Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
Áz új bírósági tőrvény is a színvonalasabb ítélkezést szolgálja Irta: dr. Fülöp Andor, a megyei bíróság elnöke JÁRTUNK X. kongresz- |sa az államelmélet de- ratizmusának fejleszté- is iránymutatást adott, elvi iránymutatások gya- 5-lati megvalósítása útján apvető jelentőségű az 1972. I. törvény, amely a, Ma- far Népköztársaság alkot- ányának módosító rendeleit foglalja magában. lAz alkotmánytörvény V. sezete a bírói szervezettel ?lalkozik. Rendelkezéseiből ob olyan gyakorlati igény Vetkezik, amelyeket azor- [ggyűlés 1972. júniusi üJés- pkára beterjesztett és ott Dgadott, így törvényre [lelt, bírósági szervezeti tör- ny testesít meg. ,1a az új bírósági szervezi törvényt méltatni akar- t, alapvetően és elsősor- az alábbi kérdéseket [ill megemlíteni. LLAMELMÉLETÜNK mai Ijlődési fokán — és még hosszú időn át — kü- ,iös jelentőségű a bírói te- rkenység. Állami és társa- [almi rendünk védelme, az ampolgári jogok érvénye- Iaiésének bírói biztosítása, a igviták igazságos elbírálása lyan politikai, jogi és társa- ilmi igények, amelyeket ig generációk múlva sem ,'lkülözhet a társadalom, [indezek törvényes teljesíté- , biztosítja — de legalább- Inagymértékben elősegíti — ;t, hogy hazánkban egyér- ’Iműen szilárd a törvényes Jend. Ezeknek a célkitűzéseknek, feladatoknak a megvalósításához a Heves megye területén működő bíróságok munkája is színvonalasan és latékonyan járul hozzá ak- or, amikor évenként a vi- ■onylag kis létszámú testű- etek több tízezer ügyet bí- álnak eL A bírósági tevékenység és a nűködtetés kereteit szabja neg az új törvény. Félreért- 'etetlen egyértelműséggel ha- arozza meg azoknak az gyeknek a körét, amelyek oírói hatáskörbe tartoznak. Ez szükséges azért, mert nélkül a jogaikat és igényeidet érvényesíteni kívánó^ állampolgárok nem lennének képesek eligazodni abban, hogy milyen jogvitáikkal ’ordulhatnak bíróságainkhoz. A TÖRVÉNY kimondja, ’hogy a büntető-, a polgári jogi, a családjogi, munkaügyi viták elbírálása csakúgy, mint a szövetkezeti tagságból eredő legfontosabb igények, felőli döntés, bírói hatáskörbe tartozik. Az új szervezeti törvény arról is rendelkezik, hogy a gazdasági döntőbizottságok a jövőben bíróságként rműködnek. De ugyanígy bírósággá alakulnak a területi munkaügyi döntőbizottságok is. Az említett két jogintézménynek a bírósági szervezetbe való beolvasztása számos párhuzamosságot, átfedést szüntet meg, emellett egységesebbé teszi mind a munkaügyi, mind a gazdasági szervezetek között létrejött jogviták elbírálását. Szükség volt mindkét irányú változásra a társadalom és a gazdaság fejlődése, de neműtől-' sósorban politikai indokok miatt is. A dolgozók részéről gyakran elhangzott az a kívánság, hogy a munkaügyi kérdésekben legyen szélesebb a bírói hatáskör, a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdések elbírálása egységesebbé, egyszerűbbé váljon. Másfelől a gazdasági szervezetek egymás közötti vitái ma már nem a tervutasításos gazdasági tevékenységből, hanem egyre határozottabban a termelést és a szükségletet, valamint a forgalmat kielégítő és szolgáló szerződések körüli vitákból táplálkoznak. Ezek a kérdések pedig nem igazgatási jellegű döntéseket, hanem bírói fórum elbírálását követelik meg. Remélhető ugyanis, hogy a szervezeti törvény eme új rendelkezé. sei alapján a közeljövőben napvilágot látó eljárási jogszabályok, az egyszerűbb, egységes és a gyorsabb eljá- alapjait vetik majd meg # teszik lehetővé. MINDEZEK mellett a gazdasági és munkaügyi döntő- bizottságoknak a bírói szervezetbe való beolvasztása olyan lépés az egységes igazságszolgáltatás irányába, amely nemcsak szervezeti egységet, de jogértelmezési és jogalkalmazási egységet is jelent. Erre biztosíték az, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ítélkezés elvi irányítását a szervezeti törvény által élet- rehívott gazdasági és munkaügyi bíróságok ítélkező tevékenysége felett is gyakorolni fogja, mert az országban működő minden bírói szerv bírói tevékenysége, ítélkező munkája feletti elvi irányítás a Legfelsőbb Bíróság kezében összpontosul. Ez a magas szintű érdemi tevékenység kiegészül azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke a törvényesség érdekében valamennyi bíróság határozatával szemben jogosult törvényességi óvást emelni, amennyiben törvénysértést lát. Mindez ugyanakkor kiemeli a Legfelsőbb Bíróság kivételes felelősségét, mind az elvi irányítás, mind pedig a törvényesség szempontjából. , Itt még azt is meg kell említeni, hogy a szervezeti törvény szigorúan körülhatárolja a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító tevékenységét és az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörét. Mindezt az igazságszolgáltatás demokratizmusának célkitűzéseit szolgáló módon teszi. A kérdés összefügg a szervezeti törvény azon részével, hogy a bírák ítélkező munkájuk során csak a törvénynek vannak alárendelve. Más szóval: a bíróságok ítélkező tevékenységébe, a döntések meghozatalába, a konkrét esetek mikénti eldöntésébe senkinek nincs beleszólása. (Más kérdés az, hogy egyfelől a miniszter a jogerősen elbírált ügyek tanulságai alapján a Legfelsőbb Bíróságnál irányelvek, vagy elvi döntések meghozatalát kezdeményezheti, másfelől pedig az, hogy a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek figyelése éppúgy a jogalkalmazás része, mint a törvény „száraz betűjének” alkalmazása. Az is megemlítendő, hogy a bírák is a társadalom tagjai, őket is köti a törvény szelleme és kötik a szocialista társadalom építésének célkitűzései, valamint össztársadalmi érdekei.) Más szóval, amíg a Legfelsőbb Bíróság az ítélkezés érdemi, elvi irányításával a törvények és egyéb jogszabályok helyes értelmezésével, törvényes alkalmazásával gyakorol hatást a bíróságok tevékenységére, az Igazságügyi Minisztérium a bíróságok szervezeti élete, ellátása, személyi és anyagi gondoskodása, e vonatkozásban gyakorolható ellenőrzése és az ítélkezési tapasztalatok elemzése, valamint a következtetések levonása útján fejti ki felügyeleti tevékenységét, de nem az ítélkezés elvi irányításának módszerével. A BIRÄK és a bíróságok, de az egész társadalom, valamint az igazságszolgáltatás demokratizmusa szempontjából rendkívüli a jelentősége annak, hogy az új szervezeti törvény élő valósággá teszi azt a korábban is rögzített, de eddig az alsó bíróságok bírái vonatkozásában nem érvényesülő elvet, hogy a bírói tisztségeket választás útján kell betölteni. 1973. január 1-től kezdődően az új szervezeti törvény és az alkotmány rendelkezései teljesen összhangban lesznek, mert ettől az időtől kezdve csak választott bírák működhetnek. A választást az Elnöki Tanács hatáskörébe utalja a törvény. A választásra az igazságügy-miniszter javaslatai alapján kerül majd sor és a bírák megválasztása határozatlan időre fog szólni. Mindenekelőtt arra kell utalni, hogy ez a megoldás a bírósági munkának, az ítélkező tevékenységnek az államéletben elfoglalt sajátos, elsőrendűen fontos , politikai és társadalmi jelentőségét húzza alá. De hangsúlyozza azt a megbecsülést is, amit a népi demokrácia bírói kara eddigi munkájával a szocializmust építő, tudatformáló tevékenységével a szilárd törvényesség részeseként eddig kivívott magának és remélhetőleg a jövő,ben is kiérdemel. Az a körülmény végül, hogy a legmagasabb állam- jogi testület döntése, állás- foglalása juttat valakit a bírói működéssel járó sajátos, hatalmi jellegű tevékenység jogához, össztársadalmi vonatkozásban is biztosíték a bírói tevékenység fentebb említett, befolyástól mentes, független gyakorlásához. A határozatlan időre szóló választás és a törvénynek az a rendelkezése, hogy a visszahívás csak a törvényben előre meghatározott okok alapján következhet be. erősíti a hivatástudatot, a pálya megbecsülését és személyes értékét, a bírák magabiztosságát ítélkező tevékenységük során. NEM VÁLTOZTAT a törvény azon az alkotmányjogi demokratikus alapelven sem, hogy a dolgozó nép közvetlen részvételét az igazságszolgáltatás munkájában a jövőben is az ülnökrendszer útján biztosítja. Az ülnökintézmény jól bevált és nélkülözhetetlen eleme ma is és a jövőben is a szocialista igazságszolgáltatási tevékeriységnék. Az eddigi tapasztalatok azonban azt igazolták és arra hívták fel a figyelmet, hogy vannak a bírói munkának. az igazságszolgáltatási tevékenységnek olyan területei is, ahol az ülnöki tevékenység formális és szükségtelen. Félreértés ne essék: ez a megfontolás — nézetem szerint —, az ülnökintézmény jelentőségét nem csökkenteni. hanem növelni, fogja, mert azt jelenti, hogy a jövőben valóban nagy jelentőségű, politikailag és társadalmilag kiemelkedően fontos ügyek és ügycsoportok mikénti eldöntésében ítélkeznek ülnökeink. Az ilyen ülnöki közreműködés arra is lehetőséget nyújt, mégpedig az eddigi gyakorlathoz képest sokkal jobban —, hogy az ülnökök az ilyen ügyeket jobban áttekintsék, ha úgy tetszik, tüzetesebben átéljék, a tárgyalásokra jobban készüljenek, amelynek eredményeként a döntések megfontolása is színvonalasabbá válik majd. HEVES MEGYE bíróságai is örömmel üdvözlik az újat, a társadalmi fejlődést jobban szolgálót, a társadalmilag fontos bírósági tevékenységet jobban értékelő új szervezeti törvényt, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy azok a célok, amelyek a törvényt létrehozták, elveiben és a mindennapi élet gyakorlatában egyaránt a színvonalasabb, az ítélkezés társadalmi rendeltetését jobban betöltő bírósági munkát szolgálják. Rörzeti diákotthon MdtrofMen Nyolcvan felsőtagozatos lakása és iskolája a fák között t Elképzelni is nagyszerű: a fák lombjai között megbújik az épület, amely magába fogad nyolcvan felsőtagozatos kisdiákot, hogy lakást és iskolát is adjon nekik. Korszerű élet- és tanulási körülményeket biztosítva a Mátra kisiskolásainak. Hosszabb előkészületek után ide jutott el a terv: megépül a következő két évben a négytantermes általános iskola a hozzácsatlakozó, nyolcvan személy befogadására alkalmas diákotthonnal. sorakoznak egymás mellett a tantermek, a nevelői irodák, az oktatási helyiségek. Az emeleten pedig a hálószobák várják a pihenni vágyó fiatalokat. A középfolyosóról nyíló szobákban nyolcnyolc ágy áll majd. Valamennyi a parketton, egy sem lesz köztük emeletes. egymillióból sem futotta a tornateremre. Egyelőre. A tervek azonban úgy készülnek, hogy később, amikor máT lesz rá pénz, a tornaterem is megépülhessen. Ahogy haladunk a város felől a közkedvelt üdülőhely felé, az út bal oldalán láthatunk egy díszesen faragott fakaput. Ez most hivatalosan a napközis diáktábor be járata. Miután a tábor csak a nyári szünetben üzemel, iskolai időben az erdész szakmunkástanulók veszik a birtokukba. Jövőre ennek a tábornak a területén kezdődik meg a munka. A már meglevő épületeket továbbra is meghagyják, Ezért nem kell konyhát, éttermet és a különböző foglalkozások megtartására alkalmas termeket építtetni az iskola mellé. Egy tömbben helyezik el majd az iskolát és az otthont. Az épület földszintien Az előkészítő munkákról Fejes Jánostól, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Kezdetben az elképzelés még a százötven személyt határozta meg a diákotthon lakólétszámának. Ehhez adva volt tíz és fél millió forint. Következtek a számítások: szorzás, összeadás, és kiderült, a meglévő pénzösszegből nem futja. Mit lehetne megspórolni ? Mindjárt ez a kérdés merült fel elsőnek. De hát lehet-e spórolni bármit egy bentlakásos diákotthonnál? Aligha lehet. Illetve kiderült, mégis meg lehet takarítani a tornatermet. Igaz, ennek a „lehetnek” a gyökere a szükség. Megnőtt ugyan ' az eredeti pénzügyi keret egymillióval, mert a város veztői, irányító testületé lelkiismereti kérdést csinált a diákotthon ügyéből, fie xmg » #íusz Gyöngyös közigazgatási területe egészen a Kékesig terjed. Gondoskodnia kell tehát Mátrafüred, Mátraháza és Kékes tanulóifjúságáról is. A három kis iskolában ösz- szevont osztályok tanulnak együtt. A szaktárgyi oktatáshoz tehát nevelő sincs elegendő ezekben az iskolákban. A gyerekek viszont nem kerülhetnek hátrányba a városi társaikkal szemben, azért, mert a szüleik a gyógyintézetekben, az erdészetben vagy az üdülőkben dolgoznak. Ahogy az alföldi szétszórt településeken ennek a gondnak a megoldását a diákotthonok létesítése adta, nem lehetett másként ez a mátrai kis települések esetében sem. A szükség tűzte tehát na- pirendre-'a kérdést, ami elől kitérni nem lehetett. Azt a megoldást, hogy a gyerekek naponta utazzanak Kékesről, Mátraházáról és Mátrafüred- röl Gyöngyösre a különböző iskolákba, senki sem vehette komolyan. Maradt lehetőségnek a diákotthon. Helyéül pedig Egy hét Bulgáriában Beszélgetés Fekete Győr Endrével, a megyei tanács elnökével Egy hetet töltött hivatalos baráti látogatáson a Bolgár Népköztársaságban a Minisztertanács Tanácsszervek Hivatalának háromtagú delegációja, dr. Papp Lajos államtitkár a hivatal elnökének vezetésével. A küldöttség tagja volt Fekete Győr Endre, Heves megye Tanácsának elnöke, akivel hazaérkezése után folytatott beszélgetést munkatársunk az egyhetes út tapasztalatairól, személyes élményeiről, benyomásairól. — Mi volt utazásuk célja. merre fordultak meg útjuk során, s mily hasznosítható tapasztalatokat gyűjtött? — Küldöttségünk a tanácsi munka tanulmányozására, a bolgár tanácsi szer-vekkel való kapcsolatok kiépítésére utazott a testvéri szocialista országba — mondotta Fekete Győr Endre. — Különböző találkozókon és megbeszéléseken vettünk részt, ugyanakkor a gyakorlatban is megismerkedhettünk a tanácsok tevékenységével, szervezeteivel, munka- módszereivel. Egész utunk során rendkívül szívélyes, baráti fogadtatásban volt részünk. Elvtársi, őszinte légkörben zajlottak a tájékoztatások, a tanácsi munka bemutatása, ahol csak megfordultunk, így a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának Néptanácsok Osztályán, a Hazafias Front Nemzeti Tanácsában, az Állami Tervbizottságnál, a pénzügyminisztériumban, a megyei, városi és falusi néptanácsoknál. Utunk főbb állomáshelyei voltak: Szófia, Botev- grád, Veliko, Tömovo, Szli- ven, Burgasz. Plovdiv. Elutazásunk előtt fogadta küldöttségünket Peko Takov elvtárs, a BNK Államtanácsának elnökhelyettese, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja is, aki hosszasan elbeszélgetett velünk a szerzett tapasztalatokról. Utazásunkat mindenképpen hasznosnak értékelem. Sok új módszerrel megismerkedhettünk, amelyeket nekünk is alkalmazni érdemes. Ugyan altkor bulgáriai utazásunk meggyőzött arról, hogy a mi tanácsaink munkája, tevékenysége is egészségesen fejlődik, intézkedéseink helyesek. ...... s ok kedvező adottságánál fogva Mátrafüred kínálta magát. A már megépített nyári napközis tábor az intézmény helyét sugallta. A terveket a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat készíti el. A rajzokat december közepéig adja át még ebben az évben. Az elképzelések szerint az építkezést a jövő évi március 1-én kezdik meg, befejezni pedig 1974. március 31-én fogják. Az üzemeltetés néhány hónappal később, július 15-én kezdődne. Ezek az időpontok a program alapján jelölhetők meg. Kik fogják a munkákat elvégezni? A kérdés még nyitott. Mind az állami, mind a tanácsi építők azt közölték, hogy kapacitásuk van a munkákhoz. Ügy volt, hogy a diákotthon a mostani napközis tábortól északra húzódik majd meg a fák között. Szebb helyet elképzelni sem lehetett volna a számára. De erre a területre a különböző közműveket is ki kellett volna építtetni, önmagában ez a feladat másfél milliót emésztett volna fel. Nagyon nagy pénz ez a mostani körülmények között. Ezért kellett a már megadott területfelhasz- nálási engedélyt félretenni. Nincs oka a búsulásra azonban senkinek sem, mert a mostani napközis tábor területe is nagyon szép, változatos terep, sok fával. Reméljük, örömére szolgál majd azoknak is. akik építtették és azoknak is, akiknek építették. G, Molnár Ferenc — Nemrég került sor Bulgáriában a helyi tanácsok reformjára. Hol tartanak e reform gyakorlati megvalósításában? — A BKP 1968. novemberi plénuma hozott határozatot a néptanácsok munkájának, tevékenységének továbbfejlesztésére, s 1961. augusztus 1-én tették közzé azt a szabályzatot, amely a megyei és helyi tanácsok helyére, szerveik feladatára, szervezetére és hatáskörére tartalmaz rendelkezéseket. A reform elsőrendű célja a szocialista társadalom fejlesztése és a társadalomirányítás rendszerének tökéletesítése, az, hogy a nép tanácsok szervezetében és tevékenységében még jobban kiszélesedjék az egész lakosságot magába foglaló demokratizmus. A legszorosabban idetartozik a lakosság jobb, kulturáltabb ellátásának biztosítása, a szolgáltató tevékenység fejlesztése, szélesítése. A reform gyakorlati megvalósítására igen határozott intézkedéseket tettek már eddig és tesznek ezután is. Nálunk most vizsgáznak a közös községi 1 tanácsok és működésük tapasztalatai igen meggyőzőek. Hadd mondjam el, hogy a közös tanácsi közigazgatási formát mi a bolgár elvtársaktól vettük át. A megyék tanácsi szervezete hasonló a miénkhez, csak valamivel több osztály - lyal működnek. Arra törekednek, hogy az ügyeket, a jelentkező problémákat ott intézzék, ott döntsék el, ahol az állampolgárok Iáknak. Igen helyesnek tartom azt a tapasztalatomat, hogy a különböző munkamódszerek, a szervezés, a szervezet kialakítására tudományos intézményeket kémek fel. Az ipar, ezen belül a tanácsi ipar erőteljesen növekszik egész Bulgáriában. Számos új, korszerű üzemet láttunk, ahol fejlett technológiával, magas termelékenységgel dolgoznak. Nagyon komoly figyelmet fordítanak a mezőgazdaságra, s e területen a gépesítés, a termelés-tech, nika színvonalának javításával jelentős eredményeket értek el. Jól művelt, nagyon jó termést biztosító mező- gazdasági területeket láttunk. — A sok-sok látnivaló, élmény, tapasztalat közül mi volt az, ami leginkább megragadta? — Nehéz választani; A szolgáltatás fejlesztésére tett szervezeti és gazdasági intézkedések például nagyon jó benyomással voltak rám. A szolgáltató üzemek, vállalatok vidéki hálózatai, felvevőhelyei igen kiépítettek. Nekünk is tovább kell lépnünk ezen a területen. Szólhatnék a tanácsok idegen- forgalmi tevékenységéről. A turisták száma meghaladja az évi 4 milliót. S nemcsak a tengerpart szakaszai kiépítettek. a termószetileg szép hegyvidékeken, az ország belsejében is remek turistaközpontokat hoztak létre. A néphagyományokat igen ügyesen hasznosítják az idegenforgalom szolgálatában, s e téren ugyancsak tanulhatunk bolgár barátainktól. Veli'kóban azonban nemcsak azért éreztem otthon magamat, mert igaz barátok között voltam, hanem másért is. Ez a bolgár város hasonmása Egernek. Műemlékek tárháza, kanyargós, szűk utcákkal, történelmi hangulattal, romantikus, szép környezettel. S még abban is megvan a hasonlóság, hogy itt van a paroszláv egyház érseksége is. Tapasztalataink mellett sok-sok személyes jó barátot szereztünk, s ezt legalább olyan hasznos eredménynek könyvelhetjük el, mint utazásunk kitűzött céljainak teljesítését. Pataky Dezső I9?2. július 1., szombat
