Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-20 / 248. szám
Ma e-fie premier ...csak lámpás lettem Az egri szimfonikusok emlékhangversenyéről Töprengő vallomósoK a Gárdonyi-bemutató előtt ... csak lámpán lettem, alfélé pislákoló fényű, ütött - kopott lámpáotka, amilyen esténként a parasztok ablakában világít — mondja a színpadon Kovács Gusztáv, a fiatal tanító. De mit mondanak a színészek, akik életre keltik az ifjú Gárdonyi regénybe szőtt alakjait. A próbák izgalmai közben kérdeztem őket. A tanító: Abrahám István — Érdekes ember, sokszínű egyéniség ez a tanító. Sza'nészileg pedig ritka nagy lehetőség. Gondoljuk csak el, hit. lángolás, összeomlás és újrakezdés, mindez együtt egy figurában. Igazán nagyszerű szerep. Egy emberi sors megannyi buktatóin kell keresztülverekednie magát, mégis vállalja hivatását, vállalja, mert a hite erősebb a bánatnál. Azt is mondhatnám, hogy forradalmár típus ez a tanító, olyan ember, aki a nagy öröm és a nagy bánat végletei között hányódik. A fiatal Gárdonyi biztos, de lehet, hogy a fiatal Petőfi lobogása is bele van sűrítve ebbe a szerepbe... Boriska, a felesége: Antal Anetta — Szép szerep, s véleményem szerint közel áll a 11(13 asszonyaihoz is. Nekem persze azért is tetszik, mert úgy érzem, lehetőséget ad arra is, hogy megmutassam drámai képességeimet.. Az első felvonásban még kissé romantikus ízek vegyülnek, de * második felvonás már egészen reális. Boriska, a feleség itt fogalmazza meg d nők társadalmi helyzetéi, a kiszolgáltatottságot, amely végső fokon a tragédiám« vezet Boriska sorsa azt példázza, hogy a tiszta emberek bukását társadalmi helyzetük is hordozza . .. A pap: Daiiday Róbert — Minden időben istenfélő embert és engedelmes szolgát faragunk a népből — mondja a pap, aki két területen is szembeáll a tanítóval, Mint egyházi ember — aki egyben a hatalmat is képviseli a faluban — szem- beáll a tanító eszméivel, de szó van itt egy másik, egy emberibb ellentétről is, hiszen a pap szemet vet a tanító árván maradt feleségére. E kettős szembenállás szabja meg a figura legfőbb jellemvonásait. Éppen elég sok pozitív szerepet játszottam eddig, ez a negatív magatartás távol áll tőlem, s ezért jelent nagyobb színészi feladatot... A bíró: Somló Ferenc — Ilyen tanító kell a mi népünknek — mondja a bíró, aki maga sem tudja, hogy forradalmár. Tulajdonképpen a, tanító nyitja ki a szemét. Nem is csoda, ha nem tudja, hiszen még benne él a szolgaság, pár éve csak, hogy felszabadult a zséllérsorból, s lám, már a pappal is szembe mert szállni, Egy tőről fakad a tanítóval, csak ő fiatal korában még nem tudott mindent megérteni. Egyébként becsületes ember, legbecsületesebb a faluban, nem véletlenül választották bírónak, mégpedig közfelkiáltással. Az a szép ebben a szerepben, hogy egy olyan embert kell eljátszani, aki már beletörődött a sorsába, de a szabadság szele megérintette és a megfelelő oldalra .-‘dór ta. Feladatomat úgy szeretném megoldani, hogy a Közönség lássa érezze, mi megy légbe ebben az. emberben, mert akkor elmondhatom: megérte a szerep... Gárdonyi Géza A lámpás című kisregényét Baksa Soós László és Szegő Zsuzsa írta át színpadra. Rendező: Jur- ka lAszló. Főszereplők; Abrahám István. Somló Ferenc. Hídvégi Elek, Nagy Mari. Dariday Róbert és Antal Anetta. ' Bemulató ma este a Gárdonyi Géza Színházban. Az előadás megkezdése előtt nyitják meg a színház előcsarnokában azt a kiállítást, amely az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzedm eredeti jdokumentumait mutatja be. (márkusz) Dobó István halálának 400 és Gárdonyi Géza , halálának 50. évfordulója alkalmából a jubileumi ünnepségek rendező bizottsága az egri szimfonikusok közreműködésével emlékhangversenyt rendezett szerdán este. a Gárdonyi Géza Színházban. S ha a kél. évfordulóhoz még hozzávesszük a harmadikat is. a dicső egri várvédelem 420. évfordulóját, máris előttünk áll az ünnepség kerete, tartalma és méltósága. Bevezetőjében Danes Lajos, a városi tanács elnök- helyettese 1 emlékeztetett a kettős, illetve hármas évforduló kapcsán a történelmi időkre, a hősökre, akik világra szóló példát adtak hazaszeretetből, kötelességteljesítésből, abból a hazafi- ságból, amely annyira vitatéma korunkban. A hősöktől és a hősi példáktól nem választotta el azokat a művészeket, írókat, alkotókat sem, akik a történelmi példákon és nagyszerű emberi teljesítményeken felbuzdulva örökítették meg a nagy A bíró — Somló Ferenc és a tanító — Abrahám István. "apók nagy szereplőit. Gárdonyi írói géniuszára utalt, aki világhírű regényével a modern legendáig magasába emelte az „Egri csillagok”-at. Szeretettel köszöntötte az emiékhangversenyen megjelenő Farkas Ferenc zeneszerzőt is, akinek ezen a hangversenyen három műve is felhangzott. Farkas Ferenc nemcsak a város és annak dicső múltja iránt érzett rokon- szenvével fordult a_ hősi témákhoz, de — úgy érezzük — megérintette őt a kor, a XVI. század Magyarországának levegője is. Ezt a három részre szakadt országgal bajlódó akkori magyarságot ő nem a Kodály Psalmusá- nalc érzelmi és szenvedélyi telítettségével szemléli, inkább a kor hősi oldalát vonja fénybe, azokat az embereket mutatja lel zenéjében, harmóniáiban, akik a bajban és az elesettségben, a megpróbáltatások közepette a viszonylagos biztonságot jelentették, harcolni tudtak és akartak a magyarság fennmaradásáért. Azoknak állít emléket, akik magukra maradottan fel tudtak magasodni erkölcseikben és tetteikben. Tinódi históriája Eger vár viadaláról, kantáta a hősiességről és az elnyert dicsőségről. A téma formája sokáig vándorolt Farkas Ferenc kezén, amíg eljutott mai megjelenéséig. A kamarajellegből kilépve, vegyes karral és férfiszólóval újraformálva talán bensőségesebben hatott, de a műnek ez a mostani megoldása férfikarral, baritonszólóval és nagyzenekarral markánsabb hatást váltott ki az előbbi megoldásoknál. A Hadnagyoknak tanúság férfi szólóra és kamarazene- karra írott mű, a végvári vitev’k életének dicsérete. Szinte érezzük, hogy ez a tárna és zenei anyag is tovább formálódik majd a nagyobb formátumok felé. hiszen a zenei anyag és élmény erre tag' lehetőséget nyújt. Az Egri ünnepi nyitány. Farkas Ferencnek Egerben legtöbbször felhang/ rpá/e vezette be a műsort, hitnni- kús záróakkordjaival is bizonyítva, hogy a művészben a múlt és jelen élménye, tudata egybekapcsoiódik. 1 Szervánszkv Endre—Tót h Sándor Honvéd kantátája hangulatilag beilleszkedett a műsorba. Az egri szimfonikusok nagy sikert arattak az egységesen ható ünnepi műsorral. A közönség lelkesen ünnepelte a Magyar Néphadsereg Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének férfikarát is: Kiss István karmester közreműködésével nagyban emelte a jubileum hangulatát. Virágh Tibor előadóművész részleteket adott elő Gárdonyi Egri csillagokjából. A kiragadott részek is bizonyítják, milyen forrón égő pátosz élt Gárdonyiban, amikor az egri várvédelemnek állított emléket. Talán nem ártott volna, a műsor egésze ezt kívánta is, ha a regényből Dobóra vonatkozó további szemelvények hangzottak volna el. Gárdonyi hatásosan jellemez és jelenít meg, ezt a lehetőséget egy ilyen műsor kapcsán nem szabad elszalasztani. Marczis Demeter, az Operaház magánénekese, a Farkas-művekben hatásosan szólaltatta meg a vitézi élet dicséretét. A műsor