Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

Megkezdték a rizs aratását

A béke múzeumai

Mottó: október múzeumi hónap.

1-én kezdődik a

A Kiskörei Állami Gazdaság 250 holdas rizstábláján már aratnak a kombájnok. Az idén néhány nappal korábban kezdték meg a munkát, mivel a hideg, csapadékos időjárás mind több kárt okoz a termésben, s a szél is sok helyütt földre döntötte a kalászokat.

A termés jobbnak ígérkezik a tervezettnél: holdanként 14 mázsára számítottak, s a mostani első mérések szerint elérik a holdankénti IS mázsás állagot is. Mint azt Rátkái Imre üzemegységvezető elmondta, a tavaly vetett kísérleti fajták beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, jól teremnek az itteni talajon. Pontos számításaik még nincsenek, mert a nagy nedvességtartalom miatt szárítani kell a learatott rizst, de a minőség is kielégítő. Jövőre egyébként a gazdaság új területeket is bevon a rizstermesztésbe, a mostani rizs- földeket pedig pihentetik majd.

(Foto: Kiss Béla)

Népi ellenőri utóvizsgálat a főálláson kívüli foglalkoztatásokról

A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1973. első negyedévében jelentést tesz a kormánynak a főálláson kívüli foglalkoztatásokról. Ebből a célból a KNEB ez év októberében és novemberében úgynevezett utóvizsgálatot tart a fővárosban, valamint Békés, Heves, Komárom, Nógrád, Pest, Szabolcs, Veszprém és Zala megyében.

A korábbi országos vizsgálat a fővárosban és kilenc megyében 520 gazdálkodó egységre terjedt ki. A felmérés tapasztalatai alapján az derült ki, hogy a főállásuk mellett — a foglalkoztatottak összes létszámához képest — viszonylag kevesen vállaltak másodállást, vagy mellékfoglalkozást. A vizsgált egységeiméi az alapmunkaviszonyban dolgozók létszámához viszonyítva a pótlólagos munkavállalások aránya mindössze 2,7 százalék volt. Az ilyen munkát végzők közül

egyharmad volt a munkások és kétharmad a műszaki és az egyéb szellemi dolgozók aránya. A főfoglalkozáson kívüliek részére kifizetett díjak a béralap 0,41 százaiéivá t tették ki.

A most kezdődő vizsgálat keretében felmérik, hogy a gazdálkodó egységeknél miként alakult a másodállású, mellékfoglalkozású, a szakértői és az egyéb, egyszeri megbízás alapján történő foglalkoztatás, hogyan tesznek eleget a vonatkozó jogszabályok követelményeinek, a díjazások összhangban vannak-e a végzett munkával. Kiterjed a vizsgálat arra is, hogy a vizsgálatba bevont egységeknél a megtett intézkedések, a szabályozatlan területek rendezése milyen hatással volt a főálláson kiviül foglalkoztatások alakulására, az alapvizsgálat által feltárt törvény-, és szabálysértések kiküszöbölődtek vagy mérséklődtek-«, felszámolták-e a nyilvántartásbeli és egyéb hiányosságokat, megszüntették-e az indokolatlan és összeferhetetlen munkaviszonyokat, a végzett munkával arányban nem álló kifizetéseiket.

(MTI)

U udtörténeti múzeum sok van. Miután ' 1 az emberiség történetét a múltban ütközeteikkel és hadvezérek tetteivel jelezték, összegyűjtötték azokat a rettenetes sarkantyúkat, melyeket lovait és a népek oldalába vágtak: rendszertanilag osztályozták a koponya, a has. vagy a mellkas felhasítására szolgáló szerszámokat és tudósok százai, ezrei dolgoztak egy tudományos pályafutáson át, hogy kimutassák, hol és milyen vidéken és melyik században s'áaporodott a buzogány tollainak száma ötről hétre, vagy hogy miként vette föl a lovassági kard ennél vagy annál a népnél különböző görbeségi fokát. Mindezt szépen elrendezték a múzeumokban, az ember végigsétált közöttük, s valóban arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi szellem és munka legnagyobb leleményessége éppen önmaga pusztításában nyilvánult meg.

Pedig nem így van.

Az emberiség igazi története nem a hadtörténet. Az ig’azi: az alkotó munka története.

Ha igaz azonban, hogy a háború és a háborúzás története valamilyen módon, de közvetve kifejezi és jelzi az egész emberiség történelmének útját, ezt elmondhatjuk a béke történetére is. A békéért való küzdelemnek szintén megvannak a maga megálmodói, elméleti előfutárai, majd a gyakorlati fegyvertényei, harci eszközei és — tudományos eredményei is, melyek nem kevésbé tudományosak, mint a hadászat történetére vonatkozóak.

Ezért időszerű feladat ma a 'béketörténet megalkotása és a béke történeti múzeumok felállítása. Itt kell összegyűjteni mindazokat a tényeket, relikviákat, sőt érdekességeket is, amelyek igazolják, hogy az emberiségben a bekere való törekvés ugyanolyan régi, mint a — háború. Persze, a békeharcnak hosszú időn keresztül romantikus ábrándozásnak kellett maradnia. Addig, amíg olyan társadalom nem jött létre a világon, amelyiktől természeténél fogva idegen a háború, és amelyiknek éppen maga a beke a lététemé, addig csak a költők és a filozófusölt képzeletében élt az őrölt béke, a gyakorlati tevékenység pedig csak a háború sebeinek a kötözgetésére és enyhítésére korlátozódott. De már ezeknek is helyük van a béketörténeti múzeumban.

Itt helyezzük el minden olyan tudósnak, emberbarátnak a szobrát, a régebb csak államférfiakat és hadvezéreket megillető koszorúval. a fejükön, akiknek tevékenysége csak egy jottányival is .hozzájárult a háború borzalmainak csökkentéséhez. Es a hadiszerek feltalálói helyét a múzeumban gyógyszerek feltalálói és előállítói kapnák meg. Hiszen von olyan fontos feltalálni a szulfamidoí, mint a mérges gázokat, és az antibiotikumokat, minta géppisztolyt. Az emberiség jövendő történetére nézve pedig ezek a nagyobb jelentőségűek, a jövőbén az érdeklődés ezek felé fordul majd. És lehet, hogy a hadtörténet, s a stratégia elméleti kidolgozóinak a nevét már régen feledés fogja borítani — és már régen képtelenéi; tesznek megérteni az emberek, hogy mi vöd az ő tudományos érdemük, amikor például a béke stratégiájának egyik első körvonalazó ja, Immánuel Kant éppen ennek fogja köszönni az emlékét körülvevő tiszteletet és nem egyéo munkáinak. Érdekes ugyanis, hogy ebben a kérdésben erős realista érzékről tanúskodó elemzéssel mutatta ki, hogy mik az egész földön megvalósítandó békének az előfeltételei — az összes népek, a nagy és kis népek teljes és tökéletes egyenjogúsága —; sőt már a különböző politikai rendszerű államok együttesének gondolata is megvan benne.

Igen, a béketörténeti múzeum anyaga nem kevésbé izgalmas, mint a hadtörténeté és az emberi szellemnek nem kisebb teljesítményeit mutatja be. S e múzeum fő helyén az az ereklye áll, amelytől kezdve a béke története — őskorból, előtörténetből, a béke prehistoriku- mábó] —, igazi történetté vált: az ok.óberi forradalom 1917-es békedekrétuma.

Az elmúlt fél évszázad, noha akármilyen furcsán hangzik is, mert hiszen két, minden eddiginél szörnyűbb háború fogja be jelzőköve ’ közé, mégis annak a történelemnek az első fél évszázada, amely a mi korszakunkban kezdődött és amelyben, a háború története végleg megszűnik. Reméljük, mi leszünk az utolsó nemzedék az emberiség történetében, amelyet még háború sújtott. És noha a háború fenyegetése az, imperializmus léténél fogva még mindig nem szűnt meg, éppen a béketörténeti múzeumnak a tanulmányozása nyugtat meg, hogy a béke története — az emberiség igazi története, a ml napjainkban reálisan megkezdődött.

Ezt bizonyítják azok az adatai múze" uimunknak, melyek jelzik, hogy a lenini kommunista pártok által kezdeményezett békeharc mellé ma már az emberiség összes pozitív tényeződ felzárkóztak.

Pataby Dezső

Ha a termelőszövetkezet is segít

Növekszik a tejtermelés a háztájiban

Nagyfüged hajdan híres volt arról hogy szinte minden háznál tartottak eg.v-két tehenet, s igen sok tejet termeltek a városi lakosság ellátására. Az utóbbi években az országos átlaghoz hasonlóan itt is jelentősen lecsökkent a háztájiban a tehén- állomány létszáma. Amint a termelőszövetkezet vezetőitől megtudtuk, ma a nagyfüge- di 800 család közül mindössze 150 háznál tartanak tehenet. Ez a létszám stabilnak látszik, s ezt a termelőszövetkezet vezetői jelentős eredménynek tartják. Ugyanis másutt általában — az ösztönző rendeletek, kedvezmények ellenére is — tovább csökken a háztáji tehénállomány.

A községben úgy vélekednek az idősebbek, hogy igen sok gonddal, lekötöttséggel jár a tehéntartás, ami nem egyeztethető össze a mai fiatalok életrendjével, új szokásaival. Ez a magyarázata, hogy a még oly jelentős anyagi gyarapodással kecsegtető szerződéses állattartással is kevesen foglalkoznak.

A termelőszövetkezet minien támogatást magad a

háztáji tehéntartóknak: 50 katasztrális hold, legelőt tart fenn, amelyet alapos műtrágyázással gondoznak. A gazdaságossági számítások szerint évente 3—4 ezer forint veszteséget .jelent e legelő fenntartása a közös gazdaságnak, de mégis vállalja, mivel a háztáji tehéntartók 90 százaléka termelőszövetkezeti tag. A takarmányellátásról más úton is gondoskodik a tsz: a gépi kaszálás után részesgyűjtéssel ’ is jelentős téli takarmányhoz juthatnak a téhéntartók. Az összegyűjtött mennyiség 15 százalékát kapják juttatásként. Ugyanakkor 50 forintért vásárolhatnak bálázott szalmát is mázsánként, s tavasszal a közös gazdaság jó pénzért felvásárolja a szervestrágyát a háztájiból.

A gondoskodás, a szorgalom meg is hozza az eredményt Nagyfügeden, amelyet jól fémjelez, hogy a saját szükségleten felül havonta mintegy 10 ezer liter tejet vásárol fel a tejipar a községben. Ez a mennyiség jelentőseai hozzájárul a tej- ellátás biztosításához.

Hatvanmilliós beruházás

Bortároló és palackozóüzem épül a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban

MAR MEGKEZDTÉK az

alapozást. Betongyámokat építenek a kivájt földbe, s erre húzzák majd később az emelkedő falakat. Gyöngyösön, a Karácsond felé vezető út mellett építik a. Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság bortárolóját és palackozóüzemét. A tavaly elkészült gyümölcshűtő-tároló szomszédságában készül a korszerű borkombinát, amely része lesz annak a jelentős beruházási programnak, amelyet az állami gazdaságban csaknem egy évtizede kezdtek el a szőlő- és borgazdaság fejlesztésére. .

Mert hogy az első láncszem a hagyományos szőlő- területek felújítása volt. A hatvanas évek elején ugyanis egyértelműen áttértek a magasművelésű, gépesített szőlőművelésre. Korszerű ültetvényeket telepítettek a nagy múltú Mátra alján, főként Gyöngyös és Domoszló térségében. A hagyományos borszőlőfajtákon kivül újabbakat — Sovignon, rizlingszilváni, piros tramini, zöld veltelini — honosítok tak meg. Ezek a fajtáit a korábbi évtizedekben ismeretlenek voltak a Mátra alján.

A korszerű telepítések később termőre fordultak, viszont ezzel együtt a nagy mennyiségű szőlő feldolgozása és a bor tárolása nem valósult meg az állami gazdaságban. A kulturált bor- fogyasztás iránti igény, a minőségi fajták növekvő termelése azután szükségessé tette a feldolgozás, a tárolás és a palackozás helyi körülményeinek megteremtését is.

TÖBB MINT egy évtizeddel a telepítések megkezdése után a mátraalji bortermelő gazdaságok között elsőként a

Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság valósítja meg a termelés-feldolgozás-értéke- sités vertikumát a szőlő- és bortermelésben. Mindez

azonban nemcsak a termelési célokat szolgálja majd, hanem a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karán tanuló szőlész-borász hallgatók gyakorlati képzését is. A gazdaság intenzív kapcsolatot tart'fenn a Kertészeti Egyetem szőlészeti és borászati tanszékével. valamint a Kertészeti Kutató 'intézettel. Közösen dolgozták ki távlati fejlesztési tervüket. Eszerint 1980-ig további 1200 hold magasművelésű szőlőt telepítenek majd a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban. Ennek egy kis részét — közel 300 holdat — 1975 végire be is fejezik. Fokozatosan áttérnek majd a gépi szüretre, amelynek első sikeres kísérleteit a Ba- latonboglári Állami Gazdaságban végzik.

Az 1974-ben üzembe lépó' borkombinátbar) korszerű technológiákkal dolgozzák fél a szőlőt és a bort. Emberi kéz érintése nélkül, egyetlen kapcsolótábla irányításá- "val óránként 60 ezer mázsa szőlőt „emésztenek” meg a gépek. A tárolótérben pedig 40 ezer hektoliter bort helyeznek el. A borkezelés a legkorszerűbb hideg-meleg kezeléses eljárással valósul meg. A palackozóban részben magyar, illetve a Német Demokratikus Köztársaságból importált gépsorokat szerelnek fel. A NAGEMA mosó- és’ palackozó automata, óránként háromezer hét- decis palackot tölt meg jó minőségű gyöngyösi és do- moszlói borokkal.

A TÁBLÁKON kádakba gyűjtött szőlőt azonnal a feldolgozóba szállítják majd. Mindez csökkenti a szüretkor amúgy is nagy szállítóeszköz-igényt. A körszerű technológia az exportkövetelményeknek megfelelően segíti a minőségi borszőlőfajták feldolgozását és értékesítését. Várható, hogy a közel 60 millió forintos költséggel épülő új üzem hozzájárul majd a mátraalji táj jó hírű szőlő- és borgazdasága további fejlesztéséhez.

(mentusz)

Jobb minőségű kenyér fele idő alatt

Az élelmiszerek minőségének javításáról tartottak előadásokat a kutató intézetek munkatársai a pénteken megrendezett tudományos kollokviumon. A Magyar Tudományos Akadémia különtermében felolvasott témák között figyelmet keltett annak az acéllemezből készült . újfajta berendezés szerkezetének ismértetése, amelyben a liszt hosszú ideig minőségromlás nélkül ömlesztve tárolható. Másik elhanigaott beszámoló szintén a sütőipar gondját

igyekszik enyhíteni. A kenyeret nagy frekvenciás di- elektromos berendezéssel sütik. A dagasztott tészta futószalagon két alumíniumlemez között „utazik”, s a lemezek közti 10 000 voltos erőtérben a kenyér négy perc alatt ízletessé sül. Ez a szerkezet előzetes számítások szerint nem drágább a hagyományos kemencénél, de jobb minőségű kenyeret süt fele annyi idő alatt. Ha az üzemi kísérletek is sikerülnek, megkezdhetik gyártásai.

I lakásépítési támogatásról

Több helyen viták támadtak abban a kérdésben, hogy ha valamely vállalathoz olyan dolgozó lép be, aki előző munkahelyén lakás- építési támogatásban részesült, az új vállalat a támogatást nyújtónak köteles-e a dolgozó tartozását megtéríteni.

A Pénzügyminisztérium most kibocsátott állásfoglalása szerint a jogszabályok értelmében a vállalatokat ilyen kötelezettség nem terheli. A lakásépítési támogatást nyújtó vállalatok ugyanis szabadon kiköthetik a támogatás feltételeit, kellő biztosítékokat tarthatnak fenn maguknak arra az esetre is, ha a támogatásban részesített dolgozó a vállalattól kilépne. A dolgozóval kötött szerződésben ugyanis megállapodhatnak abban, hogy a lakásépítési támogatás fejében a dolgozó meghatározott ideig nem válik meg munkahelyétől. A munkaviszony megszűnése esetére pedig a vállalat kikötheti az anyagi támogatás azonnali vagy gyorsított ütemű visszafizetését, a kamat- fizetési kötelezettséget stb. Ha a dolgozó áthelyezéssel kíván munkahelyet változtatni, akkor a támogatást nyújtó vállalat megállapodhat az új munkahellyel, hogy az átvállalja-e a dolgozó fennmaradó tartozásának visszafizetését.

A Pénzügyminisztérium célszerűnek tartja, hogy a vállalatok éljenek a jogszabály adta lehetőségekk a lakásépítési támogatásé : esetén kellő biztosítékokat kössenek ki. mert így töl" > dolgozót segíthetnek új o..honhoz.

(HU