Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

Hat hónap alatt több mint száz kilogramm Munkában a komlói „sertésgyár” Korszerű, moder n épületekben gyarapodnak a hízók. Aki belép a kömlői Május 1. Termelőszövetkezet mo­dern sertéskombinátjába, egyből meggyőződik, hogy a napjainkban annyiszor han­goztatott iparszerű mezőgaz­dasági termelés nem frázis, nem vágyálom, hanem sok helyütt inkább a hétközna­pok gyakorlata, Ez a kombinát a szó való­di értelmében üzem. A fő­épület mellett húzódó út két oldalán korszerű épületek, balra a hizlaldák, jobbra a fiaztatók, nevelők. Bent az épületben szintén meglepő a látvány.: a rácsokkal elvá­lasztott kutricákban sehol sincs alom, betonpadlón fek­szenek a süldők. De nem­csak a süldők, a kismalacok is, igaz, hogy számukra inf- rarnelegítőt is beszereltek, ha netán fáznának. Az itatás önitatóütíöí történik. A''Korszér'ű ‘felszerelés kö­vetkeztében a gondozók munkája könnyű és egysze­rű, ezt bizonyítja az is, hogy 625 hízó jut két gondozóba. Nigrinyi Tibor üzemvezető elmondja, hogy a kombinát az idén már majdnem tel­jes kapacitással dolgozik: már négyezer hízót adnak át a kereskedelemnek. Jövőre ez a szám még ezerrel emelke­dik. Az idén eddig több mint két és fél ezer hízó -hagyta el a kombinátot, a többi fo­lyamatosan, az év hátralevő részében kerül átadásra. A hízók a magyar fe­hér és az angol lapály ke­resztezéséi — mondja az üzemvezető — így kiváló fe­hér hússertést kapunk. Az üzemi eredmények eddig igen kedvezőek, hat hónap alatt 106—107 kilogrammra híznak a sertések. Saját keverésű tá­pokat etetünk, ehhez meg­van a keverőüzemünk is. Egy kilogramm hús előállításához 3,70 kilogramm takarmányra van szükségünk. •— Az elhullás? — A legutóbbi 714 mala­érdekesebb, talán az többet mond, hogy hízónként két-há- romszáz forint hasznunk ma­rad. — Tehát megéri? — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy igen. A látogatót ide csak fehér A fehér hússertések iránt nagy az érdeklődés kül- és bel­földön egyaránt, • (Foto: Tóth Gizella) cunkból mindössze kettő hul­lott' el. — Mennyi az éves ter­vük? — Több mint húszmillió forint. De nem is ez a leg­köpenyben engedik be. Min­denkinek be kell tartania az állategészségügyi rendsza­bályokat. Hiába — ez már igazi üzem. (kaposi) Nemzetközi szőlészeti és borászati kiállítás és vásár BUDAPESTEN, augusztus 21-én, olyan szőlészeti és bo­rászati eseménysorozat kez­dődött el, amilyennek meg­tartására még egyetlen or­szágban sem került sor. Fő­városunk kapta az első bor­világverseny rendezési jogát. A nemzetközi szőlészeti és borászati élet e rangos ren­dezvényéhez számos érdekes esemény kapcsolódik. így az augusztus 25. és szeptember 5. között nyitva tartó Nem­zetközi Szőlészeti és Borá­szati Kiállítás és Vásár. E kiállítás bemutatja a magyar szőlészet és borászat törté­nelmi emlékeit, a jelenlegi ter­melés jellemzőit, felhívja a figyelmet a legújabb és leg­korszerűbb módszerekre, s széles körű tapasztalatcseré­vel elősegíti, hogy a hazai szakemberek alaposabban megismerhessék a külföldi, nagy szőlőtermelő országok szőlészetét és borászatát. A mezőgazdasági kiállítá­sok területén — az Albertir- mi úton — 63 állami gazda­ság, termelőszövetkezet, szak- szövetkezet, vállalat, intéz­mény, üzem és 14 külföldi cég várja változatos bemu­tatókkal és újdonságokkal a nagyközönséget és az érdek­lődő szakembereket. Ha valaki az I. borvilág­verseny boraival szeretne megismerkedni, az keresse fel a főpavilont. Itt láthatók a Badacsonyi, az Eger— Gyöngyös vidéki és a Mecse­ki Pincegazdaság, az ÁGKER, a Monimpex Külkereskedel­mi Vállalat, a VOSZK Szö­vetkezeti Vállalat és a Ba­dacsony vidéki tsz-ek leg­jobb borai. És itt kaptak helyet a sző­lészettel és borászattal kap­csolatos történelmi emlékek, a hagyományos termesztést bemutató képek, képzőművé­szeti alkotások, nemzetközi szakkönyVek, a szőlészeti és borászati témájú bélyegek, címkék és levelezőlapok ki­állításai is. A FŐTÉRÉN borkóstoló és gasztronómiai bemutató várja a látogatókat. Az ét­termekben a nemzetközi na­pokon, egy-egy ország jel­legzetes ételeit és italait le­het megkóstolni. Nagyszabá­sú szőlővásárra és szüreti felvonulásra is sor kerül. A szakemberek figyelmét az AGROTRÖSZT, a Moson­magyaróvári és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár-, a Karcagi Általános Szerelő Ktsz, a felsőbagodi és az eg­ri MEZŐGÉP Vállalat és a Fővárosi Műanyagipari Vál­lalat szőlőművelő és borásza­ti gépei, szőlősajtói, műanyag bortárolói, permetezőgépei, talaj- és szőlőművelő gépei kelthetik fel leginkább. A külföldi cégek is sok új­donságot vonultatnak fel. A kiskerttulajdonosok és __ a kertbarátok számára a Sző­lészeti és Borászati Kutató Intézet legújabb csemege- és rezisztens fajtáiból válo­gathatnak. Szaktanácsot kap­hatnak a Duna—-Tisza-közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szakembereitől, a Lánc9 lánc9hűtőlánc •.• A HOZZÁÉRTŐK BECS­LÉSE szerint a romlandó élelmiszerek 10 százaléka megy veszendőbe a hűtőlánc hiányosságai miatt. Azért, mert az ipartól a háztartá­sokig nem tudják mindig egyenletesen alacsony hő­mérsékleten szállítani, tá­rolni az árut, mert nincs elég hűtővagon és hűtőka­mion, mert kevés az élelmi­szerboltokban a hűtőpult, a hűtővitrin, s a háztartások­nak is csak egy harmada ren­delkezik frizsiderrel. A számokban mérhető anyagi káron túl a hűtést igénylő élelmiszerek forgal­mának, fogyasztásának is korlátoltat szab a gépek hiá­nya. Egy sereg községi bolt­ban például tejet sem tud­nak emiatt árusítani, nem is szólva az olyan korszerű, már falun is keresett termé­kekről, mint a félkész ételek, a mirelit készítmények, ame­lyek egészségesebb táplálko­zást biztosítanak — télen is vitamindús zöldséghez, gyü­mölcshöz juttatnak — és könnyítik a háztartási mun­kát. Ám igazságtalan lenne ne­gatív képet festeni, hiszen 1956-ban csak 1000 hűtőbú­tor volt a boltokban, a há­roméves terv időszakában számuk 9000-re nőtt, a má­sodik ötéves terv időszaká­ban pedig megháromszoro­zódott, il966 és 1970 között a fejlődés üteme tovább gyor­sult, s á negyedik ötéves terv kezdetén az állami és a szövetkezeti élelmiszerbol­tokban már 44.400 elektro­mos hűtőberendezés üzemelt. EKÖZBEN AZONBAN a hűtést igénylő élelmiszerek termelése és kereskedelmi forgalma is gyorsan nőtt, a régi gépek elhasználódták. A jelzett, tekintélyes fejlő­dés ellenére elengedhetetle­nül szükséges a hűtőlánc fej­lesztése. Amj a háztartáso­kat illeti, — a jövedelmek növekedését, a berendezések termelését figyelembe véve — arra számíthatunk, hogy 1975-re a jelenlegi egymillió helyett 2 millió 200 ezer fri­zsider lesz az otthonokban; a családok 64 százaléka ren­delkezik majd elektromos hűtőberendezéssel. Mi várható a szállítás te­rületén? A Hungarocamión­nak 255 hűtőjárműve van, s ezt a közeljövőben 450-re nö­veli. Ma évente mintegy 200.000 tonna árut tudnak hűtőkocsiban szállítani; a mennyiség a járművek be­szerzésének arányában nö­vekszik. „ A boltok és a vendéglátó- helyek hűtőkapacitásának növekedése elsősorban a vál­lalatok anyagi erejétől, be­szerzési szándékától, emel­lett pedig természetesen a berendezések termelésének üteméből függ. E tényezők összehangolása, fokozása ér­dekében a Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban felmérésékét végzett és fi­gyelemre méltó intézkedé­seket tett. A FELMÉRÉS CÉLJA az volt, hogy megismerjék a kereskedelmi vállalatok, szö­vetkezetek beszerzési szán­dékát, ezt pedig összhangba hozzák a berendezések elő­állításával. A felmérés vegyes ered­ménnyel járt. A szövetkeze­tek például az elkövetkező három évre kevesebb hűtő- bútorigényt jeleztek, mint amennyit csupán idén vásá­rolnak; ez talán a pontatlan adatközlés következménye. De kiderült az is, hogy míg egyes vállalatok fejlesztési alapjuk arányos részét kí­vánják erre a közérdekű cél­ra fordítani, mások még a nagyon kedvező beszerzési lehetőséggel sem élnek. S ez a kedvező beszerzési lehetőség ugyancsak publici­tást érdemel. A Belkereske­delmi Minisztérium a közel­múltban felhívta a vállalato­kat: állami támogatás segít­ségével, féláron juthatnak bizonyos hűtőbútorokhoz. Természetesen nem korlát­lan mennyiségben: a költség- vetés az idén 12 millió forin­tot fordít erre a célra. az Állami támoga­TÄSRA azért van szükség, mert a hűtőbútorok értéke­sek, drágák. így a 12 millió forint sem túl sok; mivel a vállalatok újabb 12 milliót tesznek hozzá, mintegy 6— 800 melyhütőbútorral növel­hető ilyen módon a kereske­delem állománya. Ez azt je­lenti, hogy újabb 6—800 ne- lyen árusíthatnak majd mi­relit készítményeket az or­szágban. A hűtőlánc kiépítésére nagy gondot fordít a Belke­reskedelmi Minisztérium, ami azért is örvendetes, mert a vállalatok, a szövet­kezetek némelyike „takaré­koskodik”; még ha van pénze, akkor sem vásárol annyi hűtő be rendezési, amennyi a lakosság megfe­lelő ellátásához szükséges. Máskor az elromlott beren­dezések javítását halogatják, sőt, az is elöfqrdul, hogy nem rendelnek elég árut, s ezért üresen áll a drága hű­tőszekrény. A hanyag, fele­lőtlen kereskedelmi munka mellett mindezt az is tetézi, hogy a hűtőbú torok üzemel­tetése is sokba kerül, ugyan­akkor a hűtést igénylő élel­miszerek árába az ilyen költ­ségeket nem kalkulálták be. Ezért — mivél a vállalati érdekeltség nem találkozik kellően a vásárlóközönség kívánságával — örvendetes a minisztérium gondoskodá­sa. A gondosikodásnak csak egyik formája a 12 millió fo­rintos állami támogatás. A fejlesztést szorgalmazó mód­szerek közül említésre méltó például az a levél is, ame­lyet az illetékes miniszter­helyettes írt a napokban a megyei tanácsok elnökhe­lyetteseinek. Ebben ismerte­ti a bolti hűtés problémáit, s a tanácsok segítségét kéri. KÖZELEBBRŐL AZT: hív­ják fel a tanácsi irányítás alatt működő élelmiszerke­reskedelmi vállalatok fi­gyelmét a gépesítés fontos­ságára, segítsék élő, hogy a fogyasztási szövetkezetek reális beszerzési tervet ké­szítsenek, s ellenőrizzék, szorgalmazzák a már meg­lévő berendezések jobb kar­bantartását, rendszeres javí­tását. ' (G. Zs.) Válaszol az illetékes Van már elegendő fehér F ■ ■ FF ■ ' uttoroing Augusztus 10-én szövátet- tük lapunkban, hogy az egri Ű ttörőbolt vezetője hiába rendelte meg az úttörőinge­ket a közelgő iskolaévre való tekintettel, a boltban hiány­cikk 'az ing. A cikkre az Ezermester és Űttörőbolt Vál­lalat igazgatója válaszolt: „Lapjuk augusztus 10-i számában jogos bírálattal il­lették vállalatunkat. Szíves tájékoztatásukra közlöm, termesztési gondjaikra pedig az Országos Szőlő—Gyü­mölcsfa és Díszfaiskolai Sza­porítóanyag Felügyelőség munkatársai adnak választ. Általános érdeklődésre tart­hat számot a Kerti-Tox gép- család, a kézi és háti perme­tezők, a háztáji szőlőfeldol­gozó gépek, az osztrák Moty kistrák torok. Még az autósok számára is akad néznivaló: a Győri La­katos- és Fémtömegcikk Ktsz személygépkocsi-utánfutói. A bútorvásárlókat pedig jó né­hány különlegesség — mo­dern, barokk és rusztikus stílusú bútorok örvendezte­tik meg. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kiállításra láto­gatódnak a MÁV 33 százalé­kos utazási kedvezményt biz­tosít. A KIÁLLÍTÁS és a bor­verseny alkalmából sor ke­rül az első magyar borárve­résre is szeptember 8-án, Tarcalon, szeptember 11-én, Badacsonyban es 12-én. Bu­dafokon. Ezeken a legki va­lóbb régi, muzeális értékű tokaji, villányi, szekszárdi, badacsonyi és alföldi borok kerülnek eladásra. Szenl-Btiklóssy Ferenc hogy a fehér úttörőingből je­lenleg minden méretben ele­gendőt biztosítottunk bol­tunknak. A cikk megjelené­sének idején sajnálatos fél­reértés folytán hiányzott az ing. Az iskolaszezonra és a folyamatos ellátásra is fel­készülve elegendő úttörőru­házatról gondoskodtunk. Kér­jük levelünk tartalmát vevő­ink tudomására hozni.” Figyelmeztetésben részesítettük a bolt vezetőit Augusztus 6-i számunkban a gyöngyösi Mackó büfében tapasztalt szabálytalanságok­ra hívtuk fel a vállalat ve­zetőinek figyelmét. Cikkünk­re a gyöngyösi ÁFÉSZ főosz­tályvezetője válaszolt: A cikkben foglaltakkal, az ellenőrzés megállapításaival és a helyszínen tett intézke­désekkel egyetértünk. A fagylalt tárolása az egy­ségben szabálytalan volt, an­nak ellenére, hogy a fagylalt árusításával foglalkozó egy­ségek vezetőinek figyelmét több esetben is felhívtuk a i'agylaltárusítással« kapcsola­tos szabályok betartására. Ezzel kapcsolatosan végzett ellenőrzéseink eddig is hason­ló hiányosságokat észleltek. Az üggyel kapcsolatban fi­gyelmeztetésben részesítettük az egység vezetőjét és az egy­ségnél végzett ellenőrzéseket sűrítettük. Állandóan ellenőrizzük a szavatossági idő betartását „Megoldott rejtély** című cikkünkben azt kifogásoltuk, hogy polietilén tejeszacskó­kon nem lehet mindig meg­állapítani a szavatossági időt. Cikkünkre a Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzemének igazga­tója válaszolt. „Az üzem laboratóriuma, a szolgálatos főművezető, és a művezetők minden kiszállí­tott termék szabványának féltüntetését kiszállítás előtt vizsgálják. Hetenként a Tejipari Tröszt ellenőr­ző főosztálya is végez próbaellenőrzéseket. A sza­vatosság a vizsgálatok alap­ján, egyes eseteket kivéve, jól látható... Az hogy egyes napokon nem eléggé olvas­ható, annak oka az, hogy a műanyag fólia keménysége, vastagsága nem egyenletes. Üjból szigorú utasítást adtam az érdekelteknek, hogy a sza­vatossági idő láthatóságát kí­sérjék figyelemmel. Korábban az árudák ré­szére kiküldtünk egy olyan táblát, melyen ismertetik az alkalmazott szavatossági megállapítást. Az első szám, az 5-ös az üzemet jelzi, az utána következő szám a ki­szállítás napját. A cikk alapján a kiskeres­kedelmi vállalatot is felhív­tam, ellenőrizzék a kiszállí­tás napján a szavatosság kel­tét, hogy időben intézkedni tudjunk.” Swmwq) 1972, augusztus 2?.; vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom