Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Súlyosabb a mátrai ki BAR ALAPJÄBAN VÉVE nem változott — mégis súlyosabb a mátrai kő az idén... S ennek főleg a bányászai a megmondhatói, azok, akik leginkább érzik a terhét. Azt a terhet, amit a növekvő eladatlan készlet éreztet valamennyiükkel. Az idén ugyanis — meglepetésszerűen — csökkent az érdeklődés a Mátravidéki Kőbánya Vállalat munkája iránt. Méghozzá olyannyira, hogy már márciusban le kellett állítani a nagyvisnyói üzemet, aztán május végén kétműszakosra voltak kénytelenek módosítani az eger- baktai üzem háromnuíszakos termelését, majd júniusban hasonló intézkedés vált szükségessé a recski, csákánykői bányában is. A leállás Nagy- visnyón egyidejűleg a csiszolható, márványszerű díszítő kő, az értékesebb termék iránti kutatások félbeszakítását jelentette, míg a másik két helyen a jelentős beruházásokkal létrehozott géppark kihasználását rontotta. Ahelyett, hogy megoldást hozott volna, a gondokat tetézte! A tények szokatlanok — és elgondolkodtatóak. A vállalat vezetői, Kocsis István igazgató és Kocsis Gyula főmérnök — nehezen találnak szavakat a magyarázatra: — Csupán a KPM tavalyi, negyedik negyedévi jelzései, s idei első kéthónapi igényei nem kevesebb, mint 800 ezer tonnás megrendeléssel biztattak bennünket, erre az évre vonatkozóan. Énnek ismeretében aztán nyugodt szívvel neki is vágtunk az esztendőnek, s hogy másokat se hagyjunk figyelmen kívül: még 100 ezer tonnával dőví tettük a programunkat. Dehogy mertünk volna arra gondolni, hogy már a második negyedévben felére csökkentik a korábbi kívánságokat, s a harmadik negyedben akkorára szaporodik a „depónk”, a felhalmozott készletünk, mint amekkora — az utolsó évnegyedi rendelés... ! AZ IGAZGATÓ ÉS A főmérnök a váratlan kereslet,- csökkenés okát — a „beruházási stop”-ban látja. A kívülállók ugyanekkor minőségi kifogásokat, bizonyos választékhiányt emlegetnek. Mi hát az igazság... ? Kétségtelen, hogy olykor szennyesebb a mátrai kő a kelleténél. Előfordult, hogy a hirtelen idő járás-változásra nem tudtak azonnal reagálni, például a rostély cseré vei, ami nylvánvalóan érződött a terméken. A lényegesebb minőségi hibákat azonban — mint bizonygatják Recsken — mindig igyekeztek elkerülni. Éppen evégett alakították ebben az évben tetet- mes költséggel a vállalati MEO-szervezetet, amely korszerű laboratóriumával nemcsak egyszerűen anyagvizsgálatot végez, hanem a különböző hibák feltárásával elejét veszi a nem kívánatos ismétlődéseknek is. Különösebb minőségi reklamációkkal ezért nem is éltek az idén a partnerek, egy-egy bejelentésük inkább csak szállításkorlátozás végett történt, s rövid idő múlva — ahogyan pénzügyi helyzetük engedte — vissza is vonták kifogásukat. Ami pedig a választékot illeti: egy-egy gyártási folyamatban 14 féle szemszerkezet is képződik: közöttük — elkerülhetetlenül — olyan, ami éppen nem kell, s természetesen olyan is, amelyikből történetesen jóval többre lenne szükség. A termelést a mindenkori kívánalmakhoz igazítani szinte teljességgel lehetetlen. Arinál is Inkább, miyel például a legnagyobb megrendelőknél — az útépítőknél — mostanában meglehetősen változik a technológia, új és egyre újabb megoldásokra törekszenek, s ehhez más és más anyagra van szükség. MINDENESETRE megpróbálnak a kőbányászok is jobban igazodni — s éppen a legutóbbi tapasztalataik alapján. A jövőben sokkal inkább figyelembe veszik, hogy a durvább zúzalékok helyeit a nemesebb anyagokra van jobban szükség, s ezért a sástól bányához hasonlóan, még ennnek az évnek a végére Egerbaktán és Recsken is lehetővé teszik a durváról teljesen nemes anyag készítésére való gyors átváltást. Ez utóbbi igyekezet persze már aligha ségít, kevésbé változtat az . idei helyzeten. Ha csak meg nem kezdődnek á jövő évi előszállítások! Különben a kilencszáz helyett csak 700—750 ezer- tonnára sikerül teljesíteni as idei programot, s ebből is 50—70 ezer tonna kő a vállalat „nyakán” marad... Jobb híján azonban — mégis érdemes egy pillantást vetni a jövőre is, hiszen nem lehet közömbös senki előtt, hogy mi lesz a bajba jutott vállalattal, amely ma komoly értékesítési, fizetési gondokkal küzd, az elmúlt évi nagy beruházásokhoz felvett hitelét képtelen úgy törleszteni, mint szeretné. Nos, mint például azEger- baktáról kényszerből felszabadult munkaerő segítségével már az idén és ezután is fokozni kívánják az értékesebb egri tufokő — faragott falazóanyag — termelését, aztán növeli a gyöngyóssolymosi díszítőkő fejtését, s folytatják a sok reménnyel biztató nagyvisnyói kísérleteket, a „műmárványért”. Nyilvánvalóan amellett, hogy az útépítők kívánalmaihoz — az említett módon — sokkal jobban alkalmazkodnak. A minőségi anyagok növelésének már az idén is nagy hasznát látták, sokat javított veszteségeiken. Feltétlenül érdemes hát velük még jobban foglalkozni. A törekvéseket — a már év közben erőteljesebben végzett piackutatás folytatását — csak dicsérni lehet. Mert jobb későn, mint soha. ÖNKÉNTELENÜL IS felvetődik azonban az emberben, hogy: kétségtelenül jobb lett volna — ha korábban kezdik! Az úttörők és a takarékosság Mint ismeretes, minden esztendő októberének végén rendezik meg világszerte a világi takarékossági napot. E nagyszabású nemzetközi rendezvény alkalmával került sor pénteken délután Egerben, a Hámán Kató megyei úttöröházhan a takarékossági vetélkedő megrendezésére, amelyen ez alkalommal a megyeszékhely általános iskolásainak öt-hat osztályos kisdiákjai vettek részt. Minden úttörőcsapat öt-öt főből álló versenycsapattal nevezett be erre a vetélkedőre, amelyen játékos és más formában a takarékosság gondolatáról volt szó. November 3-án ugyanilyen rendezvényen vesznek majd részt Eger város általános iskoláinak hét-nyolc osztályos diákjai is. A rendezvény színhelye ugyancsak a Hámán Kató úttörőház lesz. Gyónt Gyula Gyáróriás épül Péten gyár, amely csaknem egy négyzetkilométernyi területet foglal el. 1975-től kétszer annyi mennyiségű hármas hatóanyagú (nitrogén, foszfor, kálium) műtrágyát szolgáltat majd a mezőgazdaságnak, mint a régi péti üzem. Képünkön: a hármas hatóanyagú műtrágyaüzem második szórótornyának alapja. (MTI-foto: Kovács Sándor felvétele) 1 zsaroló tizenhét éves múlt... Nincs véletlen. Minden jelenség mögött ok, vagy az okok láncolata rejlik. Természeti törvény, amely úgy hálózza be az ezerszínű világot, mint az emberi testet a rendre lüktető erek labirintusa. Nincs véletlen. A jelenség, az okozat mögött ott bujkál az ok, vagy az okok szövevénye ... Ez a jó megjelenésű, tizenhét éves ifjú azonban a véletlenre esküszik. Folyvást a letténél időzik, arról beszél, s az indítékokról hallgat. Vajon miért.. ? Arra a napra élete végéig frissen emlékezik majd a náci haláltáborokal megjárt tarnazsadányi hentes és családja. Levél érkezett, külsőre olyan mint a többi, a tartalma azonban felidézte az. átélt borzalmakat. A család zsaroló levelet bontott fel. A fenyegetés még a kötélidegzetű emberekre is hatott volna. A lényege: ad) húszezer forintot, vidd határidőre a megjelölt helyre, az előre rajzolt útvonalon. Ha nem teszed, akkor családoddal együtt meghalsz, mert felrobbantjuk házadat. A fenyegetést aláhúzták a horogkeresztek, s az. hogy állítólag mindezt egy jobboldali szervezet nevében írták. A zsarolót — mert csak egyedül volt —, lefülelték. Tizenhét éves múlt. Jóképű, halk szavú, értelmes tekintetű fiú. Nem tanulva is ismerte a félelemkeltés lélek- mnöt. A rettegés hetekig ott tagfcált a nyugalomhoz szokott község lakóinak tudatú- i ban. a palackból szabadult szellem hosszú időre megmérgezte a felhőtlen életre méltán jogosult, mindenki által tisztelt család életét. A fiatalember tudja mit tett, csak arról nem beszél, hogy miért... Az édesanya: — Nem értem, fogalmam sincs, hogyan történhetett mindez. Es éppen az én fiammal! Higgye el: engedelmes, szófogadó gyerek volt, szabad idejében szívesen segített itthon, bármit bíztunk rá, zokszó nélkül megcsinálta. Gyöngyösről — az ottani AKÖV-ki rendeltségnél dolgozott —, mindig idejében hazaérkezett az első busszal. Nem ivott, nem dohányzott, fizetését mindig hazaadta. Kellet is a pénz, hiszen a házunk ugyan már elkészült, de hiányzik a bútor. Nem ériem, hiszen tőlünk ilyesmit sosem tanult, csak rendet, engedelmességet. \ — Nem gondolt arra, hogy a gyerek igényt tart legalább a fizetése egy részére, hiszen ő kereste, az ő munkájának gyümölcse. —. Kérem, mi mindent megadtunk, a legjobb ruhákra költöttünk. Csak néha kért egy tízest, vagy húszast. — il_. U-- zz11. u ■ vásott, kikkel barátkozott a fia? — Honnan tudjam én ezt, megnyugtatott, hogy rendes, hogy engedelmes. —'A faluban azt beszélik: motort akart venni, épp a húszezer forintból. Mégiscsak kellett a pénz... — Erről riero tudok, mindene megvolt, zsebpénzt meg szerzett borravalókból. Az arcon alig látszik a megrendülés nyoma. A fiatalembert a rendőrségi fogdából vezették elő... A serdülő csigaházába húzódik, azzal az ismeretanyaggal méri fel a világot, amelyet itt, vagy ott, így, vagy úgy elsajátított, olyan érzésekkel viszonyul, amilyeneket környezete formált. Beszélgetés közben ezeket próbáltam bo- gozgalni. — Mit olvastál legszívesebben ? — Szabó László bűnügyi könyveit. — Miért tetszetlek ezek a történetek ? — A hősök bálrak voltak, merészek, vállaltak minden kockázatot. — Kivétel nélkül loptak, csaltak, öltek .. . Horogra is akadt mind. — A tévében láttam a McGuilt, ott sikerüli a zsarolás ... A bűn fogalma elmosódott, a hős eszménye torzult. Va- vlakik elfeledték tudatosítani. — Honnan tudtad, hogy a henteseknek van pénzük? — A faluban mesélték, hogy kaptak pénzt. — Vajon miért? — Kinn voltak a háború - ban, azért. Itt aztán megállunk, mert a fiatalembernek fogalma sincs arról, kik voltak a nácik, a nyilasok, mit tettek védtelen emberek millióival. Számúra csak tananyag a mások által végigszenvedett történelem. A tudatosítás, az élettel töltés elmaradt. Hogy is magyarázza tettét K. Z.? — Nem tudom, miért csináltam, arra sem gondoltam: mi lesz, ha nem sikerül. Nem voltak társaim, csak azért találtam ki, hogy kisebb legyen a büntetés ... — Ismerted a hentes családját, nemegyszer jártál náluk. Szüleid többször kértek tőlük kölcsönbe pénzt, nemegyszer hitelbe vásárolták a húst. — Ahogy elvittem a pénzt, mindjárt arra gondoltam, hogy visszaadom, de nem merlern lakásukhoz közelíteni. — Korábban nem jutott eszedbe? — Nem... Még egy kitérő, érdemes + ü uő xc.u-i^,y ^ — Ha tőled követelnének ötszáz forintot és megfenyegetnek, akkor mit tennél? — Nem fizetnék, hanem szólnák a szüleimnek, elmen Mertek és nyertek 1 ZöIdségtermesztési mérleg Hevesen Amikor ez év elején „megjelent” a hevesi határban — a Rákóczi Termelőszövetkezet földjén — a fóliaváros, egyszerre beszédtéma lett a helybeliek és a környező gazdaságok szakemberei körében. Voltak, akik az első napokban ésszerű, gyorsan megtérülő befektetésnek nevezték, de nem volt kevés azoknak a száma sem, akik nagy merészségnek tartották, mondván: „Kényes, igényes növény a zöldségféle...” 550 vagon dinnye — tervezett áron A legnagyobb volument a mintegy másfél ezer holdnyi zöldségterületen a sárga- és a görögdinnye termesztése képviselte. Közel 700 holdon, több mint 550 vagon termett. Méghozzá többnyire korai fajtákból, s a folia alatt előnevelt palántákból. Pontos gazdaságossági számítások ugyan még néni készültek, de azt teljes bizonyossággal állítják a közős gazdaság vezetői, hogy a tervezett árbevételt busásan elérték, s a ráfordítások költsége sem alakult kedvezőtlenebbül az előzetesen kikalkuláltnál. Röviden és tömören : ez a vállalkozás mindenki számára meghozta, amit vártak tőle; a tagságnak, a dinnyéseknek, a közös gazdaságnak és — nem utolsósorban — a fogyasztóknak is. Valóságos „diny- nyés vonatok” indultak a szezonban a hevesi vasútállomásról, amely az idei tapasztalatok szerint kicsinek bizonyult e nagy mennyiség fogadására, felrakására. Jó lenne, ha a MÁV illetékes szervei meghosszabbítanák a felrakópályát, mert nemcsak a dinnye, de a paprika és a paradicsom mennyisége is növekedni fog a következő években. Bevált új módszerek, további kísérletek A közös gazdaság vezetői, szakemberei eddig is állandó kapcsolatot tartottak a nék velük a rendőrségre, s jelenteném a dolgot. — Ök ugyanezt tették, nem gondoltál erre? — Eszembe se jutott,' az egész olyan hirtelen jött... — Tetteddel felkavartad a falut, elvetted egy család nyugalmát. Rám néz és hallgat, igent fojtva magába, olyan igent, amely mögül-hiányzik a megbánás érzelmi töltése, a kamaszkor védőbástyáin túl csak a riadt beis mérés keserűségét sejtem. Ehhez csak annyit még egyszer, hogy értelmes tekintetű, nem dohányzó, szabályos frizurás, az italt nem kedvelő fiatalember ült velem szemben! Nincs véletlen. Minden jelenség mögött ok, vagy okok láncolata rejlik. Természeti törvény. Ez a jó megjelenésű tizenhét éves ifjú azonban a véletlenre esküszik, kamaszkorának szűkszavú és mégis beszédes érveivel. Tudja, hogy bűnös, csupán azért, mert összeütközött a milliók érdekét képviselő renddel ö így véli, nem sejtve az ok, vagy okok hínárként fojtó szövevényét. A tettes ő. G zavarta meg egy falu, egy közmegbecsülésnek örvendő, sokat szenvedett család nyugalmát. Ezért felelősségre vonják, megbüntetik. így van rendién. ám egv kérdés c«nk nvi- rau; kik es miként jutatták eddig? Bekötött „szemmel", tanácstalanul ... Pécsi István Kertészeti Egyetemmel, a kutatókkal. Nemesített fajúkat ültettek a fólia alá, kísérleteztek 20 holdon a dinnyeföld vegyszeres gyomirtásával. Az eredmények biztatóak, melyek alapján jövőre már 250 hold területen kézi kapálás nélkül, vegyszeres gyomirtással művelik a dlny- nyit, Így növelhetik az összterületet, amelyen dinnyét termesztenek, s következésképp növekszik a megtermelt mennyiség, és ami ugyancsak fontos: a fizikai munka — a nehéz kapálás — kiküszöbölésével könnyebb és gazdaságosabb lesz a termesztési folyamat. A 200 holdon kiültetett paradicsom is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a tervezett 120 mázsás holdan- kéntl átlaggal szemben elérték a 200 mázsás átlagot. (Az országos átlag 120, a csúcsteljesítmény pedig — melyet a horti termelőszövetkezetben értek el az idén— 240 mázsa.) Az eredmények alapján érthető, hogy jövőre sem terveznek kiseob területen paradicsomtermesztést, sőt — korai fajták előnevelésével, valamint etilénkezeléssel — az ideihez viszonyítva legalább két-három héttel előbb- . re akarják hozni a beérési időt. Primőr — utószezonban... 1 A paprika, az uborka és a saláta is „hozta” a várt eredményt. Ezért a jövő évi tervek, elképzelések szerint e fontos, kedvelt és keresett zöldségfélékből is fokozni kívánják a termesztést. Érdekesség, kuriózumszámba megy például az a kísérlet, amelyet ez év végén érzékelhetnek majd a piacon az ínyenc vásárlók: decemberre érik be a fólia alatt vagy 15—20 ezer darab paprika. Ha a kereslet indokolttá teszi, jövőre és azután a mostaninak többszörösét termesztik majd az utószezon slágeréből. A fóliasátrakat egyébként decemberben újra és még korszerűbb technológia szerint építik fel. Egyidejűleg nagyobb területen, mint első ízben. Ugyanis nemcsak a saját zöldségtermesztő területe növekszik a közös gazdaságnak, hanem a nagyközség házikertjeiben is rendkívül megnövekedett az igény az előnevelt palánták iránt. Énnek is eleget szeretnének tenni. Ugyanakkor — a paprika-, paradicsom-, uborka- és dinnyepalánták előtt —- a fóliasátrak többségében már decemberben elkezdik c, tavalyi félmillióval szemben a másfél-kétmillió fej saláta termesztését. Ez a tevékenység — a korai primőr kínálatából származó haszon mellett — jól kiegészíti a tagság a nők tavaszi munka- lehetőségeit is a közős gazdaságban. Hevesen tehát bevált a „zöldséggyár”. A nagy kísérlet az optimistákat, s azokat igazolta, akik azt vallják: gondos, alapos előkészítő, szervező, irányító munkával, az új módszerek bátor alkalmazásával megvalósítható a kormány zöldségprogramja. Nem vitás: a minden újjal járó kockázatot vállalni kell, de — ahogy a közmondás is tartja —: „...aki mer, az nyer”. A hevesiek mertek és nyertek. Fuludi Sándor 1079, október 30«
