Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

I Kedd esti külpolitikai kommentárunk II Washington-Waldhelm I konfliktus £ ÉRDEMES szó szerint idézni még egyszer Kurt Wald* ? heim, az ENSZ főtitkárának hétfői sajtóértekezleten el- > mondott szavait. Arról beszélt, hogy „a rendelkezésére ál- < ló adatok szerint” az amerikai légierő bombázza Észak- ? Vietnam öntözőberendezéseit és gátjait, a gátak megron- S gálása pedig áradással fenyegeti az ország jelentős terü- < létéit és óriási áldozatokat követelhetnek a polgári lakos- < ság köréből. Szó szerint ezt mondta ezután: < „Elítéltem es most Is elítélem ezeket a bombázásokat | és újból felhívással fordulok az Egyesült Államokhoz, < hogy haladéktalanul szüntesse meg azokat”, > Micsoda feháborodás tőrt ki Waldheim szavai nyomán! < Szinte természetes és főként jellemző nagyon, hogy éppen > azok háborodtak fel, akiknek nincs rendben a szénájuk. > William Rogers, az USA külügyminisztere már kedd reg- | gél utasította Bush amerikai ENSZ-nagykövetet: azonnal > kérjen kihallgatást Waldheimtől és a főtitkárnak „fejtse S ki nyomatékosan” az Egyesült Államok álláspontját. S Igen, Washingtont nagyon felháborította, hogy a vi- > 1 ágszervezet főtitkára szót emelt az USA bombázásai el- | len, a sokat szenvedő vietnami nép érdekében. De ugyan > miféle .álláspontot „fejthet ki” Bush Waldheirrinek? Az > Egyesült Államok ugyan állandóan tagadja a VDK gát- > rendszerének bombázását —, de nem következetesen. | Múltkor maga Laird hadügyminiszter ismerte be, hogy z volt ilyen bombázás. Ez csak eléggé hivatalos? IDÉZHETÜNK két másik amerikai véleményt is. | Nem hivatalosak ugyan „csak” éppen az igazság aranyfe- < dezete áll mögöttük, mert szemtanúk mondták. Jane Fon- < da, a világhírű színésznő az egyik, aki a napokban tért < vissza a VDK-ból, s ott a saját szemével látta a bombázá- < sokat, polgári célpontok megtámadását, a gátakra mért I í csapásokat. A másik tanú az Egyesült Államok egyik leg­tekintélyesebb publicistája, Josph Kraft, ö is nemrég tért haza a Vietnami Demokratikus Köztársaságból. Az újság­író a Chicago Daily News-ben kifejti: „Az a véleményem, hogy az Egyesült Államok nagyon szerencsétlenül jár el, amikor tagadja a gátakra mért csa­pásokat. Előttem teljesen világos, hogy bombázzuk a gát­rendszert". Ezek után mit mondhat Rogers nevében Bush Wald- heimnek? Az ENSZ főtitkára nem süket és nem vak, ő is olvassa a világsajtót, látja a sajtó- és televíziós fotókat. Ilyenformán, bár közvetve szemtanú ő is: arról beszél, azt ítélte el, amiről tudomása van. /nAAAAAAAAA^AAAAAAAA/VAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^*AAAAAAAAAAAAA/ Köivédo fedezi a visszavonulást Egyre többen csatlakoznak az angol dokkmunkások sztrájkiához Az angol kormánykörök a szakszervezeti tagság egy. re erősödő nyomósa alatt a jelek szerint nem tudják to­vább vállalni a konfrontáci­ót és lépéseket tettek, hogy szabadon bocsássák a bebör­tönzött dokkmunkásokat A visszavonulást egy ritkán szereplő jogi tisztségviselő­re, az úgynevezett közvédő­re bízták. A közvédő, a íei- lebbviteli bíróság mellett működő fórum, hat héttel ezelőtt törvényességi óvást emelt a dokkmunkás bizal­miak letartóztatása ellen, s Országos tiltakozást váltott ki Angliában az Ipari kapcso- így akkor a válságot sike- latok bírósága által elrendelt dokkmunkás szakszervezeti rült elodázni. Most ismét bizalmiak bebörtönzése. A tiltakozások következtében sok a közvédő bukkant fel a országos napilap nem Jelent meg és ugyancsak megállt a tekintélymentő angyal szere- munka'a dokkokban I«. Képünkön: különböző szakszerveze- pében. Bejelentették, hogy a tekhez tartozó dolgozók tüntetése a londoni Pentonville-i közvédő, Norman Turner, né- börtön előtt. hány perces látogatást tett az észak-londoni pentonvil­le-i {egyházban, az öt dokk­munkásnál és hamarosan is­mét törvényességi óvást emel a munkások letartóztatása ellen, akár kérik ezt a dokk­munkások, akár nem. Délután Kelet-Londonból 25 000 tüntető, javarészt dokkmunkás vonult a kihalt Fleet preeten át a fegyház kapuja felé. A börtönkapu­nál rendőri erősítéseket von­tak össze: egy alkalommal összecsapás robbant ki a munkások szabadon bocsátá­sát követelő tüntetők és a rendőrök között. India elfoglalt területeket ad vissza Pakisztánnak ÜJ-DELHI: Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök kedden beszédet mondott az ország fővárosá­ban. — A gazdasági haladáshoz békére van szükség — mon­dotta — éppen ezért India beleegyezett, hogy visszaadja Pakisztánnak azokat a terü­leteket, amelyeket az indiai — csapatok a decemberi konf­liktus idején elfoglaltak. A Szimlában lezajlott in­diai—pakisztáni tárgyalások eredményeiről a miniszter­elnök-asszony kijelentette, hogy mindkét fél kísérletet tett a béke megteremtésére. A tárgyalások jó kezdetet jelentettek a béke helyreál­lítására mindkét ország né­pei érdekében — hangsú­lyozta Indira Gandhi. Üdvözlő távirat Kuba nemzeti ünnepe a kaiméból A Kubai Köztársaság nem­zeti ünnepén, a nemzeti fel­kelés 19. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, Minisztertaná­csa és az egész magyar nép nevében pártunk, kormá­nyunk vezetői üdvözlő távira­tot küldtek Kuba vezetőinek, amelyben hangsúlyozták: „Kuba történelmének e nagy napján tiszteletünket és őszinte baráti érzelmeinket fejezzük ki a testvéri kubai nép iránt, amely a Kubai Kommunista Párt vezetésével nagyszerű eredményeket ért el hazája függetlenségének és szuverenitásának megvédé­sében, Latin-Amerika első szocialista állama építésé­ben. örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a szocializmus építésének ku­bai sikerei, a gazdaság át­alakítására, a közoktatás, az egészségügy, a nép kultúrá­jának fejlesztésére tett erő­feszítések szerte a világán nagy elismerést és tiszteletet váltottak ki. Kuba a szocia­lista közösség országaival együtt következetesen küzd az imperializmus, a neokolonia- lizmus mindennemű megnyil­vánulása ellen. Harca, in­ternacionalista politikája egyre növekvő szerepet biz­tosit számára a nemzetközi életben. Nagy nemzeti ünnepükön szívből kívánunk önöknek sok sikert és jó egészséget. TOKIÓ: Tanabe, a japán Yamana- shi tartomány kormányzója visszautasította, hogy meg­hosszabbítsa a Kitafudzsi amerikai támaszpont bérle­tét. A húsz évre szóló szer­ződés július 27-én jár le. Az Egyesült Államok Ja­pánban tevékenykedő kato­nai hatóságai :a támaszpon­tot tüzérségi gyakorlatokra és a tengeréstgyalogság ki­képzésére használják. A kör­nyező falvak lakói évek óta kitartó harcot folytatnak a támaszpont- felszámolásáért, elvett földjeik visszaszerzé­séért és azért, hogy a ja­pánok szent hegye, a Fudzsi- jama „békeövezetté” váljék. KAIRÓ: Az Arab Szocialista Unió háromnapos országos konfe­renciája kedden négy bi­zottságban folytatta munká­ját. A bizottságok megvitat­ták Szadat elnök hétfői re­ferátumát. Az elnök szer­dán részt vesz az ülésszak zárónapján. Az egyiptomi fegyvere«- erők továbbra is készültség­ben állnak, miután délután az izraeli légierő gépei meg­próbáltak behatolni Egyip­tom légiterébe. Űjabb inci­densekre azóta nem került sor. Az Arab Köztársaságok Szövetségének kormánya El- Khatib miniszterelnök el­nökletével ülést tartott Kai­róban. A három arab ország közös kormánya áttekintet­te a közel-keleti helyzetet Szadat szövetségi elnök hét­fői beszédének fényében. MOSZKVA: Az Egyesült Államok nem­zeti ünnepe — a független­ség napja — alkalmából Nyi- kolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke üdvözlő táviratot küldött Richard Ni xonnak, az Egyesült Álla­mok elnökének. Podgornij üzenetében ki­fejezi azt a meggyőződését, hogy a nemrégiben megtar­tott szovjet—amerikai csúcs­találkozó eredményeképpen gyümölcsözően fejlődnek majd a kapcsolatok a két ország népeinek javára az egyetemes béke és biztonság megszilárdítása érdekében. WASHINGTON: George Bush, az USA ENSZ-képviselője kedden reggel a CBS televíziónak adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy nagyon kielé­HÍRÜGYNÖKSÉGEK •*—JELENTIK-*"-— gitő „beszélgetést folytatott hétfőn este Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral. Mindazon­által Bush elismerte: a NW xon-kormány „felháborító, nak” találta, hogy az ENSZ- főtitkár „magas hivatalából megismételte és így hitelt kölcsönzött” azoknak a Ha­noiból kiinduló propaganda­vádaknak, amelyek szerint az amerikai légierő Észak- Vietnam gátrendszerét bom­bázza. BUKAREST: Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának meghívására feleségével együtt Romániába érkezett, ahol szabadságát tölti. A Bukaresc Otopení nem­zetközi repülőtéren Fock Je­nőt Ion Gheorghe Maurer, a Román KP KB Állandó El­nökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és fe­lesége fogadta. Jelen volt Iosif Banc, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, va­lamint más hivatalos sze­mélyiségek. A repülőtéri fo­gadáson megjelent Martin Ferenc, a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykö­vete. Ion Gheorghe Maurer fe­leségével együtt ebédet adott Fock Jenő és felesége tisz­teletére. Genfi leszerelési értekezlet Kedd délelőtt megnyílt a genfi leszerelési értekezlet 571. ülése. Hoszbajar mongol küldött a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívásának szükségességét hangsúlyoz­ta. E konferenciának — a leszerelési probléma egyete­mes jellege miatt — minden állam előtt nyitva kell áll­nia — tette hozzá. Hangoztatta- továbbá, hogy a szocialista országoknak a vegyi fegyverek betiltásával kapcsolatos egyezményterve­zete jó alapul szolgálna a probléma építő jellegű meg­tárgyalásához. Ignatieff kanadai delegátus valamennyi nukleáris kísér­let beszüntetését sürgette. r Hanoi telextudósítás Mese a tíz lányról JUSMUtMáí qffuSlsSzBSp lfm. július 26., szesd* THONG NHAT — gyak­ran elhangzik ez a szó Vi­etnamban, s annyit jelent: egyesülés. Hanoi egyik szál­lodájának ez a neve, parkot hívnak így, amelyet társa­dalmi munkában építettek a főváros lakói. Hetilap jelenik meg ezen a címen, elsősor­ban az északon élő déliek részére, de olvassák a kato­nák és értelmiségiek is. Eljut külföldre, valamint délre is. 1954-ben, a genfi egyez­mény után sok ezer déli ke­rült északra. A hajóról inte­getve két ujjúkat mutatták fel, jelezve, hogy két év múl­va visszatérnek. Szándékuk nem valósulhatott meg. Ma a VDK-ban néhány százezer­nyi déli él, s elsősorban rá­juk gondoltak, amikor a Thong Nhat című lap meg­alakítására 1957-ben sor ke­rült. A déliekben érthetően nagyon mélyen bennük él a hazatérés vágya. Addig is közösen ápolják emlékeiket. A fővárosban Thong Nhat- klub működik. Szerte a VDK- ban dolgoznak a déliek. De nemcsak a délről elkerült vi­etnamiak kívánkoznak haza, a természetellenesen ketté­szakított ors^y, minden la­kója e^ysége,^ szabad és füg­getlen hazara vágyik. Külö­nösen így gondolkodnak azok, akiknek férje, apja most is a felszabadító erők soraiban karcol, délen. Azt ugyanis mindenki tudja a VDK-ban, h'ogy a délen har­coló felszabadító erők megse­gítéséért áldozatokat kell hozni. AZ UTÁNPÓTLÁS, a ha­diahyag ma is —, az ismert nehézségek, a tengeri blokád, a bombázások ellenére is — eljut Dél-Vietnamba. Névte­len emberek sokasága dol­gozik ezért, némelyikükről ' már legendák is keltek szárnyra. A történetek már- már a népmesék törvényei szerint formálódtak, csiszo­lódtak, mégis annyi különb­séggel, hogy mögöttük nem nehéz a közelmúlt megtör­tént eseményeit felfedezni. Mint a tíz lányról szóló tör­ténetben sem, akiknek az volt a feladatuk, hogy a déli frontra vezető 40-ik úton biztosítsák a fegyverszállí­tást. Erre az útszakaszra hat hónap alatt sok ezer bomba hullt. A lányok általában éj­szaka dolgoztak, javították az utat, feltöltötték a bom­batölcséreket. Az egyik nap nagyon fontos szállítmány jött, s a lányoknak nappal is dolgozniuk kellett. Előjöt­tek az óvóhelyükről, megfi­gyelőjük egy magaslaton he lyezkedett el. 17 bombatá­madás érte őket, de ők a helyükön maradtak. Az egyik bombázás után a megfigye­lő észreveszi, hogy nem kel nek fel. Rögtön az úthoz ro­han, látja, hogy eszméletle nül hevernek. Légnyomás érte őket. Amikor magukhoz tértek, újra folytatták a munkát. Éppen befejezték az út javítását, amikor hatal­mas robbanások rázkódtat- ták meg a levegőt, a ko­rábban ledobott, késleltetett bombák robbantak fel. Vala mennyien életüket vesztet­ték. A legidősebb közülük 21 éves volt. Amikor rájuk ta­láltak, ásót szorítottak a ke­zükben. ENNYI a legendává neme­sedő történet. Mondják, hogy a közelben lakó emberek sírjuknál emlékkövet emel tek. Ha egyszer béke lesz talán mai-adandóbb emlékmű is lesz. Mert a vietnami em­berek hisznek abban, hogy Dél-Vietnam felszabadításá­ért hozott áldozataik nem hiábavalók. Maratká László Időközben újabb munkahe­lyeken határoztak el sztrájko­kat. Dél-Walesben 35 000 bá­nyász képviseletében négy küldöttgyűlésen sztrájkot hir­dettek. A Heathrow! repülő­tér földi alkalmazottjainak szerda reggel hat órára meg­hirdetett 24 órás sztrájkja miatt valószínűleg gyakorla tilag megbénul a légikikötő forgalma. Kívánjuk, hogy a testveri kubai nép érjen el újabb kimagasló eredményeket az ország függetlenségéért, a szocialista társadalom fel­építéséért vívott nagyszerű küzdelemben”. A táviratot Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő írták alá. A moncadai roham A lígha van még lakta- nya a világon, amely­nek neve oly ismert lenne, mint a santiagói Moncada. 1953. július 26-án kubai for­radalmárok rohamot intéztek a zsarnok Batista uralmának e nemcsak jelképes, de tény­leges erődje ellen. A forra­dalmárok maroknyi csapata nem a laktanyában levő, tíz­szeres többségű, jól kikép­zett zsoldossereg erejét mér­legelte, hanem jeladásnak szánta: a nép nem törődött bele Batista diktatúrájába, hanem fegyveres harcot hir­det annak megdöntésére. A Moncada elleni roham nem sikerült, a bátor táma­dók egy része elesett, máso­kat Batista katonái elloptak és szörnyű kínzások után ki­végeztek. A nép forradalma azonban tovább terjedt, s öt és fél évvel később diadal­maskodott. Fidel Castro, aki a moncadai rohamot vezette, 1959. január 8-án katonái élén, a főváros lakóinak uj­jongó sorfala közt bevonult Havannába. Ezzel véget ért Batista rémuralma, amelynek húszezer kubai hazafi esett áldozatául, és megkezdődött az ország történetének új szakasza, amely a szocialista társadalom felépítését tűzte célul. Kuba a forradalom előtt az amerikai milliomosok para­dicsoma volt. Az ország né­pe azonban még latin-ame­rikai mértékkel mérve is. a legsúlyosabb nyomorban élt. Éhség, betegségek tizedelték, félelmetesen magas gyermek- halandóság, írástudatlanság jellemezte. Batista elűzése a kubai nép számára egyben azt is jelentette, hogy meg­szűnt az amerikai tőke min­denható uralma; a nép saját kezébe vette nemzeti kincse­it. áV.amgz’.'.Qila a hazai és külföldi tulajdonban levő bankokat, üzemeket, ültet­vényeket. A föld nyugati fél­tekéjén megszületett az első szocialista állam. A* amerikai ivrj&rializmus kezdetben tétlenül és meg- döbbenten figyelte a közvet­len szomszédságában lezajló eseményeket, amikor azonban megértette, hogy Kubában szocialista fordulat megy végbe, mindent elkövetett az új rendszer megdöntésére. A szocialista Kubában emberfeletti tennivalók vár-1 iák az új vezetőkre: egyszer­re kellett megoldaniuk a nép­élelmezést, a betegségek le­küzdését, a szellemi elmara­dottság felszámolását. A ku­bai nép erőfeszítései a legna­gyobb megértésre találtak a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország népeivel, és ez a megértés gazdasági, politikai, erkölcsi, támogatásban rea­lizálódott. Kuba gazdaságá­nak kulcsa a cukornád,, ame­lyet a forradalom előtt em­bertelen körülmények között, az ültetvényes rabszolgahaj- csáraínak felügyelete mellet, kézzel müveitek meg. A for­radalom után a Szovjetunió gépekkel, sőt speciálisan ku­bai használatra tervezett be­rendezésekkel látta el az ül­tetvényeket. Nem utolsósor­ban ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi években az ország cukortermelése egyik rekordot a másik után dön­ti meg. A szocialista orszá­gok gazdasági és egyéb Se­gítségére a jövőben is szá­míthat a kubai nép. Ennek egyik biztosítéka, hogy né­hány hete, a KGST 26. ülés­szakán Kubát felvették aszó- cialista országok gazdasági integrációjába. A moncadai roham év- fordulóján a magyar nép nagy szeretettel és elis­meréssel emlékezik meg a testvéri kubai nép harcairól, munkájáról. Szívből kíván­juk, hogy a szocialista építő tevékenységük alapozza meg a jövendő nemzedékek még boldogabb, gazdagabb éledét, hősi példájuk pedig mutasson fényes utat Latin-Amerika és más kontinensek ma is eb nyomott népeinek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom