Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

AAA/v^AAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAA^AAA<Mi^ Péntek esti külpolitikai kommentárunk \ Egy vendég Chequersben WALTER SCHEEL bormi külügyminiszter optimista nyilatkozatot adott a Süddeutsche Zeitungnak, a Közös Piac október 19-ére tervezett csúcsértekezletéről. De elég egy pillantást vetni a többi érdekelt megjegyzéseire vagy a világsajtó kommentárjaira és máris kiderül: Scheel de­rűlátása enyhén szólva nem általános, és alighanem van némi köze belpolitikai, választási meggondolásokhoz is. Maurice Schumann francia külügyminiszter bonni, majd londoni viilámtátogatására éppen azért került sor, hogy a legfontosabb tagállamok megpróbálják idejében egyeztetni álláspontjukat. Minden jel arra utal, hogy ez nem sikerült. ­AZ EGYIK LEGFONTOSABB nézeteltérés az úgyne­vezett közös alappal kapcsolatos. Pompidou presztízskér­dést csinál abból a francia tervből, amely szerint közös pénzalapot kellene létrehozni az éppen gyengélkedő tag­ország valutájának megsegítésére. Nyilt titok, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaságban dr. Kari Schiller eddigi gazdasági csúcsminiszter volt ennek a tervnek a legna­gyobb ellenzője. Párizs érthető reményeket fűzött Schil­ler távozásához, de a kulisszák mögül kiszivárgott hírek szerint a bonni álláspont nem változott. A brit kormányfők vidéki rezidencáján. Chequersben légmentesen zárt ajtók mögött tartották meg a párizsi vendéggel folytatott megbeszélést. Nem sokkal Bonn után Schumann ugyanis a ködös Albionba látogatott, állítólag a bonnihoz hasonlóan sovány eredménnyel. A chequersi fő témák a következők lehettek: az említett pénzalap, különös tekintettel az olasz líra jelenlegi prob­lémáira, az aranyárak emelése, a font lebegtetése. A gaz­dasági kérdések mellett természetesen elkerülhetetlenül szóba kerültek politikai dilemmák is. Pompidou kétség­telenül örökölte De Gaulle tábornoknak azt az aggályát, hogy Anglia az amerikai befolyás trójai falova lehet a Közös Piac sáncain belül. AZ MARIS BIZONYOSNAK LATSZIK, hogy a che­quersi megbeszélések nem oszlatják el, sőt, nem is csök­kentik ezt a párizsi aggályt. Tiltakozások a VDK bombázása ellen Kínai mentőcsónakot süllyesztettek el amerikai vadászbombázók PEKING: Az Új-Kma hírügynökség közleményben jelentette be, hogy augusztus 22-én a VDK partjainál Nghe An tarto­mány Hon Ngu nevű szige­ténél amerikai vadászbom­bázók megtámadtak egy kí­nai mentőcsónakot és meg­ölték ötfőnyi legénységét. A gépek mélyrepülésben köze­lítették meg a mentőcsóna­kot, majd zuhanóbombázás­sal elsüllyesztették azt. A csónak a Kínai Népköztár­saság állami lobogóját vi­selte, amelyet az amerikai pilótáknak fel kellett ismer­niük. Nem sokkal az Űj-Kína közleményének ismertetése után közzétették a Kínai Népköztársaság Külügymi­nisztériumának nyilatkoza­tát, amely rámutat: az ame­rikai imperializmusnak ez a súlyos cselekedete a nem­zetközi kereskedelmi és ha­Szovjet holdkőzet Ansiliáiiak , MOSZKVA Vaszíti? Harkov, a TASZSZ szemleírója a Vietnami De­mokratikus Köztársaság gát­rendszerei ellen intézett amerikai támadásokat meg­bélyegezve rámutat: A vietnami gátak védel­méért. az amerikai agresszo- rok bűntettei ellen folyó mozgalom világméreteket ölt. A Béke-világtanács javasla­tára augusztus 28-át a „vi­etnami gátak napjává” nyil­vánították. A TASZSZ szemleírója ez­zel összefüggésben emlékez­tet: az Egyesült Államok há­borús bűneit kivizsgáló bi­zottság az egész világ előtt leleplezte azt a hazugságot, amelyhez a Pentagon folya­modik, hogy elrejtse a gátak­kal kapcsolatos terveit és bűntetteit. A bizottság tagjai nagy tényanyagot