Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-29 / 230. szám
To'jább csöiení a gimnazistái) száma -J Napirenden a taníerví anya<í túlméretezésének kérdése ^ SZÉLES KÖRŰ vizsgálatot tartottak a művelődésügyi szakemberek a gimnáziumi helyzet elemzésére. Megállapították hflgv 1965 óta fo- kozatösan csökken a gimnazisták aránya. Ez a tendencia megfelel az oktatás- politikai elképzeléseknek: fokozatosan növelni kell a szakközépiskolák és a szakközépiskolások arányát a középfokú oktatásban. A gimnáziumok i első évfolyamába felvettek száma hat év alatt 26 százalékkal csökkent. Jelenleg 291 gimnázium 330 első osztályában 28 000 tanuló van, ez a középiskolások felét jeienti. Lassú emelkedést mutat a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya: az összlétszám 45,4 százaléka munkás-paraszt fiatal, az elsősök között pedig ez az arány eléri a 48,2 százalékot. A szakemberek azt is leszögezték, hogy a jelenlegi gimnáziumi tanterv egyik súlyos problémája a mozaik- szerűség, az összehangolatlanság. A jövőben új tantervek szerkesztése esetén a szak- tudományok tudományos testületéi véleményének ismeretében közoktatáspolitikai szakemberekből, a széles értelemben vett pedagógia elméletének és gyakorlatának képviselőiből álló munkabi- bizottságnak kell a tantervet elkészítenie. Nem megoldott a gimnázium és az általános iskola tantervi anyagának összehangolása sem. Üj tantervelc készítése előtt sokoldalú vizsgálódással kell feltárni, hogy 12 év folyamán — az általános és a középiskolai tanulmányok éveiben — az általánosan képző iskola milyen tudományos, társadalmi igényeket képes kielégíteni, a tanulóknak milyen műveltségi anyagot kell elsajátítaniuk, s mindebből mi hárul a gimnáziumokra. A másik súlyos probléma a tantervi anyag túlméretezése. Csaknem valamennyi tárgy esetében ellentmondás alakult ki az adott óraszámok és a tananyag ‘mennyisége között. A tananyag túlzsúfolt, emiatt nem jut elég idő gyakorlásra, ismétlésre, szilárd, teijesítményképes tudás kialakítására, a nevelési lehetőségek optimális kiaknázására. A művelődés- politikai szakemberek megállapították: sürgős feladata tananyag és ezen belül elsősorban a tényanyag csökkentése. A VIZSGÁT. AT tanúsága szerint a gimnáziumi munkában nem éri el a jogos igényeket az anyanyelvi nevelés. Az érettségizett — illetve az érettségiző — tanulók jelentős része nem Jcé- pes gondolatait és érzéseit kellő színvonalon kifejezni. Nem kielégítő a „magyar nyelv’’ tantárgy hatékonysága az anyanyelvi nevelés érdekében. Szükségesnek tartják éppen ezért a magyar nyelv tantervének átalakítását. A testi nevelés a gimnáziumi oktató-nevelő munka egyik leggyengébb pontja. A kötelező testnevelésre biztosított heti két óra kevés a tanulók egészséges életmódra neveléséhez, mozgásigényük felkeltésére és kielégítésére. Ezért javasolják, hogy az óraszámot heti háromra emeljék fel. A korszerűség ellen hat a tankönyvek mennyiségi és minőségi maximalizmusa. A gimnáziumi tankönyvek terjedelme az általános tantervű osztályok számára 10 500 oldal. Ez átlagosan napi 14 oldal tanulnivalót jelent. A könyvek fogyatékosságai — helyenként terjengősek, bonyolultak, vagy éppen túl tömörek, nem eléggé érthetőek, kevésbé áttekinthetőek, nehéz belőlük tar nulni — nehezítik a tanulást, s terhelik a tanulókat. Jelenleg a tankönyvek a kelleténél nagyobb szerepet töltenek be a tanárok munkájában. és gyakran a kívánatosnál kisebb szerepet .játszanak a tanulókéban. Ösztönözni kell tehát a korszerű tankönyvelmélet kidolgozását. Célszerűnek látszik, _ hogy a szaktanárok két jóváhagyott tankönyvi változat közül választhassanak majd munkájukban. A gimnáziumi -érettségi vizsgaszabályzat jogilag az érettségit önkéntesnek nyilvánítja — külön 'jelentkezéshez köti. Ez azonban formaságnak bizonyult: gyakorlatilag a negyedik osztályt eredményesen elvégzők kivétel nélkül vizsgáznak. Ez is jelzi az érettségi rangját. A gimnázium eme záróaktu- sát jelentős társadalmi érdeklődés övezi. Átmenetileg új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat kiadását látják szükségesnek a szakemberek, amelyben a tételszemlélet gyengítésére és a természet- tudományok helyzetének erősítésére kell gondolni. EGYÉNI PROBLÉMÁKAT és súlyos társadalmi feszültségeket okoz az a kényszerű kettősség, amelyet az érettségi és az egyetemi-főiskolai felvételi vizsga jelent egy hónapon belül. A felsőoktatásban tovább tanulók kiválasztásának mai rendszere — az érettségi vizsgák em lített fogyatékosságain kívül — egyéb gondot is okoz. A z osztályzat-központúságnak is ez a legfőbb forrása. A gimnáziumokban a tanulók többsége — és szüleik is — elkeseredett harcot folytatnak a jó osztályzatért. Háttérbe szorulhat a nevelés egésze, elsikkadhat a képesség és a tudás. A gimnázium nevelő munkáját, feladatainak teljesítését jelentős mértékben segítené, ha az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák jelenlegi rendszere helyett a pályaalkalmasságot és a képességek fejlettségét igyekeznének feltárni. Több csomo Az Egri Háziipari Szöi^'t- kezet perzsakészítö , részlege három éve kezdte meg működését Nagy fügédén. A kis műhelyben tíz asszony dolgozik, köztük olyanok Uj, akik még csak most ismerkednek a szőnyegkészítéssel. A szép falisubák gyorsan elkészülnek, s szinte hihetetlen, hogy a sok ezer csomóból két és fél nap alatt hatalmas szőnyeg lesz. Felvételünk Juhász Ferencnéröl, a leggyorsabb csomózóról készült munka közben. (Foto: Tóth Gizella) Vasárnaptól Gyöngyösön öt számjegy Korábban már tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy Gyöngyösön hozzákezdtek a távhívásra alkalmas telefon- központ szereléséhez. Ez a munka most fontos szakaszához érkezett, amelynek következményeként vasárnaptól kezdve öt számjegyet kell tárcsázni a helyi beszélgetések előtt. Mindez nem jelenti, hogy már a távhívás is lehetséges. Arra még néhány hetet várni kell, de valószínű,. hogy még az év vége előtt megvalósul. Ahogy Fónagy László, a gyöngyösi posta vezetője közölte, a távhívás életbe lépéséről minden távbeszélőelőfizetőt időben értesítik majd. A megoldása az lesz, hogy a havi számla mellé csatolják azt a kimutatást, amely tartalmazza a távhívásba bekapcsolt városok névsorát. A távhívás előnye lesz az is, hogy a határon túlra is lehet otthonról teleíon-ösz- szeköttetést teremtem. Anélkül, hogy a posta távbeszélő- központjával kellene azt előjegyeztetni. De aki akarja, a távhívás életbe lépése után is kérheti a postát a települések közötti összeköttetés megteremtésére akkor is, ha egyébként a hivott helység otthonról vagy a vállalati irodából is tárcsázható lenne. Persze, ezért külön fizetni