ismertetését és a zenetörténeti utalásokat Nagy Erzsijét, mondotta el. .. .jj(tarkas) /NAAAA^AAAA^AAAAAAAA^^AAAAAAAAA/\^A/\AAAA/\AAA/VNAAAAA/>AAAAAA/VV\A/V\/\AA/V\AAAAA/VVA/\A/VVVAAAA/\AA/\A/V\AAAAAys/SAA/\A/V\A/\/\/V\AAA/^^ VWWVWWi — Nézz a térképre és mondj egy falunevet, ami errefelé van! — Zoli ezt mondja: — Gencsapáti. — Épp jókor, Robi már fékez is, mert közben magasba lendül a tárcsa, bal kezével hajtja le az ablakot. Kinyomott kuplunggal gurul a katona mellé, a sebességváltót az egyesbe billenti... Mert ha igazolványt kér a katona, meglóg, teljes gázzal, s lőjön a kerékbe, ha akar. De jobba dolgoknak elébe menni: — Erre keü menni Gencsapáti felé? — kérdi a katonától. — Az magyarázatba kezd, hogy vissza Szombathelyre és ott egy másik úton, — Még végig sem mondja, amikor Robi azt kérdi: — Megfordulhatok itt? — A katona bólint. Robi látja, hogy a vaskerítésen túl épületek vannak, előtte 69-es GAZ-terepkocsik állnak és van néhány B— 352-es teherkocsi is. Amikor a taxi a falu felé elporzik, a lúska tornának eszébe jut, hogy eredetileg igazoltatni is akart... Mindegy, úgyis megfordultak. A faluban újra Szombathely felé fordulnak. Robi egyszerre beszédessé válik, már csak azért is, hogy társát szóra bírja. Arról beszél, ha sikerül a kocsit is átvinni, Bécsben taxifuvart vállalnak, s lesz rögtön egy kis pénz. Meg politikai menedékjogot is kérnek. A sebességmutató a 90-en imbolyog, jobb kezének mutatóujja van csak a kormányon, így vezet. Azt akarja mondani, hogy eljöttek idáig és még semmi baj a kocsival. Ekkor egy kettős, bár nem túl éles kanyar következik. Csak azt veszi észre, hogy a kocsi hirtelen lehúz jobbra, mire észbe kap. a jobb oldali kerekek az árokban futnak, fékez, húzná vissza, de az eleje így is elkapja a vízáteresztő betongyűrű végét, egy r -cktoher 3S.» péntek ^ HATVANI DÁNIEL :--Le r^Gy.-; . ■ >"■ •• előre ..^fontolt szaWkkal- Dók u me ntu'm regény álló faág végighúzza a karosszéria oldalát, a csattanásba hersegő zaj keveredik, húzná vissza az útra, a volánon nagyot ránt, a kocsi végre kiugrik az árokból, de nyomban át is lendül a túloldalra, és ott, az innensőnél jóval .mélyebb árok falánál csattanva megáll. Robi első észlelése az, hogy a motor nem jár. Mielőtt még 'kiszállna, indítani próbál, nem megy ... Fel a motorháztetőt, a hűtőből folyik a víz, a ventillátor tengelye elgörbült Kiszáll Zoli is, arcára ráfagy a rémület: — Hagyd a fenébe, Robi, fussunk innen. Nézd csak, már jönnek is ... — Robi a szántóföldek felé fordul, s látja, hogy három vagy négy ember szalad feléjük. Kirántja a kabátját a kocsiból, a többi nem fontos. Szaladnak a hegy. irányába. Elérik a patakot, amit már láttak a kocsiból is, kétoldalt fák, ezek fedezete alatt futnak. Jobbra egy majorhoz vezet az út, eléggé nyílt terepen, de erre fordulnak rá, mert pár száz méterre előttük a patakon két lovas határőr léptet át... ... A két szombathelyi vadász. Egressy Tibor és Csizmadia Jenő hazafelé tart. Azért kanyarodtak csak errefelé, mert valami lövést hallottak az erdőből. Biztosan orvvadász. Már be is fordulnának az erdő felé vezető útra, amikor az árokban észreveszik a Warszavát. Karambol történt — de hol a vezető? Kiterített térkép az ülésen. A kormány véres. Egressy, a kocsi, gazdája, ezt mondja: ■— Ez több, mint ftjinptpfci. TMtxrl. be a fegyvered és menjünk utánuk. Messzire nem juthattak ... Az előbb még láttuk a kocsit, ahogy Búcsúból kikanyarodtak. Ezt megelőzően azonban egy fiatalember, amint hazafelé tartott a szántóföldről biciklijével, már szemügyre vette a kocsit, neki is gyanús volt a dolog, a közelben teheneket őrző asszony látta is, hogy két suhanc szalad a patak partján — nem sokat tétovázott, gyorsan ha- zakarikázott, beült a Skodájába, és Szombathelyre ment, hogy szóljon a rendőrségen. Erről a két vadász nem tud. Kocsijukkal a Szünőse- major útjára fordulnak. Előttük két ifjú üget. Az alacsonyabb kezében télikabát. Ha csak sétálnának, fel sem tűnnének. De Csizmadia önkéntelenül is hátrafordul, amikor mellettük elhaladnak. — Ni csak, az alacsonyabbnak vérzik az orra. Álljunk ■meg! Egressy is kezébe veszi a puskáját, amikor kiszáll. 