Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
Alkotás Kiskörén Arról, hogy ^ „alkotás”, mindig valami művészi és különleges dolog jut eszünkbe. Egy regény, színmű, vagy képzőművészeti remekmű: szobor, esetleg festmény. Pedig a hétköznapok „hétköznapi” munkája is hoz létre nagy alkotásokat... A napokban született met, a kiskörei főmű: a három egybeépített műtárgyból al; ló vízerőtelep, duzzasztómű és hajózsilip. Az »ujszulot — mint minden újszülött persze még közel sem tökéletes, még fejlődni, növekedni fog. De már megszületett. • • • _ Ez az alkotás! — Az igazi emberi alkotás... ez jár eszemben, amint biztonságosan tépkedek a kiskörei vízlépcső hidjan, amint járom a csillogó mozaikkockás helyiségeket. Előbb az ötlik fel bennem, ah?gy a vízi erőmű belső helyisegeinek, lépcsőházainak kiképzését szemlelem. „»Nem túlzás ez a fényűzés. Olyan, mint hajdan a kna_ lyok császárok fürdoterme. Sg, ragyog. „Nem, nem túlzás — villan eszembe később.' „Hirdessék örökke e kövek, e pompa: itt a húsza dik század hétköznapi embe rei dolgoztak, ok álmodták ilyen szépnek e táját... Nem túlzás. Sőt e pompa, amit a hatalmas betonépítmény belső tere sugároz mar ™ is, a teljes befejezes előtti hónapokban, híven tükrözi a nagy célkitűzést, megváltoztatni a Tisza-volgy középső részének, Vázánk egyik legkedvezőtlenebb ído- jtaM, talajminőségi, termelési és közlekedési viszonyok között levő területét. Mit jelent ez? — Több mindent. Mezőgazdaságilag azt, hogy a Tisza vízhozama rendkívül szélsőséges. A kiskoréi szakasz szelvényében árvízkor négyezer köbméter víz folyik át a medren másodpercenként, míg az aszályos évek július—augusztus o napjaiban alig száz köbméter Ez a kis vízhozam nem elegendő a mezőgazdasagi es ipari fejlesztéshez, ezért a tavasszal lefolyó, „felesleges vizek tárolására van szűkÄ tárolótér szinte adva vgn: a hatalmas, 127 négyzetkilométer nagyságú, gátakkal határolt ártér, amelyben - a gátak megerősítése után — a most felepult duzzasztómű segítségévéi az első kiépítési ütemben 300, távlatban 400 millió köbméter víz tárolható. Ennek cl vízmennyiségnek a felhasználásával a Tisza nyári legkisebb természetes vízhozama a mostaninak a kétszeresére emelkedik. Mindez még nem minden. A kiskörei vízlépcső és öntözőrendszer létesítményeinek megépítése után áüO ezer hektár (több mint 500 ezer katasztrális hold!) nagy ságú terület válik rendszeresen öntözhetővé, és 12 ezer hektár halastó vízellátása biztosítható. E távlatok természetesen az „újszülött” növekedése után teljesednek ki, egészen annyira, hogy az öntözőrendszer teljes kiépítésé után hét megyében — köztük megyénkben is — megvalósítható lesz nagy területen az öntözéses gazdálkodás. • • • Hol tartunk ma? — Még messze a teljes befejezéstől, de a főmű már lényegében megszületett: betonalapjait néhány hete — a nagyteljesítményű szivattyúk produktumaként — nyaldossa a Tisza vize. Sőt, alig néhány napja már — a körgát átvágásával, amely a „munkagödröt” védte — természetes úton is egyesült az itt álló vízzel a szőke Tisza. Lent, az alvízi szakaszon még fürgén dolgoznak a földgépek. Hatalmas markukkal vadul kapnak bele a körgát alsó, még a víz útjában álló maradványába. Ennek az átvágása után veszi teljesen birtokba a Tisza a főmű alatt átvezető új, 1,2 kilométer hosszú szakaszát. Közben a fölöslegessé vált régi mederszakaszt fokozatosan feltöltik az új mederből, valamint az épülő-mé- lyülő főcsatornákból kikerülő földdel. • • • A kiskörei főműtárgy —a belső szerelés és kiképzés úgynevezett „pepecs-munká- it” leszámítva — elkészült. Pontosan a terv, a beruházási program szerint. Egy évig — mint egy repülni tanuló madárfióka — a „szárnyait” fogja próbálgatni: a duzzasztómű öt, egyenként 24 méteres nyílású rekeszei között vannak e hatalmas, acélszerkezetű billenő táblás „szárnyak”. Emelésüket, süllyesztésüket olajhidraulikus emelőberendezés végzi. Ezek az óriási acélszárnyak szolgálnak a víz elzárására, ezek segítségével történik majd a duzzasztás. Most még csak „edzenek”, de egy év múlva megkezdődik a duzzasztás. Egyelőre 1973ban — amíg 220 kilométer hosszban a főcsatornák el nem készülnek, s amíg a Ti- szabábolna—Kisköre közötti gátakat mindkét oldalon meg nem erősítik — csak a mederben duzzad fel a víz a jelenlegi 82 méteres szintről 88 méterre. Ez a hatméteres vízszintkülönbség már működésbe hozza majd a vízi erőművet, amelynek a négy, egyenként hét megawattos turbinái fokozatosan bekapcsolódnak az áramtermelésbe. Egyidejűleg a már kiépült, csatornázott területen 1973—75 között évenként mintegy 20—25 ezer hektáron beindulhat az öntözés, s a Tiszalök és Kisköre vonaton, 120 kilométer hosszúságban, a Tisza jelenlegi legzátonyosabb szakaszán a felduzzasztott víz teljes éven át akadálytalan hajózást biztosit 1350 tonnás uszályok részére. A kiskörei alkotás ennyi mindem-e lesz képes már a közeli években is, de „tudása” javát még csak a későbbi években nyújtja. Előreláthatóan 1978—80 között kezdik meg a Tiszabábol- na—Kisköre közötti ártéren kialakított tómeder duzzasztását, amely előbb 300 millió, távlatban pedig 400 millió köbméter vizet tárol. A Balaton egyötödét kitevő', 127 négyzetkilométernyi víztükör, az óriási vízmennyiség a mezőgazdasági, árvíz- védelmi, belvízelvezetési, hajózási, energiatermelési, ivó- és iparvízellátási funkciókon kívül igen alkalmas lesz üdülésre és vízi sportolásra is. És addig — míg mindez valósággá válik — már nem is olyan sok víz folyik le a Tiszán — mert a duzzasztómű óriási acélszárnyai „közbeszólnak'’ ... Faludi Sándor és Anyagi gondoskodás erkölcsi elismerés, a nagycsaládosokról A Hevesi Állami Gazdaságban törődnek a nők problémáival (Váradi Anna tudósítónktól.) , , A MEDOSZ Heves megyei Bizottsága mellett működő nőbizottság a Hevesi Állami Gazdaságban tartotta meg soron levő ülését. A résztvevők a gazdaság igazgatójának és nőfelelősének tájékoztatója alapján megvitatták a gazdaságban élő és dolgozó nők társadalmi helyzetét, élet- és munkakörülményeit, s azt, hogyan hajtották végre az ezzel kapcsolatos határozatokat. A tanácskozáson részt vett Káldi Katalin, a MEDOSZ- központ titkára és Czirmay Tibor, a MEDOSZ Heves megyei titkára is. A beszámolót és vitát megelőzően a nőbizottság tagjai a helyszínen keresték fel a gazdaság nődolgozóit. Tapasztalatuk és a beszámoló szerint az utóbbi évben jelentősen nőtt a nődolgozók átlag- keresete — havi 1200 forintról 1500—1700 forintra. A gazdaság vezetői, intézkedéseket tettek a munkakörülmények megjavítására is. Az állattenyésztésben gépesítéssel megkönnyítették a munkát. A gazdaságban a nők igényének és kérésének megfelelően megoldották a. gyermekek elhelyezését, segítik a gyermekintézmények működését, és megfelelőek a dolgozók rendelkezésére álló szociális létesítmények is. Különös gonddal foglalkoznak a nagycsaládos és az egyedül álló nők helyzetével. Részükre személyenként napi 13 forintért reggelit, ebédet és vacsorát biztosítanak, s ezzel a háztartási munka nagy részétől mentesítik az asszonyokat. A gazdaság 187 nődolgozója munkája után megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesül. Ez kifejezésre jut abban is. hogy az idén a 98 kiválódolgozó-jelvénnyel kitüntetettek között 30' nő volt. Gondoskodik a gazdaság a kulturált szórakozási lehetőségekről is. időnként kirándulásokat. opera-, színház- és mozilátogatásokat szerveznek. Vizsgálták a gyermekgondozási segély igénybevételének mértékét is. A gazdaságban a fizikai munkásnők mintegy 30 százaléka veszi igénybe ezt a kedvezményt. Segítik a leendő kismamákat azzal is, hogy számukra a téli időszakban is folyamatosan biztosítanak munkát. Mi az a METEV...? Eredményesen működik megyénk legfiatalabb szövetkezeti közös vállalkozása Alig két éve, hogy megalakult Heves megye legfiatalabb szövetkezeti közös vállalkozása, a METEV, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek önsegélyezési és Gazdálkodási Közös Vállalkozása. Tizenegy Eger és Gyöngyös környéki gazdaság alapította, azzal a céllal, hogy a termelőszövetkezetek árutermeléséhez szükséges anyagokat beszerezzék, és a kész termékek értékesítését elősegítsék. Az utóbbi két évben a társulás tevékenysége jelentősen bővült. Kezdetben mezőgazdasági erő- és munkagépeket értékesítettek, amelyhez azután a műtrágyaszóró és terményszárító berendezések forgalmazása is kapcsolódott. Zsebe József, a közös vállalkozás igazgatója elmondta, hogy ma már 46 Héves megyei termelőszövetkezet tagja a társulásnak. A statisztikai adatok szerint tavaly 90 különböző típusú erőgépet, több mint száz mezőgazdasági munkagépet, háromszáz vagon műtrágyát, hatszáz vagon meszet és egymillió téglát értékesítettek a közös gazdaságoknak, összesen 46 millió forint értékben. Az idei termelési tervük 50 millió forint, amelyből az első félévben már több mint 30 milliós értékben gépeket, műtrágyát, meszet és szölőtámberendezéseket szereztek be a termelőszövetkezeteknek. A társulás igazgatósága a közös gazdaságokat elemi kár esetén a kölcsönösség alapján anyagilag is támogatja. Gazdasági tevékenységüket pedig később kiterjesztik a helikopteres növényvédelem megszervezésére is, az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségével együttműködve. A következő hónapokban a legfőbb feladatuknak tekintik, hogy a társgazdaságok gépparkjának korszerűsítésében is részt vegyenek. Elsősorban szak tanácsadásokkal, az újabb gépsorok és géprendszerek — különösen a kukorica komplex gépesítésének, a lucernaszárítás gépesítésének — elterjesztéséhez nyújtanak segítséget. Szeretnék, ha a társulásban már részt vevő termelőszövetkezeteken kívül más üzemek is csatlakoznának a közös vállalkozáshoz, amely jelentős munkával járul hozzá megyénk mezőgazdaságának támogatásához. (mentusz) Rendkívüli tanácsülés Kaiban A határozat: 1973. január 1-től közös tanács Kompolftai A kiégett vasaló nem eltört szerelem ,h a csap letörik, ha- mar egytoeszereíik. Ha kiég a vasaló, egyszerű a javítás” — énekelte a vidám zenekar az eltört szerelem és a magyar szolgáltatóipar legújabb nótáját az idei táncdalfesztiválon. Ami az eltört szerelem sorsát illeti, igazat kell adni a dal szerzőinek: „dobni kell”. A kiégett vasaló azonban nem eltört szerelem. Túl drága ahhoz, hogy azonnal eldobjuk. Visszük inkább javítani. És ekkor kezdődik a baj, a bosszúság. Mert hiába a szép nóta, a magyar szolgáltatóipar — több millió ember a tanú rá —, nem annyira jó, nem annyira gyors, ahogyan a fesztiválon énekelték. Sőt: nagyon is lassú, nagyon is nehézkes, fejlődése, eredményei ellenére is messze lemaradva kullog a lakosság igényei után. Budapesten, Debrecenben, Szombathelyen ugyanúgy, mint szűkebb hazánkban, Hevesben, Egerben. E lemaradás ugyanúgy megtalálható s mérhető, mind & szocialista, mind a kisipari szolgáltató tevékenységben. Az okokat, a kiutat sokan és sokszor keresték, kutatták már. Legutóbb az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is napirendre tűzte a szolgáltatóipar egyik szektorának, a magánkisiparosoknak a munkáját s helyzetét. A vb elé került jelentés már korántsem olyan vidám, s jókedvű, mint az eltört szerelem dala. Mert a városban dolgozó kisiparosok száma 1967-től napjainkig mindössze 44-gyel nőtt, 55-enmár annyira idősek, hogy a városfejlesztési hozzájárulást sem kell fizetniük. A kisiparosok nem kevesebb mint 90 százalékának nincs külön műhelye, a lakások mellék- helyiségeiben végzik szolgáltató munkájukat. Nagyon kevés a fiatal közöttük, s mindössze 12 ipari tanulója van a magánkisipari szektornak. Az sem igaz, hogy valamennyi maszek magas jövedelemmel rendelkezik, mert sokan jól keresnek ugyan — órások, könyvkötők, szobafestők, fodrászok, szabók —, de bőven találni olyanokat is közöttük, akik még az adójukat is alig tudják fizetni. Egy sor területen a magánkisipar munkáját az elkövetkezendő években sem tudja magára vállalni a szocialista ipar. Az igények pedig napról napra nőnek a szolgáltatások iránt, s napról napra többet kell várni egy elszakadt ruha, egy eltörött csap, egy elromlott konnektor megjavítására. Szükséges tehát — ahogyan a vb is megerősítette —, hogy a lehetőségeken belül Eger városban is nagyobb segítséget kapjanak azok a magánkisiparosok, akik reális társadalmi igényt elégítenek ki, akiknek munkáját igényli a város lakossága. M ert pontosan úgy van, ahogyan a szóban forgó jelentés is summázta: a lakossági szolgáltatás egy- egy konkrét esete nem nagy értéket képvisel ugyan, de kielégítésének módja, ideje, minősége a közhangulat kialakításának tényezői közé tatíőöfc — koós — (Varga Gyula tudósítónktól.) Hosszas és fáradságos munka előzte meg azt a rendkívüli községi tanácsülést, amelyet azért hívtak össze Kálban, hogy véglegesen és törvényesen is megerősítsék azt a régi gondolatot, hogy a már jó ideje egybeépülő Kál és Kompolt községeknek közös köz- igazgatásuk legyen. A nagy felelősséget jelentő határozat meghozatala előtt a két község párt- és tömegszervezeti szervei, valamint tanácsai meghallgatták a lakosok véleményét, falugyűléseken ismertették az elképzeléseket. Ézt követően került sor a határozatot hozó tanácsülés összehívására. Itt ismertették részleteiben is a terveket, s a tanácsülés egyhangúan jóváhagyta a közös tanács létrehozására teendő intézkedéseket. A határozat nagy lépést jelent a távlati tervekben a nagyközségi rang elnyerésében, mivel a települést földrajzi, gazdasági és közlekedési adottságai erre megfelelővé teszik. A két község közös határozata alapul szolgálhat a későbbi években a városiasodáshoz is, hiszen kezdetét veszi egy olyan folyamat, amely a központ kiépítésével városiasabbá teszi a község nagy részét. A rádió Vietnamról A Magyar Rádió az idén is műsorösszeállításokkal, irodalmi műsorokkal emlékezik meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepéről. Augusztus 28-án. 11.44-kor a Kossuth adón Ének a tavaszról címmel vietnami költők verseit szavalja: KohutMagda, Bitskei Tibor és Joó László. Augusztus 29-én ugyancsak a Kossuth adón 14.06-kor mesejáték hangzik el A teknősbéka ajándéka címmel. Augusztus 30-án a Petőfi adón 19.09-kor The Lu színműve, A hal meg a víz kerül a hallgatók elé. Augusztus 31-én 19.09-kor a Petőfi adón sugározzák Che Lan Vieu karcolatat, amelynek Ajándék a gyerekeknek a címe. Szeptember 1-én a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén címmel közvetítenek összeállítást 18.05-kor a Kossuth adón. Szeptember 2-án tűzték műsorra A kicsi Lao legyezője című mesejátékot 14.58-kor az URH-adón. Vasárnap, szeptember 3-án a Kossuth adón 15.11-kor mai vietnami dalok csendülnek feL Mmism 0 1972. augusztus 26,, szombat
