Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

\ (íé& KOSSUTH 1.18 Lányok, asszonyok. 8.38 Népdalok. 9.13 Köuyvszemle. 9.üJ Báthy Anna énekel. 9.18 Kúrtismüvek. 10.05 Hangverseny. 11.01 Az asszony komédiája. Rádiójáték. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Melódiakoktél. 14.06 Jegyzet. 14.16 Kóruspódium. 14.25 Uj Zenei Üjság. 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Csak fiataloknak! 16.00 168 óra. 17.30 Gogol: A per. Jelenet. 17.57 A MIIV új lemezei. 19.30 Népdalok. 19.44 Móricz Zsigmond: Pillangó. Rádióváltozat. 21.00 Táncclal fesztivál. I. elő­döntő. 13.15 Ritkán hallott operákból. 8.10 —2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 Offenbach-operettekből. 8.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 9.00 Hírek. 9.03 Prokofjev: Gyermekszvit. 9.18 Nóták. 9.49 Jelképek erdején át.. • 12.03 Térzene. 12.33 Operarészletek. 12.45 Egyiptomi költők versei. 13.03 Amiről a dobkönyv szól. 13.30 Pablo Casals gordonkázik. 14.30 Napraforgó. 15.00 Orvosi tanácsok. 13.05 Bach: I brandenburgi verseny. 15.29 Dokumentumműsor. 16.05 Az élő népdal. 16.15 Egy rádiós naplójából. 17.15 Egy hír a mikroszkóp alatt. 17.30 Lengyel operafelvételek. 18.15 Operettmuzsika. 19.00 Nagy mesterek, világhírű előadók. 20.33 Cigánydalok. 20.44 A lengyel kultúra hete. 20.59 Kamarazene. 22.20 Szimfonikus zene. 23.15 Beat. MAGYAR 9.30 Téka. B.55 A négy páncélos és a kutya ... 5. A tél: a halál, lo 55 Jogi esetek. 16.15 Hírek 10 3J Etna. NSZK film. 17.33 EU melódiák. A Szovjet tv künnyüzenei műsora. 18.25 Múzeumi séták. 18.33 Lengyelország nemzeti ünnepén. 19 15 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 2U.O0 Mikes György öt perce. 29.05 Maigret felügyelő . .. Arnyjáték. 21.00 Táncdalfesztivál ’72. I. elődöntő. 22.20 Tv-hlradó. POZSONYI 14.30 Országos autócross- bajnokság. 17.03 (»zjgos atlétikai viadal. 19.00 és 21.45 Tv-hlradó 19.45 Látogatás a rostocki állatkertben. 21.55 A ha'ál benne van az árá­ban. NDK bűnügyi film. 2. rész. EGRI VÖRÖS CSILLAG Telefon: 22-33. Délután fél 4 órakor Sztrogof Mihály Verne G- ula regénye, színes szinkronizált film. Délután fél 6 és este 8 órakor Csak rá kell nézni! Színes, zenés olasz film- vígjáték EGRI BRODY Telefon: 14-07. Eper é« vér Színes amerikai film. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor Sztrogof Mihály GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy rentlörfelügyelő vallomása az államügyésznek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ha nekem puskám lenne GYÖNGYÖSI KERTMOZI Halál a kanyarban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mouret abbé vétke HATVANI KOSSUTH Jöttem, láttam, lőtten FÜZESABONY Lefelé '%t úton JETERVASARA a fedélzeten BiicsM tp Isis műcmlÉft háztól A lebontott Rózsa Egerben, a Rózsa Károly utcánál nagy munka folyik. A Csiky Sándor utca és a Rózsa Károly utca közötti tömbbelsőben hatalmas, több emeletes új lakóházak épül­nek, és ezek miatt, ezek ér­dekében a Rózsa Károly ut­ca északi oldalán az ottani régi lakások egy részét le kell bontani. Csattognak a csákányok, dübörögnek a le- omló falak, a romok elte­metik egykori kedves em­lékünket ... Bizony, bontás alá került ott egy építészetileg sem ér­dektelen, Egerben elég ritka klasszicista stílusú szép kis lakóház is: a Rózsa Károly utca 14. számú, hivatalosan „műemlék jellegű” épület. És ahogyan mindjobban fogytak a maradványok, tü- nedeztek a tehetséges ter­vezőre és jó kivitelezőre val­ló homlokzati részletek, egy­re inkább felmerült a kér­dés: mikor épülhetett ez a ház, mit tudunk róla és az egykori tulajdonosokról? Erre az Indokolt kérdésre óhajtunk most, az alábbiak­ban, ha csak röviden is vá­laszolni! ★ Eger 1687-ben szabadult fel a 91 évig tartó török uralom alól. Bizony, a vá­ros erősén pusztult állapot­ban volt, a házak nagy ré­sze romosán, üresen állott. A lényeges javulás csak a békésebb idők beálltával, a Rákóczi-szabadságharc után, a XVIII. század második évtizedében következett be. Ekkor azonban már nem­csak a falakkal körülvett belváros fejlődött, hanem megindult a külvárosok nagyméretű kiépülése is: így például a városkapukon kí­vül levő területeken 1710 és 1725 között több mint 800 új lakóházat emeltek. A külvárosok közül először a Hatvani városnegyed volt a legnagyobb: mind területi­leg, mind a lakosság számát tekintve felülmúlta a bel­várost! Amint azután terjedt és épült a város, mind több és ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsllinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rende­lőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési Időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy-Z»lllnszky ut­ca.) Hétfőn 19 órától kedd reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27). Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 23- >0.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reegel 7 óráig, a rende­lőintézetben. (Telefon: 10-04). 'rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig a rendelólnté- st gvermeksíakrenüelésén. (Te- efon: 10-01.) Fogoivosi' jigyelet 8—10.30 őrá- i. a rendelWtézetbett, Károly utcai ház. (Foto: Mártonffy Dénes) több lett a lakosság, úgy szaporodtak es alakultak a városrészek is. A törökök ki­űzése után csak négy ne­gyede, „fertálya” volt Eger­nek a Belváros területén, de 1716-ban már hatra növe­kedett ez a szám: a Hat­vani- és Makiári kapun kí­vül keletkezett két külváros lett az 5. és 6. fertály. 1727- től szerepel azután a Rác­kapu előtti városrész mint „Suburbis Felnémethiensis” (Felnémeti külváros vagy hóstya), és 1758-ban említik először a hivatalos jegyző­könyvek a „Sánc” és „Cif- rahóstya” városnegyedeket: egriesen itt is „fertályokat”. Kétségtelen tehát, hogy Eger városa a XVIII. század első felében már szépen nö­vekedett, de ez a fejlődés később még jelentősebbé vált. Az 1770-es években Eszterházy püspök a város- központtól nyugatra, a vá­rosfalon kívül jókora vásár­teret létesíttetett, körülötte pedig az alapítóról elneve­zett „Nova Civitas Caroli­na”: — az „Üj-Károlyváros” valósult meg. A fejlődés természetesen itt sem törtélhetett egyik napról a másikra, ezért ért­hető, hogy a terület észa­kibb része, a „Felső-Károly- város” később alakult ki tel­jesen. A hivatalos írások er­ről csak 1823-ban nyilat­koznak, és így valószínű, hogy a bennünket most ér­deklő Rózsa Károly utca házai ugyancsak ekkoriban kerültek kivitelezésre. ★ A Rózsa Károly utca 14. számú ház építésének ide­jére nincs pontos adatunk, de a környék és az utca ki­fejlődésének előbb említett 1820 utáni megjelölését elfo­\ Nehogy azt gondolják, a filmnél a sztár a legfonto­sabb! A legfontosabb a cím! Persze, Hollywoodban ezt már rég kitalálták. Ezért is írtak ki nemzetközi pá­lyázatot. Nyolcvankilencen jelentkeztek. Természetesen csak egy győztes lehetett. Az igazgató magához hí­vatta a címkitalálókat. — Kedves jelöltek. Mind­nyájan tudják, hogy egy filmnek a címe a legfonto­sabb. Akármiről is szóljon, s ha a világon semmi sem történik benne, a címe ok­vetlen legyen megnyerő! Itt szünetet tartott. _ A jó tartalmú filmek­nek kör.fyű címet adni. De a tartalom nélkülieknek már nehezebb! Ezért határozta el a Glamour Film AG, hogy pályázatot hirdet következő filmjének cí'nért. g adva kétségtelen, hogy az építkezés itt is a XIX. szá­zad második negyedében történt. Egyébként a hiva­talos műemlékjegyzék vo­natkozó szövege ugyancsak erre mutat: „MJ. (Műemlék jellegű) Rózsa Károly utca 14. lakóház, klasszicista, 1840 körül.” Valóban, a ház az Eger­ben aránylag ritka klasszi- cizáló építészeti stílus egy kedves alkotása volt. Az 1700-as évek uralkodó ba­rokk arculatát követően vá­rosunkban a klasszicizmus nem sok emléket hagyott reánk, klasszicista kispolgá­ri lakóházunk pedig szinte alig keletkezett: egy ilyen épületnek az eltűnése tehát valóban szomorú, komoly veszteség nekünk! És most még valamit! Mint ahogyan fentiek sze­rint nincs tudomásunk a ház építésének pontos dátumáról, ugyanúgy nem tudjuk ki volt az építtető, ki volt ak­kor az első „gazda”. Ám egy-két későbbi tulajdonos ügye sem érdektelen, róluk is csak meg kell emlékez­nünk! Remenyik Zsigmond, a neves író Dormándon szüle­tett, de iskoláinak nagy ré­szét Egerben végezte. Ő ír­ta a „Sarjadó fű” című könyvében a következő so­rokat egy egri látogatásával kapcsolatban: ......egy Dózsa u tcai házban kaptunk szál­lást és menedéket. Barátsá­gos és kedves ez ,a rokoni ház, egyike azoknak az épü­leteknek, amelyeket a vá­rosi tanács, igen helyesen, műemléknek nyilvánított, megóvandó emberi kezek eredményezte pusztítástól éppúgy, mint az idő okozta pusztulástól. (A Rózsa Ká­roly utca 14. számú házról van szó! H. S.) — Mondhat­nám tehát, régi rokoni ház, mert a jelenleg birtokló ro­kont megelőzőleg egy má­sik, azóta már egy boldo­gabb világba költözött rokon tulajdonát képezte ez a ház, egy magányos és idős úr­leányét ... Ez az idős úr­leány Róza néni volt* apai ágon rokon, nekem személy szerint is keresztanyám...” És azután is még az előbb említett „jelenleg birtokló rokon”: Zimány János mér­nök lakott a házban felesé­gével, Dicikével, és ők 1966 —1967-ben hunyták le sze­müket ... ★ Bizony, sok emléket fel­ébreszt bennünk, régi egri­ekben a ház bontása, pusz­tulása, és úgy érezzük, el kellett itt mesélni egyet- mást az elfutott múltról, mi­előtt minden feledésbe me­Mia Jertz; Ilyen zöld a saláta — Képzeljenek egy fil­met, amely a salátáról szól. Igen, a salátáról. Ez egy Vitamin 3 D film. Semmi tartalom. Semmi szereplő, semmi díszlet. Csak a salá­ta, elölről, oldalról, hátul­ról. Ez lenne minden, aki ehhez címet talál, megkap­ja az állást. A pályázók között nagy volt az izgalom. Mindenki töprengett, gondolkodott. Az­tán felírták a címet a fe­hér papírra és beadták. Egy órával később lelken­dezve jött vissza az igazga­tó. Csak úgy sugárzott az örömtől. — Találtunk önök között valakit, akinek ötletei van­nak és jövője. Szenzációs a cím, amit a salátafilmről kitalált, egyszerűen szenzá­ciós! — És hogy hangzik? — kiáltották a többiek. Az igazgató felemelkedett. Egy pillanatig halálos csönd a teremben. Aztán felolvas­ta. A salátafilm címe: — ..Megjelenik minden ta­i isszal.” Fordítóita: Steuiei Katalin rülne! Hevesy Sándor Nyitott könyv — Thurzó Gábor: Rászedettek (Péntek, 30.55) Ez év tavaszán jelent meg Thurzó Gábor Rászedettek című kötete, amely a kiváló író mintegy négy évtizedes novellaterméséből ad repre­zentatív válogatást. Az adás­ban három novellájának dramatizált változatát lát­hatjuk: a „Térj vissza győz­tesen!” címűben egy idős házaspárról fest képet, akik felfuvalkodott nagyravá- gyásukban „önkéntes” front­szolgálatra való jelentkezés­re késztetik fiukat, s ezzel megássák sírgödrét is. „A földi maradványok” című­ben egy temetésről számol be az író, az elhunyt festőt annak kell búcsúztatnia a sírnál, aki sohasem állhatta; végül az „Oroszlán torka” című jelenetben az egykori rendfőnök együtt tölti ta­nítványa — a háborús bűn­tetteiért halálra ítélt nyilas miniszterelnök — siralom­házi utolsó éjszakáját az el­ítélttel Füst Milán — halálának 5. évfordulóján (Szombat, 22.30) Felvételről. Éppen öt éve, hogy 79 éves korában el­hunyt Füst Milán, a kiváló költő, író, esztéta. Füst Mi­lán a magyar szabadvers egyik megteremtője volt. költészete nagy hatást gya­korolt az utána következő nemzedékre is: Illyés Gyu­la, Radnóti Miklós. Weöres Sándor is sokat tanultak tő­le. Az emlékműsorban Som­lyó György Devecseri Gá­bor és Weöres Sándor em­lékeznek a költőre. Elhang­zik néhány vers is: a Missis­sippi, az öregség. a Tavaid dal, és a Vándordal Köz­reműködik: Gábor Miklós, Csernug Mariann, Horváth Ferenc valamint Lukács Pál brácsán és Pctri Endre zon­gorán. Történelmi magánügyek (Vasárnap, 20.10) Magyar film. 1970. máju­sában mutatták be Keleti Márton rendező és Gyárfás ■Miklós író szatirikus vígjá­tékát. amelyben a magán­ügyek történelmi ügyekké válásáról szólnak az alko­tók, szellemesen, ironikusan. Sok kitűnő epizódjelenet is élénkíti a filmet, így példá­ul emlékezetes az anya­könyvvezetők szerepe, akik­nek házassági szerencsekívá­nó beszédei egyértelműen jelzik, hogy melyik korsza­kunkról is van szó. A fő­szerepet Ruttkai Éva alakít­ja, a férjeket pedig Básti Lajos, Kálmán György, Men- sáros László és Somogyvári Rudolf játsszák. (A. Gy.) I Ivóvíz — házilag Könnyen elfér a táskában, a kabát vagy a köpeny zse­bében, mert alig nagyobb, mint egy zsebrádió. Nem luxuscélokat szolgál. Igen gyakran életet menthet, vagy termékével legalább is lét- szükségletet elégíthet ki, fel­frissítheti az ivóvízben sze­gény táj lakóját, turistáját, i A Szovjetunióban sorozat- gyártásra került LK—26-os és LK—27-es készülék segít­ségével ivóvizet nyerhetünk. Nagyüzemi működtetése so­rán, az óceán, és tengerjáró hajókon fél évig is sikerült frissen tartani az ivóvíz- készletet. A készülék „ezüstözéssel”, az ezüst ionizációjával fer­tőtleníti a vizet. Az LK— I 27-es ionizátor 220 V-os há­lózati váltó árammal műkö­dik. Két ezüst elektródleme­zét (999,9-es ezüst) a vízbe he. lyezzük, majd néhány má­sodpercre bekapcsoljuk a készüléket. Gyümölcsök, zöldségfélék mosásához na­gyobb ion-koncentráitságú víz szükséges, így az ioni­zátort egy percig is üzemel­tethetjük. Az LK—26-os ionizátor szintén hordozható változat­ban készült. Működtetéséhez mindössze két laposelem szükséges. Az ezüst elektró­dok több évig üzemelnek felújítás nélkül, hiszen egy liter fertőtlenített azaz „kész” víz mindössze 0,1—0,2 milli­gramm ezüstöt tartalmaz. Az LK—27 típus ára 11 rubel, az LK—26-ot 15 ru­belért árusítják a szovjet áruházak. (S A.) (Nauka i Zsizny) A tiszanánai ÁFÉSZ igaz­gatósága pályázatot hirdet szabadkasszás egységek vezetésére Szakmai képzettség és 5 éves gyakorlat szükséges, i Jelentkezni lehet: ÁFÉSZ, j Tiszanána, központi igazga- j tás. Megnyílt a Pálma eszpresszó GYÖNGYÖS, SZABADSÁG TÉR 1. A PANORÁMA Szálloda és Vendéglátó Vállalat MÁJUS 22-ÉN GYÖNGYÖSÖN MEGNYITOTTA AZ I. OSZTÁLYÚ Pálma eszpresszót Az új létesítmény 7 órától 22 óráig latja vendégül látogatóit. NE FELEJTSE! Pálma eszpresszó Gyöngyös, Szabadság tér 1. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom