Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-26 / 174. szám
flitt a konzervdobozok mellett r A nyár szorosan összefügg • vakációval, a diákok pihenésével, kikapcsolódásával. A nyár a Balatonnál, a hegyekben, vagy külföldön mindenképp a vidámság, a szórakozás, a kikapcsolódás időszaka. Számtalan fiatal azonban az iskolapadokat felváltva aktív munkával keres kikapcsolódást. A Hatvani Konzervgyárban az idei nyáron 400 fiatal dolgozik. Közülük többen gimnazisták, de akad közöttük egyetemi és főiskolai hallgató is. Néhányan évről évre visszajárnak a gyárba s a nyári szünetből egy hónapot ott töltenek. ■ ■ ■ ■ Az exportraktárban zöldborsóval töltött dobozok között fehér köpenyes lányok ' és fiúk serénykednek. Csomagolnak. A sarki asztalnál hosszú barna hajú kislány jókora ruhával töröl- geti a fényesre lakkozott dobozokat. A készárut pedig három fiú szállítja a gyűjtőCuba Katalin és Prisztulka Márta, a hatvani Bajza gimnazisták, az exportra kerülő zöldborsósdobozokat csomagolják. be. — Honnan jött? — állítjuk meg egy pillanatra a barna hajú kislányt. — Aszódról — feleli Pápai Anna, — Mivel jár be a gyárba? rint ösztöndíjat, de ez is jobb, mint semmi. — A gyakorlat befejezése után hová megy üdülni? — A KISZ-szervezettel Harkányfürdőre. A Hatvani Konzervipari Szakközépiskola fiataljai futószalagon válogatják és osztályozzák a különböző nagyságú uborkákat. (Foto: Tóth Gizella) kólára jelentkeztem, magyar —orosz szakra. Még nem tudom, hogy felvettek-e, nem jött értesítés. — Életében először fűszerez uborkát? — Nem, már otthon, Tar- nabodon édesanyám megmutatta, hogyan kell, így nem ismeretlen ez á munka. — Milyen fűszerek kellenek ahhoz, hogy kellemes ízű legyen télen az uborka? — Kapor, babérlevél, bors, és jól elkészített ecetes víz. Mindezek együttesen igen jó konzerváló anyagok. A diákok tanári felügyelet mellett dolgoznak. Az uborkarészlegben találkoztunk Rigó János gimnáziumi tanárral, aki már néhány év óta minden nyáron felügyel a diákokra. — Én már szinte hazajövök ebbe a gyárba — emlegeti Rigó János —, sok régi tanítványom dolgozott itt a nyári szünetekben és dolgozik ma is. — Mennyire van megelégedve a fiatalokkal? — Vonattal. Reggel a 6.50- essel jövök, délután pedig a négyessel megyek haza. — Hogyan esett a választása a hatvani gyárra? — Már tavasszal meghirdették az aszódi gimnáziumban, hogy nyáron lesz majd itt munkalehetőség, és A fflszerezők között a legidősebb Pető Anna, az idén érettségizett a hatvani Bajza József Gimnáziumban. — Csak a nyltri szünetben dolgozik? — Igen, július végéig — feleli a rövid fekete frizu- rás lány. — Az egri főis— Teljesítményre dolgoznak, mondhatom, nagy szorgalommal, lelkesedéssel. ■ ■ ■ ■ Fiatalok, diákok. Ä nyári szünet egy részét termelői munkával töltik. Egy kicsit „belekóstolnak” az életbe. Mentusz Károly Heves megyei vállalatok a Szegedi Ipari Vásáron A SZEGEDI Ipari Vásár július 21. és 31. között tartja nyitva kapuit, s egyik leglátogatottabb rendezvénye a szegedi ünnepi heteknek. A Szegedi Ipari Vásár végre megtalálta a maga sajátos arculatát, s egyre jobban betölti azt a feladatot, hogy fórumot adjon a termelőknek, a kereskedelemnek és a fogyasztóknak, elsősorban a hazai piaci érdekeknek megfelelően. Újszerűség ennek érdekében, hogy az idén részt vesz a vásáron a kiváló áruk fóruma, amely első ízben hirdette meg pályázatát vidéki városban, s egy héttel ezelőtt a belkereskedelmi miniszterhelyettes húsz terméknek adta ezt a rangos címet. A fogyasztók tanácsa is ott van a szegedi vásáron, s a látogatóknak felvilágosítást nyújt. Az idei szegedi vásáron három Heves megyei vállalat mutatja be termékeit: az egri Finomszerelvény gyár, a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat és az egri bútorgyár, amely nem önálló a vásáron, hanem a Bútorértékesítő Vállalat kebelében állította ki igen csinos szobabútorát. A Finomszerelvénygyár kereskedelmi főosztályvezetője, Németi István kérdéseinkre elmondta, hogy elsősorban üzleti megfontolásokból vesznek részt — első ízben — a szegedi vásáron. Itt is szeretnének kapcsolatokat erősíteni a kereskedelmi vállalatokkal . és más kooperáló vállalatokkal. A hazai piacon egyedül a Finomszerelvénygyár készít hűtőgépekhez kompresszorokat, s az évi 200 ezer darabos szériát szeretnék magasabbra emelni, ezért is gyümölcsöző lehet a jugoszláv partnerekkel való tárgyalás. Különben a szegedi vásár jó alkalmat nyújt, hogy az egri vállalat közelebbi kapcsolatba kerüljön a régóta nagy partnernek számító jugoszláv cégekkel, s esetleges gyártási kooperációt is szívesen vennének. AZT IS elmondta a gyár képviselője, hogy a legközelebbi szegedi vásáron teljes termékbemutatóval vesznek részt, mivel igen nagyra értékelik a dél-magyarországi ipari seregszemlét és ez számukra külföldi partnereik miatt is megfelelő. A Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat eddig csak a BNV-n és a miskolci vásáron vett részt. Most első ízben jöttek el Szegedre. Laczi István gépészmérnök, a vállalat képviselője elmondta, hogy újfajta lég- kompresszorokat mutatnak be; új prototípusokat, amelyek megváltoztatják majd a gyár termelésének arculatát is. A négy darab légkompresszor pneumatikus berendezéseket is tud üzemeltetni. A vállalat a szegedi vásáron „tapogatja” ki, hogyan érdemes a fogyasztókkal, a felhasználókkal kapcsolatot teremteni és tartani. Sikere van a bemutatott kompresz- szoroknak, hiszen egyik ipar- vállalat már lekötötte, hogy a vásár zárásakor szívesen elviszik a terméket. MINDHÁROM Heves megyei vállalat képviselője elismeréssel nyilatkozott a Szegedi Ipari Vásárról és igen alkalmas fórumnak tartják a BNV utáni hazai vásárok soraiban arra, hogy az ipar képviselői a felhasználókkal találkozzanak. Gazdagh István Vendégjog és KRESZ B ennünket, magyarokat, mindig vendégszeretőnek ismertek,- annak ismernek ma is. Ez is hozzájárul sok egyéb más mellett — tájaink szépsége, étkeink íze, boraink zauiata, népünk szokásai —, ahhoz, hogy baráti és nem baráti országokból évről évre mind többen látogassanak cl hozzánk. És mi jó szívvel, barátsággal fogadjuk őket, s tiszta szívvel kívánjuk nekik, érezzék magukat jól, gyűjtsenek maradandó élményt, vigyek el hazájukba barátságunk, vendégszeretetünk hírét. Érezzék jól magukat, de hadd érezzük így magunkat mi is. Biztonságban! Mert bizony cgy-egy autócsodán száguldó vendégünk sokszor fittyet hány a m i közlekedésünk szabályaira. Figyelmen kívül hagyja a sebességkorlátozást, erőszakosan előz, trillázva, bőgve tör utat magának. Mi a vendég jogát tiszteletben tartjuk, de a vendég is tartsa tiszteletben a vendéglátóét. Bárki bárhonnan is érkezzék hozzánk, köteles ismerni és magát alávetni a m i törvényeinknek, a m i szabályainknak. Mert mi lenne, milyen káosz keletkezne abból, ha mindenki úgy és azt csinálná, amit éppen akar — a vendég jogán. Mi szeretjük és szívesen látjuk vendégeinket, érkezzenek bárhonnan. Mindösz- sze annyit kérünk csupán: ne vindikáljanak maguknak több jogot, mint a vendéglátóknak van, tartsák be törvényeinket, a közútiakat is, tiszteljék szokásainkat, pihenjenek, szórakozzanak úgy nálunk, hogy vendég és vendéglátó egyaránt kellemes emlékekkel gazdagodva várja az újabb viszontlátást. — p. — Legkeresettebb a Zsiguli — Trabantra, Wartburgra nem vesznek fel előjegyzést Mi újság a MERKUR-nál ? Mintegy 60 ezer új személygépkocsit hoz forgalomba az idén a MERKÚR. Mennyi érkezett az első hat hónapban, mennyiségben és típusokban mi várható a második félévben? Az 1972-es beszerzések zöme szovjet import (Zsiguli, Moszkvics, Volga), összesen mintegy 30 ezer, az NDK-ból 14 500, Csehszlovákiából 6 és fél ezer, Lengyelországból 5 ezer kocsit küldenek hozpokban is —• a. többi kocsitípusnál ugyanis érzékelhetően „nyári szünet” következik, a gyárak szabadságra engedik embereiket, már csak az üzemek, a gyártószalagok szokásos évi karbantartása miatt — Könyvet írnak — maguknak Bányászok a tanteremben én jelentkeztem. _ Tudja, hogy hová exportálják a dobozokba töltött zöldborsót? — A Szovjetunióba — mutat az orosz nyelvű feliratra. — Naponta hány dobozt csomagol? — Több mint 500-at. — És mennyi lesz a kereset? — 1500 forint. — Mire költi ezt a pénzt? Kisvártatva felel. — Ruhát csináltatok, valamilyen szép nyári ruhát. ■ ■ ■ ■ A gyár hátsó udvari új épületének emeletén, az uborkásrésziegben főként lányokkal találkozni, ök mind a hatvani konzervipari szak- középiskola tanulói. A nyári gyakorlat utolsó napjait töltik. A hosszú futószalag mellett Kovács Ágnes válogatja a különböző nagyságú uborkákat. — Osztályozzuk az árut nagyság szerint — mondja hangosan, a zúgó gépektől alig hallani szavait. — Most van itt először? — Igen, ez az első gyakorlatunk. — Mennyi pénzt kap c gyakorlat alatt? , — Urna sokat. Kétszáz foMindig is fontos, hasznos volt a tanulás, de a képzésre, továbbképzésre kétségtelenül korunkban van a legnagyobb szükség. Hiszen az élet nap nap után új és új, az előzőeknél nehezebb vagy bonyolultabb feladatokat állít a dolgozó ember elé. Rohamosan fejlődik a technika, s eközben hihetetlenül gyorsan megkopnak, elévülnek a korábban szerzett ismeretek, frissebb, mind nagyobb tudásra van szükség a munka szinte minden területén. Az imént említettek késztetik már évek óta a Mát- raalji Szénbányákat is az oktatás tervszerű megszervezésére, irányítására. A vállalat központjában — a gazdasági és politikai vezetők részvételével —, oktatási elnökség, az üzemekben pedig oktatási bizottság dolgozik e célból, s mondhatni: aem kis eredménnyel. Mint Erdélyi Ferenc személyzeti osztályvezetőtől és Lipták József szakoktatási előadótól ugyanis megtudtuk: időről időre sikeres tanfolyamokat indítanak, s jelentős azoknaik a száma, akik túljutnak a szellemi erőpróbán, eleget tesznek a vizsgakövetelményeiknek, „felsőbb osztályba lépnek”. Csupán ebben az évben, 2680-an szerepelnek az oktatási programban. Egyedül a szakmunkásképzésben közel másfél százan vesznek részt, s a hallgatók több mint egy- harmada — az utóbbi időkben kialakult, erőteljes fejlődésnek indult új profilok miatt —, hegesztőnek készül. Érdekes, hogy a hegesztők számára magasabb, minősítő tanfolyamok is vannak, éppen most — első ízben, a miskolci technikummal együttműködve —, végre már „házon belül” is, a petőfibá- nyad tanműhelyben. Említésre méltóak mindezek mellett a. munkavédelmi, a 100 órás gépkezelői alapfokú tanfolyamok —, ez utóbbiakra szinte mindig szükség van, hiszen csaknem állandóan érkeznek új berendezések a vállalathoz, amelyeket meg kell ismerniük a dolgozóknak — továbbá a középszintű, például az önálló villanyszerelői, villa- mosmű-kezelői, vagy villa- mosgép-kezelői oktatások. A magasabb szintűek közül ugyanekkor a szakmunkások, technikusok, egyéb műszakiak, illetve a mérnökök továbbképző „kurzusai” számottevőek. A szakmunkástovábbképzésben eddig — Összesen —, 174-en vettek részt. Meg kell mondani, hogy: sajnos mégsem kedvezőek még a vele kapcsolatos tapasztalatok, miután a szakmunkások közül sokan idegenkednek, valósággal „menekülnek” a „fárasztó időtöltéstől”. Kedvezőbb a helyzet a technikusoknál, akiknek legutolsó csoportjából például 22-en éppen a közeli napokban kapják meg Ecséden ünnepélyes külsőségek között a hároméves továbbképzés sikeres vizsgáit igazoló, bőrbe kötött oklevelet. 70 résztvevővel ugyancsak rövidesen indul Visontán a műszaki dolgozók — főleg vezetési, szervezési kérdésekkel összefüggő —, tanfolyama. S hogy a mérnökök is lépést tartanak a korral, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az ősszel 15-en, a tavasszal pedig 14-en tanultak közülük. Rendkívül sokat segít a vállalati oktatási program sikeres végrehajtásában az a nyolc tagú házi alkotóközösség, amely — a már eddig is hasonlóan készített könyvek mellé —, most további hat szakkönyvet ír, állít össze, s rendez a szintén vállalati sajtó alá. Mert a könyvet, amiből a bányászok tanulnak, nemcsak itt írják, hanem itt is nyomtatják. így: amolyan „vertikális iskola” ez. Iskola, amellyel évről évre törődnek. S amely: talán felmérhetetlenül kamatozik... (gyónt) , / zánk, tőkés országokból viszont jóval kisebb szállítmányok érkeznek, mint az előző években. Típus szerint a legnagyobb tételt a mind népszerűbb Zsiguli jelenti: 21 500 érkezik a Szovjetunióból (8 és fél ezerrel több, mint 1971-ben). A „detroni- zálhatatlan” Trabantból, a legolcsóbb kiskocsiból a tavalyi 6 ezerrel szemben az idén 9 ezerre számíthatunk. Sajnos azonban erre a kerífeett típusra, ugyanúgy, mint a Wartburgra, nem fogadhat él újabb előjegyzést a MERKÚR, mert már az egész ötéves tervidőszakra esedékes importot „lekötötték” a vevők. Június végéig 28 ezres autószállítmány érkezett, tehát az idei importnak csaknem a fele. Tíz és fél ezer új autó- tulajdonos vehette át Zsiguliját a MERKUR-tól, ahova egyébként erre a típusra fut be naponta a rendelések körülbelül 70 százaléka. Jelenleg mintegy 21 ezer — előleggel megerősített —, Zsigu- li-igényt tartanak számon. Budapesten a 14 ezres, vidéken a 8 ezres kiadási sorszámhoz érkeztek. Az új előjegyzések és a napi Zsiguli- átadások most nagyjából egyensúlyban vannak. Ez azt jelenti, hogy a frissen érkező rendelésekre körülbelül egy és negyedév múlva (1973. végén), tudnak kiadni ilyen szovjet kocsit, amelynek egyébként már pesties beceneve is van: „Zsiga”, Jó hír, hogy Zsiguliból folyamatos lesz a szállítás y. ^•ftfrer «eieáúuo, honát is. Szeptembertől indítják ismét Magyarországra is a nagyobb szállítmányokat: Trabantot Wartburgot, Skodát. A Polski Fiat értékesítésében nem tudta a MERKÚR az utóbbi időben teljesíteni azt a korábbi ígéretét, hogy az 1500-as típusból néhány hét alatt szállít vevőinek, ugyanis a lengyel partnerek valamelyest lemaradtak a magyarországi szállításokkal, Friss információ szerint azonban már augusztusban megérkeznek a hiányzó Polski Fiatok. Azt is elmondtak a MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnál, hogy alaposan felkészültek a második félévtől esedékes nagy feladatra: a közületi személy- gépkocsd-állomáiny kötelező csökkentéséből adódóan a használt személyautók adásvételének nagybani lebonyolítására. Budapesten, Győrött, Pécsett, Szombathelyen, Székesfehérvárott, Debrecenben és Szegeden működnek használtkocsi-telepek — s tárolóterületüket kibővítették. Egyidejűleg — a bizományos, vagy készpénzes ügyletek minél gyorsabb lebonyolítása érdekében — a MERKÚR kéri, hogy a közületok, mielőtt bevinnék a „leadásra” szánt személyautókat a telepekre, előzetesen közöljék szándékukat a gópkocsiórté- kesítő vállalattal. (MTI) iaa» íhímufis6» süné* -
