Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

Paficsíalak között Avagy: miről tudósított az irodalmi• színpadok hatvani szemléje? HÁROM NAPRA ismét, a tartalmas s/ép és jó hajlé­ka vök a hatvani művelődé­si központ. nnol nyolc iro­dalmi • s''.ínpari ?/.e.'eplőgár- tíája és szak'. rmtese adott egymásnak alálkozót A szervezők. nagyon ro­konszenvesen. •> tóttal hatá­rozol.’ arcéit igyekeztek ad­ni a számién«’ k mintegy a kíizéief.iséget sugárzó doku- meuturn.iát.ékok , irányába te­relve a részt vevő együtte­sek. színpadok figyelmét. S miután a beműtatóval pár­huzamosan rendezték meg Hal variban a fiatal írók or­szágos találkozóját, a pódi­umra állított műsorok mind­egyik'-- azt a reményi éb­resztette még. bennünk, hogy ezek a friss - élmények újabb és újabb szociográfikus be­ütésű. valóságfeltáró színpa­di 'műsorok születéséhez visznek majd el! AMIT ELÖLJÁRÓBAN ÉS SUMMÁZATKÉN T elmond­hatunk az idei szemléről: színvonala magasabb volt az előző évinél, s a produkció­kat kiegyensúlyozottság, el­mélyült műhelymunka jel­lemezte. Nemesebb volt ugyanakkor az irodalmi anyag is. amelyhez az egyes csoportok vezetői nyúltak. Ez a megállapításunk egy­aránt érvényes az egri, si- roki ifjúsági együttesek vers- összeállításai-a, avagy a pes­ti Vári Színpad, Tök köz­ség ifjúsági klubja, a fővá­rosi Soó.s Imre Stúdió és a hatvaniak egységes hatású, dokumentumokból, riportok­ból önálló művé formált műsoraira, amelyekhez Weö­res Sándor, Fábián Zoltán, Gulay István, Varga Csaba, Praznovszkv Mihály alkotói neve kapcsolódik. Természetesen problémák is felmerültek a háromnapos a színen a helyi ifjúsági klub tagjai? Mikor ők ma­guk is hónapszám gyűjtöt­ték a két fiatal író tolla alá a „nyersanyagot”, a község arculatát tükröző mozaik színes kődarabkáit? Közös tevékenységük csak ezt ered­ményezhette: a kendőzetlen valóság olykor nyers, más­kor lírává oldódó kompozí­cióját! Amelyhez Máthé La­jos rendező azáltal tett, hogy tartózkodott minden látvá­nyos mesterségbeli fogástól. S ez így volt helyén! PATICSFALAK KÖZÖTT. Ez a címe Fábián Zoltán oratórikus hangvételű ri­port játékának, amelynek drámaiságát, nemes pátoszát csak fokozzák Ratkó József verssorai, minduntalan azok­nak a paraszti százezreknek küzdelmes eletet idézve, akik máig is a nagy kiterjedésű tanyavilág lakói. Eltörekvés, olt hon ragadás! E vagyak, emberi álmok ritmikus vál­tozása teszi sodró erejűvé a kis színpadi remeket, s talál átlényegülni képes aktorok- ra a műegyetemistákból álló Vári Színpad tagjaiban. Produkciójuk, Deb reczeni Zoltán rendezői keze nyo­mán, művesen és jelentős mesterségbeli tudással szó­lott egyféle irodalmi színpa­dii koncepcióról, amelynek lényege a tudatosság. Mely azonban nem egyedül üdvö­zítő. Miként a korábban idé­zett falu fiataljai a maguk hasonlóan megragadó erejű és szuggesztivitású bemuta­tójával erre bizonyságot szolgáltattak. MIT MONDHAT MÉG ezek ulán a szemlélő, aki három napig együtt lélegzett e ket­tős vállalkozással, a negy­ven fiatal íróval, s megany- nyi irodalombaráttal? Őszintén kívánja az alka­lom ismétlődését, az újabb hatvani szemlét, amely ta­lán már azokat az ifjúkori betegségeket is leveti ma­gáról, amelyek tavaly óta itt- ott rajta maradtak. Ezt mun­kálni, ezt előkészíteni egyik legfontosabb feladata lehet jövőben, évről évre vissza­térően, a városi közművelő­dés irányítóinak. Moldvay Győző * IV. ÖREG HÖLOT A KÉPERNYŐK Agatha Cristié egyik ked­venc alakja: az öreg hölgy. Aki mindent megold. Első­sorban azt, ami a fiatalabb generációnak, a szakember­nek. a hozzáértőnek nem si­került. Titka: arany jó szí­ve. nagy élettapasztalata, fi­zikai és lelki mozgékonysá­ga és az, hogy — ilyennek találta ki az írója. Pardon: az írpnője. Nem véletlenül. A világiroda mm soha sem szűkölködött efféle figurák­ban, és hol mint bajkeverő, hol mint valami szépségben és jótéteményekben megöre­gedett jó tündér manapság is rendre feltűnik, különö­sen a bohózat világában. Meg nálunk, a képernyőn! A legutóbb Daykn Margit „intézte el” a maga agya­fúrt módján a betörök dol­gát egy Sólyom-víg játékban, most Kállai 'stván ,,A cse­regyerek” című társadalmi töltetésű. vagy legalábbis ilyennek szánt ív-játékban jelenik meg a tisztes öreg hölgy, Gobbi Hilda szemé­lyében. A magam részéről nagy tisztelője és csodálója vagyok Kállai’ Istvánnak, fő­zési tudományáért. Kész és kipróbált recepteket vesz elő, ha ír, hallani vélem a la­pozást is a nagy szakács- könyvben, amint éppen a hozzávalókat keresi az új vígjátékhoz, serény és tájé­kozott ujjakkal. Ilyen recept alapján ké­szült ez a televíziósfiim is, a meg nem értett és ezért (?) egy nő karjában izgal­mat és feledést kereső (mi­ért, hol keressen?!) mérnök feltalálóról, a „cseréhez” szükséges digózásból házas­ságot csiholt lányból, né­hány ütődött öregemberből, a meg nem értett és meg nem értő feleségből, a mai kor ifjú gyermekéből, na és természetesen a már említett öreg hölgyből. Televíziós vígjáték, leöntve egy kis tár­sadalmi mártással, Szönyi G. Sándor ízléses és pergő tá­lalásában. És megint sikere van! Nem frenetikus, nem felejthetetlen, nem emléke­zetes, még csak nem is nagy sikere van Káli a inak. < :sak sikere. Annyi, air íennyi kei 1 ahhoz» hogy ez , t valahol ifi tolla : mélyén ién;v égésén mé iyebbr e, és többr e képes í ru Ismét elégedett legyen ön ­ma^civ aí. És ezze ■! a da rab­javai! A s izinészek ki izül. eg; yéb­ként egyedül csak a fiút ala­kító Jeney István főiskola; hallgató tetszeti — öt meg nem rontotta meg a manír. A többiek? Almukból (el­keltve is leblatlolnak —bár­mikor .ilyen figurákat. ÉLETMENTÉS Nemes szándék vezette n televíziót, amikor a pécsi történet nyomában járva, képernyőre vitték a kesztyú- gyariak mosodaiak megkö­szönni is lehetetlen összelö- gását munkatársuk életéért. Megható és megkapó volt e történet, de a televízió kö­nyörtelen műfaj. Ebben, a formában és szerkesztési igénnyel a kevesebb lénye­gesen több lett volna. Hu­szonöt perc a képernyőn ha­talmas idő! Mód nyílt volna mélyebb, és igényesebb fel­dolgozásra, drámaibb szer­kesztésre, s a „szereplők’’ ‘emberi portréjának telje­sebb, hitelesebb megrajzolá­sára is. Mindezek után még­is azt kell mondanom: nem is ez a fontos. A fontos: akiért összefogtak, ma is élő ember. (g.vurkó) Buzsáki vasárnap Nagyobb ünnepeken és vasárnap a huzsákiak még ma is a régi hagyományoknak megfelelő, . színpompás népvise­letbe öltözne';. (MTI Foto — Balassa Ferenc felv. — KS) Nagy az érdeklődés a szovjet filmek iránt 6851 bemutatott szovjet film a felszabadulás óta A sSolidaritätti hét mredménye Százezer forintos segítség a megye fogyasztási szövetkezeteiből szemle során, s ezekről szól­nunk kötelesség. Vitatható például az egriek törekvése, amikor vendégként az is­mert pol-beat énekest. Din.v- nyes Józsefet állítják elő­adásuk középpontjába. Két­ségtelenül nagy .nyeresége Dinnyés a produkciónak. Azt is tudjuk, cselekvő részese volt az irodalmi, zenei nyers­anyag összegyúrásának. Még­is megkérdezzük: hova ve­zetne, ha a példán felbuz­dulva, egyre több öntevé­keny művészeti csoport nyúl­na profikhoz? Nem lenne-e olyasféle versengés színtere a pódium, amelyben az győz, aki „nagyobb ágyút” vonul­tat fel, vagy akinek több a pénze ilyen célra? S háttér­be szorulnak, elkedvetlened­nek majd az amatőrök, a versbarátok, zenekedvelők kis csapatai, akikért az egész mozgalom elindult valami­kor! MÁSFÉLE GONDOT KELL MEGFOGALMAZNUNK a Jónás Zoltán vezette gyön­gyösi Anonym Színpad igé­nyesen megoldott műsorával kapcsolatban, amely Somlyó György biblikus poémájának pódiumváltozata. Nem két­séges, szólhat ez a mű a ma emberéhez, bár cselek­ménye régmúlt korokban játszódik. De amit közvetít: elfogadhatatlan számunkra! Mind színpadi nyersanyag, mind pedig megjelenítés dol­gában túlnőtte régi önma­gát a hatvani művelődési központ irodalmi színpada, amelynek előkészületeit, egyéb sokágú teendői mel­lett. Kocsis István irányí­totta. A koiábban alkalma­zott merev, statikus pódium­képet. korszerű, sokmozgá- sos, I eleven előadásmód vál­totta fel az ember kapzsisá­gát, harácsoló vágyát szel­lemesen kigúnyoló játékban. Amit felróhatunk náluk: az olykort teátrálitás, deklamá- lo eloadostílus, ami. semmi­képpen sincs összhangban a választott köznapi témával. Hasonló apró botlással ta­lálkoztunk Gulay István és Varga Csaba faluképében is, amely „Mi országunk, szép világunk” címmel Tök köz­ség múltját, változó jelenét eleveníti meg egy-egy em­beri konfliktus riportszerű felvázolása által. Nagy nye­resége viszont e produkció­nak a hiteless ig forró kisu­gárzása ! S csodálkozhatunk-e rajta, mikor szinte önmaguk •wsál mundják-kántálják el Az év végéig több olyan esemény lesz, amely — ün­nepi évfordulókhoz kapcso­lódva —, a szovjet filmekre irányítja a figyelmet. Novem­ber 3-án kezdődnek a szov­jet filmek ünnepi bemutatói, amelynek keretében — a meghívott szovjet művészek jelenlétében —, mutatják be a Fekete tollú fehér madár és A katona visszatért a froptról című filmeket. Filmeseményekkel tisztel­günk december végén. a szovjet állam létrejöttének 50. évfordulóján is. Ezeknek középpontjában a Kezed me­legével című film áll, amely­nek rendezőit és főszereplőit várjuk a bemutatóra. A mű megkapó szépségű és egysze­rűségű történet egy asszony­ról, aki a történelmi idők ré­szese volt. Számos felújítás — elsősorban a köztársasá­gi stúdiók kiemelkedő alko­tásai —, valamint régi és új, ez alkalomra készített szov­jet dokumentumfilmek egé­szítik ki az ünnepi rendezvé­nyek programját. Mindkét eseménysorozathoz kapcsoló­dik, de önálló akció az a nagyszabású pályázat, -ame­lyeket'a MOKÉP az MSZBT- vel, a KISZ-szel és más tár­sadalmi szervekkel indít. Mottója: ez a való világ....! A pályázat november 7-én indul és jövő év május 9-én, a győzelem napján zárul. Bár a szovjet filmtermés legjava rendszeresen szerepel a magyar mozik műsorán —, a felszabadulás óta ez év vé­géig 851 szovjet filmet mu­tattunk, illetve mutatunk be —, évről évre felújítunk olyan alkotásokat, amelyeket szívesen megnéz ismét az idősebb korosztály és amelye­ket látnia kell az azó'.a fel­nőtt mozinézőknek. Ilyen „örökzöld sikerfilmek” a Viha­ros alkonyat, a Sivatagi 13- ak, a Szállnak a darvak, az Emberi sors, a Ballada a ka­tonáról és a legújabb repri- zek: a Huszárkisasszony, és a Kétéltű ember. Természe­tesen az új bemutatók iránt is nagy az érdeklődés. Csak a legutóbbi évek példáit nézve is impozáns a látogatottság alakulása. Jóval egymil’» lelett jár a Háború és bél.• a Félkegyelmű és a Bosszú- állók nézőinek száma. Nyolc- százhatvanezien látták Mi­hail Romm kiváló dokumen­tumfilmjét. a Hétköznapi fa­sizmust, 704 ezren a Bűn és bűnhődéit, 873 ezren a Ham­let szovjet filmváltozatát. A legújabban bemutatott és bemutatásra kerülő szov­jet filmek között is jó né-\ hány nagy érdeklődésre szá­mot tartó alkotás van. Ilyen például a Felszabadítás III.. IV. és V. része, a Különleges kiállítás és a Ványa bácsi. A szovjet filmek-magyarországi ünnepi bemutatóira hagyo­mányosan művészdelegáció érkezik, (MTI) A Magyar Szolidaritási Bizottság, a Hazafias Nép­front, az Országos Béketa­nács, a SZÖVOSZ-szal egyet­értésben szeptember 2-től D-ig indokínai szolidaritási hetet rendezett. Megyénkben a MÉSZÖV felhívással for­dult a fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek dolgo­zóihoz, választott vezetőségi tagjaihoz, hogy fejezzék ki tiltakozásukat az indokínai térségben folyó háború el­len. A szövetkezetekben terme­lési tanácskozásokon, röp- gyüléseken, kibővített veze­tőségi üléseken ismertették a felhívást, ahol a résztvevők elítélték az amerikai agresz­szorok népirtó háborúját. Több szövetkezet clolgózói táviratban is kifejezték til­takozásukat a háború és a rombolás ellen, amelyet az Amerikai Egyesült Államuk magyarországi nagykövetsé­géhez küldtek meg. A tiltakozások mellett kü­lönböző pénzösszegek befize­tésével is hozzájárultak egy vietnami sebesült csoport magyarországi gyógykezelé­sének költségeihez. A MÉ­SZÖV felmérése szerint több mint 100 ezer forintot fizet­lek be a fogyasztási, taka­rék- és lakásszövetkezetek a szolidaritási számlára. Füzesabonyban a 33 szo­cialista brigád 388 tagja kü­lönösen kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a gyűjtésben. Eddig 11 ezer 335 forintot gyűjtöttek össze és fizettek be. A füzesabonyi áruház ci­pőosztályán a NGUEN VIET XUAN vietnami hős nevét viselő szocialista brigád 500 forinttal járult hozzá a ie- besültek gyógykezeltetéséhez. Ezekben a napokban még több szövetkezetben történ­nek felajánlások, befizeté­sek, és az eddigi tapasztala­tok alapján megállapítható, hogy a megye takarék-, fo­gyasztási és lákásszövetke- zeteinek választott vezetői, dolgozói együtt éreznek a hős vietnami néppel, támo­gatják igazságos harcukat. (Szí SUGÁR ISTVÁN: irodalmi botrányper Egerben 1885 telén (3.) A papi hatalmaskodás visszhangja A fiatal Kemechey Jenő személye hamarosan nem csupán az egri sajtó közép­pontjába került, de az orszá­gos lapok is terjedelmes cik­kekben foglalkoztak az Egri Érseki Lyceum jog- és állam- tudományi karának botrányos, jogtipró és a középkor szel­lemét idéző eljárásával. A nagy hírű Pesti Hírlap felháborodással írt az egri „érseki sajtóbiróság” felállí­tásáról és vészbiráskodásárói. „A könyv ... Zola modorá­ban írt, de egyszersmind közvetlen tapasztalatokon alapuló rajzolatokat tartal­maz.” A budapesti cikkíró találóan azzal fejezte be cik­két, hogy bármi is lesz az ügy vége, Kemechey ne” olyan tanintézetbe kell majd mennie, „AHOL NEM TAR­TANAK KÜLÖN SAJTÖES­KJJ ÜTSZEKSZIC Az Eger és Vidéke — szemben az érseki aula lap­jával, az Eger-rel, szilárdan a fiatal író mellett állt. Amikor Treibrt megerősíti a kizáró ítéletet, így hördült fel: „Mit érdekli a magyar kultuszminisztert a sajtó és törvénye? Mi ismételjük, hogy az ügy elbírálása, úgy, amint történt, TÖRVÉNY- SÉRTÉS!” A klerikális érdekek ki­szolgálója, az Eger 1885. de­cember 15-i számában, a fel­zaklatott kedélyek lecsillapí­tására, magyarán: félreveze­tésére, közli, hogy értesülései szerint teljesülni fog Ke­mechey Jenő óhajtott vágya, és sajtópört zúdít a nyakába a királyi főügyészség. Sőt az átkozott nyomdászát, Kohn Dávidot is bíróság elé állít­ják. A Kemechgy ellen indított méltatlan és törvénysértő hajszának méltó, de egyben rendkívül jellemző lezáró akkordjára bukkantam levél­tári kutatásaim során. 1885. február 7-i dátum­mal Babies János prépost- kanonok-igazgató úr levelet fogalmazott az ádázán cik­kező Eger és Vidéke szer­kesztőségéhez. — Levelében, minden túlzás nélkül, gyer­meteg érvekkel próbálkozik tisztára mosni szennyesét. „A jog- és államtudomá­nyi kar, mint bíróság járt el.” (?) így iparkodik bizonyíta­ni, hogy tulajdonképpen bí­róság eiött állott, a törvé­nyes rendelkezéseknek meg­felelően a „vádlott”. Kioktatja a levélben a láp szerkesztőségét: „Más a köz­pálya és már az akadémiai élet, ami szabad a közpolgár­nak, nem következés, hogy az akadémiai tanulónak is szabad legyen — amit a saj- tóbíróság nem falai büntet- hetönek a közpoigárnál. nem következés, hogy az akadé­miai tanulónál büntetendő ne lehetne ...” De Babies főtisztelendő úr a levelet még sem adta pos­tára, mert végül is úgy lát­ta, nem tanácsos tovább fe­szíteni a húrt, mert már a katolikus egyház leghűsége­sebb és megingathalatlar.cibb fiai és leányai is egyre gyak­rabban emlegették a jogaka­démiai vészbíróság törvény- sértő eljárását. így hát vas­tag kék ironnal az irattárba tétette a levelet: „JOBBNAK TALÁLTUK AGYONHALLGATNI — AZÉRT E JAVASLATOT (azaz levélfogalmaz van vt) FÉLRETETTÜK AD ACT A.” Babies prépost-kanonok agyon akarta hallgatni Ke­mechey Jenő intelligensen harcos és úttörő antiklerika- lizmusát — de vaskosan té­vedett. Az problémát ezzel nem oldotta meg — csak e.- odázta. Kemechey Jenő kis könyvecskéjének igazságát maradéktalanul igazolta a legfőbb bíró: az idői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom