Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
yUAAAMfMAAAAMMMAMMAAMAAAAWMWSMAAAAAAM/VWAMW A szükségletek és a termelés összhangja H yugodtan leírhatjuk, hogy megyénk, de az ország összes szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzeme hónapok óta és egyre növekvő érdeklődéssel várta azt a kormányhatározatot, amely a Minisztertanács csütörtöki ülésén született meg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. i Miért volt szükség e határozatra? Azért, mert a mezőgazdaságnak egy olyan ágazata került nehéz helyzetbe, amely a népgazdaság számára rendkívül fontos és előnyös. A termelőszövetkezeti, állami gazdasági vezetők előtt ugyanolyan ’smeretes volt már hosszabb idő óta, mint a mezőgazdasági irányító szervek vezetői előtt, hogy a szarvasmarha-ágazat veszteséges, a bevételek nem fedezik a ráfordításokat. Ebből következően az üzemekben csökkent a tenyésztői kedv s csökkent az állomány is. Megyénkben például az Eger—Gyöngyös vidéki Tsz- szövetség tagszövetkezeteiben az elmúlt négy esztendőben 3,9 százalékkal csökkent a szarvasmarha-létszám. A hevesi tsz-szövetség területén ugyan nem volt csökkenés, de emelkedés sem. Országos szinten nagy gondként jelentkezett az Is, hogy a háztáji gazdaságokban is egyre kevésbé foglalkoztak szarvasmarha-neveléssel. — Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján ezt úgy fogalmazta meg, hogy a kisüzemek radikálisan felhagytak a tehéntartással. A problémák okozták azt a sajnálatos tényt, hogy ma az országban 40 ezerrel kevesebb tehén van, mint 1966-ban. Másrészt viszont egyre inkább kikristályosodott az a felismerés, hogy a szarvasmarha-tenyésztésnek igen nagy jövője, perspektívája van — nem csupán az ország határain belül, hanem határainkon túl is. Az egész világon egyre nő „a marhahús iránti éhség”, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a fejlett tőkés országokba irányuló magyar export 15—17 százaléka élőmarha vagy hús. S a jelenlegi mennyiségnél jóval többet is el lehetne adni. Mindezek a belső és külső tényezők késztették arra a kormányt, hogy olyan határozatot hozzon, amely évek óta tartó gondokat old meg és biztató jövőt teremt a szarvasmarha-tenyésztésben. A fejlesztési program alapvető vonása, hogy hosszú távra szóló és komplex. A távlati «lképzelések szerint 1985-re 180—200 ezerrel szükséges növelni a tehénállományt, hiszen ez teremti meg majd a kedvező alapokat a szaporulat további növeléséhez, a nagyobb hús és tejtermeléshez. A program megvalósítása azonban már most, ebben a tervidőszakban kezdetét veszi. 1975-re 610 ezer tehénférőhelyet líávánnak megvalósítani, s célkitűzés az is, hogy a tehénenkénti évi tejhozam 400 literrel növekedjék a következő évek során. A célkitűzések megvalósítása érdekében a kormány anyagilag is ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket. A jövő év január elsejétől ugyanis a tej felvásárlási ára 1,30, míg a vágómarha felvásárlási ára 5,70 forinttal növekszik literenként, illetve kilogrammonként. A szarvasmarha-telepek építésénél továbbra is fennmarad az ötven százalékos állami támogatás, sőt kiterjesztik a korszerűsítő munkálatokra is. S ami — különösen megyénkben — kedvező, az az, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek egy részének külön fejlesztési támogatást is biztosítanak. A támogatások köre ezzel természetesen még nem zárul be, s nem csupán a nagyüzemek, hanem a háztáji gazdaságok is élvezik a kormányprogramból fakadó előnyöket. A feladat azonban nem kicsi. Hiszen az üzemeknek kötelességük, hogy jobban kihasználják a meglévő állomány és eszközök termelőképességét s ezzel egy időben meg kell teremteni az állomány nagyobb méretű növelésének es termelékenységének feltételeit. Éppen ezért növelni szükséges a tenyésztői munka színvonalát, ki kell alakítani a nagy hozamú tej-, illetve hústermelő gazdaságokat, meg kell oldani egy sor állategészségügyi feladatot, meg kell teremteni a kellő takarmánybázist, iparszerű termelési módszereket szükséges alkalmazni és így tovább. A kormányhatározat azt is leszögezi, hogy a jövőben fokozottabb mértékben indokolt fejleszteni a mező- gazdasági üzemek, fogyasztási szövetkezetek tejtermelő és feldolgozó vertikumait. S ami szerfölött lényeges: fokozni szükséges az ágazat részére a szakember- és szakmunkásképzést, valamint javítani kell a munka- körülményeken. A kormányprogram minden részletét és azok közeli vagy távolabbi kihatását elemezni, mindenről átfogó képet rajzolni egy újságcikk keretében természetesen nem lehet. Azt azonban már most meg lehet állapítani,^ hogy a szarvasmarha-tenyésztés sorsa biztatóan rendeződött és az üzemekben növekedni fog majd a rentabilitás és a tenyésztési kedv. A határozat megnyugtatóan leszögezi, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a gazdaságpolitika egyik lényeges kérdése. É ppen ezért minden remény megvan arra, hogy a szükségletek és a termelés összhangba kerül — úgy, hogy annak a népgazdaság és az üzemek egyaránt hasznát látják. M Kaposi Levente VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!. AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 178. szám ÄRA: 1,— FORINT 1972. július 30., vasárnap MA Júliusi interjúnk Lapunk 3. oldalán dr. Varga János, az Egri Városi Tanács elnöke válaszol olvasóink kérdéseire. Vasárnap az egri strandon Mit tapasztal az Egerbe látogató turista egy kánikulai vasárnap az egri strandon. Erről ír munkatársunk lapunk 4. oldala*. Nem szerepcsere — hanem joggyakorlás Az üzemi demokrácia érvényesülésének megyei tapasztalatairól szól munkatársunk írása a lap 5. oldalán. Hogyan tejlSdöit megyénk gazdasága? Első félévi eredményeinkről szól írásunk az 5. oldalon. Egy nap a hivatalban Kellemetlenkedő ügyfelek viselt dolgairól adunk ízelítőt a 6. oldalon — okulásul is. Egri találmányok A világviszonylatban is egyedülálló egri kérgező- gép-csáládról szól Pataky Dezső riportja a 6. oldalon. Jelentés Heves megyéből Húsz termelőszövetkezetben befejeződött az aratás A közös gazdaságok összefogására van szükség a munkák meggyorsításához A' rendkívül változékony júliusi időjárás ellenére megyénk termelőszövetkezeteiben a kalászos gabonafélék 75 százalékát már betakarították. Ebben a nyári hónapban a hevesi földeken több mint 60 milliméter csapadék hullott, eloszlása azonban nem volt egyenletes. A füzesabonyi járás déli részén, valamint a hevesi járásban lényegesen kevesebb eső esett, mint másütt. Ennek eredményeként a megye déli részén már 20 termelőszövetkezetben befejezték a nagy nyári munkát. Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője elmondta, hogy a termelőszövetkezetek területi szövetségei, valamint a járási hivatalok élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályai 25—30 kombájnt csoportosítottak át azokra a területekre, ahol még sok az aratnivaló. Elsősorban az egri járás északi részére, a gyöngyösi járásba, valamint a Gyöngyös—Hatvan közötti térségbe, ahol a sok eső nagyon megnehezítette a betakarítást. Különösen a Hatvan környéki termelőszövetkezetekben sok még a lábon álló gabona. A viharok miatt a megdőlt táblákban nehezen haladnak előre a kombájnok. Az egri járás északi részén például sokszor még kézi kaszákkal és kévekötő aratógépekkel is nehezen dolgoznak. A következő napokban tehát arra lesz szükség, hogy Waldheim—Bush megbeszélés 4 legutóbbi nézeteltérések nem fognak az US4 és az ENSZ kapcsolatainak megromlásához vezetni Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken negyvenöt perces megbeszélést folytatott George Bush-sal, az Egyesült Államok ENSZ-fő- delegátusával. A főtitkár a beszélgetésről egyáltalán nem nyilatkozott, Bush újságíróknak annyit elmondott, hogy „nagyon őszinte és átfogó megbeszélést” folytattak. Az amerikai ENSZ- nagykövet még hozzáfűzte, reméli, hogy a legutóbbi nézeteltérések nem fognak az amerikai kormány és az ENSZ közötti kapcsolatok megromlásához vezetni. Bush szerint Nixon elnök is ha- sonlóon vélekedik és — némi cinizmussal hozzáfűzte, hogy „végső soron Waldheim is súlyt helyez arra, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn Washingtonnal.” Waldheim és Bush pénteki megbeszélésének hátterében az állt, hogy — mint jelentették — az ENSZ-fő- titkár hétfőn egy sajtóértekezleten közölte, nem hivatalos, de megbízható forrásokból tudja, hogy az Egyesült Államok légitámadásokat hajtott végre a VDK gátrendszere ellen és éppen ezért felszólította Washingtont, hogy haladéktalanul szüntesse be a gátrendszer elleni támadásokat, a közös gazdaságok eredményesen összefogjanak és megfelelő gépátcsoportosítással támogassák egymást, hogy a gabonák mielőbb biztonságos helyre kerüljenek. Különösen vonatkozik ez a hegyvidéki környezetben gazdálkodó szövetkezetekre, ahol meg kell gyorsítani a termények cséplését. Számítani kell arra Is, hogy további esőzések esetén csírázásnak indulhat a megdőlt búza, sőt, a gombabetegségek is kárt okozhatnak az egyébként jónak ígérkező termésben. Kocsis Gyula arról is tájékoztatott, hogy az eddig betakarított területekről, a várakozásnak megfelelően, jó minőségű gabonák kerültek a tárolóhelyekre. Kedvezően halad a kenyérgabona felvásárlása is. Eddig 7000 vagon gabonát szállítottak az üzemek a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat átvevőhelyeire. Ha közös összefogással sikerül az említett területekről is mihamarabb befejezni az aratást, akkor várható, hogy a tervezettnek megfelelően hektáronként mintegy három mázsával több lesz a terméseredmény kalászosokból, mint tavaly. (mentusz) Hatvanezer látogató a Szegedi Ipari Vásáron A szegedi ünnepi hetek egyik legjelentősebb eseménye, a XXVTÍ. Szegedi Ipari Vásár irán( állandóan nagy a városba érkező hazai és külföldi turisták, valamint a helybeli lakosság érdeklődése. Szombat délelőttig mintegy hátvánezren tekintették meg a kiállító 190 ipari vállalat termékeit. Felhőszakadás Szombaton délután mintegy fél óráig tartó felhő- szakadás zúdult a megye-, székhelyre. A hirtelen jött csapadékot a történelmi város vízelvezető rendszere nem tudta elnyelni, ezért a magasabban fekvő résiekről folyamszerűen ömlött a víz a mélyebben fekvő részek felé. Az áradat mindent magával ragadott ami útjába került. Különösen kritikus volt a helyzet a belvárosi tömbbelsőben. A Sándor Imre utcában, . a Marx Károly utcában, a ^jjár utcában, a Kossuth^Lajos utcában, néhol a víz magassága elérte a 80 centiméteres magasságot is. Az áradat „tiszteletét tette” néhány belvárosi üzletben, ahonnan magával ragadta az árukat. A víz betört a Il-es számú kórház étkezdéjébe is. A szennyvízlevezető csatornák rácsait sikerült néhány leleményes embernek felfeszítenie, így az áradat előbb- utóbb utat talált magának és vastag iszapot hagyva maga után végül is elvonult. Felhívtuk a tűzoltóság ügyeletét, ahol Barta István főhadnagy,. arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt két évben nem érkezett hozzájuk annyi bejelentés, mint amennyi a szombati „egri árvíz” idején érkezett. Érdeklődésünk időpontjában a tűzoltóság egységei a Kossuth Lajos utcában, a IX-es számú kórházban és a Malom utcai iskolánál megfeszített erővel dolgoztak. A rendkívül nagy igénybevétel miatt segítséget kértek a mezőkövesdi tűzoltóságtól. A szombati felhőszakadásra keddi lapszámunkban visszatérünk. ,, Ikrek egy szakmában S, Debreceni Építőipari Műszaki Főiskola másodéves hallgatói, az elmúlt évben és az idén is a Heves megyei Építőipari Vállalatnál töltötték a nyári gyakorlati munkát. Mint mondották, szívesen jönnek Egerbe, hiszen a Csebokszári lakótelep építkezésén van mit tanulniuk, s nem utolsó szempont: szeretik Egert, strandját, sokszor megcsodálják a város műemlékeit. Felvételünk az új lakótelep egyik épülő házának födémén készültéből a két főiskolás a teodolit kezelésével ismerkedik. «Foto: Kiss BÓLÉ