kell. i A távhívás életbe lépése után minden távolsági beszélgetést percekben mérve rögzít majd a szerkezet, tehát mindig a beszélgetés tényleges időtartamát kell majd megfizetni. Az elszámolásnál a perceket kerekítik, csak a harminc másodpercet meghaladó tört rész számít majd egy újabb percnek. A távolsági beszélgetéseknél megszűnik tehát a három perces alapidő. De ez a hátam perces alapidő már fon- -a2OT£pet;,lrap.rnajd .a helyi beszélgetéseknél. A számláló szerkezet a helyt beszélgetéseket három percenként rögzíti. Ha a harmadik perc közeledik, a telefonban figyelmeztető jel hangzik fel. Tehát a hívó tudhatja, ettől kezdVte újabb forintot kell majd fizetnie a következő három percen belüli, időért. És így tovább, rúinden újabb három perc kezdetével. Az elmondottakból kitűnik: a távhívás „megdrágítja” a; helyi beszélgetési, mivel már : időhatárokat állít fel a korábbi korlátlan időtartammal; szemben. Ennek bizonyára: olyan következménye. lesz,: hogy csökkenni fog a vona-! lak zsúfoltsága, az emberek i jobban fegyelmezik magukat: a beszélgetésekkor, mondanivalójukat összeszedik, mert most már az idő itt is pénzzé ’ válik. Gyöngyösön október 1 -én nulla órától még nem lehet j a távhívást végrehajtani, j csupán ennek előkészítése- ■ ként az eddigi négy számjegy ; helyett ötöt kell tárcsázni. Semmi mást nem kell tenni, mint a meglevő négy számjegy elé még egy egyest kell hívni. Például — hadd legyünk önzők —. a szerkesztőségünk gyöngyösi telefon- száma most 16—97. Vasárnaptól. kezdve viszont már; 116—97 lesz. Hasonlóképpen kell minden számsor elé még egy egyest tárcsázni, hogy a kívánt távbeszélő állomással a kapcsolatot meg lehessen teremteni. Az új telefonkönyv, amely a jövő év elején jelenik: meg, már minden megváltozott számot tartalmaz majd. a távhívással kapcsolható: helységek jelét is. De tartalmazza majd azoknak az adatait is, akiknek még a névsor megjelenése időpontjában nem szerelték fel az új,; állomásukat, de a posta en- : nek a munkának, az elvégzését már visszaigazolta. Lényegében tehát azt akarják1 elkerülni az illetékes szervek, hogy az új előfizetőkről néhány évig ne legyen értesülése a többi előfizetőnek. Még annyit: a pontos időjelzés száma 008, a tudakozóé pedig 009 lesz vasárnaptól. (gmf) Változatlan megyénkben a mozilátogatók száma Hálózatfejlesztési feladatok A Heves megyei Tanács nemrégiben foglalkozott a megye filmszínházainak helyzetével, illetve a mozihálózat fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb feladatokkal. Megyénkben jelenleg száznegyvenegy filmszínház- van. A moziüzemi vállalathoz tartozó hálózat jelenlegi rendszere — állapították meg ősz- hangban van a megye tele,- pülésrendszerével, s a lakosság film iránti igényével. A mozik helyes „műsorpolitikája, a változaté«, színes játékrend döntően befolyásolja a látogatottságot. A differenciált műsorelosztás következtében a városok és nagyobb községek filmszínházaiban ma több előadást tartanak, mint a korábbi években. Az előadások számának emelkedése Egerben a legnagyobb: 1964-ben. 1581 előadást rendeztek a mozikban, amelyeket több mint négyszázezren tekintettek meg. Az elmúlt esztendőben pedig a 2500 előadásra több mint félmillióan váltottak jegyet! A látogatottság nagyságrendjében több nagyobb megyeszékhelyet is megelőz (például Szolnokot, Szombathelyt vagy Tatabányát) Eger. Tegyük még hozzá azt az örvendetes tényt is, hogy a mozilátogatók számának országos csökkenése Heves megyét' nem érinti. A megyei és a helyi rendezvényeken rendszerint szerepet kapnak a különböző filmakciók is. Az utóbbi évek nagyobb évfordulóinak tiszteletére szervezett filmbemutatókban és filmsorozatokban valamennyi filmszínházunk tevékenyen részt vett. Az akciók minden esetben szervesen kapcsolódtak a helyi ünnepségekhez. A filmművészeti nevelésnek egyik igen fontos eszközé a filmklub-moz- galóm is. A megyei moziüzemi vállalat irányítása alatt tavaly száznégy klubelőadáson közel húszezren vettek részt. A későbbiek során sok még a tennivaló a mozihálózat korszerűsítésében. A vállalat az eltelt nyolc esztendő alatt nagy erőfeszítéseket tett ebben; 4, saját fejlesztési alapjából 6 millió forintot fordított a moziépületek korszerűsítésére. Ezeken túl lehetőség kínálkozott az újonnan épült, illetve felújított művelődési házakban a mai igényeknek is megfelelő filmszínházak kialakítására. Négy esztendő alatt 20 moziépületet korszerűsítettek, s ezek mellett „beszálltak” a művelődési házak korszerűsítésébe is, ahol mozi van. A négyéves költség' közel 30 millió forintot tett ki. (Ehhez a vállalat 10 millióval járult hozzá!) Jelenleg is több Ha majd as utolsó kardot is összetörik . • . Gárdonyi Géza gondolatai a háborúról Most, amikor Gárdonyi Géza halála 50. évfordulóénak megünneplésére készülünk — érdemes egy kicsinyt elmélyülni abban a kérdésben, hogy miként is vélekedett a nagy egri író a háborúról. A gyilok nélküli békének adott hangot naplója bizalmas lapjain. Az első világháború kirobbanása hajnalán, egri remetei magányában így vall az író: 19X4. július 24. „Ahogy egyes ember elintézhet gyilok nélkül is akármi ügyet, miért ne intézhetnék el a nemzetek is.” 1914. augusztus 1-én ez olvasható naplójába bejegyezve : „Mától kezdve az V. parancsolat (ne ölj!) nem bűn. Általános mozgósítás — tehát háború. Civilizált népek közölt, akik már állatvéri is tiltakozva néznek! Akiknél íratlan törvény, de mégis törvény, hogy egy vigyázatlan szóval sem okoznak kedvetlenséget az embertársnak. Akik a katona- ságot a középkorból maradt barbár intézménynek néztük: emberek, akiknek kés van kötve az oldalára: anakronizmus! Es m ,st... Ama- gafajta lakója ennek a világnak kábultan néz maga elé: Ember vagyok-e csakugyan?” , Ugyanezer a napon vetette papírra ezeket a szinte már harciasán háborúellenes sorokat: „Hágai békepalota elé művészi szoborcsoport helyett egy monstruózus akasztó fát, állítsanak fel, arra kössék fel, aki ezentúl háborút indít ...” De a háborús mozgósítás, amely egy gyilkos háború rémes árnyait vetette előre, tovább foglalkoztatta egri magányában Gárdonyit. Páratlanul szellemes a következő hosszabb bejegyzés: „Levél: A tigrisnek Belgrádban vagy Párizsban vagy Budapesten az állatkertben. 1914. augusztus 13Bocsáss meg, hogy utálta-’, lak, megvetettelek, irtóztam tőled. De úgy gondolom, hogy én ember vagyok, te állat vagy. Én szóval se bántok, senkit, te széttéped, akit először látsz is. Az én nézésem az angyaloké, a te nézésed az ördögöké... A világ azonban megfordult ezekben a napokban. A különbség közöttünk csak annyi, hogy te négy lábon jársz, én kettőn, s hogy te nagyobbat tudsz oraiiüni. De én meg ölni tudok jobban. Egyéb különbség nincs köztünk: bocsáss meg, hogy magamat eddig embernek neveztem.” 1914. augusztus 15-én kelt naplójegyzetében már teljes perspektívában felrémlik a háború esztelenül borzalmas pusztításának víziója: „A katonák milliószámra marsainak. Lovasok elöl, oldalt és hátul Agyuk közbül és szuronyerdö. Dalolnak. Harmatcsepp nem hull annyi egy éjjel a földre, mint amennyi könnycsepp az otthonmaradtak szeméből. A katonák marsolnak, dalolnak. És az éjnek nincs annyi feketesége, mint amennyi feketeség lenne kiterítve az a sok posztó és krepp, ami egy év múlva az özvegyeken és árvákon lesz látható. A katonák marsolnak, dalolnak...” Az 1914. szeptember 7-i feljegyzésből megkapó béke- gondolatok sugároznak: „A háború vége. Ha majd minden ágyúból harangot öntenek s az utolsónak hagyott 42 centiméteressel a Krupp-gyárat lövik össze.... Ha majd az utolsó puskával az utolsó királyt lövik agyon... Ha majd az utolsó kardot ott törik össze a hagai békepalotában... Oe művelődési ház korszerűsítése van folyamatban, de gondot jelent, hogy a községi tanácsok nem rendelkeznek a szükséges felújítási alappal, amely segítené a mozi helyi fejlesztését is. Ami a városokat illeti: csak az egri Vörös Csillag Mozi mondható korszerű filmszínháznak, viszont a város távlati fejlesztési terve e filmszínház megszüntetésével számol. A városközpont új mozijának tanulmányterve már elkészült. A Bródy mozi elhelyezése szükségmegoldás, a Kertmozi időszakos, így végső soron az ezer lakosra jutó férőhely száma az egri mozikban 30. Ez viszont alatta van az országos átlagnak. Az új városrészek kialakításával együtt a lakosság moziigénye is újabb feladatok megoldását követeli. Ezeken a helyeken ki kell alakítani megfelelő helyiségeket. Végső soron: az adatok azt bizonyítják, hogy Heves megyében nem jelent gondot — bár számítani kell rá —, a „tv-konkurrencia”, Íriszen a filmszínházak sajátos körülményei, a közönség fogadását szolgáló körülmények fej- , lödése ellenkező bizonyítékokkal szolgáltak; indokolta fejlesztés további végrehajtása, a műsorpolitiksa következetes és az igényekhez is hű megtartása. K. G. már qkkor minden embernek szárnya nő a vállán...” A háború vad tombola sa közepette észreveszi Gárdonyi, hogy az esztelenül vad öldöklés mögött. a tőkések boldogan dörzsölik össze kezüket „a nagy üzlet” fényes reményében. 1914. augusztus 19-én,amikor hírét veszi, hogy a német császár repülőgépei bombákat dobtak Londonra, így vallott legbensőbb bizalmasának, naplójának; „Egy város fölé hadisárkány száll és bombákat ejt le. — Sikerült! — mondják örömmel odafenn. A bomba megölt egy aggot és egy gyermeket. Sikerűit! Egy várost körülzár az ellenség (Kovnoról, azaz Kanosról, Litvánia fővárosiról van szó) és ezrével hull a halott és sebesült. Diadalordítás és a haldoklók nyó-. szörgése. Sikerült! A győző nemzet Te Deumot énekel. A legyőzött Misereret. A tőkepénzesek mosolyogva nézik a börze rovatot. Sikerült!” Gárdonyi igaz emberségéről — minden tévelygése, botladozása ellenére is — a néphez 'való szoros kapcsolatáról vallanak naplója bizalmas sorai. Úgy. érezzük, hogy közel járunk az igazsághoz, amikor azt valljuk, hogy e nem a közösség elé szánt, bizalmas napló] inak soraiból még mélyebben lehet megösmerni Gárdonyt Gézát. .. .s.i» Sugár István