462-es távcsöves" golyós fegyver ... — Ti vagytok a karambolos kocsival? — A fiúk megtorpannak. Róbertét ezúttal elhagyja találékonysága. Az ütéstől felrepedt orrát tapogatja. És már hangzik is az újabb kérdés: — Honnan jöttök? — Robi válaszol: — Messziről. — Talán pontosabban határoznád meg. — Kecskemétről. — Megpróbálkozik egy utolsó lehetőséggel: — Ide megyünk, a majorba, hogy telefonáljunk kocsimuntoért. — Társával a vadász egy pillantást vált: — Inlcább majd mi telefonálunk, ha megengeditek. — Na, üljetek leas árokpartra. — Betölti előttük a fegyvert. Társához így szól: — Szólj a rendőrségnek, Jenő. Majd én vigyázok rájuk. A másik elmegy a major felé. Robi megkérdezi, elő- veheti-e a zsebkendőjét. — Vegyed — mondja a vadász és ráfogja a fegyvert. — De semmi gyanús mozdulat. Elég jól célzok ... Es mondjátok, mit lekerestetek errefelé? — Eljöttünk ide, a Balatonhoz ... Két rendőrségi kocsi fordul be a major útjára. 17. A kézre kerülés után November 6-án reggel Kiss Béláéknál együtt ül a család a konyhaasztalnál. A házigazda éppen kenyeret szel, amikor ezt mondja az asztalhoz ülő asszonynak és lányának: — Halljátok-e, ez az éjszakai dolog nekem egyre gyanúsabb... Ha igaz volna, amit az a fiatalember mondott, már ide kellett volna érnie a táviratnak. Vagy átszaladt volna valaki motorral. Aranka álmélkodva figyel. — Milyen éjszakai dolog? Miről beszéltek? — Édesanyja megkérdi: — Mi az, te nem ébredtél fel? — Nem értem.... Egész éjszaka aludtam. De mondjátok mar végre, mi történt! Béla bácsi s az asszony egymás szavába vágva mond- .iák az éjszakai látogatás históriáját. Arunk«* aeoa saö| közbe, de testét hideg borzongás járja át. „A Zoli bandája ... Mégis csak igaz... Küldte őket bosszút állni... Ó, az átkozott!” Amint végeztek a reggelivel, az öreg felkerekedik: — Én bizony elmegyek a rendig őrhöz — jelenti ki. A két nő élénken helyesel. Kotmayer János rendőr zászlós, Ágasegyháza és Fü- löpháza körzeti rendőre felcsatolja a derékszíját, hogy körülnézzen a halászcsárda meg a tanácsháza tájékán: megtudni, történt-e valami különösebb esemény az éjszaka során. Amint ballag le a ház lépcsőjén, Kiss Béla nyit be a kapun. — No, mi újság, öregúr? Kerüljön beljebb! — Látja, hogy az üreg neim szól, titok zatoskodi k, bc- invitálja az irodába. S cs; amikor leül a székre, kalap ját a kezében tartva, akkor kezdi el: — Törzsúr, furcsa dadog történt as éjszaka. — Hol? — Nálam, a tanyán. — Elmondja ... Csöppnyi szünet után hozzáteszi: — Megszólni is akartam magának, mindjárt utána. — Miért nem szólt? — Ki sem mertem dugni a fejem. — A rendőr elgondolkodik: a lányt és az anyját akarták elcsalni... — Tudja mit? Küldje be hozzám az élettársát és a kislányt. Muszáj velük is beszélnem. Mindketten menni készülnek. Az ajtóban a rendőr megkérdi: — Mondja, Béla bácsi, de őszintén, mennyi pénz van maguknál odahaza? — Az öreg meghatókén a kérdésen. De aztán, ma-; Kában igazat ad a rendőrnek. Tényleg, rablók is lehettek. Sopánkodni kezd: — Szegények vagyunk mi, törzsúr. /I ni pénz otthon va . nem lehet több öt-hatszáz forintnál. Bizisten így van, sajnos, „jV. (FoljjtotjúkJ