gyűjtöttek össze és megerősítették, hogy az amerikai agresszorok szán­dékosan követik el támadá­saikat a gátak és öntözőbe­rendezések ellen. ★ A Za Rubezsom szovjet hetilap legújabb számában közli Ha Ke Tannak, a VDK vízgazdálkodásügyi miniszte­rének cikkét, aki hangsúlyoz­za, hogy a gátrendszerek és öntözőberendezések elleni amerikai bombatámadások súlyos árvíz közvetlen veszé­lyét idézik fel. Az amerikai légierő a VDK gátjainak le­rombolásával emberek mil­lióinak a létét fenyegeti. Az a hivatalos washingtoni pró­bálkozás, amely arról szeret­né biztosítani az Egyesült Államok és más országok népeit, hogy az amerikai lé­gierő „csak katonai célpon­tokat” bombáz, nem más, mint hazugság és képmuta­tás. ★ San Franciscóban tiltako­zó felvonulást rendeztek az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. „Vessenek véget a háborúnak”. „szün­tessék be a gátak bombázá­sát” jelszavakkal vonultak fel a tüntetők, akik a de­monstrációt követő nagygyű­lésen több felszólaló mellett meghallgatták Jane Fonda híres amerikai filmszinésznő beszédét is. A közelmúltban a VDK-ban tett utazásáról beszámolva a színésznő el­ítélte az amerikai légierő barbár támadásait és az amerikai agresszió beszünte­tését célzó harc fokozására szólított fel. józási szabadság durva meg­sértését jelenti és súlyos pro­vokáció a kínai nép ellen. A kínai kormány és nép mély felháborodásának ad hangot és határozottan tiltakozik az amerikai kormánynál. A kínai kormány fenntartja törvényes jogát, hogy köve­telje veszteségei kártalanítá­sát. A nyilatkozat hangsúlyoz za, hogy az Egyesült Álla­mok kormányának haladék­talanul véget kell vetnie a kínai kereskedelmi hajók el­leni provokációinak és biz­tosítania kell, hogy hasonló incidensek a jövőben ne for dúljanak elő. SAIGON: A dél-vietnami hadszínté­ren a leghevesebb összetű zések Quang Tri város kö rül zajlottak le. Mint isme­retes, a szabadságharcosok már csaknem két hónapjáéi lenőrzésük alatt tartják a várost, amelynek visszahódí- tásáért a saigoni bábcsapa­tok sikertelen támadásokat intéznek. A saigoni erők támogatá­sára bevetették a B—52-es amerikai nehézbombázókat, amelyek a lerombolt város­tól mintegy húsz kilométer­rel délnyugatra támadták a felszabadító erők utánpótlás­állásait. Az amerikai légierődök há­rom hullámban bombázták a két Vietnamot elválasztó de- militarizált övezetet és egy bevetésben behatoltak VDK területe fölé is. Saigoni beismerések sze­rint a dél-vietnami felsza badító erők a fővárostól 64 kilométerrel északra bekerí tettek egy ötszázfőnyi zsol dosegységet, amelyet elvág tak összeköttetésétől. A sai­goni adatok szerint a báb hadsereg 150 katonája esett el, vagy sebesült meg. A Lima 16. és Luna 20. ál­tal földre szállított holdkő­zetmintákból — két kisebb tartályban — ajándékot adott a Szovjetunió, Angliá­nak. Képünkön: Alekszandr Vinogradov, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia alelnöke (balról) átadja az értékes ajándékot Sir James Light- hillnck, a Brjt Tudományos Akadémia képviselőjének. (Telefoto — Pl—MTI—KS) Scheel a tizek csúcstalálkozó] áról A Süddeutsche Zeitung pénteki számnak adott nyi­latkozatában Scheel nyugat­német külügyminiszter biza­kodó kijelentéseiket tett a nyugat-európai tízek októ­„Argentína sorsdöntő napja 9» 1972. augusztus §0., szombat holttestét gyászolta. A rend­őrök gumibotokkal és könny­gázzal szétkergették a töme­get, majd elhurcolták a ko­szorúkkal — a többi között Perón koszorúival — borí­tott koporsókat. Mint jelentettük, kedden az argentin haditengerészet trelewi támaszpontján a múlt heti látványos gerilla- szöktetés 19 foglyul ejtett részese szökni próbált; a tengerészgyalogosok tizenha- tukat agyonlőtték, hármat közülük megsebesítettek. A három perónista áldozatot Buenos Airesbe vitték, s a pártszékházban ravatalozták fel. Csütörtöki beszédében La- nusse érintette a trelewi ese­ményeket is. Közölte, hogy nyilvánosságra hozzák az ügyben folytatott vizsgálatok eredményét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bizton­sági erők szerinte joggal fo­ganatosítottak erélyes intéz­kedéseket „a bajkeverők ap­ró csoportjai” ellen. Kijelentette a továbbiak­ban, hogy semmi sem térít­heti el attól a szándékától, miszerint hétévi katonai kor­mányzás után a jövő év márciusában ismét „intézmé­nyessé” teszi az argentínai rendszert. Perón azonban — azzal, hogy a kitűzött idő­pontig nem tért haza — tet­te hozza Uanuase — megmu­Pénteken jár le Perón volt argentin diktátor hazatéré­sének határideje. Ha mad­ridi száműzetéséből mégsem térne vissza Buenos Airesbe — ami biztosra vehető —, akkor a Lanusse-kormány legújabb rendelkezése szerint — elvben — elveszíti azt a jogát, hogy a jövő év már­ciusában esedékes választá­sokon induljón! Perón Madridból értésre adta, hogy „nem enged egy olyan rendszer diktátumá­nak”, amelyet ő alkotmány- ellenesnek tart. Eközben hí­vei „alapos vizsgálatot” és a „felelősség megállapítását” követelték a kormánytól 16 szökni próbált gerilla trelewi lemészárlása ügyében. Válaszul az argentin ka­tonai kormányzat csütörtö­kön este lesújtott Perón ha­zai híveire. Lanusse elnök rá- dáió- és televízióbeszédben jelentette be, hogy „a tör­vény és a fegyverek teljes súlyát” fogja alkalmazni azokkal szemben, akik „erő­szakkal próbálják keresztül­vinni akaratukat”. Az elnök beszédével egy időben 400 — katonai páncélautók támo­gatta — rendőr rohanta meg a Perón vezette justicialista párt Buenos Aires-i főhadi­szállását. ahol több száz Pe­rón-hívő polgár három tre­lewi áldozat felravatalozott tatta: nem érdekli komolyan az ország jövője. Ö maga tiszteli a perónistákat, de azoknak most dönteniük kell, ki vezesse őket a jövőben? A mai nap „sorsdöntő Ar­gentína történelmében” — jelentette ki a tábornok-el­nök a pénteki határidőre cé­lozva. Lanusse beszédében né­hány alkotmánymódosító in­tézkedést is bejelentett. Esze­rint 1973. márciusában az el­nököt és az alelnököt nem elektori kollégium, hanem közvetlen szavazás emeli hi­vatalába. Az elnöki páros a jövőben már nem hat, ha­nem négy évig tölti be tisz­tét, s jelöltetheti magát új­raválasztásra is. Miközben a „sorsdöntő nap” kimenetelére várnak az országban, rendőrség és kato­naság ellenőrzi Argentína minden nagyobb városát. A Lanusse-kormány ellenzéke péntekre számos nagygyű­lést hirdetett meg, ezek azon­ban — mint. maga az elnök közölte — máris be voltak tiltva. Mint az várható volt, Juan Perón, a puccsal megbuk tatott egykori argentin el­nök, aki a jövő márciusra britért elnökválasztás leg­esélyesebb jelöltje lehet, nem tért vissza hazájába, a Lanusse elnök által előírt péatelu határidőre. bér 19-i párizsi csúcstalálko­zójának esélyéről. Ellentétben Schumann francia külügyminiszterrel — aki londoni nyilatkozatában még nyitottnak nevezte a csúcsértekezlet időpontját —, Scheel úgy vélekedett, hogy a találkozó a tervezett időpont­ban megvalósul. Az értekezlet célja — je­gyezte meg —, egyértelműen az egység demonstrálása. Ami az értekezlet legfonto­sabb napirendi pontját illeti. Scheel rámutatott, hogy a tí­zeknek számos gyakorlati döntéssel kell előmozdítaniok a gazdasági és valutaunió ki­építését. A tagállamok állás­pontjai bizonyos árnyalatok­ban különböznek —, ismerte el Scheel. Belpolitikai kérdésekre tér­ve Scheel derűlátóan nyilat­kozott pártja, az FDP válasz­tási esélyeiről. Saját terveiről Scheel csu­pán annyit közölt, hogy az új kormányban is meg akarja tartani külügyminiszteri tár­cáját. BERLIN Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára a központi bizottság épületében levő dolgozószobájában péntekén fogadta az NSZEP KB PB tagjainak és póttagjainak jó­kívánságait 60. születésnap­ja alkalmából. Friedrich Ebert, az államtanács elnök- helyettese olvasta fel a köz­ponti bizottság üdvözlő táv­iratát. Erich Honeeker meghatott szavakkal mondott köszöne­tét a pártvezetőség kollektív jókívánságáért. Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, Ge­rard Götting, a Népi Kama­ra elnöke, továbbá a Népi Kamara elnökségének tagjai ugyancsak legőszintébb jókí­vánságukat fejezték ki Erich Honeckemek. VARSÖ Mint a PAP lengyel táv­irati iroda jelenti, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Bizottsága augusztus 24- én meghallgatta Edward Giereknek, a központi bi­zottság első titkárának be­számolóját a szocialista or­szágok kommunista és mun­káspártjai Krím-félszigeti ba­ráti találkozójának eredmé­nyeiről; megvitatta és jóvá­hagyta azokat a megállapí­tásokat, amelyeket e találko­zóból kiindulva a párt nem­zetközi tevékenységében fi­gyelembe kell venni BUKAREST Nicolae Ceausescu, a Ko­mán Kommunista Párt főtit­kára, a Román Államtanács elnöke pénteken fogadta Va- szillj Drozgyenkót, a Szov­jetunió bukaresti nagyköve­tét. A találkozót a diplomata kérte. MOSZKVA Kirill Mazurov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnök- helyettese pénteken a Kreml­ben fogadta a Moszkvában tartózkodó ghanat küldöttség vezetőjét Baah őrnagyot, a földosztási és természeti kin-1 esek ügyeinek miniszterét. A megbeszélésen meleg, baráti légkörben megvitatták a szovjet—ghanai kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. Baah őrnagy átadta Acheampong ezredesnek, a Ghanai Nemzeti Újjászületés Tanácsa elnökének Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rához és Nyikolaj Podgomij- hoz, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnökéhez intézett üzenetét. GEORGETOWN: A jamaikai kormány ha­tálytalanította az előző kor­mány rendeletét, amely meg­tiltotta, hogy a szocialista or­szágokból könyveket hozza­nak be Jamaikába. MOSZKVA Moszkvában pénteken alá­írták a Szovjetunió és a VDK kulturális és tudomá­nyos együttműködéséről szóló tervezetet. BONN I A nyugatnémet kormány pénteken jóváhagyásra a szö­vetségi tanács elé terjesztet­te az NDK-val kötött köz­lekedési szerződésről szóló törvénytervezetet. A szerző­dést a kormány sürgős elő­terjesztéseként kezeli és vár­ja annak mielőbbi elfogadá­sát. Erre még a parlamenti választások kiírása előtt sor kerülhet. 7Iesiebü!( szerzetes a porltíjfiil gyurmátokon uralkodó óllapotokról Egy portugál szerzetes, Louis Da Costa, aki több évig élt Mocambique portugál gyarmaton, majd a hatósá­gok bosszúja elől menekülnie kellett, a hazája gyarmatain tengődő őslakosság keserves sorsáról nyilatkozott a belga rádiónak. A szerzetes rádiónyilatko­zatában kijelentette; „az ős­lakosság egyetlen joga, hogy tűrjön,”. Elmondotta, hogy a gyarmati hadsereg közremű­ködésével rezervátumokká ' MKttságct. Ezek a falvak valóságos kon­centrációs táborok. Aki szem­beszegül, azt börtönbe hur­colják, megkínozzák és meg­ölik „Ahol én laktam — mondotta Da Costa szerzetes —, a hadsereg négy büntető­akciót hajtott végre. Ezek során összesen 427 embert öltek meg — férfiakat, nőket es gyermekeket egyaránt”. Louis Da Costa fellépett az őslakossá g kiirtását célzó portugál gyarmatosító politi­ka ellen. Ezért kellett elme­nekülnie Mocambique;!^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom