Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

Áz új bírósági tőrvény is a színvonalasabb ítélkezést szolgálja Irta: dr. Fülöp Andor, a megyei bíróság elnöke JÁRTUNK X. kongresz- |sa az államelmélet de- ratizmusának fejleszté- is iránymutatást adott, elvi iránymutatások gya- 5-lati megvalósítása útján apvető jelentőségű az 1972. I. törvény, amely a, Ma- far Népköztársaság alkot- ányának módosító rendel­eit foglalja magában. lAz alkotmánytörvény V. sezete a bírói szervezettel ?lalkozik. Rendelkezéseiből ob olyan gyakorlati igény Vetkezik, amelyeket azor- [ggyűlés 1972. júniusi üJés- pkára beterjesztett és ott Dgadott, így törvényre [lelt, bírósági szervezeti tör- ny testesít meg. ,1a az új bírósági szerve­zi törvényt méltatni akar- t, alapvetően és elsősor- az alábbi kérdéseket [ill megemlíteni. LLAMELMÉLETÜNK mai Ijlődési fokán — és még hosszú időn át — kü- ,iös jelentőségű a bírói te- rkenység. Állami és társa- [almi rendünk védelme, az ampolgári jogok érvénye- Iaiésének bírói biztosítása, a igviták igazságos elbírálása lyan politikai, jogi és társa- ilmi igények, amelyeket ig generációk múlva sem ,'lkülözhet a társadalom, [indezek törvényes teljesíté- , biztosítja — de legalább- Inagymértékben elősegíti — ;t, hogy hazánkban egyér- ’Iműen szilárd a törvényes Jend. Ezeknek a célkitűzé­seknek, feladatoknak a meg­valósításához a Heves megye területén működő bíróságok munkája is színvonalasan és latékonyan járul hozzá ak- or, amikor évenként a vi- ■onylag kis létszámú testű- etek több tízezer ügyet bí- álnak eL A bírósági tevékenység és a nűködtetés kereteit szabja neg az új törvény. Félreért- 'etetlen egyértelműséggel ha- arozza meg azoknak az gyeknek a körét, amelyek oírói hatáskörbe tartoznak. Ez szükséges azért, mert nélkül a jogaikat és igényei­det érvényesíteni kívánó^ ál­lampolgárok nem lennének képesek eligazodni abban, hogy milyen jogvitáikkal ’ordulhatnak bíróságainkhoz. A TÖRVÉNY kimondja, ’hogy a büntető-, a polgári jogi, a családjogi, munkaügyi viták elbírálása csakúgy, mint a szövetkezeti tagságból eredő legfontosabb igények, felőli döntés, bírói hatáskörbe tartozik. Az új szervezeti tör­vény arról is rendelkezik, hogy a gazdasági döntőbizott­ságok a jövőben bíróságként rműködnek. De ugyanígy bí­rósággá alakulnak a területi munkaügyi döntőbizottságok is. Az említett két jogintéz­ménynek a bírósági szerve­zetbe való beolvasztása szá­mos párhuzamosságot, átfe­dést szüntet meg, emellett egységesebbé teszi mind a munkaügyi, mind a gazdasági szervezetek között létrejött jogviták elbírálását. Szükség volt mindkét irányú válto­zásra a társadalom és a gaz­daság fejlődése, de neműtől-' sósorban politikai indokok miatt is. A dolgozók részé­ről gyakran elhangzott az a kívánság, hogy a munkaügyi kérdésekben legyen szélesebb a bírói hatáskör, a munkavi­szonnyal kapcsolatos egyes kérdések elbírálása egysége­sebbé, egyszerűbbé váljon. Másfelől a gazdasági szerve­zetek egymás közötti vitái ma már nem a tervutasításos gazdasági tevékenységből, ha­nem egyre határozottabban a termelést és a szükségletet, valamint a forgalmat kielé­gítő és szolgáló szerződések körüli vitákból táplálkoznak. Ezek a kérdések pedig nem igazgatási jellegű döntéseket, hanem bírói fórum elbírálá­sát követelik meg. Remélhe­tő ugyanis, hogy a szerveze­ti törvény eme új rendelkezé. sei alapján a közeljövőben napvilágot látó eljárási jog­szabályok, az egyszerűbb, egységes és a gyorsabb eljá- alapjait vetik majd meg # teszik lehetővé. MINDEZEK mellett a gaz­dasági és munkaügyi döntő- bizottságoknak a bírói szer­vezetbe való beolvasztása olyan lépés az egységes igaz­ságszolgáltatás irányába, amely nemcsak szervezeti egységet, de jogértelmezési és jogalkalmazási egységet is jelent. Erre biztosíték az, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ítélkezés elvi irányítását a szervezeti törvény által élet- rehívott gazdasági és munka­ügyi bíróságok ítélkező tevé­kenysége felett is gyakorolni fogja, mert az országban mű­ködő minden bírói szerv bírói tevékenysége, ítélkező mun­kája feletti elvi irányítás a Legfelsőbb Bíróság kezében összpontosul. Ez a magas szintű érdemi tevékenység kiegészül azzal, hogy a Leg­felsőbb Bíróság elnöke a tör­vényesség érdekében vala­mennyi bíróság határozatával szemben jogosult törvényes­ségi óvást emelni, amennyi­ben törvénysértést lát. Mind­ez ugyanakkor kiemeli a Legfelsőbb Bíróság kivételes felelősségét, mind az elvi irányítás, mind pedig a tör­vényesség szempontjából. , Itt még azt is meg kell említeni, hogy a szervezeti törvény szigorúan körülhatá­rolja a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító tevékenységét és az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörét. Mindezt az igazságszolgáltatás demok­ratizmusának célkitűzéseit szolgáló módon teszi. A kérdés összefügg a szer­vezeti törvény azon részével, hogy a bírák ítélkező munká­juk során csak a törvénynek vannak alárendelve. Más szó­val: a bíróságok ítélkező te­vékenységébe, a döntések meghozatalába, a konkrét esetek mikénti eldöntésébe senkinek nincs beleszólása. (Más kérdés az, hogy egyfe­lől a miniszter a jogerő­sen elbírált ügyek ta­nulságai alapján a Legfel­sőbb Bíróságnál irányelvek, vagy elvi döntések meghoza­talát kezdeményezheti, más­felől pedig az, hogy a jogal­kalmazás jogpolitikai elvei­nek figyelése éppúgy a jog­alkalmazás része, mint a tör­vény „száraz betűjének” al­kalmazása. Az is megemlí­tendő, hogy a bírák is a tár­sadalom tagjai, őket is köti a törvény szelleme és kötik a szocialista társadalom építé­sének célkitűzései, valamint össztársadalmi érdekei.) Más szóval, amíg a Legfelsőbb Bíróság az ítélkezés érdemi, elvi irányításával a törvé­nyek és egyéb jogszabályok helyes értelmezésével, törvé­nyes alkalmazásával gyako­rol hatást a bíróságok tevé­kenységére, az Igazságügyi Minisztérium a bíróságok szervezeti élete, ellátása, sze­mélyi és anyagi gondoskodá­sa, e vonatkozásban gyako­rolható ellenőrzése és az ítél­kezési tapasztalatok elemzé­se, valamint a következteté­sek levonása útján fejti ki felügyeleti tevékenységét, de nem az ítélkezés elvi irányí­tásának módszerével. A BIRÄK és a bíróságok, de az egész társadalom, va­lamint az igazságszolgáltatás demokratizmusa szempontjá­ból rendkívüli a jelentősége annak, hogy az új szervezeti törvény élő valósággá teszi azt a korábban is rögzített, de eddig az alsó bíróságok bírái vonatkozásában nem ér­vényesülő elvet, hogy a bí­rói tisztségeket választás út­ján kell betölteni. 1973. janu­ár 1-től kezdődően az új szer­vezeti törvény és az alkot­mány rendelkezései teljesen összhangban lesznek, mert ettől az időtől kezdve csak választott bírák működhet­nek. A választást az Elnöki Tanács hatáskörébe utalja a törvény. A választásra az igazságügy-miniszter javasla­tai alapján kerül majd sor és a bírák megválasztása hatá­rozatlan időre fog szólni. Mindenekelőtt arra kell utalni, hogy ez a megoldás a bírósági munkának, az ítél­kező tevékenységnek az ál­laméletben elfoglalt sajátos, elsőrendűen fontos , politikai és társadalmi jelentőségét húzza alá. De hangsúlyozza azt a megbecsülést is, amit a népi demokrácia bírói kara eddigi munkájával a szocia­lizmust építő, tudatformáló tevékenységével a szilárd tör­vényesség részeseként eddig kivívott magának és remél­hetőleg a jövő,ben is kiérde­mel. Az a körülmény végül, hogy a legmagasabb állam- jogi testület döntése, állás- foglalása juttat valakit a bí­rói működéssel járó sajátos, hatalmi jellegű tevékenység jogához, össztársadalmi vo­natkozásban is biztosíték a bírói tevékenység fentebb említett, befolyástól mentes, független gyakorlásához. A határozatlan időre szóló vá­lasztás és a törvénynek az a rendelkezése, hogy a vissza­hívás csak a törvényben előre meghatározott okok alapján következhet be. erősíti a hivatástudatot, a pálya megbecsülését és sze­mélyes értékét, a bírák ma­gabiztosságát ítélkező tevé­kenységük során. NEM VÁLTOZTAT a tör­vény azon az alkotmányjogi demokratikus alapelven sem, hogy a dolgozó nép közvetlen részvételét az igazságszolgál­tatás munkájában a jövőben is az ülnökrendszer útján biztosítja. Az ülnökintézmény jól bevált és nélkülözhetetlen eleme ma is és a jövőben is a szocialista igazságszolgálta­tási tevékeriységnék. Az eddigi tapasztalatok azonban azt igazolták és ar­ra hívták fel a figyelmet, hogy vannak a bírói munká­nak. az igazságszolgáltatási tevékenységnek olyan terüle­tei is, ahol az ülnöki tevé­kenység formális és szükség­telen. Félreértés ne essék: ez a megfontolás — nézetem sze­rint —, az ülnökintézmény jelentőségét nem csökkente­ni. hanem növelni, fogja, mert azt jelenti, hogy a jövőben valóban nagy jelentőségű, politikailag és társadalmilag kiemelkedően fontos ügyek és ügycsoportok mikénti eldön­tésében ítélkeznek ülnökeink. Az ilyen ülnöki közreműkö­dés arra is lehetőséget nyújt, mégpedig az eddigi gyakor­lathoz képest sokkal jobban —, hogy az ülnökök az ilyen ügyeket jobban áttekintsék, ha úgy tetszik, tüzetesebben átéljék, a tárgyalásokra job­ban készüljenek, amelynek eredményeként a döntések megfontolása is színvonala­sabbá válik majd. HEVES MEGYE bíróságai is örömmel üdvözlik az újat, a társadalmi fejlődést jobban szolgálót, a társadalmilag fontos bírósági tevékenysé­get jobban értékelő új szer­vezeti törvényt, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy azok a célok, amelyek a törvényt létrehozták, elvei­ben és a mindennapi élet gyakorlatában egyaránt a színvonalasabb, az ítélkezés társadalmi rendeltetését job­ban betöltő bírósági munkát szolgálják. Rörzeti diákotthon MdtrofMen Nyolcvan felsőtagozatos lakása és iskolája a fák között t Elképzelni is nagyszerű: a fák lombjai között megbújik az épület, amely magába fo­gad nyolcvan felsőtagozatos kisdiákot, hogy lakást és is­kolát is adjon nekik. Kor­szerű élet- és tanulási körül­ményeket biztosítva a Mát­ra kisiskolásainak. Hosszabb előkészületek után ide jutott el a terv: megépül a következő két év­ben a négytantermes általá­nos iskola a hozzácsatlakozó, nyolcvan személy befogadá­sára alkalmas diákotthonnal. sorakoznak egymás mellett a tantermek, a nevelői irodák, az oktatási helyiségek. Az emeleten pedig a hálószo­bák várják a pihenni vágyó fiatalokat. A középfolyosó­ról nyíló szobákban nyolc­nyolc ágy áll majd. Vala­mennyi a parketton, egy sem lesz köztük emeletes. egymillióból sem futotta a tornateremre. Egyelőre. A tervek azonban úgy készül­nek, hogy később, amikor máT lesz rá pénz, a tornate­rem is megépülhessen. Ahogy haladunk a város felől a közkedvelt üdülőhely felé, az út bal oldalán lát­hatunk egy díszesen faragott fakaput. Ez most hivatalo­san a napközis diáktábor be járata. Miután a tábor csak a nyári szünetben üzemel, iskolai időben az erdész szakmunkástanulók veszik a birtokukba. Jövőre ennek a tábornak a területén kezdődik meg a munka. A már meglevő épü­leteket továbbra is meghagy­ják, Ezért nem kell konyhát, éttermet és a különböző fog­lalkozások megtartására al­kalmas termeket építtetni az iskola mellé. Egy tömbben helyezik el majd az iskolát és az ott­hont. Az épület földszintien Az előkészítő munkákról Fejes Jánostól, a városi ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Kezdetben az elképzelés még a százötven személyt határozta meg a diákotthon lakólétszámának. Ehhez ad­va volt tíz és fél millió fo­rint. Következtek a számítá­sok: szorzás, összeadás, és kiderült, a meglévő pénz­összegből nem futja. Mit lehetne megspórolni ? Mindjárt ez a kérdés merült fel elsőnek. De hát lehet-e spórolni bármit egy bentla­kásos diákotthonnál? Aligha lehet. Illetve kiderült, mégis meg lehet takarítani a tornater­met. Igaz, ennek a „lehet­nek” a gyökere a szükség. Megnőtt ugyan ' az eredeti pénzügyi keret egymillióval, mert a város veztői, irányító testületé lelkiismereti kér­dést csinált a diákotthon ügyéből, fie xmg » #íusz Gyöngyös közigazgatási te­rülete egészen a Kékesig ter­jed. Gondoskodnia kell te­hát Mátrafüred, Mátraháza és Kékes tanulóifjúságáról is. A három kis iskolában ösz- szevont osztályok tanulnak együtt. A szaktárgyi okta­táshoz tehát nevelő sincs ele­gendő ezekben az iskolák­ban. A gyerekek viszont nem kerülhetnek hátrányba a vá­rosi társaikkal szemben, azért, mert a szüleik a gyógyintézetekben, az erdé­szetben vagy az üdülőkben dolgoznak. Ahogy az alföldi szétszórt településeken ennek a gond­nak a megoldását a diákott­honok létesítése adta, nem lehetett másként ez a mát­rai kis települések esetében sem. A szükség tűzte tehát na- pirendre-'a kérdést, ami elől kitérni nem lehetett. Azt a megoldást, hogy a gyerekek naponta utazzanak Kékesről, Mátraházáról és Mátrafüred- röl Gyöngyösre a különböző iskolákba, senki sem vehette komolyan. Maradt lehetőségnek a diákotthon. Helyéül pedig Egy hét Bulgáriában Beszélgetés Fekete Győr Endrével, a megyei tanács elnökével Egy hetet töltött hivatalos baráti látogatáson a Bolgár Népköztársaságban a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Hivatalának háromtagú de­legációja, dr. Papp Lajos ál­lamtitkár a hivatal elnöké­nek vezetésével. A küldöttség tagja volt Fekete Győr End­re, Heves megye Tanácsának elnöke, akivel hazaérkezése után folytatott beszélgetést munkatársunk az egyhetes út tapasztalatairól, szemé­lyes élményeiről, benyomá­sairól. — Mi volt utazásuk cél­ja. merre fordultak meg útjuk során, s mily hasz­nosítható tapasztalatokat gyűjtött? — Küldöttségünk a taná­csi munka tanulmányozásá­ra, a bolgár tanácsi szer-vek­kel való kapcsolatok kiépí­tésére utazott a testvéri szo­cialista országba — mondot­ta Fekete Győr Endre. — Különböző találkozókon és megbeszéléseken vettünk részt, ugyanakkor a gyakor­latban is megismerkedhet­tünk a tanácsok tevékenysé­gével, szervezeteivel, munka- módszereivel. Egész utunk során rendkívül szívélyes, baráti fogadtatásban volt ré­szünk. Elvtársi, őszinte lég­körben zajlottak a tájékozta­tások, a tanácsi munka be­mutatása, ahol csak megfor­dultunk, így a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsá­nak Néptanácsok Osztályán, a Hazafias Front Nemzeti Tanácsában, az Állami Terv­bizottságnál, a pénzügymi­nisztériumban, a megyei, vá­rosi és falusi néptanácsok­nál. Utunk főbb állomáshe­lyei voltak: Szófia, Botev- grád, Veliko, Tömovo, Szli- ven, Burgasz. Plovdiv. El­utazásunk előtt fogadta kül­döttségünket Peko Takov elvtárs, a BNK Államtaná­csának elnökhelyettese, a Bolgár Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja is, aki hosszasan elbeszélge­tett velünk a szerzett ta­pasztalatokról. Utazásunkat mindenképpen hasznosnak értékelem. Sok új módszer­rel megismerkedhettünk, amelyeket nekünk is alkal­mazni érdemes. Ugyan altkor bulgáriai utazásunk meggyő­zött arról, hogy a mi taná­csaink munkája, tevékenysé­ge is egészségesen fejlődik, intézkedéseink helyesek. ...... s ok kedvező adottságánál fogva Mátrafüred kínálta magát. A már megépített nyári napközis tábor az in­tézmény helyét sugallta. A terveket a Heves me­gyei Tanácsi Tervező Válla­lat készíti el. A rajzokat december közepéig adja át még ebben az évben. Az elképzelések szerint az építkezést a jövő évi már­cius 1-én kezdik meg, befe­jezni pedig 1974. március 31-én fogják. Az üzemeltetés néhány hónappal később, július 15-én kezdődne. Ezek az időpontok a prog­ram alapján jelölhetők meg. Kik fogják a munkákat el­végezni? A kérdés még nyi­tott. Mind az állami, mind a tanácsi építők azt közölték, hogy kapacitásuk van a munkákhoz. Ügy volt, hogy a diákott­hon a mostani napközis tá­bortól északra húzódik majd meg a fák között. Szebb he­lyet elképzelni sem lehetett volna a számára. De erre a területre a különböző köz­műveket is ki kellett volna építtetni, önmagában ez a feladat másfél milliót emész­tett volna fel. Nagyon nagy pénz ez a mostani körülmé­nyek között. Ezért kellett a már megadott területfelhasz- nálási engedélyt félretenni. Nincs oka a búsulásra azonban senkinek sem, mert a mostani napközis tábor te­rülete is nagyon szép, válto­zatos terep, sok fával. Reméljük, örömére szol­gál majd azoknak is. akik építtették és azoknak is, akiknek építették. G, Molnár Ferenc — Nemrég került sor Bulgáriában a helyi taná­csok reformjára. Hol tar­tanak e reform gyakorlati megvalósításában? — A BKP 1968. novemberi plénuma hozott határozatot a néptanácsok munkájának, tevékenységének továbbfej­lesztésére, s 1961. augusztus 1-én tették közzé azt a sza­bályzatot, amely a megyei és helyi tanácsok helyére, szer­veik feladatára, szervezeté­re és hatáskörére tartalmaz rendelkezéseket. A reform elsőrendű célja a szocialis­ta társadalom fejlesztése és a társadalomirányítás rend­szerének tökéletesítése, az, hogy a nép tanácsok szerve­zetében és tevékenységében még jobban kiszélesedjék az egész lakosságot magába foglaló demokratizmus. A legszorosabban idetartozik a lakosság jobb, kulturáltabb ellátásának biztosítása, a szolgáltató tevékenység fej­lesztése, szélesítése. A re­form gyakorlati megvalósí­tására igen határozott intéz­kedéseket tettek már eddig és tesznek ezután is. Nálunk most vizsgáznak a közös községi 1 tanácsok és működésük ta­pasztalatai igen meggyőzőek. Hadd mondjam el, hogy a közös tanácsi közigazgatási formát mi a bolgár elvtár­saktól vettük át. A megyék tanácsi szerve­zete hasonló a miénkhez, csak valamivel több osztály - lyal működnek. Arra töre­kednek, hogy az ügyeket, a jelentkező problémákat ott intézzék, ott döntsék el, ahol az állampolgárok Iák­nak. Igen helyesnek tartom azt a tapasztalatomat, hogy a különböző munkamódsze­rek, a szervezés, a szervezet kialakítására tudományos in­tézményeket kémek fel. Az ipar, ezen belül a tanácsi ipar erőteljesen növekszik egész Bulgáriában. Számos új, korszerű üzemet láttunk, ahol fejlett technológiával, magas termelékenységgel dolgoznak. Nagyon komoly figyelmet fordítanak a me­zőgazdaságra, s e területen a gépesítés, a termelés-tech, nika színvonalának javításá­val jelentős eredményeket értek el. Jól művelt, nagyon jó termést biztosító mező- gazdasági területeket lát­tunk. — A sok-sok látnivaló, élmény, tapasztalat közül mi volt az, ami leginkább megragadta? — Nehéz választani; A szolgáltatás fejlesztésére tett szervezeti és gazdasági in­tézkedések például nagyon jó benyomással voltak rám. A szolgáltató üzemek, válla­latok vidéki hálózatai, felve­vőhelyei igen kiépítettek. Nekünk is tovább kell lép­nünk ezen a területen. Szól­hatnék a tanácsok idegen- forgalmi tevékenységéről. A turisták száma meghaladja az évi 4 milliót. S nemcsak a tengerpart szakaszai kiépí­tettek. a termószetileg szép hegyvidékeken, az ország belsejében is remek turista­központokat hoztak létre. A néphagyományokat igen ügyesen hasznosítják az ide­genforgalom szolgálatában, s e téren ugyancsak tanulha­tunk bolgár barátainktól. Veli'kóban azonban nemcsak azért éreztem otthon maga­mat, mert igaz barátok kö­zött voltam, hanem másért is. Ez a bolgár város hason­mása Egernek. Műemlékek tárháza, kanyargós, szűk ut­cákkal, történelmi hangulat­tal, romantikus, szép környe­zettel. S még abban is meg­van a hasonlóság, hogy itt van a paroszláv egyház ér­seksége is. Tapasztalataink mellett sok-sok személyes jó barátot szereztünk, s ezt legalább olyan hasznos ered­ménynek könyvelhetjük el, mint utazásunk kitűzött cél­jainak teljesítését. Pataky Dezső I9?2. július 1., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom