Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

Orom ürömmel Rendhagyó évnyitó Ádácson Az iskolaigazgató mondta az évnyitón: — Öröm, hogy van új, négytantermes iskolánk, de egyelőre nem használhatjuk, mert amíg nincs pénz bútor­ra, addig nem kezdődhet a tanítás az új épületben. Mecénás minden adácsi Ne gondolják, hogy ez új­ságírói túlzás, nem, mert a tények beszélnek. Hallgassuk ineg Horváth Mihály iskola- igazgató és Szigety Ferenc vb-titkár tájékoztatását. — Az emberek megértet­ték, hogy kell az új iskola, hiszen a falu nem maradhat le a várostól, s a faluról jött gyerek csak úgy lehet ver­senyképes a városi fiatallal, ha korszerű módszerekkel ok­tatják, ideális körülmények között. Ezért fogadták egyön­tetű megértéssel a községi tanács végrehajtó bizottságá­nak felhívását: erejükhöz mérten járulnak hozzá az új iskola költségeihez. — Nem hiába jártunk ház­ról házra: az emberek közel egymillió forintot ajánlották fel. Nem kis dolog ez, ha ar­ra gondolunk, hogy emellett fizetik az évi háromszáz fo­rint községfejlesztési hozzá­járulást Mégsem volt zokszó, mégis mindenki egyet akart. Sőt: segítségünkre siettek társadalmi munkával is, en­nek értéke közéi félmillió fo­rint. A tanács is megtette azt, amire anyagi erejéből tellett: vállalta a kisajátítás költségeit, az idegőrlő tár­gyalásokat a háztulajdono­sokkal, egyszóval: türelmet és mellé 650 ezer forint ki­adást Többre nem futotta... Hiányzik 140 ezer Ezt a nemes nekibuzdulást megértette a megyei tanács is: kerek kétmillió forintot juttatott a községnek, hogy végre felépüljön, az annyira óhajtott iskola. S úgy tör­tént, ahogy általában a ne­mes vállalásoknál lenni szo­kott: a lelkesedés, a segítő- készség másokra is átragadt A kivitelező — a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat — kollektívája határ­idő előtt, még augusztusban átadta a gonddal elkészített — községi szinten — párját ritkító iskolaépületet. Gon­dolnánk, hogy ezután már csak az avatás és a beköl­tözés ünnepélyes pillanatai következtek. Általában így van, de Adócsőm nem ez tör­tént — Nincsenek padok, nincs katedra, hiányzik a berende­zés. Erre kellene mintegy 140 ezer forint, csakhát nincs, aki biztosítsa. A község pénz­tárcája kimerült, segítőtársra nem akadtunk. Az annyira óhajtott, s válóban ered­ményre vezető kabinetrend­szerű oktatáshoz felté tlein kell a két régi iskolaépület. Innen nem vihetjük el az agyon- koptatott, selejtezésre meg­érett bútorokat. Egyébként is, hogy illenének ezek az ultra­modern iskolaépülethez! — kesereg az igazgató. — A tanács megtett min­dent, amire erejéből tellett, jelenleg egy fillérünk sincs bútorokra. Kétségtelen: eb­ből elég nagy vita támadt: egyesek azal „vádoltak” ben­nünket, hogy egyezségkor vállaltuk a régi bútorokat. Erről persze papír nincs: a hajdan feleslegesen készítte­tett 70 ezer forintos — va­lahol papírkosárba került — tervről viszont igen. Ezek persze részletkérdések, előbb nézzenek szét az iskolá­ban Kényelem, fény, higiénia Megfogadtuk a tanácsokat, végigjártuk az épületet. Az impozáns külső csak töredé­két nyújtotta annak, amit bent láttunk. A termek tá­gasak, a nagyméretű abla­kokon akadálytalanul jut be a fény. A világítás a legkor­szerűbb, úgy alakították ki, hogy a legideálisabb feltéte­leket biztosítsa a tanuláshoz. Az előadóterem beillene bár-, melyik újonnan épült váro­si iskolába: minden feltéte­le megvan itt a kísérletezés­nek, a modem oktatásnak. A folyosók szinte fürdőnek a napfényben, a padlóburkolat eleganciájára azonnal felfi­gyel a látogató. Az élményeket így lehetne összegezni: hi­giénia, korszerűség, ízlés, és fény és fény mindenütt. Itt aztán senki nem gondol ar­ra, hogy az öreg iskolaépüle­tek ablakain csak szűrve jutnak be a fénynyalábok. Csák éppen a bútorok hi­ányzanak, s az érdeklődő te­kintetű gyermekek. Az S. O. S. jogos! Rendhagyó évnyitón jár­tunk Adácson. Az örömhöz, a meghatottsághoz itt kéret­lenül csatlakozott az üröm. A gyerekek egyelőre még várhatnak, lehet, hogy hetek télnek, míg birtokba vehetik az új iskolaépületet. S épp ez, ami meghökkentő. Ügy érezzük, céltalan feszegetni a bútorkérdés részleteit, vitázni arról, hogy ki mit vállalt szóban és írásban. Akárhogy is nézzük, ez már a múlté. A riasztó tényre kell felfigyel­ni. Több mint hárommillió forintból felépült egy ultra­modern falusi iskola, honfog­lalókat mégsem fogadhat, mert nincs 140 ezer forint bútorokra. Természetes, hogy a negyven év előtti agyon­koptatott felszerelést céltalan lenne ilyen környezetbe köl­töztetni. Egyébként is, á ré­gi helyén szükség van a megszolgált, ódon padokra. Megértjük, hogy nincs pén­ze a községi tanácsnak, s nem tehet többet Adács ál­dozatkész lakossága sem. Mindezek tények, de az is igaz, hogy Adács nincs és nem lehet egyedül, hogy a modern, új iskolában miha­marabb tanítani kell... • Pécsi István Műhely vagy rozsdatemető ? Nullára futott gépek Az idén a gabona igen jő termést hozott megyénkben. Hektáronként mintegy há­rom mázsával termett több, mint tavaly. S ha számba vesszük azt is, hogy a gabo­naterület nagysága eléri a 73 ezer hektárt, akkor köny- nyen kiszámolhatja bárki, hogy jelentős töblettermés- ről beszélhetünk. Baj az, ha sok? Többletterméssel azonban nem csupán most, hanem a következő években is szá­molnunk kell. Hiszen egyre korszerűbb technológiát al­kalmaznak a mezőgazdasági üzemek, egyre több műtrá­gyát használnak fel, s újabb, bővebben termő fajták ke­rülnek a termesztésbe. Elég csupán egyetlen példát em­líteni : az idén a megye me­zőgazdasági üzemei kenyér­gabona-területüknek csupán tíz százalékán termelték a legújabb, intenzív fajtákat, mint az Aurórát, Kavkázt, Kiszomborit, jövőre pedig már több mint harminc szá­zalékán. Ezek a fajták pedig lényegesen több termést ad­nak, mint az eddigiek. A növekvő termés azon­ban nem csupán örömet, ha­nem gondot is jelent. Egy mondatban megfogalmazva: : az új fajtákat régi, elavult 1 gépekkel takarítjuk be. Me­gyénkben jelenleg 460 kom­bájn van, közülük mintegy ötvenre tehető a modem, NDK-kombájnok száma. A többi SZK 4-es, sőt jócskán akadnak még SZK 3-ok is. 0MpMm 1*72. szeptember 3* vasárnap Nem akarjuk megsérteni a derék gépeket, hiszen éveken át derekasan helytálltait., de ma már inkább gépmúzeum­ban lenne a helyük, mintsem a gabonaföldeken. Hiszen ah­hoz, hogy rövid idő alatt, za­vartalanul be lehessen taka­rítani a termést, korszerű, nagy teljesítményű gépekre lenne szükség. A szakembe­rek szerint rövid időn belül a kombájnállomány alapos felfrissítése kell ahhoz, hogy ne legyenek komoly gondolt a betakarítással. Sajnos a jó termés nem csupán a gabonánál jelent nehézséget. Megyénkben 31 ezer hektár a kukorica terü­lete, s az idén májusi mor­moltban számolva hektáron­ként több mint 30 mázsa fe­letti termés várható. A terü­lethez és a várható termés­hez képest roppantul kevés a betakarító gépek száma. A gazdaságokban mindössze 25 kukoricakombájn van. S még ha hozzászámoljuk a 45 gabonakombájnra szerelhető adaptert, akkor is azt mond­hatjuk el, hogy a betakarí­tás nagyon-rnagyon nehéz lesz. A növekvő hozamokkal viszont — örvendetesek — a kukoricánál is számolni kell. A cukorrépa betakarítása szintén nem kis gond. A több mint 1800 hektáros te­rületre 25 betakarító gépsor jut. A helyzeten — sajnos az javít valamit, hogy az utób­bi években csökkent a cu­korrépa termőterület. Az ösztönző intézkedések hatá­sára azonban ismét várható a termelés fellendülése. Hi az olcsóbb? A bajok, a problémáit kü­lönösen a betakarításnál je­lentkeznek. Azonban nem csudán a betakarító gépekből van kevés, és nem csupán ezek elavultak. Megyénk közös gazdaságai­ban az erőgépeknek mintegy 35—40 százaléka, a munkagé­peknek 45—50 százaléka nul­lára futott. Ez azt jelenti, hogy ezek a gépek kiszolgál­ták a maguk idejét, techni­kailag, erkölcsileg elkoptak, nyugodtan ki lehetne selej­tezni őket. Sőt ki is kellene. Igen. Könnyű ezt mondani — vélekednek a termelőszö­vetkezeti vezetők. Csak ak­kor mit állítunk a helyükbe? Mert a pénz kevés, a gépek pedig drágák. S itt egy nagyon furcsa el­lentmondáshoz lehet eljutni. Igaz, hogy az új gépek drá­gák, de a régiek üzemelteté­se még drágább. Az elavult gépeket állandóan javítani kell, a sok hiba miatt kévé­sét tudnak dolgozni, s fenn­akadásokat okoznak a ter­melésben. Viszont az is tény, hogy egy-egy hiányzó alkatrészt kevesebb pénzért meg lehet vásárolni, mint egy új gépét. Éppen emiatt áll elő az a 1 kedvezőtlen helyzet, hogy az elavult technika konzerválódik, s nehezen enged utat a kor­szerűbbnek, az újnak. Megyénkben —, de orszá­gosan is így van ez — a me­zőgazdasági üzemek gépesí­tettsége távolról sem nevez­hető kielégítőnek. Egyrészt kevés a gép, másrészt az ál­lomány elöregedett. Az új gépek pedig egyre inkább kellenének. Egyrészt, mert — mint említettük már — növekednek a hozamok, másrészt pedig azért, mert a közös gazdaságokban egyre kevesebb a munkaerő. Évről évre nagy számban mennek a tagok közül nyugdíjba, a dolgozó tagok nedig nem szí­vesei vállalják a nehéz fgär* Uj sétány az egri várban Az egri vár restaurálása során sétányt alakítottak ki a várfalon, ahonnan szép ki­látás nyílik a városra. (MTI-foto — Erezi K. Gyula felvétele) Szigorú hatósági növényvédelmi intézkedések miatt nagy elővigyázatosságra van szükség A rendkívüli időjárás A rendkívüli időjárással kapcsolatos szigorú hatósági növényvédelmi intézkedések­ről tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi fő­osztályvezetője, aki elmon­dotta: az ősszel szokásos vegyszerezési munkákon túl kai munkát. Ez a folyamat érthető és természetes is. Az iparilag fejlett országokban a lakosságnak egyre kisebb része dolgozik a mezőgazda­ságban, a termelés mégis nö­vekszik, nem kis mértékben a gépek miatt. Mindez bizonyltja, hogy egyre több és egyre korsze­rűbb gépre lesz szükség ná­lunk is. Anyagi lehetőségek S itt ismét elérkeztünk a pénzkérdéshez. A gépek drá­gák, sőt az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján azt a ki­jelentést is megkockáztathat­juk, hogy egyre drágábbak. Részben ez is érthető, hiszen a korszerűbb, nagyobb telje­sítményre képes gépet érthe­tően drágábban adják. Vi­szont az is tény, hogy a ter­melőszövetkezetek anyagi ere­je sem végtelen, sőt nagyon is véges. Korlátozottak a hitellehe­tőségek is, így a meglévő hi­telkerettel nem nagyon lehet a termelő üzemeket a'fejlet­tebb technikai alkalmazásra ösztönözni. Meg kell találni tehát azt az utat, amelyen lehetővé válik az eddiginél gyorsabb ütemű előrehala­dás. Másrészt pedig az üzemek­nek is többet kell tenniük a gépsítésért. Elsősorban saját maguknak érdeke, hogy a munkákat időben el tudják végezni, a termést be tudják takarítani. S mivel gépek nélkül ez ma már nehezen képzelhető el, úgy kell anya­gi eszközeikkel gazdálkod­niuk, hogy a gépvásárlások­ra is jusson pénz. A gondokon enyhíteni ter­mészetesen nem könnyű. A fejlődés mégis azt diktálja, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelmet fordítsunk erre a temara. Iparszerűen termelő mezőgazda« g korszerű gé­pek nélkül nem képzelhető el. Kaposi Levente a szakembereknek különle­ges feladatokkal is meg kell birkózniuk. Az elkövetkező hetekben 200 000—250 000 hektáros te­rületen kell fertőtleníteni a talajt, amelyben a nedves­ség hatására elszaporodtak a növényi kártevők. Az utóbbi évek leghevesebb gomba- és szürkerothadás fertőzése is munkát ad az ültetvényeken, ahol 80 000 hektáros terüle­ten 5—6 naponként kell per­metezni azért* hogy megaka­dályozzák a pusztulást, a ter­méscsökkenést. Speciális nö­vényvédelmi munkálatokra is sor kerül. Megállapították, hogy a gabonát a Dunántú­lon a megengedett 15 száza­lékosnál nagyobb nedvesség- tartalommal takarították be, a termés eléggé nedves álla­potban került a magtárakba, s ezért erős tárolási fertőzés­re, a magtári kártevők elsza­porodására kell számítani. Az országban 3300 raktárt tartanak számon, ebből 172- ben különféle fertőzést álla­pítottak meg, s emiatt több esetben raktári zárlatot kel­lett elrendelni. Igaz, időköz­ben a tárolási szakemberek kijavították a hiányosságo­kat. de újabb és fn--bb fo­tózási gócok lobban s emiatt a termén; szeresen szellőztetni e tőtleníteni kell. A növényvé­delmi szolgálat 19 állomása és 300 szakembere újabb nagyszabású raktári ellenőr­zéssorozatot indított, és szi­gorúan fellepnék majd azok­kal szemben,, akik megsértik az előírásokat. Fokozottan érvényt szerez­nek annak a rendeletnek, amely előírja, hogy hazánk­ban tilos kellően nem fertőt­lenített, csávázott vetőmagot elvetni. Idén a Dunántúlon termett vetőmag 10—20 szá­zaléka fuzáriummal fertőzött, s ilyen szaporító anyagot felhasználni nemcsak nagy­fokú kockázatot jelent, ha­nem egyúttal a rendelet meg­szegését is. Azok a termelők, akik nem rendelkeznek meg­felelő minőségű, egészséges vetőmaggal, szükségletüket az alföldi vidékeken termelt szaporító anyagból szerezhe­tik be. Megállapították azt is, hogy szórványosan ugyan, de még mindig van a földeken sorsára hagyott, betakarítat- lan gabona, amely valóságos melegágya a fuzáriumfertő- zésnek. Van olyan kisebb tábla, ahol 50—60 százalékos a fertőzés. Ezt a termést még lábon, égetéssel kell megsem­misíteni, szó sem lehet a V. jszántásról”, (MTI) Köziem £ Értesítjük Éger, Alir utcai lakókat, és közületeket, hogy vízvezetéki vek dós munkák miatt az Alma­gyar utcát (Szarvas tó 'öl a Dózsa György térig) 1972. SZEPTEMBER 4-ÉN ÉJFÉLTÖL, 1972. OKTOBER 10-ÉN ÉJFÉLIG , ______ l ezárjuk Kérjük a lakosságot, hogy erre az időpontra szállítást ne ütemezzen. A forgalmat az Egészségház u. és a Frank Tivadar utca felé tereljük eL Ennek megfelelően a Kertész utcai 5-ös helyi járatú autóbuszok megállóját a Maklári útra helyezzük át. (Erről külön értesítést az AKÖV 1. számú Vállalata ad.) 1972. október 10-töl vállalatunk a területet elhagyja, ezt követően a TIGÁZ hajdúszoboszlói vállalata épít gázve­zetéket, a Diófakút utcai lakások gázellátására. Kérjük a lakosság és a közületek türelmét. ' HEVES MEGYEI VÍZMŰ VÁLLALAT----- ---------- ------ ---------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom