Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
NEB vizsgálat Reális lápé! — reális megítélést H a az újságíró egy-egy üzemben, termelőszö- 'etkezetben a kollektíva köz- rzetéről érdeklődik, á 1 - a 1 á b a n azt a választ apja, hogy a hangulat jó, yugodt, bizakodó, a pártpo- tikáját elfogadó és azzal gyetértő. Ezután. pedig onkrétan felsorolok, mi foglalkoztatja, mi em tetszik az embereknek: ii a baj, a gond, a hiba. yenkor aztán olyan érzése an az embernek, mintha éttérbe szorultak volna azok nagy vívmányok, amelye- et az utóbbi másfél évtized latt elértünk — gondolok itt jbbek között a konszolidálóra, a mezőgazdaság szocia- sta átszervezésére, az irá- yításd rendszer megváltoz- itására, a X. kongresszus ätarozatainak megvalósulá- it szolgáló számos, az életet ibbá tevő intézkedésekre, a lunkásosztály, a parasztság, kommunisták áldozatos lunkájára — mintha lényeg- lenné vált volna a lénye- ís, mintha mostanában nem alma egészen egészséges az türelmetlenség, ahogyan gyesek benyújtják az igé- yeket. Több óvoda és balodé kellene? Kétségtelenül! kórházi ágyak bővítése :m volna felesleges kiadás, em ártana, ha tovább ja- üna a tömegközlekedés1, ha felé is és nemcsak fölfelé ndálnának az árak, ha több nne a töltelékáru, ha gyor- .bban épülnének a lakások, . a többi. Mindez igaz. De tessék csak egállni! Az igények és lehe- ségek összhangját még a gkisebb közösségben, a csa- dban sem könnyű megte- mteni —, hát még társa- Llmi méretekben. A „taka- i” hossza és szélessége hám-négy embernél is meg- itározó. De mennyivel erő- Ljesebb ez a „meghatározó” y országnál, egy nemzet- iád aságnál. S ha már az összhangnál rtunk. Nincs meg az össz- ing abban sem, ahogyan és nennyit az eredményeink- 1, gondjainkról és a hibákról beszélünk. Az ered- ényeket természetesnek isszuk és hallgatunk róla, a búkat pedig sokszor felna- ’ítjuk, eltúlozzuk és egy- ást traktáljuk gondjainkkal, y aztán nem jó az arány, rz a kép, ferde az ítélet, ind az eredmények bemu- tásáhan, mind a gondok el- lzásában. És ez nem jól van y: mert nemcsak egy emir nem lehet meg sikerél- ény nélkül, de egy üzem, ty járás,. egy megye, vagy >pen egy ország sem. Ha ál- ndóan csak azt fújjuk, ami j, ami gond, oktalanul egkeseredik a szájunk íze megkeseredik az életünk Akkor pedig nem megy a unka, lassú az előrehaladás, jobb, a színvonalasabb, az edményesebb munka elkép- ílhetetlen a jó közérzettől, ; eredmények és a gondok, sikerek és a balsikerek tár- 'ilagos mérlegelése nélkül. > anélkül, hogy határozot- ,n ki ne állnánk a jó mel- tt és következetesen fel ne pnénR a rossz ellen. Nem arról van szó, hogy iák a szépre emlékezzünk, >gy csak a jóról beszéljünk: ég kevésbé arról, hogy szé- tsünk, lakkozzunk, hogy ingassunk gondjainkról, hi- íinkról, hogy letagadjuk replőinket hogy verjük a miiünket, dicsérjük egymást, agy kórusban hozsannázzuk, ogy itt már minden szép és linden jó. De arról igenis szó van, ogy reális, valóságos ké- et fessünk életünkről, ogy hitelesen és hitelesített íérlegre téve dolgainkat, béreljünk azokról amit elér- ink, és nem csak azokról, melyek már mögöttünk van- ak, de azokról is, amelyek Lőttünk állnak. S az utób- i nem kevésbé fontos. Nem, íert mi emberek olyanok agyunk, hogy — általában -, akkor teszünk, akkor selekszünk, ha sikerül meg- yőződnünk arról, hogy mun- ánknak van értelme és lesz redménye. Céljaink közismertek, fel- dataink megoldásához sokan agyunk, de még mindig nem legen. Jócskán akadnak még lyanok, akik szeretnek hát- ább húzódni, ha a munkáit van szó, és az .első sc: rokban tülekednek, amikora javakat osztják. Itt is meg kell teremteni az összhangot! Álljon az első sorban az „osztásnál” az, aki a munkában is az élen jár, s maradjon csak hátul az, aki a munkától elhúzódott. Járjunk emelt fejjel, örüljünk annak, amit elértünk, legyünk büszkék sikereinkre, alkotásainkra. De ne ácsoKereken tízezer vagon kenyérgabona átvételére és tárolására készült fel az idén a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Bár az eredeti szerződés szerint még kilencezer vagon sem lett volna a kenyérnek való, a módosítással a termelők már közel tízezret jeleztek. Nehogy kellemetlen meglepetés érje a vállalatot, még ezt is megtoldották bizonyos tartalékkerettel. Einer Ferenc, a vállalat megbízott igazgatója elmondta, hogy július 23-ig kenyérgabonából mát több mint 5700 vagonnal vásároltak fel, takarmánygabonából átvettek 900 vagonnal, sörárpából pedig 250 vagonnal. Ha a teljesítésüket összevetik az ütemtervvel, akkor megállapíthatják az összhangot a két adat között. A tények azt bizonyitják, hogy a vártnál nagyobb termés nem okozott le nem küzdhető nehézséget. De arról sincs szó, hogy a vállalat minden erőfeszítés nélkül eleget tud tenni a feladatának: szükségátvevöhelyeket kellett létrehoznia: Pétervá- sára, Szihalom, Mazőtárkány, Kál, Gyöngyös, Adács, Hort, Hatvan, Selyp, Heves és Tarnaszentmiklós tartozik ebbe a sorba. Itt szükségiárogjunk szivárványhid alatt, ne kergessünk ábrándokat és ne keressünk borús, sötét felhőket akkor is, amikor süt a nap. Legyen reális, valóságos mindig a kép! É s őszinte, jó szándékú, bátor a kép megítélése. Papp János rolókat is felállítottak, amik fából készült, ponyvával fedett, könnyen mozgatható és. szállítható elemekből állnak. Ezeket a pétervásári és a ti- szanánai tsz-ek gyártják. Az idén a szükségtárolóhelyek 4 ezer vagon gabonát tudnak magukba fogadni. Bár a gazdaságok eddig is segítették a vállalatot szállítószalagokkal és bértárolás vállalásával, a kérésük az: tegyék ezt továbbra is, ahol mód van rá, még fokozzák a segítséget. Szívesen szállítják a termelők a gabonát azonnal a géptől. Ennek következménye az, hogy a termés eléggé tisztítatlan, tehát pluszmunkát követel meg a vállalattól. Még a szerződésben megállapított mennyiségen túl is szállítanak a gépektől a tsz-ek gabonát. Ez a törekvésük érthető a saját szempontjukból, de megnehezíti a vállalat munkáját. A vállalat azzal is könnyített a szövetkezeteknek, hogy a szükségtárolókat olyan helyeken építtette fel, amelyek közel esnek a nagyobb gabonaterületekhez. összegezésül: a felkészülésnek megfelelő ütemben folyik a gabona átvétele. (Qmf) " ....... . V. Beljakov: A béke és a tudomány — elválaszthatatlan Az Országos Béketanács meghívására egy hónapot tölt Magyarországon V. Beliakov, a bécsi Békekutató Intézet igazgatója és felesége. Itt-tartózkodásuk során csütörtökön ellátogattak Heves megyébe is. A Hazafias Népfront megyei székházában a vendégeket Páti Jenő, megyei népfronttitkár fogadta. A fogadáson megjelent -Lévai Ferenc, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Fiala Tivadarné, a népfront megyei elnöke is. V. Belja- kovot Heves megyei látogatására elkísérte Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára is. A bécsi intézet igazgatója látogatása során interjút adott lapunk munkatársának. ★ Pihenés is, munka is — V. Beljakov látogatásának célját így lehet a legtömörebben összefoglalni. Bővebben: — Az a feladatom, hogy a magyar társadalmi és tudományos szervekkel az együttműködés további kérdéseit vitassuk meg. A bécsi Béke- kutató Intézet már eddig is igen sok segítséget és támogatást kapott Magyarországtól, különösen a tudomány nagy nevű képviselőitől, mint dr. Bognár József profesz- szortól, a világgazdasági tudományos tanács elnökétől. — Kérjük, hogy röviden ismertesse Beljakov elvtárs intézetének a munkáját. — A békekutató intézetet azért hozták létre, hogy a legaktuálisabb politikai kérdéseket tudományos alapon dolgozzuk fel, és ezáltal is elősegítsük az európai biztonság megoldását. Alapvető feladatunk, hogy a Kelet és a Nyugat tudósait mozgósít- suj| <Hg g /célra, összefogjuk őket közös gondunk megoldására. A tudományos munka eredményei természetesen visszahatnak a békéért folytatott tömegmozgalmakra is, azoknak mintegy segítői, megalapozói. A békeharcban részt vevő tudósok a legfontosabb témaköröket boncoló nemzetközi szimpo- zionokon vesznek részt, a tudomány minden fontos területéről : közgazdászok, pszichológusok, biológusok, s a többi. A kor követelménye is ez, hiszen a tudomány' hatalmas erőt képvisel. Az utóbbi időben Bécsben kilenc, Budapesten pedig egy igen fontos nemzetközi tudományos találkozó került megrendezésre. — Milyen módszerek szerint dolgozik az intézet? — A munkát különböző bizottságok végzik, amelyek a nemzetközi jogtól a biológiáig minden olyan tudományággal foglalkoznak, amelyek segítik a munkánkat. Ilyen kérdéseket kutatunk, mint például: melyek a háborút kiváltó okok? Kiadunk tudományos munkákat is. A brüsszeli közgyűlésen nagy sikert aratott Az európai biztonság szervezete címmel megjelent anyag. — Az európai biztonsági konferencia összehívásának milyen kilátásai vannak az intézet és az ön véleménye szerint? — Altalanos politikai kérdés, mely általános választ kíván. Közismert, hogy Nixon. moszkvai látogatása nyomán sokat javultak a körülmények Európában, s a tudósok yéleménye szerint is az ősszel összehívásra fterülö helsinki konzultáció után, jövőre már sok kerülhet a biztonsági értekezletre» Van helye a termésnek Felkészült az átvételre és a tárolásra a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Mi lett 3000 bejelentés, panasz sorsa ? Érdekes és tanulságos vizsgálatot folytatott — úgymond: saját kebelén belül — a megyei népi ellenőrzési bizottság. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a népi ellenőrzési bizottságokhoz eljuttatott bejelentések és panaszok, illetve a népi ellenőrzési bizottság ezek nyomán tett lépései hoztak-e eredményt a „megpanaszol- taknál”. Azaz: a tanácsi szervek, vállalatok és intézmények a bizottságok vizsgálatai nyomán, vagy azoktól függetlenül hogyan intézik a lakosság közérdekű bejelentéseit, panaszait. A megyei népi ellenőrzési bizottság 1971-et figyelembe véve 38 tanácsi és szakigazgatási szervnél, 13 szolgáltató vállalatnál, 15 földművesszövetkezeti egységnél és 7 ipari szövetkezetnél végezte vizsgálódásait és, csak az összefoglaló jelentés 26 sűrűn gépelt oldal és eléri a 20 oldalt az a példatár is, amellyel illusztrálják a népi ellenőrzés vizsgálatot vezető szakemberek az e téren szerzett tapasztalataikat Mi is hát a tapasztalat? Megelégedéssel lehet megállapítani, hogy az államélet fejlődésével, a tanácsok növekvő hatáskörével párhuzamosan a különböző tanácsi szervek általában a szocialista törvényesség fokozottabb betartása mellett végezték megnövekedett hatósági munkájukat, ugyanakkor emelkedett az ügyintézés színvonala és kulturáltsága is. Ezen belül is az államigazgatási panaszok intézésében legszilárdabb a törvényesség és itt a legikimutathatóbb a színvonalemelkedés. — Hogyan értékeli Magyarország szerepét ebben a munkában? — Az előbb már említettem Bognár professzort. Vele együtt igen sok magyar tudós segíti, méghozzá nagyon eredményesen a munkánkat. A különböző szervezetekben együtt dolgozunk Haraszti György, Bebrits Anna, Simái Mihály, dr. Szegő Anna és más professzorokkal. Ami egyébként a magyar békemozgalmat illeti, a véleményem teljesen objektív, szerte a világon számos országban hasonló az álláspont ebben: a legaktívabb, a legjobban szervezett mozgalmak közé tartozik. Így vélekednek mindenütt, s az én tapasztalataim is erről győztek meg. örülök annak a lehetőségnek, hogy megismerhetem szép országukat, láthatom ezt a dinamikus, példás fejlődést, a történelmet megőrző és történelmet teremtő munkát. Látja, megint egy kissé a tudományok felé kanyarodtunk. De igaz is: a béke és a tudomány elválaszthatatlan egymástól. Sok mindent tehetünk együtt, okosan és Jóindulattal. A cél tulajdonképpen egyszerű: emberek vagyunk; a ember módjára akarunk élni. . ...........n________ [kátai) ö rvendetes az a megállapí- /tása is a vizsgálatnak, hogy a korábbi évekhez viszonyítva a vállalatoknál, szövetkezeteknél is fejlődés tapasztalható a bejelentések és panaszok érdemi intézésében. A vizsgálatot végző szakemberek alig találkoztak megválaszolatlan bejelentéssel, vagy panasszal, és az anyagi lehetőségek keretein belül a közérdekű javaslatok megvalósítására is megfelelő lépéseket tettek az intézmények vezetői. A termelési tanácskozásokon felvetett bejelentéseket is általában írásban rögzítik és igy nyomon követhető, hogy történt-e, vagy sem intézkedés. Igaz — bátr ez egymagában még nem lenne baj —, hogy számos esetben a párt- és a szakszervezeti vezetés egységes fellépése tükröződik a szervek, intézmények vezetőinek érdemi döntéseiben. Ha figyelembe vesszük, hogy kimutathatóan az elmúlt esztendőben mintegy másfél ezer közérdekű bejelentés és legalább ugyaneny- nyi panasz érkezett a különböző intézményekhez, vállalatokhoz, tanácsi szervekhez a lakosság részéről, akkor egyrészt elmondhatjuk azt, hogy a megye dolgozói éber figyelemmel kísérik a különböző intézmények tevékenységét, de azt is, hogy van .még mit javítaniuk munkájukban ezeknek a szerveknek. A népi ellenőrzési bizottság azt is megállapította vizsgálódásai során, hogy a kétségtelen fejlődés ellenére éppen a meglehetősen nagy számú és nem egyszer visszatérő panaszok okai között a panaszok, bejelentések nem megfelelő kezelése is szerepel. Általános gyakorlat például, hogy nem az intézmény, vagy szervezet felelős beosztású ügyintézője dönti el, hogy egyéni panaszról, vagy közérdekű bejelentésről van-e szó, hanem valamelyik adminisztrátor. Aki objektíve sem ítélhet meg minden esetben megfelelő súllyal egy-egy bejelentést, vagy panaszt! Az is előfordult, nem is ritkán, hogy jogerős államigazgatási határozatokat hajtottak végre késedelmesen, vagy egyáltalán nem is hajtottak végre. Gondot jelent az is, hogy egyes területeken, így elsősorban az ipari termelőszövetkezeteknél — nincs kialakult gyakorlata a bejelentések és a panaszok intézésének, törekvés ugyan van ez irányban, de ennek érdemi eredménye még alig tapasztalható. A kereskedelmi egységeknél a legtöbb panasz természetszerűleg, miként a szolgáltató vállalatoknál is, az áruk minőségével, a súly- csökkentéssel, a tartós fogyasztási cikkek javításának elhúzódásával, az alkatrészhiánnyal kapcsolatos. Nem mindenkor és nem megfelelőén reagálnak ezek a szervek, vállalatok a bejelentésekre és panaszokra, gyakori eset, hogy másra próbálják hárítani a felelősséget s emiatt a még „házon belül” elintézhető panaszok, bejelentések ügye is gyakran válik hosszadalmassá és bonyolulttá. A tételes és részletes vizsgálat. amely általánosságban pozitívan ítéli meg a fejlődést, a bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatban nem mulasztja el leszögezni azt sem, hogy úgymond: a fejlődés perspektívái e téren nemcsak nyitva állnak, de szükségesek is. Majd mindenütt megvan a jó szándék, az ügyek érdemi intézésében, de vagy a nyilvántartás, vagy a hozzá nem értés — néha persze a felületesség is —, akadályt jelent ezen a téren. A népi ellenőrzés vizsgálata újabb alapokat jelent ahhoz, hogy a tanácsoknál, vállalatoknál és intézményeknél tovább javuljon a bejelentések és panaszok intézése, érdemi meghallgatást kapjanak a dolgozók, tovább javuljon munkájuk hatékonysága. { i Gyurkó Géza Gyarapodik a Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteménye Az év első felében mintegy 200 értékes tárggyal gyarapodott a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteménye. Mint Szikossy Ferenc, a múzeum osztályvezetője elmondta az MTI tudósítójának, az I. világháború előtti időkből került a múzeum leltárába az az emlékbögre, amelyet a választójog gi harcok folyamán és az 1910-es évek elején készíttetett és adott ki a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt. A hasas bögre füllel ellentétes oldalán kalapácsot tartó, az összefogást jelképező összekulcsolt kéz látható, két keresztbe tett piros zászlóval, felette a felirati „Jogot a népnek!” Az első világháború alatti munkásmozgalommal és a választójogi küzdelemmel kapcsolatos az a Népszava szerkesztőségéből származó bekeretezett politikai montázs, amely a választójogi törvény módosításáért folytatott harc egyik emléke. Az őszirózsás forradalmat idézi fel egy Adler nevű bácsalmási vésnök által készített emléklap. Középen Károlyi Mihály portréja látható, a négy sarokkép pedig az osztrák sasra lépő baltát, sapka-, rozettalevágást, utcai tüntetést és korona nélküli címert ábrázol, előtte sarlóval és kalapáccsal. Értékessé teszi az emléklapot az is, hogy 1930-ban Hatvány Lajos a következő sorokat jegyezte rá: „Ezt a nyomtatványt Leinzben vásároltam az emigráció ötödik évében”. Szamuelyné, Szilágyi Jolán hagyatékából került a Munkásmozgalmi Múzeumba Szamuely Tibor két tárgyi emléke: egy párádig emlékpohár, és egy — nyíregyházi lakásából származó — díszpárna. Hatvány Lajosné ajándékozta a múzeumnak a fehérterror áldozatául esett Somogyi Béla 1920-as szerkesztőségi előjegyzési naptárát. A Szovjetunióba emigrált kommunisták emlékei közül valók azok a karszalagck, amelyeket Lenin halálának évfordulójára készítettek az 1920-as évek végén. Az 1942-ben illegálisan megjelent „Szabad Nép” nyomdájának egyik betűvályúja az ellenállási és függetlenségi mozgalom emléke. Ezt Braumach Árpád őrizte meg. A nyomda 1942. júniusi fölfedezése előtt még sikerült a betűkészletet megmenteni, , __J /.aii&SfT: (MTI) ÜÉ© 1972. július 28., penfcÉ ✓
