Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
— Mi baja a feleségednek? _ •> — ...olyan bánatos... Mindig lefelé néz, mintha a könnyeit takargatná ... — Ugyan már. Nincs annak semmi baja. Csak új cipőt vett és most mindig azt bámulja ... ' ★ Kánikulai dialektika: A meleg, mint olyan, nem létezik. Mert a meleg nem más, mint — „nem hideg". A kissé beszédes Concita Suarezt váltságdíj reményében elrabolták. A váltságdíjat követelő levél helyett a harmadik napon a következő sorok érkeztek Senor Suarezhez: „Senores! A rettenetes szájú Concitát holnap délben az Aranyszájú Szent Jeromos szobra melletti erdőben átveheti. Tízezer pesót adunk, csak nores!’’ vigye. Könyörgünk, SeMár állvány veszi körül a Mátra-szálló épületét Gyöngyösön. Ugyanilyen állványok emelkednek az udvari falak előtt is, de ezeket már nem láthatják az utcáról az emberek, akik közül sokan megállnak a Fő térnek ezen a részén. — Majd, csak elkészül már végre! — mondja az egyik férfi. — Nem lesz ebből semmi még kétezerben sem — véli mellette egy másik. Mák Sándornak, aki még ezen a napon a szálloda munkáinak építésvezetője volt, a véleménye így hangzott: — A módosított szerződés szerint a műszaki átadást november 25-én kell megkezdenünk. Ezt az időpontot reálisnak tartom. © o o o A második emelet teljesen kihalt. Itt már hetekkel ezelőtt ilyen állapotban volt minden, mint most. A falak előkészítve a tapétázásra, a villany- és a vízvezetékek a helyükön, csak a szerelvények hiányoznak még. Le- máaolva fénylenek a beépített szekrények. A fürdőszobákban a kádak is a helyükre kerültek, csak a mosdófülkék állnak üresen a többi szobában. A központi fűtés radiátorai ott találhatók az ablakok alatt. Minden ajtó és ablak a pontos munkát bizonyítja. Kétoldalt lerakták a folyosókon a márványlapokat, de a padlózat borítása hiányzik, mint ahogy a szobákban sem készült még az el. Néhány helyen nagy vizes foltok árulkodnak arról, hogy a mennyezet beázott. De hát a tető,, felújítása . még tart. Már sokkal furcsább, hogy egyik-másik fürdőszobában a Nincs könnyű dolga az Egerbe érkező turistának. Nincs, mert nemcsak a szálláskeresés idegölő, nemcsak a vasárnapi ebédért vívott közelharc bosszantó, hanem a vásárlás is okoz olykor-olykor kellemetlen meglepetést. Vállaljuk most a kalauz szerepét, s kísérjük el turistánkat boltról boltra. Ami oIchó — hiánycikk Általában több a vékony pénztárcájú turista, mint a pénzben bővelkedő. A legtöbbnek épp elég gondot okoznak a nemegyszer túl magas éttermi árak. Így aztán úgy tervezik, hogy a vacsorát olcsóbban ússzak meg. Mi erre a legjobb recept? El kell menni egy élelmiszer- boltba, s vásárolni vagy üveges, vagy dobozos készételt. Elvileg választék is lenne. De nézzük, mit mutat a gyakorlat? Benedek Józsefné vezető- helyettes a Lenin úti 1102-es ABC-ből: — Sajnos, dobozos készételben' nagyon szűkös a választék. Csak babfőzeléket ajánlhatok kolbásszal. Legtöbbször kapható még lencsefőzelék kolbásszal, vagy sólet bab füstölt hússal. A hiányért nem mi vagyunk felelősek, hiszen állandóan ostromoljuk az Élelmiszer és Vegyi Nagykereskedelmi Vállalatot. A válasz minden esetben elutasítás. Nem megnyugtatóbb a helyzet üveges készételek esetében sem. Nagyon sok vásárlónk keresi a szalontüdőt, a pacalpörköltet, de hiába. Nem túlzás, ha azt 1972. július 23.; vasárnap alján, és a sarokban is bomlásnak indult a hordalék. O 0 © o Az első emelet egy lépéssel hátrább tart. Nincs minden ajtó és ablak lemázolva. Egy részük ott sorakozik a fal mellett, a még burkolatlan padlózaton. A főlépcsőházban hiányos a korlát, a lépcsők is munkáskézre várnak. Már helyükre szerelték a lengőajtók alumínium kereteit, de azok üveg nélkül ásítoznak. A félemeleten kialakították a társalgót vagy játékszobát. Sok hiányzik még ezen a szinten a mázolók munkájából. Elég áttekinthetetlen itt a helyzet, bár minden a végső állapot előtti képet mutatja. © © © © Kerülgetni, kitérni kell a földszinten az állványok előtt és között. Itt aztán minden megtalálható. Igaz, az átalakítást már befejezték, a válaszfalak is a helyükön állnak. Elkészültek a víz- és villany- vezetékek is, a csempék a falakon fénylenek, felrakták a mennyezetre a felső világító ablakokat. És még lehetne sorolni, mi minden készült el. Mégis bizonyos kaotikus látvány ez a szint. Itt aztán mindenféle munkás dolgozik. Ahogy ez lenni szokott mondom: évek óta hiánycikk mindkettő. Általában az nincs, ami olcsóbb, amit legtöbben keresnek... Mit tesz ilyenkor a csalódott vevő? Megalkuszik pénztárcájával, s tovább próbálkozik. Ügy gondolván, hogy jó lenne téliszalámi vagy gyulai kolbász is vacsorára. A válasz bizony lehűti maradék optimizmusát. — A száraz áru úgyszólván állandóan hiánycikk. Szaknyelven szólva mind a gyulai kolbász, mind a téliszalámi „keretes” áru. Más szóval: annyit kapunk, ameny- nyi az elosztás során jut. Ilyenkor az ember megmakacsolja magát. Ha nincs se téliszalámi, se gyulai kolbász, jó lesz a felvágott is. Kap is, ha szerencséje van. Más szóval: ha olyankor érkezik, amikor éppen friss áru jött, mert ilyenkor, kánikula idején, az üzletvezetők bizony meglehetősen keveset rendelnek, hiszen gyorsan romlik az áru. Ki veszi a csikós tokányt? Aki makacs, nem adja fel, s boltról boltra barangol, s remélve, hogy hátha szerencséje lesz. Nézzük csak, mi kerül egy ilyen körséta után a turista jegyzetfüzetébe? „Barackpálinka nincs, a Dobó téri csemegeüzletben úgy tájékoztattak, hogy hónapok óta hiánycikk. Pedig két hét alatt akár 200 üvegnek is gazdája akadna. Hiába kerestem szifonpatront, 40 filléres tejport. Mindenütt azt mondták: akadozik az ellátás. Azt is elmondták, hogy általában is a befejezés előtti hetekben. A presszó, az étterem, a bár, a söröző tereit jól látni. Helyükön vannak az álmennyezet tartóvasai is. A konyha elég zavaros még, de itt is serény munka folyik. Főként az elszívó berendezés csőkígyói uralkodnak a helyiségeken. A szálló főbejáratán át bejutunk a hallba, amelynek még a vakolása nincs sehol. De már alig van hátra egyéb munka, úgy tűnik. © © © © Itt is kell még valamit csinálni, ott is kell. A helyiségek sokfélesége a földszinten olyan hangulatot kelt, mintha a hajdani labirint szövevényeit építették volna újjá itt, Gyöngyösön. Vajon vázrajz nélkül tudnak majd ezekben közlekedni a szálló dolgozói? A kérdés költőinek tűnik. Mák Sándor elmondja még, hogy az alvállalkozók és a társvállalkozók munkájától függ minden. Például az Országos Szakipari Vállalatnak kell elvégeznie a tapétázást. A Keripari Vállalatra vár a belső berendezés gyártása, az Érdért pedig a faburkolatokat csinálja meg Már legalább háromszor vonult fel és ment él a kőfaragó vállalat. Igyekeznek kitt hiánycikkek listája időszakonként nagyon is bővül: olykor hiába kér a vevő pores kristálycukrot, száraz tésztát, olcsó asztali és pecsenyeborokat.” Eddig a tények. Most nézzük meg azt, hogy mi az oka ennek a bosszantó és zsebbe vágó jelenségnek. Érdeklődésünkre így válaszolt Duncskó József, az egri FÜSZÉRT vezetője : — Hiába ostromoljuk akár a budapesti, akár a nagykőrösi, akár a szegedi konzervgyárat, nem vállalják sem a szalontüdő, sem a pacalpörkölt gyártását, szállítását. Meglepetésnek számít, ha évenként mutatóba kapunk pár száz üveggel. A magyarázat egyszerű: nem éri meg a gyártás. Nincs választék dobozos készételekben? Ez nem a mi hibánk, mert jelentős készlettel rendelkezünk, s amennyiben a boltvezetők igénylik, bármikor szállítjuk részükre. Az ellentmondás magyarázata a következő: kevés az olcsó, és jóval több a drága, a 20 forint körüli dobozos készétel. Ezeknek viszont nincs keletjük, a vevők nem vásárolják, emiatt a közelmúltban is több helyen le kellett értékelni őket. így aztán, saját kárukon okulva, a boltvezetők húzódoznak a rendeléstől. Marad még egy kérdés: miért ilyen drágák a dobozos étélkonzervek? Érdemes ezzel kapcsolatban meghallgatni az illetékes véleményét: — Nemrégiben részt vettem egy termékbemutatón. A Nagykőrösi Konzervgyár főosztályvezetője elmondta, hogy a dobozok ára a készfogásokat találni időnként. Ök rakták fel a külső borító kőlapokat is. Sokan állnak meg ez előtt a kőborítás előtt fejcsóválva. © © © © A boxok válaszfalait fémhüvelyekbe illesztik bele. Már a lerakott márványlapokat kell majd ki vésni emiatt? Még nem tudni, mi lesz. Az egyik felvonót eladták, mielőtt leszállították volna ide, Gyöngyösre. Aki eladta, nem tudta, hogy aztaMátra- szállónak szánták. A szerelők tehát hiába várták a felvonót. Két hónapig folyt a vita a ipresszó álmennyezetével kapcsolatban. Lebontsák vagy ne bontsák? © 0 © 0 Ha mindenki megteszi, amit tennie kell, akkor az év végére elkészül a Mátra- szálló. Persze, addig még lesznek majd kisebb és nagyobb bosszúságok, amiket le kell küzdeni. A lényeg: a lehetőség adott. Bízunk benne, az eddig már sok váratlan fordulatot hozott felújítási munka nem szolgál további meglepetéssel, és annyi év után végre ismét kinyit Gyöngyös és a Mátra egyetlen szállodája — legalább a jövő év elején. G, Molnár Ferenc étel árának legalább 25 százaléka. Azért ilyen magas, mert importáljuk. S még egy érv: nőttek az alapanyagárak. Csúcsforgalom? Záróra! Pogonyi Lajos, a Dobó téri, nagy forgalmú „Csemegebolt” vezetőhelyettese sem szűkölködik panaszban. — Az eladók számára kellemetlen, hogy sűrűn kell nemet mondani. Igen sok turista keresi a hűtött üdítő italokat, sajnos, hiába. Hűtőnk ugyan lenne, de olyan szűkösen vagyunk, hogy nincs hová elhelyezni. A raktárról meg jobb nem is beszélni, valóságos labirintus, úgy tömve van áruval. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy ez a város egyik legforgalmasabb élelmiszerboltja, hiszen minden vendég, minden turista eljut a Dobó térre s benéz hozzánk. Az sem ritka, hogy a vasárnapi csúcs- forgalom idején ideiglenesen be kell zárnunk. Addig, amíg megszűnik a tolongás, amíg valamelyest kiürül a bolt. A megoldás a bővítés lenne. Erre azonban hely hiányában nincs lehetőség. Pogonyi Lajos véleményét azért, is idéztük, mert ezek a gondok a legtöbb belvárosi élelmiszerboltra jellemzőek: valamennyiük kicsi, a raktározás mindenütt nehézkes, a bővítés legtöbb helyütt elkelne. ABC és önkiszolgáló étterem Ez a jelen, ezek á pillanatnyi gondók, amelyek , nap mint nap megkeserítik az Egerbe látogató turisták Kollégium — 24 milliéért Sokan türelmetlenül várták Egerben: mikor kezdődik a 350 tanuló számára tervezett új egri középiskolás kollégium építése. A tervek el is készültek, az elképzelések szerint az új kollégium a legkorszerűbb pedagógiai és higiéniai követelményeket is kielégítette volna. Az építkezés azonban nem indult meg, mert közbejött az építőanyagok árának emelkedése, s a rendelkezésre álló 24 millió kevésnek bizonyult. Le kellett mondani sok, egyébként helyes elképzelésről, s emiatt természetesen új kiviteli tervet kellett készíteni. A Malom utcai Ipari Szakközépiskola