Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

elifczüM a Mátra alján • a • Elmúltak a forró napolt, s Mátra híres szőlőtermő dé- lankáin az érési folyamat lisébe kerültek a szőlőfür- Fönn, a magasabb hegy- U erdőségeiben is meg­adott a fák zöld lamb- jnájának sárgulása, színe­se. Az egyre csendesedő n, a ligetek és bozótok én halk zizzenéssel alá- juU egy-egy falevél, árutó, őszelő. Érik a Cukrosodik, zamatoso- x olynak a szüreti élőké­in ík. Abasáron, Marka- ‘ s végig a Mátra alján .. i .nütt ezt mondják az iberek: lent a pincében és a szőlő­feldolgozóban pedig javában folyik a rendcsinálás: hordó­tisztítás, takarítás, a prések javítása, festése. — Két hete dolgozunk a négy horizontális félautoma­ta prés felújításán — mondja a feldolgozóban Petes Fe­renc tmk-vezető. — Teljesen szétszedtük, átvizsgáltuk e gépeket, s kicseréltük a hi­bás alkatrészeket. Már a friss mázolás is megszáradt itt-ott. Még — Most már csak napsü- ís és napsütés kell, minden lennyiségben. Nem forró, nyári, hanem •»»UH őszi napsütést egy kis igazítás a hajtómű láncán és: — Felőlünk jöhet a szőlő, kezdődhet a szüret... — mondja Petes Ferenc mun­\*etes Fetófé és Bagi József az utolsó javító munkafázis m az abasárl szőlőfeldolgozó prés előtt. mák szőlőtermelő gaz* gátak gazdái, ezakembe- 'aeBetői, ssáron katársával, Bagi József gép­kezelővel együtt. Markazon 1— „Felülök a. felülök a hordó tetejére.; •— énekli tréfásan Tresó Istvánná a markazi tsz tagja, a jól ismert népdal kezdő sorát. — De nem inni ám, hanem dolgozni — teszi hozzá Petróczki József pincemester, aki maga is a hordó tetején igazgatja a félrecsúszott abroncsokat. (Foto: Kiss Béla) időben és jó minőségben si­került elvégezni. Ennek kö­szönhető — meg természete­sen a kedvező időjárásnak — a várható jó termést Az elnök csöndesen elmo­solyodik: — A jó terméshez persze még szükségünk lenne a szép napsütéses szeptember­re is. A cukorfokot ez emel-, né legjobban.». A közvetlen szüreti előké­születek is befejezéshez kö­zelednek. Július közepén kezdték meg a pincében a munkálatokat, s a szomszé­dos feldolgozóban ugyancsak serény munka kezdődött. A két horizontális prést és a nagyszerűen bevált zúzó-bo- gyózó gépet már le is fes­tették. A pincében a hordók. tetején folynak az utolsó — és ezúttal valóban — simí­tások. Potoczki József pince­mester irányításával ugyanis már a hordók külső felület tét tisztítják a kefékkel. — Sók lesz a borunk — mondják a pincében —v fd- leg a rizlingszilváni, áníely különösen magas termésát­lagot mutat jelenleg: 70—80 mázsát holdanként.., (faludí) Mire int a hatvani fiaskó ? A herédi gazdaságot FAR HÓNAPPAL ezelőtt kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben, s ez minisztériumi engedélyhez köti a mezőgazdasági térme- lőszövetkeztek ipari árucikk termelését. A Kohó- és Gép­ipari Minisztérium augusztus 8-i közlönye felsorolja azo­kat a termékeket is, ame­lyekkel a közös gazdaságok iparszerűen nem foglalkoz­hatnak. Hatvanban és kör­nyékén jó néhány termelő­szövetkezetet igen érzéke­nyen érinti ez a döntés, mi­vel különböző melléküzem­ágaikba súlyos pénzeket fek­tettek, s ezek az összegek most holt tőkeként feksze­nek. A problémával kapcso­latban véleményt kértünk jVajda Józseftől, a Hatvani i Városi Tanács termésellátás- felügyeleti osztályának veze­tőjétől, aki hivatalból ellen­őrzője a különböző rendele­tek végrehajtásának. • — Alapos okok tették szük­ségessé az említett kormány- rendelet megszületését! — mondotta bevezetőként az osztályvezető. — Országszer­te gomba módra szaporod­tak a termelőszövetkezetek melléküzemági ipartelepei, s jelentős hányaduk a piac is­mereté nélkül, az állami ipar hozamát figyelmen kívül hagyva, fiaskót vallott. Szem­léletes példa erre Nagyköké­nyes. Itt a Rákóczi Mg Tsz nemrégiben 80 ezer forintért cipzárgyártó gépet vásárolt. De a termelés nem indulha­tott meg, mert árucikkünk­nek nincs piaca, nincs kelet­je. A NAGYKÖKÉNYESIEK- NÉLi sókkal bonyolultabb, súlyosabb helyzetbe került a hatvani Lenin Mg Tsz, amely . ' hosszabb ideje kísérletezik háztáji fejőgépek gyártásá­val. Mi több, a gazdaság már be is rendezkedett az ügyes masinák sorozatgyártására, mintegy másfélmillió forin­tot fektetve a vállalkozásba. — A rendelet ismeretében osztályunk felterjesztette a .Kohó-’és öépipan Miniszté­riumnak a ntellckiizemág be­indítására vonatkozó kérel­met. S mi lett a vége? Eluta­sítás,...Mivel a hazánkban le­vő ipari üzemek gazdaságo­san és kielégítően látják el a piacot háztáji fejógéppeL Pe­riem érte meglepetés dig a közös gazdaság kisgép- műhelyében, ahogy Nagy László elnökhelyettestől érte­sültem, időközben elkészí­tették néhány prototípuson a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet által javasolt módosí­tásokat, s készen állottak ar­ra, hogy még ebben az év­ben 300 fejőgépet gyártsanak. A termelőszövetkezet vezetői a kényszerű helyzetben mo6t azon gondolkodnak, hogyan tudnának nagyobb anyagi veszteség nélkül túladni a megvásárolt gépi berendezé­seken. VAN A MEGJELENT ren­deletnek olyan paragrafusa is, amely a mező gazdaság: termelőszövetkezetek mellék­üzemági ipartelepein előállí­tott cikkek forgalmazását ál­lami vállalattal kötött szer­ződéstől teszi függővé, nyil­ván szintén piaci meggondo- . lásból. Kíváncsiak voltunk, hogy e szerződéseket megkö­tötték-e termelőszövetkezete­ink? — Heréden a Mátravidéke Mg Tsz hosszabb ideje igen gazdaságosan működtet egy cipőcsat-előállító műhelyt. A csatot itt préselik, itt csoma­golják, eloxálását pedig köz­ben a váckisújfalusi termelő- szövetkezet üzemében végez­tetik el. Nekik megvan már a szerződésük a . kereskede­lemmel! A hatvani Lenin Mgtsz hosszabb ideje állít elő műanyagflakonban for­galmazott ,yAkuvit”-ot, amely az akkumulátorok élettarta­mát hosszabbítja meg. A ke­reskedelmi partnerrel itt sincs hiba. Gondot okoz azonban a vezetőknek, hogy a gyártás jogszerű engedé­lyezése tárgyában felterjesz­tett kérelmükre mai napig sem kaptak választ a minisz­tériumtól — fejezte be tájé­koztatóját Vajda József, a városi tanács osztályvezető­je. AZ ELMONDOTTAKBÓL kitűnik, hogy lassú folya­matra lehet számítani a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek melléküzemági tevé­kenységének rendezése te­rén. Közben jó néhány gaz­daságot ér meglepetés, amint a Hatvan környéki példák­ból is kitűnik. Moldvay Gy5z5-ónösen félnek a nagyobb j. faésiől, vihartól, mert amint Ludas Sándor, a ter­melőszövetkezet elnöke el­mondotta, a legutóbbi nagy? ' idején komoly jégkárt ’edtek szőlőtábláik. ■ a szüretelésre váró te- : közel 450 katasztrális i.- Milyen termést várnak?- Ügy 26 mázsás holdan- <íí átlagra számítunk. Hu­yolcat terveztünk, de esz annyi, s ennek fő- iégverés az oka, a szőlőtáblákon már zték a gyomtalanítást, igen jó termésre számítanak. Igaz — tájékoztat Halasi Já­nos tsz-elnök és Tóth József szőlészeti aigronómus —, hogy a terveikben is 35 má­zsás átlag szerepel. Ez a leg­jobb átlagok közé tartozik a szőlőtermelő nagyüzemek­ben. És ezt a mennyiséget 320-szal be kell szorozni, mert ennyi hold a termősző­lő területe a markazi közös gazdaságnak. — Tulajdonképpen egész évben a szüretre készültünk — jegyzi meg tréfásan Tóth József. — Nyolcszor perme­teztünk, s minden munkát őst nyílik az űj bútoráruház Pétervásárán »ÉTERVASARI ÁFÉSZ 1972. szeptember 4-én, Péter- irán, Petőfi u. 24. sz. alatt (malomudvarban) űj bútoráruházát nyit / j mint egymillió forintos árukészlet áll a vásárlók ielkezésére. ószobák 8—10 típus, hálószoba 4 féle, konyha- és kár­os garnitúrák, szóló darab bútorok kaphatók. I BÚTORBOLT — NAGY VÁLASZTÉK! megvásárolt bútorokat az ÁFÉSZ kedvezmény esen hoz szállítja. ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA, pétervAsara Egyedülálló vállalkozás az olajbányászoknál Tűz MENNYI GOND, tervezés, kudarc, kisebb-nagyobb bosz- szúság, munkával eltelt nap­pal és éjszaka előzte meg a sikert! Űj, ismeretlen mód­szer alkalmazására vállalkoz­tak a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzemének szakemberei, mun­kásai. Eddig hazánkban még sehol nem alkalmazott eljá­rás kísérleteit kezdték meg a demjéni nyugati olajmezőn: a kitermelés fokozását az olajrétegek begyújtásával. A laikus természetesen föl­kapja a fejét; tüzet raknak a föld alatt? Meggyújtják azt a rengeteg olajat? Ki tudja, milyen károk kelet­kezhetnek ebből? Az isme­retlen' dolgok szárnyakat ad­nak a fantáziának. Ezúttal semmi ok az aggodalomra, sőt egy nagyszabású, s talán a magyar olajbányászat jö­vőjét átalakító igen eredmé­nyes módszer kísérleteiről számolhatunk be, s ha. a kí­sérletek sikerülnek évtize­dekre meghosszobbíthatják a kimerülőben levő olajkutak élettartamát is. De nézzük sorjában. , A SZÍVACSSZERÜ kőzet­ben elhelyezkedő, igen gyor­san dermedő, bitumen sűrű­ségű olaj fölmelegítésére már a század elején is gondoltak a szakemberek. 1929-ben az Egyesült Államokban szaba­dalmaztattak egy kezdetleges égetési eljárást, s azóta egy­re gyakrabban alkalmazzák, főleg az USA és a Szovjetu­nió kőolajtermelő vállalatai. Európában azonban eddig — az egri kísérleten kívül — csupán Csehszlovákiában próbálkoztak ezzel a mód- «aerrei. Nem akarjuk az ol­a föld c vasót műszaki leírásokkal untatni, e nagyszabású vál­lalkozás megértéséhez azon­ban érdemes kicsit a felszín alá pillantani az olajbányá­szat szép és izgalmas szak­májában, s néhány szót szól­ni a kitermelés módjairól. Elsődleges eljárásnak azt nevezik a szakemberek, ami­kor a nagy rétegnyomás, il­letve gáznyomás következté­ben a kifúrt kútból magától feltör az olaj. Másodlagos módszer a rétegnyomás mes­terséges fenntartása — . pél­dául víz besajtolásával —, á az olaj kiszivattyúzása. Így azonban a kőzetben felhal­mozódott értékes fűtőanyag­nak csak kis százaléka ter­melhető ki, s hogy a többi örökre kárba ne vesszen a mélységben, újabb és újabb módszerek után kutatnak, energiaéhes korunk olajszak­emberei. Ilyen „harmadlá- gos” eljárás az égetés is, amelynek lényege a követke­ző: egymással kört alkotó és rétegkapcsölatban levő ter- melőkutak között fúrt kútba nagy nyomással először leve­gőt préselnek. A levegő egy része lekötődik a szivacsos kőzetben, s a későbbi égést táplálja. A kútba ezután elektromos árammal működő izzófejet, „rezsót” helyeznek, s a környékén 'az olaj réteget gyúlási hőmérsékletre heví­tik. A kívánt hőfok elérésé­nek pillanatában újra meg­kezdik a levegő bepréselését, ez a begyújtás, s az égési front terjedni kezd a körben elhelyezkedő kutak felé. A levegő nyomása ugyanis megakadályozza, hogy a be­gyújtott kútbél kijussanak a fejlődő gázok és az öt-hat- száz fokos hő. Ezután már minden „egy­szerű”. A meleg hatására az olaj hígabb lesz, könnyen tolja maga előtt a felhal­mozódó gáz a kutakhoz. Min­den olaj természetesen nem ég el, csak egy igen kevés mennyiség, amit a kőzetből már úgysem lehetett volna semmilyen módon kiszedni. AZ EGÉSZ KÍSÉRLET a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium igazgatóhelyettesének, Kassai Lajos professzornak tanul­mánya alapján történt. Vele még a munkák kezdetén, kö­rülbelül egy hónapja beszél­gettünk. Kint, a „terepen”, a felszín őszintén szólva nem sokat árul el abból, ami majd a rriélységben zajlik... — Több sikertelen próbál­kozás után most, újra meg­próbáljuk — mondta akkor. — Csehszlovák gyártmányú, speciális gyújtófej segítségé­vel, melegítjük majd a réte­get közel ötszáz fokra, s a fejlődő hőt nitrogéngáz be­nyomásával „szállítjuk”' a kőzetben. Eddig még mindig a begyújtóval volt baj; le­égett, mire a kívánt hőmér­sékletet elértük volna. A most kezdődő melegítés há­rom hétig tart, azután jöjjön el, akkor következik a döntő pillanat, a begyújtás ... Nos, a döntő pillanat elér­kezett. Néhány napja már ég az olaj a demjéni mező alatt. Óránként 250 köbméter levegővel „fújják” a tüzet, s a szakemberek közben állan­dóan figyelik a környék olaj­káraiban elhelyezett hőmé­rőket, nyomásmérőket. Ezek árulkodnak arról, hogy mi­lyen gyorsan, s milyen irány­ban terjed a tűz, amely egyébként azonnal elalszik, ha kívülről megszüntetik a levegóadagolást. Persze gond még most is van, hiszen tu­lajdonképpen csak most kez­dődik a munka. Erről Dienes Mihály üzemigazgató — a si­keres kísérlet fő szervezője, s ennek elismerése is a bá­nyásznapra kapott kiváló­dolgozó-kitüntetés — így be­szélt : — Ezek a négyszáz napig tartó kísérlet első, de legne­hezebb hetei. Száz nap után majd emelnünk kell a leve­gőadagot az égés terjedése miatt. A nyomás a vizsgált kutakban máris nőtt: van, ahol többre a korábbi tíz­szeresénél. A mi üzemünk kútjai kimerülőben vannak; eredeti módszerekkel még egy-két évtizedig szívogat- hattuk volna a követ, aztán kész. De tüzeléssel legalább a kétszeresét felszínre hoz­hatjuk a korábban remélt olajmennyiségnek. HA ITT BEVÁLIK, ország­szerte megkezdődik majd a „gyújtogatás” a már halott­nak hitt olajkutak újra élni kezdenek. Nagy figyelemmel kísérik az egri tüzet a KGST többi tagállamában is: min­denütt be akarják vezetni az új eljárást. Az itteni bányá­szok tapasztalatai nyomán, akik közül hadd említsük meg a munkában oroszlán- részt vállalók, az éjjel-nap­pal talpon levők neveit: Csajtai Gézáét, Fodor Attilá­ét, Kulcsár Zoltánnét, Jakab Alajosét ... Hekeli Sándor JmkMO 1972, szeptember 3„ vasárait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom