Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

I Kedd esti külpolitikai kommentárunk | Kezdődik a kampány ' Art ES NEM VART eseményekben bővelkedett a nyári szünet, amelyet követően szerdán fontos tanácsko­zásra ül össze a nyugatnémet parlament. A várt és jól előkészített fő esemény az olimpia volt — a nem várt, a tragikus, a palesztin gerillák müncheni merénylete. Igen sajnálatos, hogy az utóbbi — minden egyéb vonatkozásától eltekintve — valószínűleg szerepet játszik majd a nyugatnémet belpolitika elkövetkező heteiben. A Bundestag ugyanis azért ül össze szerdán, hogy Brandt kancellár felvesse a bizalmi kérdést —, alkotmányjogilag ez a módja az új választások kiírásának. November közepén, vagy végén kerül-e sor a válasz­tásokra, még nem tudjuk, de annyit már most sejtünk, hogy a jobboldali ellenzék korteshadjáratában szerepel­ni fog a müncheni merénylet. Nyilván a kormány gyen­geségének bizonyítékát kívánják láttatni a választókkal abban, hogy ilyesmi az NSZK-ban előfordulhatott. S ha ezt sokat és sokszor hangsúlyozzák, elkerülhetetlen, hogy jó néhány választópolgár fejében ne maradjon meg a propaganda. MINT AHOGY SOKAT és sokszor fogják hangsú­lyozni Barzelék a választási hadjáratban az inflációt, az áremelkedéseket, s nem kétséges: „katasztrofálisnak” fogják minősíteni a kormány gazdaságpolitikáját. Azokon a vidékeken pedig — és azok előtt a korosztályok előtt —, ahol és akik előtt énnek még talaja, foganatja van, .vörös mumusnak” „a bolsevizmus szálláscsinálójának” fogják lefesteni a Brandt—Scheel-koalíciót. Győznek-e majd a választásokon? Nem lehet tudni. Nemrég még nemcsak a parlamentben volt patthelyzet, de úgy tűnt, nagyjából azonos arányban oszlik meg a szavazásra jogosultak véleménye is. A legújabb közvéle­mény-kutatási felmérés viszont már a jobboldali ellenzék (53 százalék) választási győzelmét elemezte ki a válaszok­ból, s 47 százalékos kisebbséget mutat ki az SDP— FDP-nek. PERSZE, A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓK sok he­lyütt és sokszor tévedtek már, például a legutóbbi nyu­gatnémet választások előtt is. Annyi bizonyos: az euró­pai béke és nyugalom szempontjából oly fontos és már ratifikált keleti szerződéseket egy esetleges Barzel-kor- mány sem tudja megsemmisíteni többé. Mégis, győzelme esetén, hozzájárulhat a légkör újbóli elmérgesedéséhez —, ezért kívánja minden haladó erő a világon a CDU—CSU újbóli vereségét a közelgő nyugat-németországi válasz­tásokon. 5 ^>A^S/VVVVViVAAA/VVVVVVVA/VVV/VV^»'V^VV\AAAAAAAAAAAi^^AAAA/V*sAAAAAA/>A/VS Pravda-ellik az ENSZ"közgyűlé& MOSZKVA: Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaka olyan légkörben kezdi meg munkáját, ami­kor mind magabiztosabban utat törnek a nemzetközi helyzet megjavítására irá­nyuló tendenciák. A Szov­jetunió és más szocialista országok aktív erőfeszítései megteremtették az európai helyzet alapvető megjavulá- sának feltételeit. Számos megállapodás született, amely csökkenti a nukleáris hábo­Ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsá­nak és nemzetiségi tanácsá­nak együttes ülésén Vlagyi­mir Kirillin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök helyettese beszámolót tar­tott a természetvédelem to­vábbi megjavítását és a ter­mészeti kincsek ésszerű fel- használását szolgáló intéz­kedésekről. Az embert körülvevő kö­zeg védelme központi kér­dés a szovjet állam számá­ra — hangsúlyozta Vlagyi­mir Kirillin. A Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén ked­den Ivan Gruseckijt, az Uk­rán Legfelsőbb Tanács el­nökségének elnökét, ^ Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyette­sévé választották. nyitányáról rú kirobbanásának veszélyét — írja Kolesznyicsenko és Ovcsinnyikov, a Pravda New York-i különtudósítója. A nemzetközli közvéle­mény — mint a Pravda tu­dósítói írják — joggal vár­ja azt, hogy az ülésszakon az emberiséget legjobban nyugtalanító problémák, a béke és a biztonság problé­mái foglalják majd el a legfőbb helyet. A tudósítók kiélezett és időszerű politikai problé­mának nevezik az egyete­mes békét fenyegető közel- keleti helyzetet. A közvélemény azt is el­várja, hogy a közgyűlés eré­lyesen elítélje a dél-afrikai és rhodesiai gyarmatosító fajgyűlölő rezsimeket, vala­mint portugalia bűnös hábo­rúját az afrikai népek ellen. Ma is időszerű kérdés az Heath-saj tóértekezle l Edward Heath brit mi­niszterelnök a japán veze­tőkkel folytatott tanácskozá­sok befejeztével kedden saj­tóértekezletet tartott Tokió* ban. A miniszterelnök bizta­tónak nevezte Tanaka Ka- kuei japán kormányfővel és Ohira Maszajosi külügymi­niszterrel folytatott megbe­széléseit és kifejezte azt • reményét, hogy tárgyalásos megoldást lehet találni Ja­pán és nyugat-európai part­nerei között keletkezett ke­reskedelmi problémákra. Hangsúlyozta, hogy mind politikai, mind gazdasági téren igen lényeges az együttműködés Japán, az eu­rópai Közös Piac és az Egye­sült Államok között. Csak ■ összefogással lehetséges a vi­lágkereskedelem befolyásolá­sa a fejlődő országok támo­gatása és „megfelelő kapcso­latok” kialakítása a Szovjet­unióval és Kínával — mon­dotta az angol kormányfő. ENSZ egyetemességének el­ve. A nemzetközi szervezet hatékonyságának növelését elősegítené, ha az NDK-t és az NSZK-t mielőbb felven­nék az ENSZ tagállamainak sorába. Itt az ideje annak is, hogy véget vessenek a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben al­kalmazott megkülönböztetés­nek. A Pravda tudósítói, mi­után hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió állást foglal az ENSZ tekintélyének és ha­tékonyságának növelése mel­lett, alapokmányának szigo­rú tiszteletben tartása alap­ján. Nem az ENSZ alapok­mányának felülvizsgálata, hanem annak maradéktalan tiszteletben tartása szolgál­ja valamennyi ország javát — hangsúlyozzák a Pravda tudósítói. Waldheim-jelentés a Jarring-misszióról NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakának megnyitása előtt Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár közzétette jelentését arról, hogy közel-keleti meg­bízottja, Gunnar Jarring mit végzett missziója teljesítése érdekében. A Waldheim-féie jelentés szerint Jarring mindent el­követett a békés rendezés el­érése érdekében, de erőfeszí­tései nem vezettek ered­ményre. Kurt Waldheim jelentésé­ben végezetül hangsúlyozta, hogy Jarring a megbízatás keretei között — a kedvezőt­len helyzet ellenére —, foly­tatja a közel-keleti konflik­tus békés rendezésére irá­nyuló erőfeszítéseket. A TASZSZ a jelentésről szóló kommentárjában meg­állapítja, hogy a Jarring- misszió mindenekelőtt Izrael magatartása miatt jutott zsákutcába, mert az izraeli kormány nem vette figye­lembe a különmegbizott ja­vaslatait és egyben durva agressziós cselekményeket követett el a szomszédos TÍZ nyugat-európai ország Rómában tanácskozó kül- ügy- és pénzügyminiszterei kiterítették a „piros szőnye­get” az októberi közös piaci csúcsértekezlet előtt. A ró­mai tanácskozáson az eredeti Közös Piac hat tagállama (NSZK, Olaszország, Fran­ciaország, a három Benelux ország) mellett, a most csat- lakozottak (Nagy-Britannia, Norvégia, Dánia, Írország) képviselői is részt vettek. A megbeszélések napirendje rendkívül széles volt. Meg­elégedéssel lehet leszögezni; az európai biztonság ügyé­ben a Tízek „közös óhaj­nak" nyilvánították, hogy Helsinkiben november 22-én kezdődjenek meg az euró­pai biztonsági értekezlet elő­készítő megbeszélései és azok „lehetőleg rövid időn belül eredményt hozznak”. Ezt az állásfoglalást min­denképpen úgy lehet értékel­ni, mint annak a tudomásul­vételét, hogy az európai po­litikai fejlődés olyan sza­kaszba jutott, amikor a ha­logatás eddigi taktikája már használhatatlan. így szük­ségszerűen nagyobb súlyt kapott azoknak a nyugat­európai országoknak az ál­lásfoglalása, amelyek — mint Franciaország — eleve hajlékonyabb, alkotóbb mó­don foglalkoztak az európai biztonsági értekezlet gondo­latával. Természetesen a Tízek diplomáciájának és pénz­ügyeinek irányítói minde­nekelőtt a maguk gondjaival és problémáival vannak el­foglalva, s ezek a tárgyald­Ml van a Tízek „szőnyege” alatt i IBI2. szeptember 20.» szerda sok zárt ajtók mögött zajla­nak. Arra vonatkozóan azon­ban megszületett a döntés, hogy a tíztagúvá bővülő Kö­zös Piac csúcsértekezlete a tervezett időpontban Párizs­ban összeüljön a további fejlődés vezérelveinek meg­határozására. A NAGY KÉRDÉS termé­szetesen éppen az, hogy mi­lyenek legyenek ezek a „ve­zérelvek”. S ezzel kapcsolat­ban meg kell állapítani, hogy a csúcsértekezletet vá­ró ünnepi vörös szőnyeg alá számos súlyos problémát sö­pörtek. A legfontosabb természe­tesen az a teljesen reális ve­szély, hogy a Tizek Közös Piaca még inkább az Atlan­ti Blokk „párhuzamos gaz­dasági szervezetévé” válik, mint a Hatok időszakában; tovább folytatja diszkrimi­nációs kereskedelempolitiká­ját, s ennek politikai hatása­képpen károsan befolyásolja a kollektív európai biztonság rendszerének létrehozását. A szocialista országok maga­tartását elsősorban ez szab­ja meg a Tízek piacával szemben. S tényként kell le­szögezni, hogy ebben a vo­natozásban mindmáig nem alakultak ki egy új, a ko­rábbinál pozitívabb politika körvonalai. Enélkül pedig az európai biztonsági értekezlet felé tett gesztus üdvözlendő ugyan, tényleges értéke és hatása azonban kétséges. EZEN TÚLMENŐEN szá­mos olyan ellentét is rejtőzik a piros szőnyeg alatt, ame­lyek a kibővülő Közös Piac legfontosabb ország in egymás közötti hatalmi \ l- szonyait érinti!;. Látszólag ezek a hatalmi ellentétek gazdasági köntösben' jelen­nek meg. Ismeretes például, hogy Franciaország eredeti­leg követelményként állítot­ta fel az arany árának újabb felmelését. Ezzel részben az volt a célja, hogy megnyer­je Olaszországot. Az olasz líra pillanatnyilag a Közös Piac leggyengébb pénznemei közé tartozik és könyebben lenne megvédhető, ha a vi­szonylag nagy olasz arany- tartalékok értéke egy újabb arany-áremelés után ' emel­kednének. Az aranyai- növe­lésére vonatkozó f rancia kö­vetelés ugyanakkor azt is jelentette volna, hogy a tő­kés pénzügyi rendszer re­formját a fz-ancia érdekek­nek megfelelő módon olda­nák meg. A viták során vi­lágossá vált, hogy ezt a kö­vetelést London és Bonn — az amerikaiak hallgatólagos támogatásával — elutasítja. Nyugat-Németország ré­széről a francia törekvések­kel szemben nem annyira a pénzügyi kérdésekre helyez­ték a fő súlyt, hanem mindenekelőtt arra, hogy a kibővülő Közös Piac tényle­ges gazdasági egységgé for­málódjék. Ez természetesen az iparilag-gazdaságilag leg­erősebb tagállam, Nyugat- Németország monopolistái­nak érdekeit szolgálná — az ilyen gazdasági egység lét­rejöttéhez elengedhetetlen „nemzetek feletti” vonások viszont jórészt éppen a nyu­gatnémet túlsúly miatt el­fogadhatatlanok Párizs szá­mára. Ami Nagy-Britanniát ille­ti, annak álláspontja a „nemzetekfelettiség” és n gazdasági unió ügyében va­lahol a középen lebeg Pá­rizs és Bonn között. Nem ér­dekelt a: ira egy ilyen unió letrsjhozázában, mint az NSZK —; de nem félt tőle gazdaságilag annyira, minta franciák. Ugyanakkor Nagy- Britanniát más gazdasági tényezők Borúihoz közelítik. Így például közös nyugatné­met-angol cél, hogy a kife­jezetten francia érdekeket tükröző közös piaci agrár- rendszert a mezőgazdasági importra szoruló Nagy-Bri­tannia és NSZK érdekei sze­rint fokozatosan módosítsák, Hasonlóképpen közös törek­vés az, hogy a viszonylag el­maradott gazdasági körzetek fejlesztését szolgáló közös alapokból ne mindenekelőtt az elmaradt francia és olasz mezőgazdasági körzetek, ha­nem az ipari átállás gond­jaival küzdő brit és nyugat­német területek (például a bányavidékek) részesüljenek. Ezek a gyakorlati gazda­sági kérdések végső soron hatalmi és hegemóniaharcot tükröznek. Leegyszerűsítve a dolgot, azt lehetne monda­ni: De Gaulle vonalától „el­hajolva” Franciaország ab­ban a reményben nyitotta meg a közös piaci kapukat Nagy-Britannia előtt, hogy az angolok segítségével el­lensúlyozni tudja a nyugat­németek gazdasági túlsúlyát. Most Párizst az a veszély fenyegeti, hogy egy brit— nyugatnémet összefogással szembekerülve elveszíti a kontinentális Nyugat-Euró- pában élvezett eddigi poli­tikai vezető szerepét. MINDEZ természetesen hosszá és szívós politikai küzdelmet ígér. S ennek a küzdelemnek csak nyitánya lesz az az aktus, amikor a Tízek , kormányfői október végó:: 'ednek majd a közös piaci csúcs piros szőnyegen.-i4 —e arab államok ellen, Izrael cinikus magatartása legin­kább az 1971. február 8-i Jarring-féle emlékiratra tör­ténő reagálásában mutatko­zott meg. Jarring ebben az emlékiratban arra hívta fel a feleket, hogy vállaljanak olyan előzetes kötelezettsége­ket, amelyek előmozdítanák a közel-keleti probléma bé­kés megoldását. Mint ismeretes, az egyip­tomi kormány pozitívan rea­gált a felhívásra, de Tel Aviv nem adott feleletet sőt bi­zonyos idő múlva bejelentet­te, hogy nincs szándékában kivonulnia a megszállt arab területekről. A T ASZS Z-kommen tár ar­ra is rámutat, hogy az ENSZ-főtitkár egész tevé­kenysége az 1967. november 22-i B T -h a t ároza tra épült, amely előirányozza a meg­szállt arab területek teljes katonai kiürítését. A hatá­rozatot az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka újból megerő­sítette. A kommentár figyel­meztet arra, hogy az izraeli kormány a Jarring-misszió meghiúsításával tulajdonkép­pen kihívást intéz az ENSZ- lagállamokhoz. PRAGA Párt- és kormányküldött­ség élénk kedd reggel repü­lőgépen Berlinbe, az NDK fő­városába utazott Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára. A delegáció hivatalos, ba­ráti látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaság­ban. MOSZKVA Hasszán Al-Bakr, iraki el­nök, aki hivatalps látogatá­son volt a Szovjetunióban és tárgyalásokat folytatott a szovjet vezetőkkel, kedden elutazott Moszkvából. BONN Nagy érdeklődései várják a nyugatnémet fővárosban, hogy Willy Brandt szövetsé­gi kancellár szerdán reggel felvesse a bizalmi kérdést a parlamentben és ezzel meg­nyissa az utat az új válasz­tások kiírásához. A politikai pártok parla­menti frakcióinak vezetői kedden délben találkoztak Von Hassellal, a Bundestag elnökével. Már a választási hadjárat jegyében hozta nyilvánosság­ra újabb közvélemény-kuta­tási adatait a tübingemi Wic­kert Intézet. A felmérés az ellenzék kedvezőbb esélyeit mutatja ki. A nyilatkozók többsége (53 százalék), úgy vélekedett, hogy a CDU—CSU nyeri meg a választásokat ULÁNBÁTOR Lodongijn Rincsin, a Mon­gol Népköztársaság külügy­minisztere a nemzetközi biz­tonság- megerősítéséről szóló deklaráció megvalósításával kapcsolatban levelet intézett Kurt Waldheimhez, az ENSZ főititkárához és ebben kije­lenti: A Mongol Népköztársaság kormánya ismét megerősíti azt a meggyőződését, hogy a béke és a nemzetközi bizton­ság szavatolása konkrét programjának megvalósítása teljes mértékben megfelel a népek létérdekeinek, az álla­mok közötti jószomszédi vi­szony, a kölcsönös megértés és baráti együttműkode* ügyének. TASZSZ-kommentár az izraeli agresszióról MOSZKVA: Jurij Konyilov, a TASZSZ szemleírója a legutóbbi iz­raeli agressziót kommentálva megállapítja, hogy Tel Aviv a tragikus müncheni esemé­nyekkel próbálja magyaráz­ni a libanoni behatolást és a Szíria elleni fegyveres provokációt. Felvetődik azon­ban a kérdés — teszi hoz­zá a kommentátor —, hogy mi köze van Libanonnak és Szíriának a müncheni drá­mához. Kornyilov utal arra, hogy a palesztin felsza'oadi- tási szervezet végrehajtó bi­zottsága damaszkuszi nyilat­kozatában elhatárolta ma­gát a „Fekete szeptember” elnevezésű szélsőséges pa­lesztin szervezet cselekmé­nyeitől. Tel Avivnak a müncheni incidenssel kap­csolatos propagandája tehát nem más, mint ködösítés, amellyel az izráeli szélsősé­gesek meg akarjál; tévesz­teni a világ közvéleményét és meg akarják valósítani előre kigondolt agressziós terveiket. Az izraeli expanziós tö­rekvéseket azok a nyugati körök támogatják és ösztön­zik, amelyek Tel Avivot ütő­erének használják te! a nem­zeti ielszabadito mozgalom és a haladó arab államok ellen. A TASZSZ hírmagyarázó­ja megállapítja, hogy az újabb agressziós izraeli cse­lekmények tovább élezik a közel-keleti helyzetet. A. konfliktus haladék nélkül: rendezést igényel, mégpedig politikai eszközökkel. Kornyilov hangsúlyozza, hogy a palesztin ellenállási mozgalom továbbra ie lé- i 'V* “ * nyeges szerepet játszik az araboknak az imperializmus és a hóditó izraeli politika ellen vívott harcában. A pa­lesztin nép a megszállt te­rületek felszabadításának igaz ügyéért, valamint saját törvényes jogaiért és érde­keiért küzd. A Szovjetunió a többi bé­keszerető országgal együtt a jövőben is arra törekszik, hogy I megszűnjék az arab népek elleni izraeli agresz- szió, s a Közel-Keleten hely-f reálljon az igazságos és tar­tós béke. Az egri Mg „Nagy József” Tsz. szüreti idény J munkásokat alkalmaz Jelentkezni: a termelőszö­vetkezet központi tanyáján lehet. Fizetés megegyezés szerint. Címünk: Eger, Kislályai üt 5. szám. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom