Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

Kik ások am érdelflettmU >*' Őszi áruvizsgálat R/idifr KOSSUTH íi.ió Áriák. j.Oíi Illyés; Petőfi/ 3. folyt. j.2U Zenekari muzsika.* lu.oS iskolarádió. U.üü Tanzániai levelek. 11.10 Édes anyanyelvűnk. II. 15 Bécsi klasszikus zene. «2.20 Ki nyer ma? 1.5.20 Népi zene. IJ. 45 A vállalati lakás­építésről. U.uu IVicseiö Magyarország. 14.2j Nyitniiiék. 15.10 Mendelssohn-művek. 15.05 Dokumentumműsor. 17.20 Áriák. 18.05 Egy pálya vonzásában. 18.26 Szovjet népek zenéjéből. 19.43 Kaleidoszkóp. 22.20 Kamarazene. 22.47 Meditáció. 22.57 Opcraliármasok. 23.17 Könnyűzene. 0.10 Julie Andre vs énekel. PETŐFI 8.05 Rcringők. 8.20 Népdalcsokor. 9.03 Ezeregy délelőtt. 11.43 Mesterek uccája. 12.00 Csajkovszkij: Vonós­szerenád. 12.30 Szomszédasszonyok. 13.03 Cseinbalómüvek. .Mindenki kedvére kettőtől — hatig . ^ 18.20 Falusi esiék. 19.12 Tskolarádiö. 19.35 Rodály-kórushangv. közv. a Zeneakadémiáról. 21.25 Láttuk, hallottuk ,. f 21.15 Verbunkosok. 23.25 Közgazdaság. 22.40 Könnyűzene. 2: .15 Kamarazene. MAGYAR 8.25 Iskola-tv. 17.00 Hírek. v 17.05 Nyugdíjasok műsora. 17.35 Rövid filmek. 13.10 Műsorainkat ajánljuk! 18.35 Gondolatok az agyról. VI.' (bef.) A kettéosztott tudat. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Bizet—Scsedrin: Carmen. A kubai nemzeti balett elő­adása. 20.50 Az éneklő kövek országa. Dók.-film. 21.25 Humoristák klubja. 22.10 Tv-híradó. POZSONYI 10.00 Egyetlen tanú. Szovjet film. 31.25 18 svrlnlkl dal- és tánc- ünnepoiy. 3 ’.53 Lokomotiva Kosice—Bánik Ostrava labdarúgó-mérk. 19.00 és 21.40 Tv-híradó. 20.10 Halálos ellenség. Film. 22.00 Fiatal énekesek találkozója. 22.55 Pokróc az ablakon. Magyar film. / L< KI VÖRÖS CSILLAG (Telefon; 22-33.) Fél 4, fä) 0 és 8 órakor Sacco és Vanzelti Színes, szinkronizált olasz film EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fái’ 4 órakor S icco és Vanzettl Este fél 6 és fél 8 órakor Vér és liliom Színes francia film. GYÖNGYÖST PUSKIN Tatarozás miatt zárva. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor Lépj olajra HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél 6 órakor Koma kalandja) Este fél 8 órakor Csak rá kell nézni! HATVANI KOSSUTH A uagymedve fiai HEVES Queimada FÜZESABONY Noszty fiú esete Tóth Marivá* pétervasara Szelíd motorosok (Felemelt hely árak!) LŐRINCI Jefferson utolsó menete YMiHl "SYSIET Egerben: 19 órától szombat ;í1 7 óráig, a Bajcsy-Zsllinsz- utcai rendelőben (Telefon: Rendelés gyermekek ré­- is. ■ agyösön: 19 órától szombat :agel 1 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­lőn: n-srj I A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet bőr-, cipő-, szőrme ipari osztályán befejezéshez közeledik az őszi-téli áruk el­lenőrzése. Az osztály feladata a forgalomba hozatal előtt az ipar, illetve a kereskedelem által kért cikkek vizsgálata, azok minősítése, valamint a már forgalomban lévő termékek ellenőrzése. Képünkön: Varga József a talp felerősítését ellenőrzi szakítógéppel. (MTI foto — Hadas János felv. — KS) „öreg olvasó” jeligére: Sajnáljuk, hogy a szer­kesztői üzenetekben elkerül­te figyelmét válaszunk. A piaci árak közlését azért szüntettük meg, mert több olvasónk - figyelmeztetett bennünket arra, hogy a kö­zölt árak és a tényleges na­pi piaci árak között eltéré­sek vannak. Amennyiben kö­zölte volna címét, levélben is válaszolnánk, hogy vála­szunkról értesüljön. Hevesi szakmunkás fiata­lok: Kérdésükre a vállalat kol­lektív szerződésében talál­nak elsősorban választ: a kollektív szerződés egyik pontja tartalmazza azt, mi­lyen munkaruhát és munka­eszközt köteles a vállalat biztosítani. Sajnos, miután nevüket elhagyták, panaszu­kat kivizsgálni nem tudjuk. Faragó Imre: Amennyiben a kémény­seprők nem végzik el a fel­adatukat, jogukban' áll a vál­lalathoz fordulni panaszuk­kal. Mivel részletes címét nem írta meg, sajnos nem tudjuk panaszát a vállalat­nak tolmácsolni. Más dolog azonban a személyes panasz a helyi kéményseprő mun­kájára és más a díjak kifi­zetése, hiszen a vállalat — miután nem tájékoztatták — nem tudhatja, hogy Önöknél nem végezték el a munkát. G. Józsefné, Hatvan: Kérdésére közöljük, hogy a Tiszántúli Gázszolgáltató nem a sorrendiséget nem tartotta be a gázbekötések­nél, hanem arról van szó, hogy 22 kg-os gázpalackok­kal nem rendelkeznek, így azokat nem tudják bekötni I előreláthatóan csak a jövő év elején. | Százéves az egri vasul SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT új fogalmak kezdtek kerin­geni a magyar tájon s az új fogalmak új szavak testébe öltöztek. Elérkezett a vasút korszaka, s a gőzmozdony, vagy ahogy kedélyesen mon­dogatták, a vasparipa (elvég­re lovas nemzet vagyunk) egyre nagyobb vidékeket szelt által sínjein, a vaspá­lyán. Nevezték lokomotív- nak, aztán maradtunk a mozdonynál. Aztán felbuk­kant a kiválóan dallamos indóház is, az indítóház len­dületes rövidítése, de a köl­tői alkotáson győzött a tár­gyilagos pályaudvar meg az állomás. Az egri indóház építése körül már 1871-ben folytak a viták, hol legyen, az Eger- patak bal vagy jobb partján — végül a mai helyét jelöl­ték ki. Az építést 1871. au­gusztus 31-én kezdték meg. Az eger—füzesabonyi vonal építésére először a Pesti Nép­bank vállalkozott, de később visszalépett a vállalattól, s új ajánlati tárgyalás vált szük­ségessé. A munkát — írta az Eger című lap — Riesenbeck porosz állampolgár kapta meg, mint legolcsóbb aján­lattevő, de mivel Pesten nem ismerték, biztosítékot nem tudott adni, kezest nem tu­dott szerezni, a minisztérium kénytelen volt az utána kö­vetkező ajánlattevőnek, az Angol—Magyar Banknak jut­tatni a 2 1/3 mérföld hosszúságú vonal építési munkáját, 570 ezer forintnyi átalány összegért A szerző-’ d és ben a . munka befejezését 1872. október elsején jelölték meg. ELÖLJÁRÓBAN MEG KELL említenünk valamit. Vannak átkozott szájhagyo­mányok is. A vasútépítéssel kapcsolatban sokat beszéltek arról, hogy a fővonalat eset­leg Gyöngyös és Eger érinté­sével alakítják ki. Az illetékesek megkérdez­ték az egri kupaktanácsot, amely kifejezésen a városi képviselőtestület értendő: Milyen vonatot akarnak kendtelc? Olyat-e, amelyik fütyül és továbbmegy, vagy olyat, amelyik fütyül és meg­áll. Persze, hogy az elöljáró­ság az utóbbi mellett dön­tött. így szól a szájhagyo- _ many. De mit mond a korabeli tudósítás? Az Eger újság-1872. szep­tember 16-i számából idé­zünk: „Mikor vagy tiz év­vel ezelőtt, a hatvan—mis­kolci vonalat az érdekeltek kijelölték, jónak látták az egyenes és természetes, s ez­által két, nem éppen jelen­Jíeni bácsi, ct hahíhnadár M'. Minden gyakorlatlan, fia­tal szerkesztő közöl nekroló­got vagy valami illusztris ’ aggastyánról szóló írást Le­ad bácsi tollából, amíg meg nem tudja: mindössze annyi kapcsolata van az irodalom­mal, hogy Mikszáth írt neki egy üdvözlőlapot Gleichen- bergből, Babits Mihály pe­dig Rómából, igaz. hogy ezt aláírta Török Sophie is. Szo- morytól is van levele: „Csók, csqk a havasokból, Ausztriá­ból meg Svájcból, fehér vi­lágból üdvözlet, gyűlölet, ha­rag, és szeretet — Szomory.” Ez minden. S e literátorl múlt alkonyi fényében járja Lexi bácsi a napi- és hetila­pok, folyóiratok, tudomá­nyos közlönyök, időszaki ki­adványok, alkalmi híradók szerkesztőségeit, kitartóan és elüzhetetlenül. Fekete selyem sapkája van és sárgul már a haja a feje búbján, a le­heleté dohos, mint század eleji ódon almáriumok il­lata; hatalmas, tömött akta­táskájából megbámult fény­képek. szakadozott levelek, ásatag relikviák hullnak, ha kinyitja. Ráncos, aszott, öreg, néha százötven éves­nek vagy még annál is több­nek látom. Ilyenkor mm csodálkoznék, ha Pázmány Péternek egy hozzá írt an­zikszát húzná ki a paksa- métájából. A memóriája is kihagy olykor, különösen a fiatalo­kat — a, hatvan év alattia­kat — képtelen egymástól megkülönböztetni. A minap elviharzott mellettem a fo­lyosón, majd gyorsan visz- szafordult, megragadta a ke­zemet és hosszan, megindul- tan rázta: — Ismerlek, drága, ne is mondd... Te vagy a Ruffy... Nagyon tehetséges vagy ... Lenyeltem a bókot, alka­lomadtán majd átadom Ruf­fy Péternek. Mostanában1 már alig mú­lik el hét Lexi bácsi nél­kül. S ami a leggyötrelme- sebb: kénytelenek vagyunk udvariasnak lenni fiele, hi­szen Lexi bácsi roskatag ag­gastyán, ezek a látogatások tartják benne a lelket. Meg­szépült emlekeí, ártatlan ha­zugságoktól gazdag múltja, amely mérhetetlen messze­ségekbe nyúlik vissza. En­nélfogva Lexi bácsit már csak a halottak, vagy a hal­doklók érdeklik, azok közül sem akármelyik, hanem akikről úgy gondolja, hogy joggal pályázhatnak a nyil­vánosság könnyeire. Főleg írók, irodalmárok. Lexi bácsi tavasszal és nyáron, amikor az öregek­hez sűrűbben látogat el a halál, nyakába veszi a vá­rost. Ha véletlenül otthon van, el nem mozdul a tele­fonja mellől. Futkározik, nyomoz, telefonál, friss öz­vegyekkel és özvegyjelöl­tekkel, szanatóriumokkal, klinikákkal, gyászba borult családokkal, zokogó árvák­kal tárgyal és lázasan diktál a lapok gépszobáiban. — Ne zavarjatok, kedve­sem — mondja ilyenkor — meghalt X. Y. , Vagy haldoklik, mert a híres haldoklók is már a Lext bácsi hatáskörébe tar­toznak. Az ilyen hírek kü­lönösképpen felvillanyozzák. Csillogó szemmel ront be a. szerkesztőségi szobába: — téktelen város, Eger és Gyön­gyös mellőzésével e vonalat délnek kanyarítva vezetni. Ez elkanyarítás oka — úgy tudjuk — az volt, hogy Gyöngyös—Eger—Mezőkö­vesd között nehéz földmun­kálatokba ütközik, s jelen­tékeny átvágásokat igényel. — Aki a hatvan—miskolcin kívül más- vaspályát is látott, s elgondolja, hogy közművelt­ségi s kereskedelmi szem­pontból mennyire káros, stratégiai szempontból pedig mennyire veszedelmes volt az országra nézve e két de­rék várost az egyenes, ter­mészetes országos vonalból kizárni — az egyszersmind meg tudja ítélni az illető ér­deklettek érveinek és haza- íiságának becsét. — Kik azok az érdeklet­tek? Nem tudjuk s nem is keressük, de annyit tudunk, hogy kétségkívül vagy köz­vagy magánérdekek adták a hatvan—miskolci vonalnak azt az irányt, amellyel most bír. S mert a kérdéses érde­kek bizonyára érezték e ne­héz vád súlyát, mely a pá­lya félrevezetésével nemcsak két jelentékeny város, de az ország érdekeit is nagy mérv­ben sérti — fogással éltek, s Gyöngyösnek és Egernek szárnyvonalakkal tömték be a száját. — E dolog annakidején feltűnést és nagy aggodalmat okozott. • Hangzottak fel ugyan itt-ott egyes jajkiáltá­sok, de vagy elkéstek, vagy elhangzottak, mint a pusztá­ba kiáltó szava. Mi sajnál­kozva bámultunk. —• De reánk nézve égetőbb kérdés: mi az oka annak, hogy mienkkel ' egyidejűleg megszavazott gyöngyösi pá­lya már évek óta vígan tü- työrész s a mienk még most is késik az éji homályban? — A gyöngysi vonal ki­építése nem vett egy év idő­tartamot igénybe, az egri kö­zel három éve folyton épí- tődik. A töltés egész hosszá­ban kiépíttetett. A legköze­lebbi tavasz azonban meg­mutatta, hogy azt az eger- völgyi áradatok aggasztóan fenyegetik, s kitűnt, hogy a mérnök, ■ aki az egri vonalat pécézte, hidrographiai tekin­tetben elkalkulálta magát annyira, hogy az egész vonal­résznek pár lábbal való fel­emelése: .elkerülhetetlen d szükségesnek tűnt. Az égé • ben elhibázott munkálat javítása — amellett, heg.' t kialkudott béren felül az ‘ - szag pénztárának rovás i történt — tetemes idővel ve­tette hatra a vonal elkés? ű- tét." \ FENT? CIKK HP'» ’ V mintha tudta volna, kik a dályozták meg a két vá: >s fővonalba helyezését, ive nem mondta. Kitűnik továb­bá, hogy a határidő-eltoló­dások nem mai keletűek, ha nem tartoznak is a haladó hagyományok közé. Annál örvendetesebb tényt közöl a lap október 10-én, amikor megírja, hogy „a szárnyvonal rendőri átvétele október 5-én megtörtént, dél­előtt 10 órától délután 4 óráig. A 15 tagból álló ve­gyes küldöttséget Gorge min. titkár elnöklete alatt minisz­teri tisztviselők, Sepper vas­úti vállalkozó s áz egri szárnyvonal építésének t mér­nökkara képezte. A küldött­ség a rendőri szemle és át­vétel űtán városunkba ér­kezve az ó-casino étterembe tért, s itt a reá várakozó lakomához ült, mely késő estig tartott”. Az üzleti reklám azonnal megszimatolta az esemény­ben rejlő lehetőséget. A Hir­detések között abban az idő­ben az alábbi 1 sorok olvas­hatók: „Van szerencsém a nagy­érdemű közönség tudomásá­ra juttatni, hogy az egri szárnyvonal megnyitása al­kalmára többszáz mázsa leg­finomabb amerikai peróle- um olajat vásároltam. A leg­jobb minőségű salon petró­leum minden kellemetlen szag nélkül, igen szép rózsa­színnel, fontja 24 kr (kraj­cár). Amerikai fontja 20 kr. Egyszersmind bátorkodom a n. é. közönség figyelmébe ajánlani a nálam jutányos áron kapható legfinomabb hesperus, astral, milli és faggyú gyertyáimat. Goldstein Gábor. Piactér. A városháza épületében.” Azóta néhány fogalom es szó feledésbe ment. így a hesperus, astral, mil­li. Meg a jutány. Dr. Kapor Elemér ÉJj az é|)ítc»auya’»-$rzá!lftá$ korszerusíté^a’© Az országos szállítási tel­jesítménynek csaknem ne­gyedrészét az építő- és épí­Hallottátok? Haldoklik Pé­ter Pál, a nagy író és köl­tő, régi barátom. Itt hozom a nekrológját, meg a hozzám írt utolsó levelét 1901-ből. Nézzétek, ezt írta: „Itt fek­szem Olgával a Semmerin- gen egy friss kazal alján és hancúrozunk...” — De Lexi bácsi, hiszen még nem halt meg ,.. — Rögtön, fiam, rögtön meghal. Voltam nála a kór­házban. Néhány óra. MóV hívom is a családot. Izgatottan, fürgén tárcsáz­ni kezd. Ilyenkor a legszívesebben kitessékelnénk Lexi bácsit, de nem tehetjük, mert öreg­ember; igaz, hogy makk- egészséges és ahogy nézem, örökké élni fog. Meg aztán úgyse menne el, Lexi bácsi csak akkor megy el, amikor ő akar. Es járkál a szenzációival, kész vagy készülő nekroló­gokkal, attól függően, hogy az elmúlás folyamatának milyen stádiumában van az áldozata. Roskadt vén ma­dár, hetyke kísértet, század eleji redakciók ittmaradt fi­gurája; kopott felöltőjének fekete szárnyai lengenek. Mások elmúlásának derűje fénylik a szemében. Már rájöttem a titkára. Lexi b e i s- ’ a Ira minden h iáV ,r élete,iC : újabb ün­nepélye — azok elmennek, ő ni&ifQä.-Tamás István tőípari fuvarozások kötik le, s ebben az ágazatban a mun­kásoknak több mint 30 szá­zaléka foglalkozik anyagmoz... gatással, szállítással. . Ezért készített az ÉVM és a KPM összehangolt fejlesztési ter­veket, irányelveket, amelye­ket az Építésügyi és Város - fejlesztési Minisztérium mű­szaki fejlesztési tanácsülésén vitattak meg az érdekelt tár­cák és nagyvállalatok kép­viselői. Felmérték a szállítási igé­nyeket is, amelyek szerint gondoskodni kell arról, hogy a IV. ötéves terv utolsó évé­ben az 1970. évi 140 helyett .200 millió tonna különféle építőanyagot juttassanak el rendeltetési helyére. A fej­lesztési koncepció elsősorban a szállító- és rakodóeszkö­zök kihasználásának' növelé­sével kívánja kielégíteni az ágazat fuvarozási igényeit. A közúti tehergépkocsi-állo­mány kihasználása érdeké­ben, kedvezményes díjszabás­sal ösztönzik majd az éjsza­kai szállítást, hogy az épít/ kezéseknek kifizetődő legyen éjszaka is foglalkoztatni áru átvevőket. A korábbinál ked­vezőbb megoldásokat keres­nek arra is,' hogy az építő­ipar az eddiginél jóval na­gyobb arányban éljen az elő­szállítás lehetőségeivel. A tervekben nagy teret szen­teltek a rakodás gépesítésé­nek. az egységrakomám-cw és konténeres szállt tasíwws.

Next

/
Oldalképek
Tartalom