteg munkát magukra vállaltak a város polgárai. De elkészült. Siegfried Gürtler autójába ültet, ki'kocsizik velem a városszélre. hegy személyesen győződjek meg szavairól. Az •avatásra váró iskola pompás látvány. Kiképzése kabinet- rendszerű, minden tantárgynak külön terme van, sajátos szakmai, felszereléssel. Az udvaron terrárium. Odébb mesterséges tavacska, vízinövényekkel, halakkal. — Már csak azért szívesen újra kezdeném az életet, hogy ide járhassak! — mutat körbe a polgármester, akinek apja, nagyapja ebben a városiban élt, így különösképpen érthető a rajongás, amellyel szülőhelyéhez tapad. KÉSŐBB, ISMÉT HIVATALÁBAN, szabad óráiról, családjáról kérdezem. Szemöldökét felhúzza. Egy pillanatig úgy érzem, talán, el akar hallgatni dolgokat. De egy erős cigaretta füstje megindítja szavait. — Életem legnehezebb szakasza a mostani. Szertelenül felhalmozódott előttem a munka emiatt kicsit hanyagolom az otthont. Mi köt le annyira? Pártvezetőségi tag is vagyok, tehát kettős minőségben kell mindazért küzdenem, amit a nyolcadik kongresszus elénk tűzött. Főleg az emberek munkakörülményeinek, életfeltételeinek javítására gondolok. Például arra: mielőbb központi konyhát kell létesítenünk Lan- gebrückben, hogy a kisebb üzemek dolgozói olcsón étkezhessenek. Nincs korszerű áruházunk. A poliklinika fogászati rendelőjében órákat várakoznak a betegek, míg végre kezelőszékbe ülhetnek. Van éppen elég elhanyagolt utunk is, ami gyors felújítást igényel. S még ha csak a tényleges gondokkal kellene szembenéznem! De előfordul, hogy egy-egy feladatot háromféleként képzelünk el. Van nekünk, partvezetőknek, ötletünk. Van a Nemzeti Frontnak sajátos elgondolása az ügyről. A városban meg lábrakap a harmadik irányzat. Mind a magáét méltatja, a másikat szidja. Rám, hárul, hogy egyesítsem az akaratokat, egy szekereié fogjam a háromféle indulatot. Hát ez a nehéz. Ez készít ki legjobban. Ilyesmi előzte meg az iskolaépítést is. Az általunk elképzelt paneleket eddig dobozszerű, emeletes kivitelezésben alkalmazta a német építőipar. Mi síkban, földszintes megoldásban forszíroztuk a dolgot A régi vágású szakemberek természetesen lehurrogták a fiatal építészeket, S táboruk volt. M^g szép tőlük, hogy most, miután előttük a kézzel fogható, megvalósult álom: ha nehezen is, fejet hajítanak... — KÖNYV. SZÓRAKOZÁS? — kérdezek közbe. — Leginkább olyan műveket olvasok, amelyek szakmai felkészültségemet szélesítik! No meg tengerész fiam itt-ott feladott útibeszámolóit. A napokban Mexikóból jött posta. Ilyenkor mellé** ül a feleségem, s együtt böav- gésszüik a sorokat. Majd tér« képet veszünk élő, hogy pontosan meghatározzuk a gyerek állomáshelyét, s ceruzával kísérjük haj ókázását a messzi tengereken. Ugyanígy vagyok a szórakozással. Legszívesebben a munkásklu- bokba járok, ahol az emberek elejtett megjegyzésed, oldalvágásai mindig iránytűt adnak a kezembe későbbi feladatok megoldásához. Nagyon tetszik nekem, hogy egy cseh város, Pilevac, vezetőivel nemrég baráti kapcsolatot létesíthettünk, s onnan egyre-másra különböző műsorok jönnek hozzánk. Az ilyesmi kitekintést jelent az embernek, anélkül, hogy vonatra, vagy repülőre ülne. Van a városunkban egy szakszervezeti üdülő, ahová évek óta magyar kiránduló- csoportok jönnek. Ezekkel az emberekkel mi nem találkozunk. Szinte elkerüljük egymást. Sokszor gondoltam arra, milyen jó lenne valamelyik kisebb magyar várossal is összebarátkoznunk. Tegye szóvá hazájában! írjanak nekünk! Hiszem, hogy hasznára válna mindkettőnknek az ismétlődő tapasztalatcsere, szakembereink és kulturális csoportjaink kölcsönös bemutatkozása. MEGYSZÓLAL AZ EGYIK TELEFON Siegfried Gürtler íróasztalán. Drezdából keresik. A repülőgépgyár, ahol egy ideig maga is dolgozott, munkaerőt kér a kisvárostól. — Közel háromezren járnak tőlünk a megyeszékhelyre, különböző üzemekbe. Viszi Radeberg is a jó munkáskezeket. Azért olyan iáhalt napközben a mi Lan- gebrücfcüink — mondja a polgármester. S visszahelyezi készülékére a kagylót. Szavait a keserűség szülte volna? Aligha. Inkább a büszkeség. Lám: mi vagyunk az ország. Bennünk van bizalma, általunk újul, erősödik igazán, Moldvay Győző Felelősségre vonás a gyufahiányért A gyufaellátásban kialakult helyzet okairól és a hiány megszüntetésével kapaz Ssifaszövők A Pétervásári Vas- és Fémipari Ktsz szitaszővő részlegének termékei közel fél évtizede ismertek. A ma már ritkaság- számba menő szövőgépekkel évente tízezer négyzetméter szitaszövetet készítenele. A megye határain túl több nagy vállalat megrendelésére szőnek bróm- és sárgnrézhuzál keverékéből különlegesen csillogó anyagot, amelyet a nyerspap1 szül éshez, légszüő-berendezések és nagyüzemi gózvasalók alkatrészeiként használnak £pgtg; Tóth Gizellái, csolatos intézkedésről a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya a következő tájékoztatást adta MTI munkatársának: A minisztérium vizsgálata megállapította, hogy a gyufahiányt részben a kereskedelmi vállalatok hibás rendelése, részben az ipar nagyobb mértékű exportja idézte elő. Az illetékes belkereskedelmi miniszterhelyettes a mulasztást elkövető kereskedelmi vállalatokat felelősségre vonta: egyrészt csökkenti: a vezetők nyereségprémi urnát, másrészt a hiány megszüntetése során felmerült többletköltségeket az érdekelt vállalatok nyereségének terhére számoltatja el. A gyufahiány megszüntetésére az ipar három műszakos termelést szervezett, s ezzel nagyobb arualaoot tud a belkereskedelem rendelkezésére bocsátani. A főváros ellátásának javítására ezen a héten több mint három és fél millió doboz gyufát adott át az ipar, amely a . következő héten, szerződéses kötelezettségein felül újabb ötmillió doboz gyufát szállít a kereskedelemnek. Ezenkívül valasztékcserében Csehszlovákiából és Román öböl több millió doboz gyula ér^ kezik a közeli napokban*' t
