Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

A lépők és a lépegetők A Magyar Népköztársa- ** ság minden felnőtt állampolgára tisztában van azzal, hogy hazánkban tisz­teletben tartják az emberi jogokat. Ismerjük jogainkat, azt legtöbben szocialista társa­dalmunk érdekeivel össz­hangban gyakoroljuk Vs. Elünk jogainkkal. Az állam­polgárok zöme azt is érti, hogy a jogok gyakorlása el­választhatatlan az állampol­gári kötelességektől. S nem­csak érti, hanem természe­tesnek, egymástól elválaszt­hatatlannak is tartja a két fogalmait: kötelesség és jog. Ezt és így vallja megyénk állampolgárainak zöme is. Hangsúlyozom: a zöme, a nagy többség'. De még nem mindenki. Vannak, akik csak a tár­sadalomtól várják el, hogy az teljesítse kötelességét, amely az ő, az egyén a sze­mély érdekét szolgálja; vannak, akik csak állam- polgári jogaikat hangoztat­ják, de ha a kötelességről esik szó, azt ők nem hallják, az már nem jut el a fülük­höz; vannak, akik az alkotmány paragrafusai közül a jogokat fejből fújják, de amikor a kötelességből kell felmonda­ni a leckét, távol maradnak az órától. És így folytathatnám. 11 A magyar történelem, né­pünk állami múltja és jele­ne azt példázza: csak a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje és em-giája képes fenntartani, fejleszteni, tökéletesíteni az országot. A szocialista erkölcs köve­telménye társadalmi igazsá­gossága, hogy mindenki ké­pességei szerint dolgozzék, járuljon hozzá a társadalmi javak, a nemzeti vagyon gyarapításához és mindenki munkája után, múnkája sze­rint részesedjék a megter­melt javakból. Tetszik, vagy nem tetszik nekünk, de mégis így van, hogy elosztani csak azt le­het, amit megtermeltünk. amelyeket az 1949. évi XX. törvény csak minit a dolgo­zók jogait fogalmazta meg. Alkotmányunk indokolása megállapítja, hogy a „dolgo­zók” és „állampolgárok” ket­tős különbségtétele a szocia­lista termelési viszonyok uralkodóvá válása* a kizsák­mányoló osztályok felszámo­lása következtében ma már nem indokolt. Az új törvény általános ér­vényűnek állapítja meg, hogy népköztársaságunk tiszteletben tartja az emberi jogokat. Ugyancsak általános érvényű az alkotmány ren­delkezése a jogok gyakorlá­sáról is: hangsúlyozza, hogy az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érde­keivel összhangban kell gyakorolni, s a jogok gya­korlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. Az 1972. évi I. törvény több új alapvető állampolgári jogot is beiktat. Ezek az új jogosítványok: a) új jogként jelentkezik a közügyek intézésében való részvétel. Ennek beiktatása — mint az indokolásban ol­vashatjuk —, a szocialista demokrácia továbbfejleszté­sének követelményeivel függ össze. A közügyekben való részvétel egyik formája az állami, illetve társadalmi szerveknek tett közérdekű javaslat, amelyről a törvény külön is rendelkezik; b) alkotmányunk több vo­natkozásban bővíti a már ko­rábban megfogalmazott jo­gosítványokat; pl. biztosítja az anyagi ellátáshoz való jo­got munkaképtelenség, öreg­ség és betegség esetére, a társadalombiztosítás és a szociális intézmények útján; c) új jogként értékelhető, hogy az alkotmány alaptör­És aki többet, jobban dolgo­zott, aki a születő újat, a fejlődést hűen szolgálta, aki az újért, a jobbért többet küzdött és áldozott az kap­jon többet. Aki jól teljesí­tette kötelességét, többet ér­demel, mert a kötelességek gyarapodásával együtt jár a jogok gyarapodása. Aki töb­bet adott, aki az élen haladt, annak az első sorban a he­lye akkor is, amikor a jogo­kat élvezik. Sajnos előfordul, hogy nem mindig így van ez. Van aki csak a tenyerét nyújtja és jogait követeli, de a kö­telességét nem mindig telje­síti. Vagy ha teljesíti, akkor is immel-ámmal, pluszt, töb­bet már nem ad. Az ünne­pet megelőző hetekben több létesíményt — óvodát, isko­lát, művelődési házat, könyv­tárat — építettek és adtak át. Örül is neki mindenki. Az is, akinek a munkája, a verejtéke — társadalmi mun­ka formájában — benne van a falak erősségében és az is, aki egy kapavágást sem tett, aki egy marék földet sem dobott arrébb, örül, mert az ő gyerekeinek is épült az óvoda, iskola, neki is könyv­tár a könyvtár, a művelődés háza a művelődési ház. De két öröm között különbség van, különbségnek kell len­nie. Az egyik öröm az al­kotó, a közösségért cselekvő, tevő ember büszke öröme, a másik pedig áz önző, az igényt ugyan benyújtó, de annak megvalósulásáért sem­mit nem tevő ember kapzsi, önző öröme. Annak az örö­me, aki csak beül a készbe és a birtokos természetessé­gével teszi magáévá a java­kat, amelyet mások alkottak. Nem is beszélve arról, hogy legtöbbször ezek, áz ilyen emberek a legfőbb kritikusai az újnak. Nem így kellett volna, nagyobbat, fé­nyesebbet követel és fel­emeli a hangját, hogy itt mindent csak félig csinál­nak, hogy meg kell nézni máshol, más községiben, más vényi szinten biztosítja a tudományos, valamint a mű­vészeti alkotó tevékenység szabadságát; d) szélesíti a Magyar Nép- köztársaságban élő nemzeti­ségek jogait. Igen fontos megjegyezni, hogy — a szocialista demok­ratizmus szélesítésének je­gyében —, gyarapodott az állampolgári jogok biztosíté­kainak köre. Például az élet, a testi épség és az egészség védelmével kapcsolatban — az orvosi ellátás megszerve­zése mellett — biztosítékként utal a munkavédelemre, az egészségügyi intézményekre, valamint az emberi környe- zet mindinkább szükségessé váló fokozottabb védelmére is. Végül is az alkotmány nyolcadik fejezete a válasz­tások alapelveit rögzíti; a kilencedik fejezet rendelke­zik a Magyar Népköztársa­ság címeréről, zászlajáról és fővárosáról. A tizedik fejezet záróren­delkezéseket tartalmaz. En­nek kiemelt része az, hogy „Az állam minden szervé­nek és minden állampolgárá­nak kötelessége, hogy az al­kotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva meg­tartassa”. AZ ALKOTMÁNY MINT ÖSSZESSÉG ÉS SZERVES EG 1 SÉG A fentiekben kifejtettek­ből kitűnik, hogy az alkot­mány rendelkezései nemcsak összességet, hanem ugyanak­kor szervezés egységet, egy­séges rendszert is jelentenek. Az a tény, hogy az alkotmá­nyos szabályozás több elemű, ez nem változtat azon, hogy az alkotmány egységes ok­városban, más megyében hogyan is keli ezt csinálni. Es ha rápisszegnek, még ne­ki áll feljebb, mert ugye itt elfojtják a szót, itt nincs jog, nincs vélemény-szabad­ság és hivatkozik az alkot­mányra. Ilyenkor a legtürelmesébb agitátornak is kinyílik a bicska a zsebében és igazán nagyon nagy türelemre van- szüksége, hogy az önző, a demagóg igényt, a csak kö­vetelődző, de a megvalósu­lásért egy szalmaszálat ke­resztbe nem tevő állampol­gárt meggyőzze arról, hogy a tetteik és nem a szavak viszik előre az életet. Mert sajnos vannak, akik csak kifogásolnak, akik csak kö­vetelnek, de ő maguk ezen­kívül semmit nem tesznek. Az elmúlt 27 év alatt ha­talmasat léptünk előre. Es nem kesergés, hanem tény, hogy ma is vannak olyanok, akik csak lépegetnek, akik el sem indultak, de már le­pihennének, akik nem nézik csak a saját jogukat, csak az ő előnyüket — még ha az jogtalan is. A jog és a kötelesség a társadalom egyetlen területén sem választható el egymástól. Az egyik a má­sik nélkül nem létezhet, nem érvényesülhet. Bánrhelyik el­hanyagolása veszélyt jelent az egyén, a kis közösség és a társadalom számára. Az állampolgárnak becsületbeli kötelessége, hogy támogassa, segítse azt a hatalmas építő­munkát, ami érte, az ő és a családja boldogulásáért is folyik. De ugyanakkor az állampolgár nem lehet pasz- szív fogaskereke a társada­lomnak, nemcsak a felada­tok megoldásában, hanem a jogok gyakorlásában is meg­van a megfelelő helye. A jog és a kötelesség oldalán egyaránt! iSg^* Papp Ján°s mány, amely szigorú belső logikával rendelkezik. Ez azt sem érinti, hogy az alkot­mányban foglalt rendelkezér sek érvényesülési módját il­letően adódnak megkülön­böztetések. Ezek a megkü­lönböztetések nem érintik az alkotmány elvileg egységes szabályrendszerét, az ezen belül adódó viszonylagos ér­tékű csoportosításokat. Az alkotmányt tehát a jogrend- szeb olyan különálló okmá­nyaként foghatjuk fel, amely a maga egységében kiemel­kedő helyet tölt be a jog­rendszerben, s e kiemlekedő szerep az alkotmányos sza­bályozás tárgyának alapvető jellegéből folyik. Befejezésül még néhány következtetés a szocialista alkotmányosságra vonatkozó fejtegetésekből. a) Az alkotmány rendel­kezéseit és szellemét az ala­csonyabb szintű jogszabályok megalkotásánál — a jogsza­bály hierarchia elvéből kö­vetkezően —, szigorúan, tisz­teletben kell tartani. Az al­kotmányviszonyok — mint Szabó Imre is megjegyzi —, relatíve önálló szférát alkot­nak, amelyet nem lehet fel­aprózni ; b) az alkotmányos intéz­mények és az egyén tevé­kenységének körülhatárolása megköveteli a törvények végrehajtásával kapcsolatos hatásköri kérdések és fele­lősség pontos megállapítását; c) közelebbről kell megha­tározni az egyén státusát is; az állampolgárok alkotmá­nyos jógáit a végrehajtási jogszabályokban körülhatá­rolt jogigényekké és jogi kö­telezettségekké kell kiépíteni, s ezekre hatékony védelmet is kell biztosítani. Korom Mihály igazságügy­miniszter hangsúlyozta, m Húszéves a Magyar Gördülő- csapágy Müvek A Magyar Gördülő­csapágy Művek debreceni gyára első féléves tervéi 100 százalék felett teljesí­tette A munkasiker a ju­bileumnak szól, a gyár ugyanis augusztus 20-án ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Képünkön: Kiss Julianna a csapágyak zajellenőrzését végzi. (MTI Foto—Balogh P. László) I - ifjú város • • A Egy hasznos mozgalom kezdő lépései Hevesen Az utóbbi években roha­mos fejlődésnek indult me­gyénk déli részén a síkvidék legnagyobb települése, He­ves. Nagyközségi rangra emelkedett, de ez még csak az első lépés: megyénk te­lepüléshálózat-fejlesztési ter­vében Gyöngyössel és Hat­vannal azonos funkciójú te­lepüléssé, középfokú köz­ponttá való fejlesztését ha­tározta el Heves megye Ta­nácsa. Szükség van a fiatalos lendületre — Nagyközségi tanácsunk a megyei távlati terveknek megfelelően készítette el ne-, gyedik ötéves tervét. Nem kevés a tennivalónk, nagy szükségünk van a fiatalos lendületre — kezdte beszél­getésünket Nagy Zoltán, a nagyközségi tanács elnöke. — A település arculatának megváltoztatásában alapve­tő szerepe van az iparnak. A Finomszerelvénygyár elő­alkotmányozó országgyűlé­sen: „Természetesen a tör­vények és így alaptörvé­nyünk is csak akkor töltik be jól szerepüket, ha azok előírásainak megfelelően- működik az állam minden szervezete és úgy élnek ál­lampolgárai is ... A Magyar Szocialista Munkáspárt po­litikájának egyik sarkallatos elve és nagy sikere éppen a szocialista törvényesség helyreállítása és annak kö­vetkezetes biztosítása. A párt helyes marxj&ta—leninista politikája a legfőbb biztosí­téka a jövőre nézve is a tör­vényességnek. a mindenfajta torzulás, ferdülés vagy fer­dítés elkerülésének. Ennek a politikának az állami és jogi rendelkezései öltenek egyéb­ként testet az említett mó­dosításokban.” A miniszteri expozé azt is megállapította, hogy az al­kotmánymódosítás hazánk valóságos helyzetéből és a szocializmus teljes felépítésé­nek feladataiból indul ki. A végrehajtott módosítások megfelelnek a tudományos szocializmus követelményei­nek, a hazánkban végbement nagy társadalmi átalakulá­sokból adódó következteté­seknek. Nem az élettől, a tár­sadalmi valóságtól elszakí­tott módon kívánják szabá­lyozni társadalmunk helyze­tét, és nem egyéni vagy egy­oldalú kívánságokat, hanem társadalmi igényeket tükröz­nek. Ezért remélhetjük — mondotta a miniszter —-, hogy alkotmányunk a jövő­ben is olyan fegyver lesz ke­zünkben, amely jól szolgálja társadalmi célkitűzéseink si­keres megvalósítását. Rendel­kezései új ösztönzéseket ad­nak majd a további alkotó munkában, az építésben. / (VÉGE) Dr. Dér Ferenc üzeme tervszerűen és jó eredménnyel végzi munká­ját. Az új gyáregység épí­tésének üteméből arra kö­vetkeztethetünk, hogy — terveinknek megfelelően — jövőre már megindulhat a termelő munka. Nemrégiben fejeztük be a Budagant Szö­vetkezet fejlesztését, ahol még tavaly — kooperáció alapján — egy kiegészítő üzemrész is létrejött, amely ma már a legmodernebb gé­pekkel felszerelve dolgozik, s termékeinek mintegy 85— 90 1 százaléka exportképes. Most készült el a Háziipari Szövetkezet új üzemháza is... — Kell tehát a munkás­kéz? — Feltétlenül. Noha eb­ben a vonatkozásban felmé­réseink szerint nem lesznek gondjaink: Heves és von­záskörzete a szükséges mun­kaerőigényt ki tudja elégí­teni. — Hol szorít leginkább a cipő? — A szociális és kommu­nális szint fokozatos emelé­sénél. Út-, vízvezeték-, szennyvízhálózatunk kiépíté­se, a mennyiségben elegen­dő, minőségben korszerű la­kások biztosítása, a városias jellegnek megfelelő intéz­ményhálózat, kereskedelmi, vendéglátóipari, művelődési, szórakozási színvonal meg­teremtése, kialakítása. Nem arról van persze szó, hogy mindez vágyálom csupán, hanem csak arról: nem megy minden egyszerre. „A fiatalok a nagyközségért, a nagyközség a fiatalokért..." — Mi fiatalok, KISZ-esek nagyon örülünk Heves fej­lődésének — mondja Tóth Tibor, a nagyközségi KISZ- bizottság titkára. — Igyek­szünk megismerni a közeli és távlati terveket, megér­teni a feladatokat, hogy azok mielőbbi megvalósítá­sából erőnkhöz, tehetsé­günkhöz mérten kivehessük a részünket. Elvégre mi él­vezzük majd a mai mun­kának a holnapi gyümöl­cseit. Nálunk is elindult ez év elején a másutt már szép eredményeket produká­ló mozgalom: együttműkö­dési tervet készített KISZ- bizottságunk a nagyközségi tanáccsal. Ennek az együtt- vnűködésnek az alapját „.. .a fiatalok a nagyközségért, a nagyközség a fiatalokért” — mozgalom képezi. — Melyek az alapcélki­tűzések? — Nagyközségünkben élő fiataljainkat szeretnénk mi­nél jobban bekapcsolni a társadalmi életbe. Megis­mertetni a fejlesztési terve­ket, feltárni azokat a lehe­tőségeket, amelyek gyorsít­ják 4 tempót és nem ered­ményeznek plusz ráfordí­tásokat anyagilag. Ezért rendszeresen helyi fórumo­kat szervezünk, ahol a nagy­községi szervek vezetőitől közvetlenül tájékozódunk a gondokról és tennivalókról egyaránt. — Mi izgatja leginkább Hevesen a fiatalokat? — A szórakozási-művelő­dési lehetőségek hiánya. Ezt vetik fel legtöbben a fiúk és a lányok. Aztán termé­szetesen az „idősebb fiata­lok”, a fiatal házasok kö­rében itt is a megfelelő la­kás biztosítása a legfőbb gond. — Mit tud tenni a K1SZ- bizottság és a nagyközségi tanács e gondok enyhítésé­re? — Sajnos, csak lassan tu­dunk előbbre lépni. Ebben az évben azért már e tekin­tetben is jelentős a fejlődés: a művelődési házban felsza­badult a klubtei'em, mert korszerű otthont kapott a könyvtár. így — a nagyköz­ségi tanácstól kapott pénzből — berendeztük ifjúsági klub­nak. Egyszerre 35—40 fiatal­nak nyújt szórakozási-műve­lődési lehetőséget, de a tánc­esteken még nyolcvanan is beférünk. Örülünk az új könyvtárnak is, s főleg — zenés szórakozóhely hiá­nyában — annak, hogy a könyvtár pincéjében hozzá­kezdhettünk egy pinceklub kialakításához.., A lakóhely is szép legyen... A fejlődő, szépülő Heve­sért elindult a hasznos moz­galom. A fiatalok már a ta­vasz kezdetén nekigyürkőz- tek: parkosítással kezdték a község központjában, az üzemek, intézmények kör­nyékén. Most a pinceklub­hoz szervezik a társadalmi munkát. Komolyabb, nehe­zebb feladatra is készülőd­nek: a fiatal házaspárok számára a minél olcsóbb lakásépítési lehetőség meg­teremtésére. Hevesen nemcsak az ipar elterjedése, az ipari munka­helyek ugrásszerű megnö­vekedése, de a három me­zőgazdasági nagyüzem — a két termelőszövetkezet és az állami gazdaság — fokoza­tos korszerűsödése, gépekkel való ellátása is számos fia­talnak nyújt biztos megélhe­tést. Ugyanakkor az otthon maradó fiatalok — a mai és holnapi hevesi polgárok — kellemes, tiszta és ké­nyelmes lakóhelyi környe­' zetben szeretnének élni. Ezért persze tenni is akar­nak egyre többet és többet. A fiatalok Hevesért, a nagy­község a fiatalokért mozga­lom megfelelő kerete ennek a fiatalos lendületnek, s egyik biztosítéka annak, hogy a több mint 700 éves. „öreg” _ községből minéi előbb ifjú város lesz ... Faludi Sándor Mmww © 1973. augusztus 19.; szomb^

Next

/
Oldalképek
Tartalom