Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
Külpolitikái összefoglaló Így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálft lóisef: Hol vannak már azok az idők, amikor nyaranta a nemzetközi életben uborkaszezon uralkodott el? Ha ma történik is néha hivatkozás nyári szünetre, annak is inkább politikai tartalma, célja van. A két német állam közti tárgyalássorozat mostani szakaszában például a nyárra hivatkozással hagytak maguknak szünetet a tárgyalófelek, de nyilvánvalóan nem azért, hogy Kohl, az NDK és Bahr, az NSZK miniszterelnökségi államtitkára a jól megérdemelt vakációt élvezhesse, ök ütötték nyélbe a két német állam közti első, nemzetközi jogi jellegű egyezményt, a közlekedési megállapodást. Most az a feladatuk, hogy az un. általános szerződés lehetőségét egyáltalán, majd pedig e szerződés elveit és részleteit vitassák meg. Egyelőre még hivatalos szó- használat szerint csak az „eszmecsere" szakaszánál, nem pedig a tényleges tárgyalás stádiumában tartanak. Nyilván azért, mert az NSZK hivatalos körei — talán a közelgő választásokra való tekintettel is — felsrófolták a maguk követeléseit. A bonni külügyi államtitkár, Paal Frank a héten ment Prágába, hogy Jiri Götz külügyminiszter-helyettessel újrakezdje a megbeszéléseket a két ország kapcsolatainak normalizá-* lásáról. Hosszú alkudozásra van itt is kilátás. A fő kérdés az 1938-as, müncheni diktátum kezdettől való érvénytelenségének, semmis voltának az elismertetése a bonni kormánnyal. Willy Brandt ma már elismeri: az a szerződés, amit annak idején Hitler fegyveres fenyegetéssel csikart ki Chamberlaintől és Daladier-től, i s amelyben Anglia és Francia- ország tulajdonképpen beleegyezett Csehszlovákia feldarabolásába — ma már nem érvényes, a maga idejében pedig mélységesen igazságtalan volt... ( A héten — nyár ide, nyár oda — sor került egy olyan csúcstalálkozóra, amely történelmi jelentőségű lehet a földrész nagyságú India és északnyugati szomszédja, Pakisztán között. Közismert, hogy negyedszázada tart az engesztelhetetlennek látszó ellentét a két ország Között, — a volt gyarmatosítók, az angolok, India függetlenségének kényszerű megadásakor gondoskodtak arról, hogy elhintsék a viszály magvait. Pakisztán létrehozásával egy heterogén államot teremtettek, a lakosságcserével ide költöztették át az indiai mohamedán vallású népek egy részét, Kasmírnál éppúgy vitás területet hagytak, mint ahogyan a bengál népet is kettészakították, így aztán az Indiához csatolt Nyugat- Bengáliában és a KeJet-Pa- kisztánnak mondott részen egyformán laknak bengálok. Az utóbbiból lett Bangla Desh, a Bengál Népi Köztársaság. Emlékezetes, a múlt év végén és az esztendő elején lezajlott indiai—pakisztáni háború, amely végül is a pakisztáni központi kormány vereségét hozta. Akkor úgy látszott, hogy szinte feloldhatatlan az indiai—pakisztáni ellentét. Indira Gandhi határozott politikája és Ali Bhutto realitásérzéke most mégis lehetővé tette a csúcstalálkozót. Az indiai miniszterelnök és a pakisztáni államfő megbeszélésein a két ország közötti megállapodástervezetről volt szó. Bizonyos kompromisszummal, kölcsönös engedményeken alapuló megállapodással ért véget — legalábbis átmeneti időre — az X Események krónikája HÉTFŐ: Moszkvába érkezett Fidel Castro — Megalakult az olasz kormány KEDD A Biztonsági Tanács elitélte Izraelt, a Libanon elleni támadások miatt — A Közös Piac minisztereinek tárgyalása Luxemburgba^ a valutaválságról SZERDA: A nyári szünet előtti utolsó Kohl—Bahr-találkozó — Indira Gandhi és AH Bhutto Sirnlában megkezdte tárgyalásait CSÜTÖRTÖK: Tüntetések Argentína nagyvárosaiban — Véget ért. a szocialista internacionálé bécsi gyűlése PÉNTEK. Nixon sajtóértekezleten kilátásba helyezte, hogy az USA visszatér a párizsi tárgyalóasztalhoz — Schumann francia külügyminiszter befejezte bécsi látogatását 1 SZOMBAT: ? Az észak-írországi protestánsok megmozdulásai a tűzszüv net ellen — Nixon nyilatkozata után is folytatódik a < VDK területének amerikai bombázása AAAAAAAV>/VV\.\AVWVVVVVWVWVVVVWVVWVVV vvNAAAAA/VVSAAA'VVVVVVV a huzakodás, amely hetek óta megfigyelhető a libanoni kormány és a palesztin partizánok között. A Tel Aviv-i repülőtéren történt vérengzés következményeként Izrael sorozatos támadásokkal igyekezett provokálni a bejrúti kormányt, hogy az forduljon szembe a Dél-Liba- non földjén tábort vert palesztin gerillákkal. A kompromisszum eredményeként nem számolják fel a Libanonban működő palesztin gerillamozgalmat, a gerillák viszont — legalábbis egy időre — beszüntették akcióikat Izrael ellen. Nem fölösleges emlékeztetni arra, hogy Libanon tulajdonképpen nem tisztán arab állam, de nemcsak lakosságának többsége miatt tart az arab világgal, hanem azért is, mert — a Közel-Kelet bankárja ez a kis ország. Tőkés uralkodó osztálya inkább Amerika-barát. Nem volt tehát meglepő, hogy 1967-ben Libanon kormánya nem üzent hadat a déli szomszédjának, Izraelnek. Bejrút politikusai semlegességet hirdettek ... Azóta azonban Libanon politikájában lassú változás ment végbe, amely többek között Izrael agresszivitásának a következménye is. A mostani izraeli akciókat az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismét megbélyegezte, persze plátói ez a döntés is, csak az erkölcsi hatása ér valamit. A hét legfontosabb eseménye — mert a világ első számú háborús problémakör révei, a vietnami válsággal kapcsolatos — Nixon elnöknek az a bejelentése, hogy az Egyesült Államok küldöttsége ismét vissza kíván térni a párizsi tárgyalóasztalhoz. önmagában véve örvendetesnek lehetne mondani ezt az amerikai elhatározást. De azzal, hogy bejelentését bombák hullása, az aknazár fenntartása és a háborús erőfeszítések fokozása kíséri, kételyeket és aggodalmakat támaszt. t A nemzetközi közvélemény figyelmeztetésként értékelte Leonyid Brezsnyev- nek két nappal a nixoni sajtókonferencia előtt Moszkvában, a Fidel Castro kubai kormányfő tiszteletére adott banketten egy pohárköszöntőben mondott szavait. A Szovjetunió határozottan elítéli az USA délkelet-ázsiai agresszióját, a VDK kikötőinek blokád alá helyezését, népgazdasági objektumait, közlekedési vonalainak és lakott településeinek fokozott bombázását — mondotta az SZKP főtitkára. A Szovjetunió követeli az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak teljes kivonását Dél-Vietnamból, az igazságos politikai rendezést mindennemű külső beavatkozás nélkül. Brezsnyev hangoztatta: „A Szovjetunió álláspontja ebben a kérdésben világos és változatlan. Ceylon miniszterelnöke Kínában Pekingi tárgyalásait befejezve, péntek reggel vidéki körútra indult Bandaranai- ke asszony, Ceylon miniszterelnöke. Bandaranaike asszony pekingi megbeszéléseinek eredményeként Kína és Ceylon két egyezményt írt alá: az egyik a két ország gazdasági és műszaki együttműködéséről, a másik egy nagy oa- mutszövő és festő kombinát felépítéséről szól. Bandaranaike asszony meghívta Csou En-lajt, hogy látogasson el országába, az ugyancsak kínai segítséggel épült konferenciaközpont avatásái-a. — Arról azonban nem történt említés, eleget tesz-e a meghívásnak a kínai miniszterelnök, aki a „kulturális forradalom” kezdete óta nem hagyta el Kínát. A ceyloni miniszterelnök- asszonyt Mao Ce-tung is fogadta. A kínai vezető február 21-i, Nixonnal való találkozása óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. A megbeszélés, hírek szerint, 90 percig tartott. :éptővfrónkor> érkezett Rogers amerikai külügyminiszter egynapos látogatást tett Indonéziában, ahol indonéz kollégájával Adam Malikkal, folytatott megbeszélést, majd találkozott Szuharto elnökkel, Rogers a közeli napokban Magyarországra is ellátogat. Képünkön: Rogers a Maliktól (jobbról) ajándékba kapott ősi japán tőrben gyönyörködik. (Telefoto — AP—MTI—KS) Választások — éjszaka .,. Í J köztársaság: születik Afrikában Újságírókkal találkozott szombaton — a Hazafias Népfront székházában — a Magyar Szolidaritási Bizottság vendégeként Budapesten tartózkodó Amilcar Cabral, a Guinea Bissau és Zöldfok-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára. Elmondta egyebek között, hogy hazájában — amely a portugál gyarmatosítók ellen, a teljes nemzeti önállóságért és szabadságért küzd — az elmúlt években sikeresen előrehaladtak a pártszervezet kiépítésében és megerősítésében, s a függetlenségi harc eredményeként megteremtették az alapjait az önálló állami létnek. Várható, hogy még ennek az évnek a végén kikiáltják a köztársaságot. Az ország új, végleges nevéről még nem döntöttek. Az MTI tudósítójának kérdésére — amely a jelenleg folyamatban levő megyei tanácsválasztások mikéntjére és a majdani nemzetgyűlés összetételére vonatkozott — Amilcar Cabral elmondta, hogy már két évvel ezelőtt felmerült a nemzetgyűlés létrehozásának igénye. A választások — általános, titkos és egyenlő választójog alapján — az idén kezdődtek meg. A 17 éven felüli lakosságnak van választójoga. Tekintettel a jelenlegi harc helyzetre, a meg-megújuló bombázásokra: a legtöbb hetyen éjszaka tartják a választási eseményeket. Ügy tervezik, hogy a nemzetgyűlésnek 120 tagja lesz. A nemzetgyűléssel é# a különböző szinteken megválasztott helyi testületekkel, tanácsokkal minél szélesebb körben be akarják vonni a lakosságot az ország dolgainak intézésébe. Eddig elsősorban a párt vitatta meg és rendezte az országot érintő legfontosabb kérdéseket, ezután az aktív társadalmi részvételt akarják biztosítani. Államunk — jelentette ki a párt főtitkára — harcban született, a nemzetközi imperializmushoz tartozó portugál burzsoázia elleni küzdelemben. ezért miután létrejött már a nemzeti egység, olyan államot akarunk formálni, amely minden vonatkozásában demokratikus, céljában antiimperia- lista. m íiésMmm 1972. július 2., vasárnap HÚS Az újságíró jól tudja, hogy cikke nyomán egyik napról a másikra nem mérnek több húst az üzletek. Mégis reménykedik az írás sikerében és bízik az őszinte szó erejében, mert úgy érzi, hogy még a panasz is másként hangzik, ha tájékozottak az emberek, s tudják milyen gondok keringenek a hús körül. E rövid bevezető után a vásárlói tapasztalat mellé hívjuk segítségül a számokat, s nézzük meg, milyen a húsellátás Heves megyében. A termelési háttér Az ellátás, a kereskedelmi forgalom egyik alapja a termelési háttér. Jól tudják ezt olvasóink is. És épp itt van egy kis bökkenő. Évekkel ezelőtt ugyanis, amikor sokkal kevesebb hús jutott az asztalra, mint napjainkban, nagyobb megértéssel fogadták az emberek a hiányt, vagy a sorbaállás kellemetlenségeit. Tudták, hogy állattenyésztésünk lemaradt, kevés volt a sertés és a szarvasmarha is. De mi a helyzet napjainkban? Állattenyésztésünk rövid néhány esztendő alatt ugrásszerűen fejlődött. A felemelt felvásárlási ár, a jobb takarmányellátás és a szakosított telepek ma már szépen gyümölcsöznek. Bőven van sertés, s előfordul olyan eset Is, hogy nem győzi a felvá- sáriás a termelőt. ütemet. § ezekről a jó hírekről gyakran írnak az újságok, beszél erről a rádió és a televízió is. Nézzünk néhány megyei adatot, s figyeljük meg, hogyan emelkedett a termelő- szövetkezetektől, a háztáji gazdaságoktól és az egyéni gazdáktól felvásárolt sertések száma: 1969- ben 58.300 1970- ben 52.200 1971- ben 93.600 1972- ben 110.000. Az 1972-es adat természetesen a várható mennyiséget tükrözi, de már most megjegyezhetjük, hogy minden lehetőségünk megvan arra, hogy ebből a tervből valóság legyen. A számok önmagukért beszélnek: 1970- hez viszonyítva ebben az esztendőben a duplájára emelkedik a felvásárlás. A vágómarha felvásárlásánál már más a helyzet: 1969- ben 19.000 1970- ben 17.000 1971- ben 16.000 1972- ben 15.000. A felvásárlás tehát csökken. Nem keresünk most választ a miértekre, maradjunk a sertéshúsnál, hiszen olvasóink épp ennek a hiányát reklamálják. Importtakarmá- nyon híznak a sertések A számok is bizonyítják, hogy a sertésfelvásárlás ugrásszerűen emelkedett Heves megyében. Országos szinten is hasonló a helyzet. Ennek ellenére sertéshúsból mégsem tudjuk kielégíteni az igényeket. Miért? Választ keresve a kérdésre, nézzük, miért és hogyan emelkedett magasabb szintre a sertéstenyésztés. És milyen áron? Arról van szó, hogy teljesen új alapokra helyeztük a sertéstenyésztést. Hazai és külföldi technológiával drága, szakosított telepeket építettünk, s a korszerű takarmányozási módszerrel 9 hónapról 7—7,5 hónapra csökkentettük a hizlalási forgót. Mindez pénzbe került, mégpedig sok pénzbe. Csak a mi megyénkben 440 millió forintot költöttünk a korszerű telepek építésére és felszerelésére. S az állam továbbra is 50—70 százalékos támogatással ösztönzi a korszerű telepek, hizlaldák építését. Nagyszerű eredmények ezek, csakhogy az üzemi szintű sertéstenyésztéshez külföldről hozzuk a takarmányt, főleg Nyugatról. Tehát fizetni kell. Fizetni a korszerű telepekért, az importált takarmányért. S mivel tudunk fizetni? Többek között sertéshússal. Ezért megy a megemelkedett hústermelés jelentős része exportra. És ez a kivitel biztosítja a további korszerűsítés lehetőségét, amelynek eredményeképpen zavartalanul lehet majd biztosítani, a lakosság igényeinek kielégítését Igen, az igények. Szólni kell erről is. Mint látni fogjuk — és tapasztaljuk is!. — ma már sokkal jobb a hús^ Van? Nincs ? Van!... ellátás, mim két évvel ezelőtt volt. Csakhogy nemcsak a hús mennyisége emelkedett, megnőttek az igények is. Az az igazság, hogy a hús — valamilyen formában: töltelékáru, színhús — szinte mindennapi eledellé vált, s a lakosság jelentős része fogyasztja napközikben, üzemi konyhákon, vendéglőkben és természetesen odahaza. S az igényekhez képest nem jut belőle mindenhova. Elosztani a keveset de jól 1 Cseppet sem irigylésre méltó annak a bizottságnak a helyzete, amely azt a feladatot kapta, hogy hetenként ossza el a központilag megszabott húskeretet. Mégpedig közmegelégedésre! A hús forgalmát ugyanis ma még keretgazdálkodás szabályozza: egy országos bizottság hetenként állapítja meg egy-egy megye húske- Estét,. _______ A 25. héten (június 12— 18-ig) 1140 mázsa húst kapott megyénk a központi keretből. Kísérjük figyelemmel, hogyan es milyen elvek alapján osztották el: A bizottságnak először arról kellett döntenie, hogy a megadott keretből mennyit szán feldolgozásra. Tekintettel arra, hogy az idegen- forgalom jelentős mennyiségű töltelékárut fogyaszt, a bizottság úgy határozott, hogy 405 mázsa hús kerül feldolgozásra. Marad tehát 735 mázsa tőkehús. Ennyit lehet elosztani. Az elosztás egyik elve, hogy a kórházakat, üdülőket, a vendéglőket, az iskolákat, a bölcsődéket és az üzemi konyhákat az igények szerint kell kielégíteni. Ezért a vendéglők száz mázsa húst kaptak, az üdülők 36 mázsát, a kórházak, iskolák, kollégiumok, bölcsődék és napközik 90 mázsát, az üzemi konyhák pedig 123 mázsát. Ez összesen 349 mázsa. Az üzletekbe 386 mázsa tőkehús jutott. Ezt a meny- nyiséget lehetett tovább osztani. Nem könnyű feladat. A szövetkezeti kereskedelem, amely a három városban és 60 községben árulja a húst, 107 mázsát kapott, míg az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat, amely a három városban és az Ipartelepeken árusít, 274 mázsát. A hatvani csemegeboltnak maradt még négy mázsa, a magánkereskedelemnek pedig egy mázsa. Ha mindezt összeadjuk, kijön a 386 mázsa. S ezzel a központi keret elfogyott. A bizottság munkája még nem fejeződött be. Tapasztalatok és számítások alapján előírják azt is, hogy a városok és községek között hogyan, s milyen százalékos arányban ossza el a heti húskeretet a kereskedelem. Az elosztás módján persze lehet változtatni, tovább