építkezéseinek harmadik lépcsőjeként létesülő kollégium 320 “diák számára biztosíthat nyugodt tanulási körülményeket, a konyha 400 diák étkeztetésére alkalmas. üdülését. De mit ígér a jövő? Remélhető-e, hogy a közeljövőben megoldódnak ezek a gondok? Erre kértünk választ Bágyi Imrétől, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől: — A száraz áruk kérdése továbbra is megoldatlan marad. A keretet a Belkereskedelmi Minisztérium szabja meg, s mi, mint elosztók, csak azzal gazdálkodhatunk, ami van. Tény viszont az is, hogy Egert, mint idegenforgalmi centrumot, kiemelten kezeljük, s ide a lehető legtöbbet juttatjuk gyulai kolbászból, téliszalámiból. A helyhiány idővel a múlté lesz, hiszen a IV. ötéves terv során több ABC-áruház épül. A Katona István téren, az ÁFESZ-ek közös vállalkozása révén, már épül egy emeletes áruház, amelynek a földszintjén jókora élelmi- szerosztáiy üzemel majd. Sokat várunk a Csebokszáriban létesülő 1200 négyzetméter alapterületű ÁBC-áruháztól is, hiszen tehermentesíti majd a belvárosi forgalmat. S hadd említsek még egy megnyugtató hírt: a IV. ötéves terv végére remélhetőleg felépül a Kossuth Lajos utcán, az új postapalota folytatásaként, a sokak által annyira sürgetett önkiszolgáló étterem. Ez elsősorban a diákturisták pénztárcáját védi, hiszen jóval olcsóbban ebédelhetnek, vacsorázhatnak itt, mint az éttermekben. ★ A jelen gondokkal terhes, a jövő kétségtelen biztatóbb. Az is tény viszont, hogy a IV. ötéves terv végéig több százezer turista keresi fel Egert, s mindegyik találkozik — több-kevesebb mértékben — a jelen problémáival. Áthidaló megoldás? Kétségtelen létezik, hiszen nem kevés múlik az üzletvezetők leleményességén. Rajtuk is áll, üzleti érzéküktől is függ, hogy kevesebb lesz-e a hiánycikk, s több az elégedett vevő. . Fécsi István Egifiitt dobbanó szívek Jólesően tapasztalhatja at ember, hogy az idősebbekről, az öregekről országszerte mind liagyobb a gondoskodás. Megmutatkozik ez a, nyugdijak emelésében, a rendszeresen vagy időközönként nyújtott segélyekben, a különböző kedvezményekben. Az öregek napköziotthon-hálózatának szélesítésében,,,, a szociális otthonok számának, férőhelyeinek folyamatos bővítésében, a lépte ji-nyomon érezhető figyelmességben, szeretetben. Már megszokottá vált, hogy egy kis nyugdíjkiegészítésre visszahívják hosz- szabb vagy rövidebb időre a régi dolgozót, ha kedvet érez hozzá. Évről évre megrendezik a legtöbb helyen, vagy talán már mindenütt az öregek napját, ahol az idős embereket köszöntik. S olyankor is meghívót küldenek az egykori munkatársnak, ha az üzemnél, hivatalnál, vállalatnál, intézménynél más ünnep van. S olyan is van, — éppen nemrég hallottuk —, hogy például az egyik külkereskedelmi vállalatnál, a ME- TALlMPEX-nél nemcsak pénzjutalommal, hanem Kiváló dolgozó-kitüntetéssel is honorálják az arra érdemes nyugdíjast, sőt, mintha ma is „aktiv” lenne, utóbb eltöltött évei szerint ugyanúgy átadják neki az aktuálissá vált törzsgárdajel- vényt, mint másoknak. Egyre kevesebb tehát a megkülönböztetés az öregek és a fiatalabbak között, a régiek mind ritkábban kerülnek méltánytalanul hátrányos helyzetbe az újabbakkal szemben. S így van ez rendjén. Ezzel tartozunk elődeinknek, tanítóinknak, mestereinknek, egykori segítőtársainknak. Mindazoknak, akik annak idején annyit tettek értünk, s akiknek hálás fény csillan mindannyiszor a szemeikben, ahányszor csak észrevesszük őket odahaza, az utcán, vagy benn a munkahelyen. S akikhez egyszer — hasonlóak lesznek a mostani fiatalabbak is. i-m ■ szennyes lé ott poshad a kád Turistaként a barokk városban Barangolás boltról boltra