Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

A lépők és a lépegetők

A Magyar Népköztársa- ** ság minden felnőtt állampolgára tisztában van azzal, hogy hazánkban tiszteletben tartják az emberi jogokat.

Ismerjük jogainkat, azt legtöbben szocialista társadalmunk érdekeivel összhangban gyakoroljuk Vs. Elünk jogainkkal. Az állampolgárok zöme azt is érti, hogy a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességektől. S nemcsak érti, hanem természetesnek, egymástól elválaszthatatlannak is tartja a két fogalmait: kötelesség és jog.

Ezt és így vallja megyénk állampolgárainak zöme is. Hangsúlyozom: a zöme, a nagy többség'. De még nem mindenki.

Vannak, akik csak a társadalomtól várják el, hogy az teljesítse kötelességét, amely az ő, az egyén a személy érdekét szolgálja;

vannak, akik csak állam- polgári jogaikat hangoztatják, de ha a kötelességről esik szó, azt ők nem hallják, az már nem jut el a fülükhöz;

vannak, akik az alkotmány paragrafusai közül a jogokat fejből fújják, de amikor a kötelességből kell felmondani a leckét, távol maradnak az órától.

És így folytathatnám. 11

A magyar történelem, népünk állami múltja és jelene azt példázza: csak a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje és em-giája képes fenntartani, fejleszteni, tökéletesíteni az országot.

A szocialista erkölcs követelménye társadalmi igazságossága, hogy mindenki képességei szerint dolgozzék, járuljon hozzá a társadalmi javak, a nemzeti vagyon gyarapításához és mindenki munkája után, múnkája szerint részesedjék a megtermelt javakból.

Tetszik, vagy nem tetszik nekünk, de mégis így van, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk.

amelyeket az 1949. évi XX.

törvény csak minit a dolgozók jogait fogalmazta meg. Alkotmányunk indokolása megállapítja, hogy a „dolgozók” és „állampolgárok” kettős különbségtétele a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása* a kizsákmányoló osztályok felszámolása következtében ma már nem indokolt.

Az új törvény általános érvényűnek állapítja meg, hogy népköztársaságunk

tiszteletben tartja az emberi jogokat. Ugyancsak általános érvényű az alkotmány rendelkezése a jogok gyakorlásáról is: hangsúlyozza, hogy az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni, s a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.

Az 1972. évi I. törvény több új alapvető állampolgári jogot is beiktat. Ezek az új jogosítványok:

a) új jogként jelentkezik a közügyek intézésében való részvétel. Ennek beiktatása — mint az indokolásban olvashatjuk —, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének követelményeivel függ össze. A közügyekben való részvétel egyik formája az állami, illetve társadalmi szerveknek tett közérdekű javaslat, amelyről a törvény külön is rendelkezik;

b) alkotmányunk több vonatkozásban bővíti a már korábban megfogalmazott jogosítványokat; pl. biztosítja az anyagi ellátáshoz való jogot munkaképtelenség, öregség és betegség esetére, a társadalombiztosítás és a szociális intézmények útján;

c) új jogként értékelhető, hogy az alkotmány alaptörÉs aki többet, jobban dolgozott, aki a születő újat, a fejlődést hűen szolgálta, aki az újért, a jobbért többet küzdött és áldozott az kapjon többet. Aki jól teljesítette kötelességét, többet érdemel, mert a kötelességek gyarapodásával együtt jár a jogok gyarapodása. Aki többet adott, aki az élen haladt, annak az első sorban a helye akkor is, amikor a jogokat élvezik.

Sajnos előfordul, hogy nem mindig így van ez. Van aki csak a tenyerét nyújtja és jogait követeli, de a kötelességét nem mindig teljesíti. Vagy ha teljesíti, akkor is immel-ámmal, pluszt, többet már nem ad. Az ünnepet megelőző hetekben több létesíményt — óvodát, iskolát, művelődési házat, könyvtárat — építettek és adtak át. Örül is neki mindenki. Az is, akinek a munkája, a verejtéke — társadalmi munka formájában — benne van a falak erősségében és az is, aki egy kapavágást sem tett, aki egy marék földet sem dobott arrébb, örül, mert az ő gyerekeinek is épült az óvoda, iskola, neki is könyvtár a könyvtár, a művelődés háza a művelődési ház. De két öröm között különbség van, különbségnek kell lennie. Az egyik öröm az alkotó, a közösségért cselekvő, tevő ember büszke öröme, a másik pedig áz önző, az igényt ugyan benyújtó, de annak megvalósulásáért semmit nem tevő ember kapzsi, önző öröme. Annak az öröme, aki csak beül a készbe és a birtokos természetességével teszi magáévá a javakat, amelyet mások alkottak.

