Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

/ Zsúfoltság mindenütt vettek fel évedéit®? A7. alapheivzet ismerős: a C^:Vi i o ok többs légében mind f)7 ' •vt mine» a/, anya dolgo­7 A . i QrZ ;töhb helyen nincs n x v j ír S 5 m. aki otthon ni•' ■on-. av ó\ ’cxiás i\0 rü g ve­r el. JV í a V a cl teb'-ít gye1 ler. b ■ ' isé'2 : ne í .’Htm az amo­fi- r-n: ; az ÓVÓ*?: íba, illet ve be­nvúi tani o felvételi kére!­nn\ s re átélni a legjobbakat. No S {?' t *ett e a közeim;:! bar. n ki> s?,ve: mekes Srülók 7.Ö ír ­v M abóv V eríek a vá la­sr'ok ÍN. szétesen ve ­gyes év/.' ■‘lm? a el k«*;5\ ■e. hi­S riT igen ntifiu r volt az o .-.’ svá­ma. okik i nek n íérel mét éi u I a ­si tolták. Ennek okait kutatva láto­gatunk ei óvodákba, s kér­deniük meg an illetékeseket. 39 helyre — 75-en Az egri Lenin úti óvoda egyike a legostromlotlábbák- nak. Harminckilenc férőhely­re teüve/.lék, de maid két­szer ennyi apróságot fogadott az elmúlt évben is. Amikor elmentek a nagycsoportosok, még mindig öfl-en maradtak. Újonnan jelentkeztek 44-en. Nehéz helyzetben volt a fel­vételi bizottság, hiszen tulaj­donképpen senkit sem lehe­tett volna felvenni, mert amúgy is nagy volt a túlzsú­foltság. A kényszer azonban közbeszólt: igy a negyven­négy pályázóból 19 nyert fel­vételt — Kiknek sikerült? — kérdeztük Fialkovics lstván- ne vezető óvónőt. — Felvettük az egyedülál­ló nők gyermekeit; előnyben részesítettük a sokgyermekes családokat, közülük is első­sorban azokat, ahol alacsony volt a szülök összkeresete. s nem élt velük nagyszülő. így sem volt könnyű, hiszen két gyermeket — tavaly már óvodások voltak —, el kel­lett küldenünk, mert az édes­anya igénybe vette az anya­sági szabadságot. Sok olyan kérelmet is el kellett utasí­tanunk, amelyik alapjában véve jogos volt, csak a leg­nehezebb helyzetben levőkön segíthettünk. Az eredmény? Harmincki­lenc helyett 75 apróság szo­rong a kéttermes óvodában, s egy óvónőre 25 helyett 44, il­letve 31 gyerek jut. — Ez a túlterhelés próbára teszi a kolléganők idegeit, s a zsúfoltság a gyermekek számába sem kellemes. A délután; pihenés idején épp hogy elférnek a kis ágyak a szobákban. Arról nem is be­szélek, hogy ilyen nagy lét­számhoz viszonyítva milyen kevés játékunk és szemlél­tető eszközünk van — toldja meg jogos keserűséggel az óvónő. birkóznánk, de a pénzhiány,' az aggasztó. Az újonnan fel­vett gyerekek egy részének otthonról, kell hoznia az ágy­neműt, mert nincs pénzünk arra. hogy mi vásároljuk meg. Kollégáink is túlterhel­tek. hiszen nemcsak a több gyerek jelent növekvő gon­dot hanem az is. hogy a szemléltető eszközök jó részét otthon, munkaidő után, ne­kik kell megcsinálniuk. Az új nevelési program megva­lósításához kapható ugyan huszonöt gyerekre szóló szemlél' etösszköz- gyűjte­mény, de az árit horclbi'is. n mi vekor.v penztáre nkból erre nem futja, Így hát ..ma­gad. uram", ha szolgád nincs ... — A szülők hogyan rea­gállak az elutasításra? — Nem egy jogosan kese­reg. Mi megértjük azt az anyát, aki kénytelen felmon­dani az állását, mert gyere­. két sehogy sem tudja elhe­lyezni óvodában. Megértjük, de nem lehetünk semmit, hi­szen azokat részesítettük előnyben, akik legjobban rá­szorultak. S 6k sincsenek ke­vesen. Al<ad-e patrónus? Mostanában egyre több fórumon hangoztatják a tár­sadalmi összefogás, az üze­mi támogatás jelentőségét, mondván, hogy a gyors se­gítségnek ez a leghatásosabb módja. Igen óm. de nem mindenütt élhetnek ezzel, íme a vélemények: Dr. SZtnilkó Ferencnél Hevesen három óvoda van,s kevés üzem, így érthető a versengés. Mi csak azt tud­tuk elérni, hogy a MEZŐ­GÉP helyi egysege támogas­son, legutóbb mászókákat ké­szítettek számunkra. Több helyen már nem kopogtatha­tunk. Fialkovlcs' Istvánná más oldalról, világítja meg ugyan­ezt a kérdést: — Néhány üzem — szerző­dés nélkül —, alkalmilag se­gít bennünket, ez a tám-oga- , tás azonban csak csepp a J tengerben. A városi tanács j felhívására a 4-es AKÖV je­lentkezett „hivatásos” patró- nusnak. Az ilyen egyezség I azonban kétoldalú: a haté­kony támogatás ára az, hogy I a felvételnél előnyben része- süljenek a vállalat dolgozói­nak gyermekei. Ezt azonban nem tudjuk megtenni, mert nincs hely. Talán majd az­tán. ha a bölcsőde átköltözik a volt úttöröházba, s Itt ki- alakítanak egy 150 személyes óvodát Ez azonban még tá­voli dolog. Se ágynemű, se pém &yängyäs .,4w,4lé Aki azt gondolja, hogy vi­déken. kisebb helyeken jobb a helyzet, jókorát téved. Hallgassuk meg dr. Szmilkó Ferencnénelc, a hevesi I. szá­mú óvoda helyettes vezetőjé­nek tájékoztatását: — Húsz százalékkal több a gyerek a kelleténél. Ezzel a gonddal valahogy csak meg­A megyei helyzetképet No­vak Béiáné, a megyei tanács: művelődési osztályának veze­tő szakfelügyelője 'ismerteti. — Nem tudok erről a kér­désről szubjektivitás mellőzé­sével szólni. Általában min­denütt nagv a túlzsúfoltság, de a Icyaggasztóbb a helyzet A Balaton ti*s*»f»átrnért IS éves vízvédelmi íerv készül A keszthelyi Agrártudo- nányi Eg/etemen tudósok­ról. szakemberekből kutató- isoport kezdte meg a vizs­gálatot annak megállapitá- iára: milyen külső hatások »rik a Balaton bioszféráját. \ nvunkaorogram nemcsak a na gondjait veszi számba, nindenekelött a tó jövőbeni /édelmét célozza: a szakem­berek 15 évre szóló tervet cészílenek. A terv része an- rak a programnak, amelyet t&v2, szeptember 20., szerda a Magyar Tudományos Aka­démia szervez az ember kör­nyezetének védelme érdeké­ben. A keszthelyi kutatók, akik főleg a keszthelyi öblöt és környékét veszik vizsgálat alá, kísérleteket folytatnak az egyelem tangazdaságában is. Felmérik azokat a mező­gazdasági hatásokat, ame­lyek hozzájárulnak a Bala­ton vizének szennyeződésé­hez. Ennek során prognózis * készül a kemikáliák haszna- > tatának ésszerű csökkentésé­re. A keszthelyi kutatók a program végrehajtásához szorosan együttműködnek a Magyar Tudományos Akadé­mia tihanyi biológiai kutató­intézetével. Egerben, ahol 370 jelentkezőt kellett elutasítani. Az is el­szomorító. hogy sok három és fél éves gyermeket kellett továbbra is a bölcsödében marasztalni. Meg kell mon­danom. hogy az elutasítottak többségének is jogos a ké­rése. Képzeljük el annak szülőnek a helyzetét, aki ide­genekhez adja. nem kis pén­zért a gyermekéi, csakhogy dolgozhasson, mert kell a pénz. Az sem éppen meg­nyugtató. hogy maguk, a meglepően értelmes há roméves gyerekek is részt vesznek a felvételi prob m,izgatásban. Az utóbbi na­pokban nálam állandóan csörgött a telefon, egyre* másra kértek segítséget, még­sem tehettem semmit, mert nincs hely. — Mi lenne a megoldás? — Hatékony és gyors in­tézkedésekre van szükség. Erre említeném a gyöngyösi példát' ott a város vezetői előrelátónk voltak, időben gondoskodtak óvodaépítésről, s minden jogosult gyermek elhelyezését biztosították mind az óvodákban, mind a bölcsődékben. Est kellene csi­nálni Egerben is. Ott az út­törőház esete. Jó néhány he­te üresen áll. azóta már elő lehetett volna készíteni a kö tűzést, de mikor lesz eb­ből valami? Jó, ha hónapok múlva ... Érdeklődtünk a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak megbízott vezetőjétől. Bő la Sándortól: — Pontos dátumot nem tudok, valószínű hosszabb idol igényel az átalakítás ... Több mint száz gyerek te­hát várhat, ki tudja meddig. • • • Ehhez a képhez nem sok megjegyzés kívánkozik. Tu­lajdonképpen csak megerő­síthetjük a vezető szakfel­ügyelő véleményét: távlati tervek helyett gyors és haté­kony intézkedésekre van szükség, hiszen másutt már bizonyították, hogy létezik megoldás ... Pécsi István Mánol Manov; Ü; torony a vásárhelyi tanácsházán Tavaly — 1971-ben — fel- jesen leégett a hódmezővá­sárhelyi tanácsháza tornya, helyette újai építenek. As építője Bódi Imre debreceni kisiparos, aki szakmunkásai­val az országban már csak­nem ötven tornyot tatarozott. Az átadási határidő novem­ber 15.. ennél azonban né­hány héttel előbb akarják befejezni a munkát. A most épülő toronysüveg csúcsa 57 méterre van a földtől. (MTI Foto — Tóth Béla) Alsó ég le)»« tagozatban egyaránt; Módosították jz általános félévi osztályozását iskolai tanulók Több százezer diákot, pe­dagógust és szülőt érintő utasítást adott ki a művelő­désügyi miniszter az általá­nos iskolai tanulók félévi osztályozásáról. Az utasítás, értelmében megszüntetik az általános iskolai tanulók fél­évi osztályozását az ötödik osztályban magatartásból, szorgalomból és valamennyi tantárgyból, továbbá a má­sodik osztályban nyelvtan- helyesírás és a rajz, a har­madik osztályban a fogal­mazás. a hatodik osztályban a a kémia tantárgyból. Az utasítás hatályba lépett, és ennek megfelelően már az idén módosulnak a rendtar­tás félévi osztályozására vo­natkozó előírása. Az illetékesek az utasítás végrehajtásától azt várják, hogy a szakrendszerű okta­tás, illetve az úgynevezett „belépő” tantárgyak — vagy­is azok, amelyek a diákok tanulmányai során teljesen újak — sajátos feladatainak, követelményeinek, rendsze­rének, logikájának, nyelvé­RendMi eset \ t • Valójában semmi rendkí­vüli nem volt az esetben. Éppen ellenkezőleg, olyan banális volt, mint amilyen a jelen történet címe. A bűn­ügyi rendőrség felügyelője, aki a tett színhelyére érke­zett, ugyanezt állapította meg. — A legközönségesebb lo­pás — mondta —. a pénz az egyik tulajdonostol a másik­hoz került. Amikor észrevette, hogy a pénze eltűnt a fehérnemüs szekrényből, a károsult is er­re a következtetésre jutott, ebbeli meggyőződése azon­ban még inkább megszilár­dult, hogy a szakember szá­jából is ugyanezt' hallott«. A károsult hosszasan gon­dolkodott, abban a remény­ben, hátha eszébe jut vala­mi apróság, ami a tolvaj nyomára vezeti, De minthogy semmire sem jutott, megva­karta a nyakat (amely va­lójában nem is viszketett), és azt mondta, amit hasonló esetben mindenki mond, amikor nincs más mondani­valója: — Ügy látszik, már kihal­tak a becsületes emberek! Naív dolog lenne azt gon­dolni, hogy ez a megállapí­tás bárkit is képes megvi- gusztalni. A károsult is ha­sonló véleményen volt. És minthogy tudta, hogy zakla­tott idegállapotban a ‘leg­jobb orvosság egy pohár hi­deg víz meg egy kiadós sé­ta a szabadban, ivott hát a csapból néhány kortyot és cl­iramodott hazulról. Útköz­ben, amint lehorgasztott ló­vei, kigombolt kabátban (ahogy ez egy igazán két­ségbeesett emberhez illik I) hosszú leplekkel raU* ez nek, tanulási módszereinek megismerésére, illetve elsa­játítására összpontosuljon a tanulók figyelme. Sok tanuló számára egyéb­kén az ötödik osztály egy­ben új iskolát is jelent — vidéken ugyanis gyakori, hogy a tagiskolákból a kör­zeti iskolákba lépnek a kis­diákok —, s így a szaktaná­ri rendszer megjelenéséből eredő kezdeti nehézségek összefonódnak az új közös­ségbe való beilleszkedés problémáival is. Ezekben az iskolákban különösen fon­tos, hogy a tanulók nyugodt körülmények között ismer­hessék meg az új tantárgya­kat és tanulási módszerei­ket. Az utasítás végrehajtásá­nak tehát a tanulók számi­ra azt kell eredményeznie, hogy felszabadult légkörben bontakozzék ki aktivitásuk, hibáik korrigálásával képes­sekké 'váljanak a munka­tempó fokozására- és elsajá­títsák az önellenőrzés, illet­ve az önértékelés módsze­utcákat. keserves gondola­tokkal mérgezte magát. Tud- . ta, hogyha akadna valaki, aki őszintén együtt erezne vele a bajában, akkor az a valaki most azt szerelné, hogy őt magát is ugyanígy kirabolják. És azonkívül még az összeg is azonos legyen — egy fillérrel se több, vagy kevesebb. Amikor éppen azt gondolta, hogy ez abszolút lehetetlen, egy ismeretlen hang rezzenlette össze: — Bocsánat, uram. nem ön ejtette el ezt a csoma­got:1 A csomagban az vqlt, ami­ről ugyan a károsult ábrán­dozott, de ra a legkevésbé számított — pénz. Hanem ami még furcsább, pontosan ugyanannyi, amennyit tőle loplak el. Egy fillérrel se több, se kevesebb, újságpa­pírba volt göngyölve; az új­ságon tintaceruzával egy név és cím. A károsult gyors kriminalisztikai következte­tésekre hajlamos agya a leg­kisebb erőfeszítés nélkül konstatálta, hogy az elvesz­tett pénz tulajdonosa bizo­nyára a csomagolópapírnak használt újság előfizetője, legott eliramodott tehát a lakására. A szíve megtelt jó szándékkal és olyan tempó­ban kezdett dolgozni-, mint egy kétütemű motor. Cipő­jének gumitalpa: félelmete­sen süvítettek a kanyarok­ban, ámulatba ejtve a járó­kelőket, akiknek a Kergének becézett néhai motorver­senyző, Conju Angelov ju­tott az eszükbe. Megitíasulva a türelmet­len vágytól, hogy minél ha­marabb megvigasztalja Sze­rencseden sorstársát és cse­rébe maga is vigasztalásban részesüljön, néhány perccel később megnyomta a csen­gőt sorstársa ajtaján. Oda- bentről azonban nem siet­tek az ajtónyitással. A la­ké* tulajdonosa, aki a kém- leionyilason it leselkedett, úgy vélte, nem egészen a dolgok normális rendje sze­rint való, hogy a meglopot­tak veadégségbe járjanak ki­reit. A pedagógusok viszont az u'asilussul lehetőséget kapnak arra, hogy „jegyek gyűjtése" helyett a tanulók személyiségének sokoldalú megismerésére, a nevelő- munkára és az eredménye­sebb oktatásra fordíthassák a nagyobb gondot. Az érintett tantárgyak félévi osztályozásának meg­szüntetése nem jelenti azt, hogy az első félév . során nincs szükség ellenőrzésre, értékelésre. Sőt: most még fontosabb az egyes tanulók és az osztályközösség tel­jesítményeinek sokoldalú, fo­lyamatos megfigyelése és . elemzése. A tanulók teljesítményének értékelése a tanév hónap­jaiban nem érdemjegyekkel, hanem sokkal inkább szó­ban, illetve írásban — ser­kentést. bíztatást tartalmazó formában — történik. A/, érdemjegyekre akkor térnek át, amikor kellő tapasztalat birtokában a huzamosabb idejű teljesítmény már szám­szerűen is kifejezhető. f osztóikhoz. Amikor azon­ban felmérte, hogy nincs más választása, mindenre el­szántan ajtót nyitott. Egy pere múlva a tolvaj földbe gyökerezett lábakkal állt az ajtóban a vigasztaló szavak srapnel-záporában, dermed­tem mint a kígyó a fütetlen terráriumbán, és mit sem ér­tett az egészből. A vendég pedig kérlelhetetlen volt: egyre újabb és újabb vigasz­taló szavakkal árasztotta el, majd miután közvetlen kö­zelről az utolsó megható mondatot is Uilölte, a cso­magot az álmélkodó tolvaj kezébe nyomta és távozott. Az idegen javak fosztoga­tója három teljes napig nem mert kimozdulni a lakásból. Kriminalisztikai műveltségét alaposan próbára téve nagy igyekezettel kínlódott az em­lékezetébe idézni valami ha­sonló esetet a maga, vagy a mások gyakorlatából. Miután szellemi erőfeszítése sikerte­len maradt, a tolvaj megva­karta a nyakát (amely neki valóban viszketni kezdeti), és teljesen összeomolva sut­togta: — Ügy látszik, már kihal­tuk az értelmes emberek! Aztán belegyömöszölte a pénzt egy zacskóba és be­dobta a károsult levélszek­rényébe. Megkönnyebbülve tért haza. Az a típus volt, aki nem szerette a tisztá­zatlan helyzeteket. 'Másnap, mikor a károsult felfedezte a pénzt, sokáig tartotta a kezében a bank­jegyeket anélkül, hogy egy hung jött volna ki a torkán. Aztán mindenesetre gondo­san megszámlálta, és mint­hogy nem tudta, mitévő le­gyen. újra kihívta a fel­ügyelőt. — A tényállás egyszerű — közölte a felügyelő —, az el­lopott bankjegyek visszatér­tek a tulajdonosukhoz. Ha­nem azt őszintén meg kcV mondanom, hogy az én pra­xisomban hasonló eset meg nem fordult elő. Bolgárból f ordította. Zahemszky Lász‘6

Next

/
Oldalképek
Tartalom