Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-29 / 230. szám
99Fegyvert s vitézt” ünnepiünk A feszes tartás, a fegyver használata a katonaélet kezdetén sok gyakorlást kíván, Morauszki Pál és Iván László két hónappal ezelőtt vette fel először az egyenruhát. Alaki gyakorlataik helyes végrehajtásához jó segítőtárs a tükör. Az alakulat KISZ-szervezete az Egri Gyermekvárost patronálja. A katonák társadalmi munkában segítették az úttörőszoba berendezését, a gyermekek és a gyermekváros vezetőinek nagy örömére. • Különféle szakmunkákat végeztek,'•megjavítottak az elektromos- és vízvezetékeket, valamint részt vesznek a gyermekváros parkosításában is. Fontos feladat a szakmai és politikai képzés, az ismeretek magas szintű elsajátítása. Nehéz terepen, komoly fizikai igénybevételt jelent a fiatal katonáknak a harcászati gyakorlat, az akadályok leküzdése. Szöveg: VIRÁGH TIBOR Foto: KISS BÉLA lHliinfiásőrijli kitüntetése A fegyveres erők napja alkalmából tegnap Egerben a munkásőrség megyei parancsnokságának: székiiázá- ban kitüntetéseket adtak át a munkásőrségben hosszá évek óta kiváló munkát végző munkásőröknek, a társ fegyveres testületekhez tartozó személyeknek, s azoknak, akik hosszú ideje fáradságot nem ismerve támogat ják a testület munkáját Szolgálati Érdemérem kitüntetésben részesült Péter Gyula alegységparancsnok, a hevesi egységből, a Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetés arany, fokozatát kapta Gallovits László, a megyei törzs munkatársa és Bocsi László, a hatvani egység csoportvezetője, a Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetés ezüst fokozatában részesült Semsei Balázsné, a hevesi egység munkatársa, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával pedig Sáfrány Gézát, az egri járási egység munkatársét tüntették ki. Munkásőr Emlékjelvényt adományoztak Orosz Illés rendőr alezredesnek, Lénárdi István alezredesnek, Kovács József alezredesnek, Túri Gyula rendőr főtörzsőrmesternek, Szabó Imrének, a det- ki tsz elnökének, Rabecz Lajosnak, a hatvani tsz elnökének és Szabó Sándornak, az MHSZ hatvani városi titkárának. A munkásőrség országos parancsnoka soron kívül előléptette főhadnagyból századossá Kovács Lászlót, az egri városi munkásőrség parancsnokát. A kitüntetéseket Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára és Nagy Emil, a megyei munkásőrség helyettes parancsnoka nyújtotta át a megjelenteknek. A kitüntetettek nevében Bocsi László mondott köszönetét a magas fokú elismerésért. Előnyben az új lakótelepei Jelentős közműfejlesztési program A városszerte feltúrt utcák, a lezárt járda- és útszakaszok, az újabb és újabb helyekre felállított villany- oszlopok —, mind-mind egy jelentős arányú közműfejlesztési program valóra váltását példázzák Egerben. Mint a városi tanács műszaki osztályának vezetőjétől, Zám- bori F er énétől megtudtuk, ennek a programnak a megvalósítása már korábban elkezdődött,, s ebben az esztendőben is a tervek szerint haladt. A közműfejlesztési program teljes befejezése azon- baiv csak a negyedik ötéves terv utolsó évében vái'ható. Az idei eredmények Ebben az esztendőben a fő hangsúly az út- és járdafelújításokra, a gáz- és a víz- vezetékrendszer rekonstrukciójára esett. Üj útburkolatot kapott például a Bacsó Béla lit, elkészültek a hasonló munkálatokkal a Bartók Béla téren, illetve a Szépasszony-völgy utcában, ahol a járda rendbe hozása, s az út szélesítése mellett gondot fordítottak az esővízlevezető csatorna, valamint a szennyvízcsatorna kiépítésére is. Rendbe hozták a környéken élők legnagyobb örömére és megelégedésére a La- josvárosban levő Kassai utcát, ahol az útépítési munkálatokkal egy időben végezték. el a gázvezetékek lefekteté- ’ sét is. Ugyancsak elvonultak az útépítő munkások a K02- társaság térről, a Kapás, illetve a Farlcasvölgy utcából is, miután átadták a forgalomnak az új utakat Jelenleg a Kisvölgy utca útburkolati munkálatai, az eső- és a szennyvízelvezető hálózat kiépítésén dolgoznak az építők. S tegyük még hozzá — hiszen. így teljes a kép —, hogy ebben az esztendőben összesen 15 millió forintot Egerben költünk a város útjainak, járdáinak a felújítására, egyúttal tehát a biztonságos közlekedés elősegítésére. Jelentősen bővült az idén a város vízhálózata is. Üj ve- zétékeket fektettek a földbe a Faiskola, az András bíró, a Domokos, a Nyitra és a Pető utcákban. Gázt a Faiskola utcában, illetve a Lenin úti rekonstrukció során kap új vezetékeken a környék lakossága. Ezenkívül az idén kapcsolták be a hálózatba a la- josvárosi KISZ-lakótelepet is. És a további tervek ? A negyedik ötéves terv hátralevő éveiben még jó nehány jelentős feladat megoldása vár az építőkre. Hacsak az épülő, szépülő új lakótelepek közművesítését említjük, már maga ez a feladat is óriási. Ezenkívül azonban még egy sor egyéb városrészben is várják a tanács által megbízott építőket. így például a Klaplui utcában, ahol teljesen felújítják a gázvezetékeket, de új telepítés lesz a Katona István téren, az Almást Pál utcában, a Babo- csai utcában és a Lajosvá- rosban is. Utak főként az új lakótelepeken épülnek: a Hajdú-hegyen, Lajosváros- ban, illetve az északi lakótelepen, azaz a Csebokszári nevet viselő részen. A rohamos tempóval épülő Csebokszári lakótelep közművesítéséről — egyébként már javában dolgoznak az építők — érdemes külön W szólná Ezen a részen készt) i el ugyanis az észak -déli szennyvízhálózat főgerince, amelyet a jövő években a Knézich Károly utcától a Sas útig, építenek ki, majd tovább egészen a lakótelepig mintegy 4500 méter hosszú vezetéket fektetnek a földbe. A hatalmas méretű közműfej - iesztésre jellemző, hogy csak az új szennyvízderítő 105 millió forintba kerül. A csapadékvíz levezetésére 5280 méter hosszú csatornarendszert építenek ezen a területen, s több mint 5300 méternyi vezetékre lesz szükség a lakótelep teljes vízellátásához. A gázvezetékek hossza 5480 méter, lesz; a villanyhálózaté pedig meghaladja a 35 és fél kilométert. A távfűtés vezetékrendszere is 2500 méternél hosszabb lesz majd. Az új lakótelep útjainak, járdáinak a megépítése is sok munkát ad majd az építőknek, hiszen ezek teljes hosz- sza 42 ezer 694 méter lesz. Mint az adatok is bizonyítják, a megyeszékhely történetében az eddigi legnagyobb közműfejlesztési programnak lehetünk tanúi és részesei, de tegyük is azonnal hozzá: örömmel. Szilvás István Hz idei termés nem íphezilt rossznak Sajtótájékoztató a szüretről A Borgazdasági Vállalatok Trösztjének igazgatótaná-. csa csütörtöki ülésén a szüreti felkészülésről, a termés- kilátásokról tárgyalt, s erről tájékoztatta a sajtó képviselőit Dömötör József vezér- igazgató is. Beszámolt arról, hogy az 19 A fiatalok „hajlamosabbak a balesetre? Tanácsi vállalataink munkavédelmi helyzete Időjárás sürgetésére a szüret elsőként az alföldi területeken kezdődött, ahol a 6zőlő csaknem 25 százalékát már leszedték. Szüretelnek a Villány—siklósi, a szekszárdi, a móri borvidéken, másutt pedig a korai fajtákat szedik. Mostanáig országszerte a termés 15 százalékát szüretelték le. A pincegazdaságok megkezdték a felkínált termés felvásárlását, az átvétel zavartalan. Eddig 200 ezer mázsa szőlő és 40 ezer hektoliter must — kétszer any- nyi, mint tavaly ebben az időszakban — került a pincészetekbe. Az idei termés a szeszélyes időjárás és az elemi TANÁCSI vállalatainknál,' mint erről a megyei tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén is számot adtak: általában javult a munkavédelmi helyzet. S ez, több lírás mellett, lemérhető azzal, hogy a tavalyi időszakhoz képest összességében kevesebb volt a sérülés s az emiatt elveszett munkanap. Huszonöt cég közül tizenötnél mutatkozott csökkenés — különösen szembetűnően a Finommechanikánál, a Patyolatnál, és az építőknél — további négy helyütt pedig a múlt évivel azonos, vagy közel azonos volt a helyzet. Ügy látszik, hogy vállalatainknál iparkodtak komolyabban vésni a feladatot. Ha késve is, de mindegyikük elkészítette munkavédelmi szabályzatát, s középtávú munkavédelmi és szociális térvét. Megszervezték a munkavédelmi őrséget, s függetlenített vagy kapcsolt munkakörben biztonságtechnikai megbízottakat, előadókat alkalmaznak. Rendszeres a felvilágosítás, a munkavédelmi oktatás, a dolgozók a kijelölt reszortokban biztonságtechnikai vizsgát tesznek. Mind gyakoribb az olyan vetélkedő, amelyek során a résztvevők a ,,játszva tanulás” elve alapjan sajátítják el a testi épségük, egészségük megóvásával kap- csotetos ismereteket. Egyfelől tehát kétségkívül örvendetes a kép. Másrészt viszont: még mindig eléggé aggasztó. S ennél elegendő csupán arra utalni, hogy viszonylag magas a fiatalkorúak körében előfordult balesetek száma. Ebből pedig úgy tűnik, hogy nincs valami nagy következetesség a szigorúságban; a munkavédelmi oktatásban és ellenőrzésben, nem számolnak kellően a fiatalokra gyakran •jellemző könnyelműség esetleges következményeiveL Az Agria Bútorgyárban és másutt is akad jócskán tennivaló! EGESZ SOR sérülés oka ezenkívül, hogy vállalataink túlnyomóan meglehetősen régi és korszerűtlen üzemekben dolgoznak. Megannyi veszélyforrást jelentenek az öreg gépek, berendezések, nem utolsósorban pedig az, hogy például nem lehet biztosítani a szükséges szállítási útvonalakat, s ezért az anyagmozgatás inkább csak fizikai munkával, emberi erő igénybevételével történik. Az ilyenféle megoldás viszont eleve magában hordozza a sérülés lehetőségét. A kiutat jelentő rekonstrukció pedig — olykor a legjobb akarat mellett is — sajnos nem megy. máról holnapra. S nemcsak a közvetlen munkahelyek, hanem a hozzájuk tartozó szociális létesítmények sem minden esetben megfelelőek, a Magyar Országos Tervezési Irányelvekben rögzített normáknak alatta maradnak. Sajnos igaz ez még az új üzemekre is, hiszen egy idő után —- a létszámnövelés következtében — észrevehetően romlik az említettekkel összefüggő ellátottság. Főleg az üzemi mosdókból, zuhanyozókból, öltözőkből mutatkozik hiány. Jellemző, hogy kereskedelmi egységeink kétharmadából hiányzanak azok a helyiségek, amelyeket egyébként előírnak a rendelkezések — s több vállalatnál megoldatlan például a közétkeztetés. További hiba, hogy amíg kereskedelmi vállalataink kivételével lassan mindenütt bevezetik már a 44 órás munkahetet, a munkaidő egészséges csökkentésére törekszenek — különös módon mégis tovább nyúlnak a műszakok, egyre emelkedik a túlórák száma. A tavalyi hasonló időszakkal összevetve, együttesen 2755-tel volt az idén több a túlóra — a Heves megyei Ruhaipari Vállalatnál csaknem kétszeresére emelkedett, a kéményseprőknél pedig 6685-re nőtt! — ami bizony erősen ellentmond az országos törekvéseknek. S elgondolkodtatja az embert: valójában szükség van-e egyes helyeken az új munkarendre, ha képtelenek vele gazdálkodni, élni? Az igaz, hogy a piaci helyzet olykor a termelés szokásosnál erőteljesebb növelését követeli — de nem lehetne-e vajon különféle szervezesse! úgy áthidalni, hogy ne feltétlenül a szabad idő rovására menjen? Ilyenek és ehhez hasonlóak a legutóbbi tapasztalatok, eredmények és gondok. Mindenkeppen figyelemre méltóak. Különösképpen pedig ez utóbbiak, amelyekből sajnos még jócskán akad. S ÉPPEN ez utóbbiak adhatják a soron következő feladatokat; a buzdítást a még lelkiismeretesebb munkára, a balesetek elleni fokozottabb, következetesebb harcra, az általános munkahelyi körülmények javítására. G/őni Gyuls károk ellenére nem ígérkezik rossznak. A becslések szerint mintegy ötmillió hektoliter borterméssel számolhatunk. A pincegazdaságok az év végéig 1,2 millió mázsa szőlő, 500 ezer hektoliter must, és 60 ezer hektoliter bor felvásárlására készültek fel. Sajnos, az időjárás szép- temberberf sem kedvezett a szőlőnek az átlagosnál hidegebb éjszakák hátráltatják pz érést, a cukrosodást, s az esőzés hatására a korai érésű fajtáknál rothadás kezdődött. Ez eddig — egyes területeket kivéve — nagyobb károsodást nem okozott, a termés mennyiségét nem befolyásolta. Annál inkább a minőséget, ami gyengébb a tavalyinál. A tröszt intézkedésére a pincegazdaságok mindenütt gondoskodtak a korábban leszüretelt szőlő átvételéről, megfelelő kezeléséről. Sőt kártalanítják a termelőket. Azokon a területeken, ahol nagyobb tömegben voltak kénytelenek korábban szüretelni, az alacsonyabb cukorfokú, de egészséges szőlőért, 30—60 fillérrel többet fizetnek. A tájékoztatón szoba került a kedvelt őszi ital, a must hiánya. A tröszt vezetői elmondották, hogy a pin-- cegazdaságok korlátlan mennyiségben tudnak mustot adni a kereskedelemnek, a vendéglátó iparnak, amely azonban — ellentétben a közönséggel — nem igényli. A pincegazdaságok a megrendeléseket azonnal teljesítik, s ezért naponta „mustjáratokat” indítanak a vendéglátóipar hálózatába, ahonnan az erjedésnek indult italt vissza is szállítják.