Nem is beszélve arról, hogy legtöbbször ezek, áz ilyen emberek a legfőbb kritikusai az újnak. Nem így kellett volna, nagyobbat, fényesebbet követel és felemeli a hangját, hogy itt mindent csak félig csinálnak, hogy meg kell nézni máshol, más községiben, más

vényi szinten biztosítja a tudományos, valamint a művészeti alkotó tevékenység szabadságát;

d) szélesíti a Magyar Nép- köztársaságban élő nemzetiségek jogait.

Igen fontos megjegyezni, hogy — a szocialista demokratizmus szélesítésének jegyében —, gyarapodott az állampolgári jogok biztosítékainak köre. Például az élet, a testi épség és az egészség védelmével kapcsolatban — az orvosi ellátás megszervezése mellett — biztosítékként utal a munkavédelemre, az egészségügyi intézményekre, valamint az emberi környe- zet mindinkább szükségessé váló fokozottabb védelmére is.

Végül is az alkotmány nyolcadik fejezete a választások alapelveit rögzíti; a kilencedik fejezet rendelkezik a Magyar Népköztársaság címeréről, zászlajáról és fővárosáról.

A tizedik fejezet zárórendelkezéseket tartalmaz. Ennek kiemelt része az, hogy „Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva megtartassa”.

AZ ALKOTMÁNY MINT

ÖSSZESSÉG ÉS

SZERVES EG 1 SÉG

A fentiekben kifejtettekből kitűnik, hogy az alkotmány rendelkezései nemcsak összességet, hanem ugyanakkor szervezés egységet, egységes rendszert is jelentenek. Az a tény, hogy az alkotmányos szabályozás több elemű, ez nem változtat azon, hogy az alkotmány egységes okvárosban, más megyében hogyan is keli ezt csinálni. Es ha rápisszegnek, még neki áll feljebb, mert ugye itt elfojtják a szót, itt nincs jog, nincs vélemény-szabadság és hivatkozik az alkotmányra.

Ilyenkor a legtürelmesébb agitátornak is kinyílik a bicska a zsebében és igazán nagyon nagy türelemre van- szüksége, hogy az önző, a demagóg igényt, a csak követelődző, de a megvalósulásért egy szalmaszálat keresztbe nem tevő állampolgárt meggyőzze arról, hogy a tetteik és nem a szavak viszik előre az életet. Mert sajnos vannak, akik csak kifogásolnak, akik csak követelnek, de ő maguk ezenkívül semmit nem tesznek.

Az elmúlt 27 év alatt hatalmasat léptünk előre. Es nem kesergés, hanem tény, hogy ma is vannak olyanok, akik csak lépegetnek, akik el sem indultak, de már lepihennének, akik nem nézik csak a saját jogukat, csak az ő előnyüket — még ha az jogtalan is.

A jog és a kötelesség a társadalom egyetlen területén sem választható el egymástól. Az egyik a másik nélkül nem létezhet, nem érvényesülhet. Bánrhelyik elhanyagolása veszélyt jelent az egyén, a kis közösség és a társadalom számára. Az állampolgárnak becsületbeli kötelessége, hogy támogassa, segítse azt a hatalmas építőmunkát, ami érte, az ő és a családja boldogulásáért is folyik. De ugyanakkor az állampolgár nem lehet pasz- szív fogaskereke a társadalomnak, nemcsak a feladatok megoldásában, hanem a jogok gyakorlásában is megvan a megfelelő helye. A jog és a kötelesség oldalán egyaránt!

iSg^* Papp Ján°s

mány, amely szigorú belső logikával rendelkezik. Ez azt sem érinti, hogy az alkotmányban foglalt rendelkezér sek érvényesülési módját illetően adódnak megkülönböztetések. Ezek a megkülönböztetések nem érintik az alkotmány elvileg egységes szabályrendszerét, az ezen belül adódó viszonylagos értékű csoportosításokat. Az alkotmányt tehát a jogrend- szeb olyan különálló okmányaként foghatjuk fel, amely a maga egységében kiemelkedő helyet tölt be a jogrendszerben, s e kiemlekedő szerep az alkotmányos szabályozás tárgyának alapvető jellegéből folyik.

Befejezésül még néhány következtetés a szocialista alkotmányosságra vonatkozó fejtegetésekből.

a) Az alkotmány rendelkezéseit és szellemét az alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotásánál — a jogszabály hierarchia elvéből következően —, szigorúan, tiszteletben kell tartani. Az alkotmányviszonyok — mint Szabó Imre is megjegyzi —, relatíve önálló szférát alkotnak, amelyet nem lehet felaprózni ;

b) az alkotmányos intézmények és az egyén tevékenységének körülhatárolása megköveteli a törvények végrehajtásával kapcsolatos hatásköri kérdések és felelősség pontos megállapítását;

c) közelebbről kell meghatározni az egyén státusát is; az állampolgárok alkotmányos jógáit a végrehajtási jogszabályokban körülhatárolt jogigényekké és jogi kötelezettségekké kell kiépíteni, s ezekre hatékony védelmet is kell biztosítani.

Korom Mihály igazságügyminiszter hangsúlyozta, m

Húszéves a Magyar Gördülő- csapágy

Müvek

A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyára első féléves tervéi 100 százalék felett teljesítette A munkasiker a jubileumnak szól, a gyár ugyanis augusztus 20-án ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Képünkön: Kiss Julianna a csapágyak zajellenőrzését végzi.

(MTI Foto—Balogh P. László)

I - ifjú város

• • A

Egy hasznos mozgalom kezdő lépései Hevesen

Az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult megyénk déli részén a síkvidék legnagyobb települése, Heves. Nagyközségi rangra emelkedett, de ez még csak az első lépés: megyénk településhálózat-fejlesztési tervében Gyöngyössel és Hatvannal azonos funkciójú településsé, középfokú központtá való fejlesztését határozta el Heves megye Tanácsa.

Szükség van a fiatalos lendületre

— Nagyközségi tanácsunk a megyei távlati terveknek megfelelően készítette el ne-, gyedik ötéves tervét. Nem kevés a tennivalónk, nagy szükségünk van a fiatalos lendületre — kezdte beszélgetésünket Nagy Zoltán, a nagyközségi tanács elnöke.

— A település arculatának megváltoztatásában alapvető szerepe van az iparnak. A Finomszerelvénygyár előalkotmányozó országgyűlésen: „Természetesen a törvények és így alaptörvényünk is csak akkor töltik be jól szerepüket, ha azok előírásainak megfelelően- működik az állam minden szervezete és úgy élnek állampolgárai is ... A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának egyik sarkallatos elve és nagy sikere éppen a szocialista törvényesség

helyreállítása és annak következetes biztosítása. A párt helyes marxj&ta—leninista politikája a legfőbb biztosítéka a jövőre nézve is a törvényességnek. a mindenfajta torzulás, ferdülés vagy ferdítés elkerülésének. Ennek a politikának az állami és jogi rendelkezései öltenek egyébként testet az említett módosításokban.”

A miniszteri expozé azt is megállapította, hogy az alkotmánymódosítás hazánk valóságos helyzetéből és a szocializmus teljes felépítésének feladataiból indul ki.

A végrehajtott módosítások megfelelnek a tudományos szocializmus követelményeinek, a hazánkban végbement nagy társadalmi átalakulásokból adódó következtetéseknek. Nem az élettől, a társadalmi valóságtól elszakított módon kívánják szabályozni társadalmunk helyzetét, és nem egyéni vagy egyoldalú kívánságokat, hanem társadalmi igényeket tükröznek. Ezért remélhetjük — mondotta a miniszter —-, hogy alkotmányunk a jövőben is olyan fegyver lesz kezünkben, amely jól szolgálja társadalmi célkitűzéseink sikeres megvalósítását. Rendelkezései új ösztönzéseket adnak majd a további alkotó munkában, az építésben.

/ (VÉGE)

Dr. Dér Ferenc

üzeme tervszerűen és jó eredménnyel végzi munkáját. Az új gyáregység építésének üteméből arra következtethetünk, hogy — terveinknek megfelelően — jövőre már megindulhat a termelő munka. Nemrégiben fejeztük be a Budagant Szövetkezet fejlesztését, ahol még tavaly — kooperáció alapján — egy kiegészítő üzemrész is létrejött, amely ma már a legmodernebb gépekkel felszerelve dolgozik, s termékeinek mintegy 85— 90 1 százaléka exportképes. Most készült el a Háziipari Szövetkezet új üzemháza is...

— Kell tehát a munkáskéz?

— Feltétlenül. Noha ebben a vonatkozásban felméréseink szerint nem lesznek gondjaink: Heves és vonzáskörzete a szükséges munkaerőigényt ki tudja elégíteni.

— Hol szorít leginkább a cipő?

— A szociális és kommunális szint fokozatos emelésénél. Út-, vízvezeték-, szennyvízhálózatunk kiépítése, a mennyiségben elegendő, minőségben korszerű lakások biztosítása, a városias jellegnek megfelelő intézményhálózat, kereskedelmi, vendéglátóipari, művelődési, szórakozási színvonal megteremtése, kialakítása. Nem arról van persze szó, hogy mindez vágyálom csupán, hanem csak arról: nem megy minden egyszerre.

„A fiatalok a nagyközségért, a nagyközség a fiatalokért..."

— Mi fiatalok, KISZ-esek nagyon örülünk Heves fejlődésének — mondja Tóth Tibor, a nagyközségi KISZ- bizottság titkára. — Igyekszünk megismerni a közeli és távlati terveket, megérteni a feladatokat, hogy azok mielőbbi megvalósításából erőnkhöz, tehetségünkhöz mérten kivehessük a részünket. Elvégre mi élvezzük majd a mai munkának a holnapi gyümölcseit. Nálunk is elindult ez év elején a másutt már szép eredményeket produkáló mozgalom: együttműködési tervet készített KISZ- bizottságunk a nagyközségi tanáccsal. Ennek az együtt- vnűködésnek az alapját „.. .a fiatalok a nagyközségért, a nagyközség a fiatalokért” — mozgalom képezi.

— Melyek az alapcélkitűzések?

— Nagyközségünkben élő fiataljainkat szeretnénk minél jobban bekapcsolni a társadalmi életbe. Megismertetni a fejlesztési terveket, feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek gyorsítják 4 tempót és nem eredményeznek plusz ráfordításokat anyagilag. Ezért rendszeresen helyi fórumokat szervezünk, ahol a nagyközségi szervek vezetőitől közvetlenül tájékozódunk a gondokról és tennivalókról egyaránt.

— Mi izgatja leginkább Hevesen a fiatalokat?

— A szórakozási-művelődési lehetőségek hiánya. Ezt vetik fel legtöbben a fiúk és a lányok. Aztán természetesen az „idősebb fiatalok”, a fiatal házasok körében itt is a megfelelő lakás biztosítása a legfőbb gond.

— Mit tud tenni a K1SZ- bizottság és a nagyközségi tanács e gondok enyhítésére?

— Sajnos, csak lassan tudunk előbbre lépni. Ebben az évben azért már e tekintetben is jelentős a fejlődés: a művelődési házban felszabadult a klubtei'em, mert korszerű otthont kapott a könyvtár. így — a nagyközségi tanácstól kapott pénzből

— berendeztük ifjúsági klubnak. Egyszerre 35—40 fiatalnak nyújt szórakozási-művelődési lehetőséget, de a táncesteken még nyolcvanan is beférünk. Örülünk az új könyvtárnak is, s főleg — zenés szórakozóhely hiányában — annak, hogy a könyvtár pincéjében hozzákezdhettünk egy pinceklub kialakításához..,

A lakóhely is szép legyen...

A fejlődő, szépülő Hevesért elindult a hasznos mozgalom. A fiatalok már a tavasz kezdetén nekigyürkőz- tek: parkosítással kezdték a község központjában, az üzemek, intézmények környékén. Most a pinceklubhoz szervezik a társadalmi munkát. Komolyabb, nehezebb feladatra is készülődnek: a fiatal házaspárok számára a minél olcsóbb lakásépítési lehetőség megteremtésére.

Hevesen nemcsak az ipar elterjedése, az ipari munkahelyek ugrásszerű megnövekedése, de a három mezőgazdasági nagyüzem — a két termelőszövetkezet és az állami gazdaság — fokozatos korszerűsödése, gépekkel való ellátása is számos fiatalnak nyújt biztos megélhetést. Ugyanakkor az otthon maradó fiatalok — a mai és holnapi hevesi polgárok

— kellemes, tiszta és kényelmes lakóhelyi környe' zetben szeretnének élni. Ezért persze tenni is akarnak egyre többet és többet. A fiatalok Hevesért, a nagyközség a fiatalokért mozgalom megfelelő kerete ennek a fiatalos lendületnek, s egyik biztosítéka annak, hogy a több mint 700 éves. „öreg” _ községből minéi előbb ifjú város lesz ... Faludi Sándor

Mmww ©

1973. augusztus 19.; szomb^