Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-28 / 176. szám

Egii nyál '72 A Megyei Művelődési Köz­pont nagytermében augusz­tus 5-ig láthatják az egriek és az ide látogató turisták a Heves megyei népművésze­ti kiállítást. Szívesebben beszélünk ez alkalommal a Heves me­gyei, a boldogi, gyöngyös- patai, hevesi, kompolti vagy akár a szilvásvaradi-fekete- sári népművészek kiállítá­sáról. A falu, a nép művé­szei ugyanis, akik itt nyilvá­nossághoz jutnak, ma is élő személyek, ma is színezik, formálják. továbbfejlesztik és átörökítik azt a népi mű­vészetet. amelyet a falu ki­sebb és zárt közösségében az évszázadok megőriztek számukra. Ezek az asszonyok — mert csak kivételképpen akad itt férfimunka , — a napi szor­gos munka mellett közvetlen környezetüket, de mindene­ket megelőzve magukat dí­szítik fel. Az alapanyag a vászon és a selj em legtöbb­ször, de ezt a két anyagot teleszórják képzeletük, ízlé­sük és érzelmeik virágaival. Például a boldogiak: Lukács Ferencné tintokos kontya, selyemkendője. menvecske- t'ejkendője. piros rózsás szok­nyája. Fülöp Terka boldogi vállkendője. Petrovics Jó­zsef né szálikája — milyen kifejező, szép szól — Fábián Borbála fejkendője együtte­sen gyönyörű csokra egy biztos ízlésű falusi közösség­nek. A gyöngyöspataiak sok-sok kendőt állítottak ki, olyan templombajáró-féléket is, amelyek nemcsak az életkort, de a módot is elárulták gaz­dájáról. A finom minták kö­zött nézelődik a kíváncsi lá­togató. s mire eljut a goldin- kendőig, vagv a büngös ken­dőkig, a csöngős guzsalyig meg a fonó rokkáig, az ízes Viszontlátásra, három év múlva Mérlegen az egri nyári egyetem általános tagozata Részlet a kiállításról. (Foto: Kiss Béla) szavak nyomán eleven em­bereket érez a holt tárgyak mögött. A Hevesi Háziipari Szö­vetkezet szobasarokkal vo­nult fel, faragott bútorokkal, asztalokkal, lócákkal, székek­kel, szőttesekkel, az alkal­mazott népművészet modern változataival. A jól rendezett anyagban ízlés uralkodik és az alakuló-alakító művészi véna formateremtő ereje. A modern női kollekciókon ér- , dekesen hatnak a hevesi ' minták. A kiállítás legfehérebb anyagát a kompolliak hoz­ták. A kompolti asszonyok- lányok, Jámbor Petemé. Nagy Andrásáé, Méhi And- rásné. Simái Jánosné, Vizer Katalin, Jéger Sándorné és Forgó József né rendszerint fehérben dolgoznak, zsúrab- roszaik. törülközőik, futóik, szalvétáik apró remeklések, de a kiállításon tetszetősen nagyméretű kompolti mun­kát Bíró Istvánná állított ki. A kiállítás leghangulatosabb sarka a szilvásváradi Péter családé. Ök hárman: Péter Istvánné. Péter Kata és Péter István, a ritka példa arra. hogyan működik a művészi hajlam egy családon belül. A Tardi szett, a Palóc-min­ta, a Tardi szakácska és a Tardi terítő Péter Istvánné munkája. Hasonlít az ö keze járásához, elképzeléseihez az, amit a lánya. Péter Kata ké­szít, vagy amit a férje min­táz és mégsem az. Színben, a stilizált virágok harmóniá­jában ott az egyéniség külön jegye. Péter István Őszi Bfikkje szemérmes férfilíra. A Nógrádi nászlepedőszél pe­dig a népi művészet nyelvén jelez megéléseket, érzelme­ket, szenvedélyeket. Hasznos és sikeres nyitás volt ez a tárlat a Heves me­gyei népművészek alkotásai­ra. A jó kezdet további ter­vekre biztat. (farkas) Létezik Amerikában egy kutatómunkát is végző taná­rokból toborzódott tudomá­nyos társaság, melynek alap­vető feladata az. hogy össze­hasonlító pedagógiai elemzé­sekkel foglalkozzék. Gyakor­latilag ez azt jelenti, hogy tagjai évente szétszélednek a nagyvilágba, s behatóan ta­nulmányozzák egy-egy ország oktatási rendszerét, a gyakor­lati és az elméleti pedagógia terén elért eredményeit. Te­szik mindezt nemcsak ászért, hogy a' folyvást gyarapodó szakkönyvek, tanulmányok számát növeljék, hanem azért is. hogy összegyűjtsék az ott­hon is kamatoztatható, hasz­nosítható ötleteket. A társaságba tömörült ál­talános. középiskolai és egye­temi tanároknak egy népes csoportja a szocialista orszá­gok oktatási rendszere iránt érdeklődik. Közülük jöttek el kilencvenhárman Egerbe, hogy részt vegyenek a szá­mukra — július 14. és júli­us 24. között —. rendezett eg­ri nyári egyetem általános tagozatának rendezvényein. HARMAS témakör Eger városa először adott — Mnfhnl\/t leit ni” magyar filmvígjátékot „IVUptUiyi IUUII szit Bácskai L auró Isti ké­István, Kállai István for jatókönyvéböl, Egy karrierista fiatalember „tündöklését és bukását” eleveníti fel a történet. A fiatal­embert Ernyei Béla alakítja. A film főszereplői: Greguss Zoltán, Haumann Péter. Suka Sándor és Halász Jutka, va­lamint Váradi Hédi. Az operatőr: Lőrincz József. Képi' kön: Suka Sándor jelenetét rendezi Bácskai Lauró Isi (MTI foto — Friedmann Endr^, otthont Ilyen típusú prog­ramsorozatnak. A rendező és szervező szakemberek épp ezért minden elismerést meg­érdemelnek, hiszen úttörő­ként is olyan „menetrendet’’ állítottak össze a pedagógus vendégek számára, amely a legvérmesebb igényeket is kielégítette. Három témakör át fogására vállalkoztak: arra törekedtek, hogy a vendégek ne csak áttekintő ismertetést kapjanak hazánk gazdasági, társadalmi és politikai hely­zetéről; ne csak oktatási rendszerünk felépítésével és jellegével ismerkedjenek meg; hanem ..feltérképezzék” Eger és környékének múltját, jelenét. Mindhárom témakörről, a legilletékesebb. az ország­szerte legismertebb szakem­berek tartottak előadást. Az. is a program összeállítóinak érdeme, hogy nem feledkez­tek meg a gazdasági, a tár­sadalmi, a politikai élet. az oktatásügy helyi sajátosságai­ról, eredményeiről sem. Ha­zánk alsó és közéDfokú okta­tási rendszeréről Kaján László, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatója tartott elő­adást. Ezt követte Kruppa Lászlónak, a Heves megyei Tanács művelődésügyi osztá­lya vezetőjének tájékoztatá­sa megyénk oktatásügyéről. A résztvevőknek így alkal­muk adódott egybevetésre, összehasonlításra. Annál is inkább, mert a korábbi évek­ben már hasonló céllal jár­tak hazánk más megyéiben is. GULYÁS, CSÄRDÄS, MAGYAR NÓTA Dicsérni kell a programot, változatosságáért, színes vol­táért is. A nemegyszer bo­nyolult kérdéseket elemző előadások és konzultációk előtt és után a kellemes és hasznos időtöltés számos for­máját ajánlották a vendé­geknek. Az érdeklődők reg­gelenként magyarul tanulhat­tak. Tánctanár gondoskodott arról, hogy .a világszerte hí­ves csárdás legfontosabb lé­péseit megtanulják, ügyes szakácsok avatták be a ver dégeket a magyar konyhi művészet műhelytitkaib Hogy nem kis sikerrel, a bizonyítja, hogy majd mii den ..hallgató” megtanult lyáslevest, túrós csuszát, lászlevet főzni. A nótákéi lök sem pana.szkodhatta' bőven adódott alkalma hogy megismerjék a magys népdal-kincs gyöngyszeme A filmbarátok nemcsak magyar filmművészet tört* netéből kaptak ízelítőt, hí nem éjszakai előadás keret' ben megnézhették Janes Miklós egykor olyan sok, vitatott filmjét, a Fényes szí leket Igen sok vendég örü annak, hogy családokhoz lt fogathatott ei. s betekinté nyert a magyar lakáskultúri ba. Egyöntetű sikert ?~atc mind az iskolalátogatás, min a Bükk természeti és népra zi nevezetességeit érzékelte kirándulás. Diplomaosztását elmondták, hogy épp ezt vái ták: a szakmai tájékoztatásé túl, színes keresztmetszet hétköznapjaink valóságána Külön érdemként, említette azt, hogy a promram — ép változatosságával —, leh etc vé tette, hogy szórakozva L nuljanak. HAHÓM ÉV MT'l.VA ISMÉT EGERBEN Nyugodtan állíthatjuk, hoj nem volt könnyű dolga se a szervezőknek sem az el­adóknak. mert a hallgat megdolgoztatták őket: é deklődéstik sosem csiilapu minden előadáson, rendezői nyen megjelentek, s oi szinte záporoztak a kérd sek. A szervezők, az előadc mégis elégedettek, mert n mindennap toborzódik ilye érdeklődő, ilyen lelkes gárd mint az amerikai pedagóg soké volt. A kísérlet síken igazolja az is, hogy a ve déggárda úgy döntött: ly rom. év múlva ismét Egerb adnak egymásnak „rand vút”, mert mint mondták. . mesterektől öröm tanulni.” Ügy hisszük, ez mindenn beszédesebb értékelés. Pécsi István SZÜTS DÉNES: ÜlkftMXfc? KASHi xxxv. A bárónő kihúzta magát ültében. — Hagyja már. Frisch, azt a Hugenberget! Egyébként... — önnek lehet fogalma ar­ról, hogy egy ügyes beosztott milyen hasznos szolgálatokat tehet. Például ki másnak ju­tott volna eszébe, mint neki, hogv szereltessük át a zárat, méghozzá hasonlóra, mint ami addig az ajtóban volt, de mégis más kulcs nyissa. Ez azért kellett, ha önnek például eszébe jutott volna akkor a rendőrséget értesíte­ni. .. Ugye, sose lehessen tud­ni, hátha méltóságod odaad­ta ugyan a kulcsot, de köz­ben mégis másképpen hatá­roz. aztán mikor mi me­gyünk, már esetleg Vár ben­nünket valaki... Nagyon kí­nosan érintette volna a gyü­mölcsöző német—magyar kapcsolatokat. Ezek csak je­lentéktelen epizódok, de a kulcsból kapott a házmester qutömőth ü?8, július péat^i is. A rendőrségnek már azt adta oda. másnap, megbe­szélésünk szerint... Mert azt remélem, sejtette, hogy a ki­szálló rendőrök az akcióról mit sem tudtak. Csak a fő­nöküket informáltuk, mégpe­dig kellő nyomaték-kai. hogy szállítjuk... érti, mire gon­dolok. A dr. Theo Morell ál­tál az IG Farbentől megren­delt gázampullák tartalmát csak egészen tüzetes vizsgá­lattal lehetett volna felderí­teni, ám jobb az elővigyázat. Hugenberg mondta is... ..Frisch, nem kell likvidálni, de ha mégis arra kerül a sor, nyom ne maradjon... ” Jó, jó, nem emlegetem. A házat még a kulcs átadása előtt figyeltettem, a mérnök reggeli eltávozása, visszaté­rése, vásárlásai, étkezése fe­lől tökéletesen informálód­tam. Amit sem a CIA, sem az Intelligence Service nem tudott, én igen, mégpedig, hogy mikor jön vissza vi­dékről. és ilyenkor naponta mennyit tartózkodik a ház­ban. Ott volt azonban a cse­lédlány is, aki a nyilas párt­tag házmester szerint sokkal butább, semhogy bármibe is tíe lehessen avatni. Olyan időpontot kellett kitalálni, amikor a cselédlány házon kívül van, Balátai pedig ott­hon. Az emeleti lakás há­rom pontjáról fúrtunk le. és építettünk ki azonnal es nyomtalanul visszahelyezhe­tő nyílásokat. Nem volt az a rendőrkopó, aki megtalálja, tudniillik nem a parkettről dolgoztunk, hamm kibontot­tuk a közfalat, és abból ve­zettük le a megfigyelő tük­rökkel kibélelt csöveket. El sem tudja képzelni, mennyi töprengésbe, fiány éjszakám­ba került, mire a megvalósí­tás módja kirajzolódott előt­tem. Egy embert nyomtala­nul elvinni, hogy maga se tudjon róla, bárónő, nem könnyű... Még nehezebb egy hullát... —• Kérem, talán tekintsen el a részletektől. Én, amikor a kulcsot odaadtam, arról volt szó, hogy elkábítják, majd pedig az áléit embert kicsempészik a birodalomba. Amiről maga beszél, az agy­rém. .. Nekem ahhoz semmi közijm... —- Hogyan tetszik monda­ni? Semmi köze? Azt hiszi, beveszem ezt a mesét? Meg­mondtam önnek, hogy Balá- tainak vagy ki kell jönnie hozzánk, vagy pusztulnia kell. — A birodalom érdeke? — kérdezte ön. — Igen bá­rónő — válaszoltam, és ak­kor ön mosolyogva nyújtotta kézesókra a kezét. —• Frisch, maga megőrült. Ha tudtam volna, hogyan végzik el. hogyan akarják el­végezni azt a.. . — A munkát? ... A leghu- mánusabban végeztük el. Sajnos, a mi szakmánkban is adódik műhiba. Nem számol­tunk a meleg víz hatásával. S mert gyorsan kellett dol­goznunk, két fiolát ejtettünk le... Amikor a szobába akar­tunk bemenni, a lépcsőház­ban két idegen keresett egy lakást... Teltek a percek, a drága percek,-.. Nem tehe­tek róla, hogy az a híres bi­valyszervezetű férfi nem bír­ta ki. — Hagyja abba. Frisch. Nem érdekel. Ez nem tud ér­dekelni. .. — Ö, hogyne érdekelné a méltóságos asszonyt. Ha moist én ezt elmondom, legalább egy részt átvállal abból a nehéz munkából... Kényel­mesen. .. Így utólag. Nem mondom, szerencsénk is volt. Neuberger a cseléd­lányt figyelte. Este nyolc tíz­kor jelentette, elhagyta a házat. Én a másik figyelő­nyíláshoz másztam. A mér­nök íróasztalánál ült. Már arra gondoltam, ide dobom le a kábító gázzal teli fiolát, és onnan visszük fel az ön lakásába, de Balátai Jenő váratlanul megunta a térké­pei böngészését, felállt, nyúj­tózkodott és vetkőzni kez­dett. Levetette a zakóját, nyakkendőjét, kigombolta az ingét. Ha szerencsém van, le­fekszik, elalszik — erre gon­doltam hirtelen, de még jobb történt. Töprengve megállt a szoba közepén, egy sublótfé­léből kancsót vett fel, töltött egy pohár vizet, megitta. Az villant át az agyamon, vajon mit ehet.ett délben, már a gáz miatt... — Frisch — sikoltott a bárónő: — azonnal távozzék és... A férfi távozás helyett kö­zelebb húzta foteljét, és gú­nyos hangon figyelmeztette, nincs vége még annak, amit el kell mondania. A bárónő fölé hajolva, szaggatott sza­vakkal folytatta beszámoló­ját. Közben szeme kidülledt, keze görcsösen ökölbe szo­rult. A bárónő azt hitte, el­vesztette az eszét. Flessbur- ger annyira félelmetes lát­ványt keltett, hogy a bárónő torkán nem jött ki hang. Né­mán cs mozdulatlanul, fejői nyaka közé húzva hallgatta a fullasztó szavakat: — A fürdőszobában vet­kőzött le. Megeresztette a vízcsapot.- -Tudja .milyen. zajt lehet egy vízcsappal csinál­ni? Mint egy vízesés. Nyu­godtan mozoghattunk fent, semmit sem hallhatott belő­le. Beállt a kádba, először hideg vízzel lezuhanyozott s ezért a vérkeringése eléggé felgyorsult. — Minden ne­künk segít — suttogta melle* - tem Neuberger. és vihogott. Nem fogja elhinni, de Neu­berger szájából- borzalmas, szinte kibírhatatlan bűz áradt. Úristen, mondtam neki, miért nem csináltatja meg a fogait? — Jelentem, majd el­megyek. Az ember nem is gondolná, mennyire éles ilyenkor a felfogóképessége, egyszerre milyen sokfelé tud figyelni. A fiolákat úgy kel­lett ledobnom, hogy a lehető legkisebb zajjal törjenek ösz­sze. Ha a mérnök észreveszi, mindennek vége. Zaj, dula­kodás. A végén tényleg le kellett volna lőnöm, vagy szúrjam, ami fentről nem látszott éppen biztonságos megoldásnak. Az is félő volt, ha elvétem a dobást, és nem törik össze a fiola, akkor el­marad a várt eredmény. Fent nem mázolhattam szét. mert Ekkor meg mi alszunk ei. Kéozelheti. mennyire megle­pődtünk volna, ha a kerüle­ti rendőrség ébreszt fel. Balátai egy rossz lépésnél megcsúszott a kádban. fi­gyelmét. az esés kivédésének mozdulata kötötte le. Most! Dobtam a fiolát. Egyszerre kettőt. Összetör­tek. Egészen kicsiny, fehér gőzt eresztették, de nem volt fel­tűnő az amúgy is meleg pá­rával teli fürdőben. A nyi­last azonnal elzártam. Léleg­zetfojtva figyeltünk. A gáz­nak két-három perc alatt hatnia kellett. Dermedt csendben néztük egymást Az egyik emberem köhög­ni akart, kezét a szájára ta­pasztotta, fuldoklót! A tar­dűlt, de legalább nem köhc gött... Aztán jött a lépese házban a két- ismeretlen sokat kellett várni. Mire b; jutottam a íürdőszobáb Balátai feje a vízbe lógot Akkor sem elszállítani, ser az esetet öngyilkosságna beállítani... A hajánál fog va kiemeltem a vízből. He lőtt volt. Az ördögbe is. Pi lanatok alatt döntöttem, óva tosan elhelyeztem abba pozitúrába. ahogyan egy öi gyilkos tekhet. A fiolák üveg darabjait felszedtem. Neu berger gyorsan kinyitotta gázcsapokat. Ömlött a gáz. Kesztyűben dolgoztunk, csr pon, kilincsen ujjlenyoms nem maradt. Fent az üre lakrészben... — Jaj! V^égem! — nyögő fel ekkor Ehrenburgi Baye Olga. A világ megbillen fordult vele, majd vad tánc ba kezdett. Amíg az angolo eleganciával öltözött, őszül hajú férfi a fürdőszoba-jele netet elmesélte, az exbáron már tudta, hogy a nylonab roszok beszegése, a hossz évekig tartó koplalás, a bői tön, a kaliforniai birtok el vesztése, volt férjei, Alié esküvője, a „Harmadik Bi rodalom érdeke” s a pénz, dollár, a márka, az olasz ú unokájának jövője és Szás Dániel újságíró iránti gyű lölete — mindez lényegtele a megmerevedett végtagok hoz, a fulladás görcsébe vergődő nyakizmokhoz. a üveges szemekhez képest. — Pihenjen le — taná csolta a gyógyszerész. — Se gítek... i Flessburger az ágyhoz tá mogatta a bárónőt, aki pon gyolástól rogyott a párnára Tudata elködösült. Fless burger még várt néhány per cet. majd óvatosan kinyitot . ta az ajtót és távozott. Ht í: ÍJr0l#S*í£feÉ4 kójáca csaptam, kicsit eteíé- -i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom