Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-08 / 159. szám
A rögtönzés alkonya Nagy tehetségű színművé- ®ünk a megboldog'.út ötvenes évek cicién felállt szakmájának összevont értekezletén, igazgatni minőségében felmutatta a marxizmus egyik klasszikusának sokat idézett művét, majd így szólt: — Ennek a könyvnek egyetlen fejezete annyi inspirációt ad nekem, hogy három hónapig is hasznosítaná tudom a szakmában. A kiváló mű történetesen a mezőgazdaság fejlődésének adott szakaszát elemezte igen mélyrehatóan, a fönt említett színházi szakember pedig — rögtönzött Mondjuk ki nyíltan: a rögtönzésnek, mint munkamódszernek még ma is sűrűn tapasztalni jeleit Napjainkban is előfordul, hogy egyes vezetők erre építik egész tevékenységüket. A jelenséget —■ éppen méretei, elterjedtsége miatt —, nem tekinthetjük tehát elhanyagolhatónak a társadalmi összeselefcvés szempontjából sem. Különösen hatását tekintve. Ezért a rögtönzés, ha alkalmazója egész tevékenységében kizárólagos munka- módszerré hatalmasodik, minden esetben káros tendenciájú folyamat elindítója. A rögtönző ember ugyanis kizárólag a pillanatot ragadja meg. A jelenségeknek tehát csupán elszigetelt körét tekinti át. Ezért • könnyen, többnyire elhamarkodottan általánosít. Kiragad a nagy összefüggések rendszeréből néhány adatot, momentumot, azokból következtet. Majd következtetéseinek érvényességi körét az egész valóságra kiterjeszti. Bár inkább ide illőbb az a kifejezés, hogy: ráerőszakolja.- Ez a magatartásforma sokszor nemcsak a környezetet, hanem a felsőbb irányító szerveket is képes megtéveszteni. Nem egy helyen a megrögzött rögtönzőket ötletdús emberekként tartják számon. Úgymond, „akik mindig tudják, mit kell csinálni”; akik szempillantás alatt előhozakodnak az első látásra megnyerőnek tűnő — ám terme-, szetesen át nem gondolt —, javaslatokkal, S ha netán a következmények mégsem őket igazolják, a „slágfertig- ségükkel” rokonszenvezők még arra is hajlamosak, hogy az ötletgyárosok helyett a sok mindent elviselő „objektív nehézségekre”'*hárítsák át Ipari tanulók } nyári gyakorlaton íovács Tibor technikus tanár magyarázza Czéh Mária és Dudás Károly tanulóknak a csípőfogó-készítés módját. (Kiss Béla felvétele) a fiaskó .terhét, felelősségét, következményét. A mai gazdaságirányítás körülményei között előfeltétel, követelmény a hosszabb távra szóló munkálkodás. Ami egyben azt is jelenti, hogy a rögtönzésnek, mint kizárólagos munkamódszernek egyszer, s mindenkorra bealkonyult. Nem lehet sokáig máról holnapra egzisztálni, ugyanúgy sebtében tervezni, nem lehet néhány adat segítségével gyors-hirtelen elméleteket konstruálni. Hiszen a következményekért már ténylegesen felelni kell: anyagilag is, morálisan is. A ma vezetőjének munkakörével összefüggő gazdasági, termelési folyamatokat rendkívül alaposan és sokoldalúan kell vizsgálnia. Ebben a helyzetben nemcsak bűn, öngyilkosság is az ad hoc szerű vezetői reagálás. Persze, hibát követnénk el, ha egyoldalúan általánosítanánk. Sok tény mutat arra, hogy a rögtönzés — a maga helyén funkcionálva —, nem iktatható ki a valóságból. S hogy nemcsak a színpadon juthat szerephez, hanem az élet, a politikai, a gazdasági, a társadalmi cselekvés legkülöhbözőfélébb területein is. Adódhatnak olyan szituációk, amikor a cselekvő ember a körülmények szorításában kifejezetten rákényszerül a rögtönzésre. Olyan szituációkban, amikor egyszerűen nincs idő a huzamosabb mérlegelésre, amikor egyik pillanatról a másikra*! dönteni kelt, Ám tény az Ss, hogy jól, tehát a szóban forgó ügy szempontjából hasznosan, ezért konstruktívan csak az a vezető tud — a kényszerítő körülmények követelésére —, rögtönözni, akinek kellő áttekintése van a dolgokról. Aki jól ismeri az összefüggéseket, is, a ható és a befolyásoló tényezőket is. Aki tehát a rögtönzéskor is pontosan, meg tudja határozni: hol végződik a gyorsan jött, ám realitásokon alapuló ötlet érvényességi köre, és hol kezdődik „a szabadon szárnyaló fantázia” ingoványa. Ilyen esetekben a rögtönzés tehát tulajdonképpen tudományosan megalapozott ismeretkörre épülő, reflexszerűen gyors cselekvésforma. A pillanat terméke ugyan, ám — éppen azért, meret a tények ismeretében született —, hosszú távra szól, S manapság minden döntés helyességének egyik ismérve, hogy jövőbeni hatásai menynyiben reálisak, mennyibe'n optimálisak, a holnap fejlődése szempontjából. Papp Zoltán Kengurut nem hozott Hatvanesztendós múlt. Mesterségének címere: olló, tű, cérna. Hús :onöt év után látogatott haza Ausztráliából. S valóban nem hozott kengurut. Pedig azt mondja, hogy van jócskán az Európa nagyságú országban, ahol a hölgyek isszák a bort, a férfiak inkább söröznek, s munkaszeretetük, megbízhatóságuk. ügyességük miatt igen megbecsültek a magyar bevándorlók. Sidneyben, ahol Gelb Béla él, harmincezer található belőlük. Van két hetilapjuk, újabban magyar nyelvű műsorokkal kedveskedik nekik az ausztrál rádió, s a jó hírek nyomán módfelett megnőtt azoknak a száma, akik hosszabb-rö- videbb időre felkeresik elhagyott szülőföldjüket. Az eredmény? Néhány kiló testsúlygyarapodás a kitűnő koszt nyomán. Boldog találkozás sógorral, baráttal, önfeledt megmártózás tájaink szépségében, életünk megannyi új színében, fényében. Nehéz hónapok Persze, nem ment köny- nyen annak idején a táborverés. Az első problémát Sidneyben az angol nyelv okozta. Másodikat az alkalmas munkahely kiválasztása. — Azt hiszem; én csináltam jól! Megmaradtam mesterségemnél, a szabóságnál. Igaz, előbb egy koníekciós üzletben dolgoztam alkalmazottként, de idővel sikerült annyi pénzt megtakarítanom, hogy műhelyt nyithattam, amelyben máig én vagyok az előmunkás. Nagyon szeretem a szakmámat, gyűlölöm a tétlen órákat. Megjöttem Párádra leányunkhoz, még aznap varrtam a vejemnek egy nadrágot. Ez vagyok én... Széttárja kezeit, szemüvege mögül derűsen rám hunyorít, majd mélyet, erőset szippant a napsugaras júliusi levegőből, amely ózon- dúsan áramlik alá a fenyvesekkel borított Kékesről. — Kár, hogy Sidney olyan messzire esik innen, s any- nyira drága az utazás! Különben tízszer hazajöttem volna már. Tudja, odakint hogyan segítünk magunkon? Importálunk egy kis Magyarországot. Dalban, színházban, könyvekben. Jóféle hazai ételkonzervek, gyümölcsök formájában. Még ez a cipő is magyar, amit rajtam lát. A „Glob” áruház olyan, hogy ott minden ilyesféléhez hozzájut az ember. A Budapest Clubban pedig nemrég Bilicsy Tiva{ w ......*" *. r . *«., d ar remek műsorát szóra- koztuk végig. A kézi munka tisztessége Az eltelt jó két évtized során próbált egyszer változtatni életstílusán messzire sodródott hazánkfia. Talán presztízsből, talán a gyorsabb anyagi megerősödés érdekében nagyüzemi termelésbe fogott. Most mégis azt a kis házat és műhelyt hagyta Ott pár hétre, lehúzott redőnnyel, amelyben kezdte. — A kézi munka tisztessége, a nagy műgonddal elkészített zakó, mellény, nadrág becsülete mindenekelőtt áll Ausztráliában. Ezt fizetik meg, erre áldoznak. Nagyipar terén hallatlanul nehéz versenyben maradni. A konkurrencia miatt. Konfekcionált árut a világ minden sarkából szállítanak hozzánk, hogyan állhatnám én a sarat ezekkél szemben? Nem. Visszatértem szépen üzletembe, van két görög segédem, akik már jól értik a magyar nyelvet, s dolgozgatom. Egy dolgot nem tudtam kint megszokni mindmáig! Hogy senki nem rendel nálam télikabátot. Természetesen ezt a klíma okozza, de azért sajnálom. Mert nagyon értettem hozzá. Huszonöt év alatt hármat ha csinálhattam. Ezt is azoknak, akik Európába, Magyarországra utaztak télvíz idején. Erről jut eszembe: Ausztráliában most uralkodik ez az évszak. Ma jött levél az öcsémtől, amiben írja, hogy minden éjjel fagy. Negyven éve nem volt ilyen tél odakint. Szórakozás ausztrál módra — Minden ausztrált a teAz iskolákban éppen egy f hónapja ért véget a tanítási idény, a gyöngyösi Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskolában azonban az elmúlt négy hét alatt sem szünetelt a munka. Július 8-ig a tanulók egyhónapos nyári szakmai gyakorlaton vettek részt. Az iskola műhelyeiben tartott foglalkozásokon a diákok jó alapokat kaptak készségeik fejlesztéséhez és gyakorlati érzékük tökéletesítéséhez. Az ifjú gépészek és technikusok szerszámokat és gépalkatrészeket készítettek a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat részére, s az intézet saját használatára. Ezek ellenértékét az iskola a műhelyek és laboratóriumok berendezéseinek korszerűsítésére, illetve a kiváló tanulmányi eredményt elérő és jól dolgozó tanulók meg jutalmazására fordítja. ■ Mémmm, Elkerülhetetlen, hogy néhány adatot említsünk. De az ilyen téma, mint amilyen a politikai oktatás is, nagyon üres lenne számok nélkül. Itt a statisztikai rész egyben az érvelés, a következtetés alaposságát is biztosítja. Lássuk hát, mit tettek a következő oktatási év sikeréért eddig az Izzóban? Minden a legnagyobb rendben. A summázás röviden ennyi. Már kiválasztották azt a 260 személyt, akik jövőre a tanfolyamok hallgatói lesznek. Ök a szükséges könyvek, brosúrák árát be is fizették. összesen 13 tanfolyam kezd majd munkához, amihez ugyanennyi propagandista is kell. Eddig csak kilenc előadójuk volt, körül kellett tehát nézni: honnan legyen még négy. Túlságosan sokáig nem kellett törniük a fejü^ két, mert a Marxizmus—le- nínizmus Esti Egyetem végzősei között rövid idő alatt megtalálták a megfelelő embereket. Az előadók között elég nagy a szóródás a beosztásuk szerint. Fizikai munkástól kezdve a vezető beosztásban dolgozó műszakiig mindenki megtalálható. Most már négy éve annak is, hogy megkezdték a taní- tfet • kihelyezett marxista flz embereket érdekli a politika Már előkészítették a következő oktatási évet az Izzóban középiskolában. Azóta rendszeresen szerveznek egy osztályt. ötvenen kérték a felvételüket ide most is, de húszukat egy év türelmes várakozásra kellett kérniük. Hét témakörben, folyik majd a politikai képzés. Azoknál a témáknál kellett több csoportot szervezni, amelyek gazdaság- és külpolitikával foglalkoznak. Sokakat érdekelnek ezek a kérdések. Meg lehet állapítani ebből is, hogy a politika mindenképpen központi helyet kap a dolgozók szellemi életében. Akár a nagy nemzeti létkérdések, akár a szőkébb körű vállalati vagy a még kisebb hatósugarú egyéni gazdasági kérdések jussanak napirendre, ezekre mindenki azonnal odafigyel. Mert mindenkinek a bőrére mennek ezek a dolgok. Kissé leegyszerűsítve, így tehet megközelíteni a lényeget. Az Izzóban sok a nő. Ss ők? Merül fel a kérdés azonnal. A választ Szántai Gyula, a vállalati párt-vb agit-prop. felelőse úgy adta meg, hogy elmondta: a félvezető üzemben 120-an iratkoztak be politikai tanfolyamra. Közülük nyolcvan a nő. Az arány most sok mindent kifejez. Azt is, hogy /a nemrég még vidéki életet élő női dolgozok gyorsan beilleszkednek az új környezetbe. Sokkal gyorsabban, mint akár néhány évvel ezelőtt is. És politikailag is lépést akarnak tartani társaikkal. Eddig hetenként két napon folyt a politikai oktatás a vállalatnál. A különböző termeket vették igénybe erre a célra. Jövőre már a két nap nem lesz élég, meg kell toldani meg ejjgygl*. ___ A vállalati párt-vb nemrég értékelte a politikai oktatás eredményeit. Megállapította, hogy a fejlődés jól mérhető, a tanfolyamok sikeresen működtek. Van még tennivaló a lemorzsolódás csökkentéséért. Gondolni kell azokra is, akik valamilyen oknál fogva évek óta kimaradnak a politikai képzésből. Akár azért mert nem figyelt fel rájuk senki, akár azért, mert különböző nehézségek akadályozzák őket a tanfolyam elvégzésében. Például az, hogy három műszakban dolgoznak, vagy olyan távolságból járnak be a gyárba, ami sok idejüket elveszi. Igaz, hogy az utóbbi három évben a politikai oktatásban résztvevők száma majdnem megkétszereződött, de ennek egyik magyarázata az, hogy a gyár összlét- száma is megugrott rövid idő alatt Mégis, maga a tény, hogy az Izzó gyöngyösi gyárában a párt- a KISZ- és a szakszervezeti tanfolyamokon minden negyedik ember csiszolja ismereteit, jelentős eredmény. Amíg idáig eljutottak, sok felvilágosító munkába tellett. De megérte a fáradozást. ÍG. Molnár F.) levízió érdekel elsősorban, s azt hiszem, ez világjelenség — mondja beszélgető partnerem. — Más kérdés, hogy mi a sláger! Fél esztendeje láttam egy kis riportmű- sort. Biztos vagyok benne, hogy mind a tizenkétmillió honpolgár velem együtt a képernyő előtt kucorgóit. Pedig a sztár csupán egy kutya volt. Magyar puli, amit repülő szállított Sidney - be, rendelésre. Egyetemisták tánccsoportja adott műsort érkezése előtt a repülőtéren, s körben érdeklődők tömege. .. Igen mozgalmas a klubélet is ebben az országban. Sok a klub. Ahová például mi járunk a feleségemmel, egyszerre befér ötezer ember. Van abban étterem, játékszoba, tv-sza- lon, színjátékokra alkalmas helyiség, lehet sportolni, kártyázni. És ne mulasszam el az ott élők kertészkedő szenvedélyét említeni! Nekünk is van egy apró kertünk húsz kilométerre a várostól. Nem nagyobb , ennél az asztalnál. Benne öt paprikapalánta és két paradicsom. Szavamra mondom, ha kimegyünk, mindig akad néhány szomszéd, aki odajön, velünk együtt nézdeli az üdezöld töveket, s drukkol, hogy minél szebben kilom- bosodjanak. Hát ez is Ausztrália! És teljesen érthető a dolog. A közel hárommilliós metropolis fel- hőkarcolóiból a természetbe kívánkozik az ember, hiába a szigetekre épült város vízikorzója. Nem várt ajándék Mielőtt Magyarországra indultak, azt kérdezte Gelb Bélától a felesége, hogy milyen vágyat, hazai képet táplálgat lelkében ? Elsőként édesanyja sírjához kívánkozott, Mádra. Már járt ott. Elhelyezte virágait az em- lékkövön. Vágya volt továbbá, hogy mielőbb találkozzék a legközelebbi rokonsággal. így ruccant le Budapestről Párádra, a Cif- ra-útra, ahol az egyik leány él, gyermekeivel. Ekkor jött, amire nem számított a Gelb házaspár! Az első dédunoka. Aki az ! egri kórház szülészetén lassan egy hete élesítgeti a torkát, szívja a mindennél kedvesebb anyatejet. S váratlan ajándékként újabb szállal köti a messzi tájról érkezett utasokat a magyar földhöz. Valóban! Ha legközelebb hasonló útra szánják magukat Gelbék, a rokonoknak szánt meglepetések listáján nyilván előkelő helyet foglal el majd az új leszármazott, aki akkorára vígan beszél, szaladgál, és talán komolyabban számon kéri tőlük a kengurut. Persze, játék formájában, ami teljesíthetővé is teszi a kívánságot. Moldvay Győző M&nTiMui 1972. július 8., szombat