Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

A főmolnárnak már csak az ellenőrzés szerepe jut a gépek mellett. Hajrá, biciklisták ! K erekező ifjakkal. jókedvű biciklistákkal találkoztam a minap a Mátrában. Felszerelésükből ítélve mesz- sziről jöhettek, s még távolabbra igyekeztek. A mi vidé­künkön mindenképpen ismeretlennek tűntek. Hosszú soruk önkéntelenül is tovatűnt diákkoromat juttatta eszembe, azt az időt, amikor a vakációk idején, különösen ilyenkor, nyaranta, társaimmal együtt magam is nyakamba vettem a világot. S aztán hegynek föl, völgynek le! Kilométereken keresztül, amerre álmaink, vágyaink von­zottak bennünket... Emlékszem, hogy olykor fárasztó volt az út — de egyi­künk sem vesztette el a kedvét. Valami különös, leírhatat­lan izgalom, lelkesedés fűtött valamennyiünket, s húzott céljaink fejé, ismerőssé tenni az addig ismeretlen tájakat. S ó, dehogy gondoltunk volna motorra, autóra! Fiatalok voltak ezek a mátrai biciklisták is, akiket legutóbb láttam. Fiatalok és vidámak. Olyannyira, hogy valósággal kedvet éreztem ahhoz, hogy közibük álljak, csat­lakozzam a sorhoz, velük guruljak a már-már elfelejtett bi­ciklin! Autón utaztam, mégis irigykedtem most a fiúkra, mert tudom: biciklivel sokkal érdekesebb az út... S így gondolkodhattak útitársaim is, mert a percekig tartó szótlanság után egyszerre szakadt fel belőlünk a só­haj a bicikli után. A hajdan annyira népszerű sport, a ki­tűnő időtöltés után, ami hovatovább már kuriózumnak szá­mít. őszintén sajnálom, s mondhatom: sajnálhatja minden fiatal — akinek egyébként módja lenne ma is feleleveníte­ni e régi szórakozást —, hogy lassan feledésbe megy a ki­rándulás eme formája. Hiszen ma is a legolcsóbb időtölté­sek, legsokoldalúbb testedzések, legpraktikusabb utazások egyike! Ennélfogva, ha tehetném: bizony, újra a fiatalok va- kációs programja, az úttörők, tanárok, KISZ-titkárok figyel­mébe ajánlanám mindenütt. Sőt, javasolnám, hogy például kapjanak a szervezett kerékpártúrák részvevői útközben különböző kedvezményeket is. Az átlagosnál olcsóbb szállá­sokat, étkezési lehetőséget, hogy: az érdeklődőknek még nagyobb kedvük legyen a biciklizéshez. S teli torokból kiál­tanám : hajrá biciklisták ... ! (gyóni) Dicséretes kezdeményezés Tájékoztató megyénk útjairól Készül a kenyémek- való . . . A zúgó, dübörgő gépek körül pedáns tisztaság. A gépsor elején két vastag cső csatlakozik az őrlőhen­gerekhez; üvegen keresztül látni, hogyan halad benne a búza. Az idei, az új ter­més ... A pétervásári malom — a megyében a kisebbek kö­zé tartozik — az egyik leg­korszerűbb berendezéssel di­csekedhet. Pneumatikus rendszer „fújja” a szitákhoz a töretét, mindenütt védő­lemezek; biztonságosabb, könnyebb itt a munka. — öt napja kaptuk az el­ső szállítmányt — kezdi a beszélgetést Kiss István, körzeti üzemvezető — a ver­peléti Dózsa Tsz-től, azóta aztán mindig több érkezik. Nálunk most kezdődik az igazi kampány, hiszen itt, az északi részen pár napot eltolódik az érés. — Jobb-e a minőség a ta­valyinál? — Az utolsó hetekig sok­kal jobbnak ígérkezett. De az elmúlt hetek hűvös, esős, változékony időjárását nem mindegyik fajta bírta káro­sodás nélkül. Különben még így is elégedettek lehetünk. Az „érkezési oldalon”, az épület elején levő raktárhoz megyünk; innen a mag már tisztítva kerül tovább, gon­dosan szétválogatva. Ilyen előtisztító, mint itt van, csak kettő található a megyében. — Ünnep-e még az új bú­za érkezése? Kovács István, a főmol­nár — közel negyven éve dolgozik itt —■ a fejét csó­válja : — Szólt a téesz, hogy ek­kor és ekkor öt vontató bú­za érkezik. És hozták. Va­lamikor felpántlikázott ko­csikkal jöttek, volt bor, vi­galom. Igaz, akkor idő is több volt rá Persze, az az érzés, ami ilyenkor elfogja az embert, a régi szakma­belit — még ma is megvan. A molnárok — vagy ha úgy tetszik: szakmunkások — itt is csaknem mind ré­giek. Közel vannak a nyug­díjkorhatárhoz, sőt egyikük már túl is lépett a hatvana­dik esztendőn. Jó erőben van, meg a nyugdíjpótlék is csak ösztönöz. Az azonban kétségtelen, fiatal nem na­gyon téved erre a pályára. Ebben a malomban is öt éve volt utoljára tanuló. A hiányt betanított munkások­kal próbálják pótolni, nőket vesznek fel. — Két fiatal szakmunká­sunk azért nekünk is van. Az egyik most éppen dél­előtti műszakos. Hosszú hajú fiú kapasz­kodik felfelé a vaslépcsőn. Horváth László az őrlésre előkészítő gépeket irányítja. — Hogyan kerültem a szakmába? Sokat jártam itt, megtetszett. Az unokatestvé­remmel együtt határoztuk el, Székesfehérváron jártunk iskolába, és amikor végez­tünk, visszajöttünk. Ez jó malom, nem nehéz a mun­ka. Az órabérem tíz forint. A lisztfajtákat nézegetjük az ellenőrző nyílásokon. Ez fogós, ez puhább, magya­rázza a főmolnár. A puháb­CSAKNEM egymillió falu­si és városi lakos foglalkozik háztáji, ház körüli gazdasá­gában, kiskertjében, mezőgaz­dasági termeléssel. Évente 36—37 milliárd forint érté­kű terméket állítanak elő, amire nagy szükség van az önellátásban és közellátás­ban egyaránt. A kistermelé­si ágazatok közül különösen nagy szerepe van a sertéste­nyésztésnek, kisállat-tenyész­tésnek. Az országban előállí­tott állati termékeknek mint­egy 50 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból szár­mazik, sőt részarányuk a baromfi, tojás, hízott liba, s még inkább a húsnyúl, ga­lamb és méz tenyésztésében, termelésében ennél is na­gyobb. ‘ Termékeik jelentős része fontos exportcikk is. Fontos törekvés, hogy ter­melésük a jövőben se csök­kenjen, sőt egyre több és jobb minőségű terméket ál­lítsanak elő. Ehhez azonban gondoskodni kell megfelelő eszköz- és anyagellátásukról, áruik szervezett és előnyös értékesítéséről is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, amelyeknek tagjai sorába tartozik a kis­termelők többsége, eddig is sok segítséget nyújtottak eh­hez. Vannak azonban olyan gondok is, amelyeket egy­ből jobb kenyeret lehet süt­ni, a fogós liszt tésztája ha­mar szárad. Jól kell össze­válogatni; de ez már a pé­kek dolga. — Nézze, még a színük is különbözik, ha lesimítom. Mi olyat készítünk, amilyet megrendelnek tőlünk; álta­lában 0-ás lisztet és kenyér­lisztet külön. A korpát a takarmánykeverő üzemekbe szállítjuk. — Ebből az új lisztből csak később lesz kenyér. Van nekünk még raktáron huszonöt vagon régi, azt ad­juk ki előbb. Legkevesebb, tíz napig pihennie kell az új lisztnek, 'csak aztán hasz­nálhatják fel a sütőüzemek, s az csak jó, ha ennél is to­vább tudjuk tárolni. A köz­ponti laboratóriumba rend­szeresen szállítunk mintát, ott már volt próbasütés is.. Valamikor felpántlikázott szekereken hozták az első termést. Az embereknek kü­lön találkozóhely, tanyahely volt a malom környéke, míg várták, hogy búzájukból megőröljék a kenyérnekva- lót. Most a malom negyven- vagonos tárolóra táplálja a gépeket, az pedig soha nem lehet üres. A munkában nincs megállás, nem jut idő az ünneplésre. De az a fel­emelő érzés, amikor az első búzát fogadják — ahogy a főmolnár mondta — még most is átjárja az embert. egy ÁFÉSZ a legjobb aka­rattal sem tud egyedül meg­oldani. Ilyen országos gond például, hogy az állattartók nem tudnak elegendő takar­mányt, elsősorban táptakar­mányt beszerezni, nem meg­oldott a tenyész- és szaporí­tóanyag-ellátás, nincsenek megfelelő kisüzemi gépek, berendezések, és még sorol­hatnánk tovább. Szükség van tehát egy olyan érdekvédelmi szerve­zetre, amelyik figyelemmel kíséri a kistermelők munká­ját, számon tartja igényeik alakulását és a termelők egyes csoportjainak vagy egészének igényeit, kívánsá­gait továbbítja az állami irányító szervekhez, forgal­mazó, feldolgozó vállalatok­hoz, amelyek legtöbbet te­hetnek azok megoldásáért. S olyan javaslatokat dolgoz ki, amelyek nyomán a kisterme­lést kedvezően befolyásoló intézkedések születhetnek. EZZEL EGYBEN körvo­nalaztuk azokat a célokat és tennivalókat, amelyek meg­valósítása érdekében a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa mellett most megalakították az Állatte­Magyarország az európai lakás­monográfiában Az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztérium nem­zetközi kapcsolatok főosztá­lyának megbízásából az Épí­tésgazdasági és Szervezési Intézet érdekes összefoglalót állított össze az Európai Gaz­dasági Bizottság tagállamai­nak lakásügyi, építési és vá­rosrendezési monográfiáiról. Ezek alapján 23 EGB-tagál- lam adatait dolgozták fel. Az európai összevetésiből kiderül, hogy az ezer lakos­ra jutó lakások száma 1969. végén mindenütt 210-nél több volt, hét országban pedig a 300-at is meghaladta. A leg­magasabb ez a szám Svéd­országban, ahol ezer személy, re 358 lakás jut, legalacso­nyabb Jugoszláviában, ahol 211, Magyarország a közép­mezőnyhöz tartozik az ezer lakásonkénti 281 lakással. A lakásállomány növelésében az 1960-tól 1970-ig terjedő idő­szakban a Szovjetunió érte el a legnagyobb eredményt, évente több mint kétmillió új otthoninál, azaz 2,6 szá­zalékkal növelte lakásállomá­nyát. A legkisebb volt a fej­lődés Írországban, mindössze 0,2 százalékos. Magyarország ebben az öszehasonlításban az évi 1,1 százalékos lakásál­lomány-növekedéssel az or­szágok sorrendjének közép­mezőnyében helyezkedik el. A monográfiákból kiderül, hogy a hatvanas években szinte minden európai or­szágban jelentősen emelked­tek az építési árak. Külö­nösen kritikus méreteket öl­tött — 36,4 százalékos növe­kedéssel — az NSZK-ban, és 49 százalékkal Hollandiában. Az építőipari termelés volu­menének növekedése ebben a tíz évben különösen jelentős volt .az NSZK-ban, Romániá­ban, Magyarországon és Szov­jetunióban. Ügyszólván vala­mennyi európai országban az építőipari fejlesztésiben na­gyon fontos feladatnak te­kintik a szabványok korsze­rűsítését, a méretkoordináció bevezetését és a minőségel­lenőrzés fejlesztését. A tipi­zálásban elsősorban a szocia­lista országok érték el fi­gyelemre méltó eredménye­ket. Az építőipar gépesítésé­nek fejlesztése is általános törekvés. A fejlett építőipar­ral rendelkező országokban, így Csehszlovákiában, Romá­niában és Magyarországon is a földmunkák és a betonozás 70—90 százalékát végzik gé­pekkel. További általános tö­rekvés az ipari és kommuná­lis építkezéseknél a korszerű könnyűszerkezetes módszer el terjesztése. nyésztési szakbizottságot. A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának határozatá­ra létrehozott szakbizottság megtartotta első ülését a SZÖVOSZ székházában. A 30 tagú bizottságban részt vesz több kisállatte­nyésztő szakcsoport, beszer­ző és értékesítő szövetkezet vezetője, valamint a kutatás, oktatás, az állategészségügy és termékforgalmazás né­hány ismert szakembere. Nagy jelentőséget tulajdonit a bizottság létrehozásának a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium is, hiszen több főosztályának képviselői is megjelentek a tanácskozá­son és számos hasznos javas­latot tettek. A bizottságnak fontos sze­repe lesz a SZÖVOSZ kez­deményezésére meginduló úgynevezett modellkísérle­tekben is. Ennek lényege, hogy szerte az országban több fogyasztási és értékesí­tő szövetkezet részvételével a termelésszervezés, felvá­sárlás és feldolgozás helyileg legjobb formájának, össz­hangjának megteremtésével mintaszervezeteket hoznak létra, E napoktól szerény külse­jű, de annál hasznosabb tá­jékoztatót adnak az autós­motoros turisták kezébe me­gyénk benzinkútjainál, uta­zási irodákban, idegeníor- galmilag exponált helyeken: a KPM Egri Közúti Igaz­gatóság köszönti ilyen for­mában a szűkebb hazánkba látogató, vagy azon keresz­tül hajtó hazai és külföldi vendégeket. Köszönti őket és tudomásukra hozza, hogy megyénk egyike hazánk sok látnivalót tartogató tájai­nak. Hegyei, a Mátra és a Bükk, kedvelt kiránduló-, üdülő- és gyógyhelyek. Me­gyénkén ^keresztül lehet el­jutni a íővárostól a Tiszá­hoz, a Hortobágyra, Észak- Magyarország szép tájaira, Miskolcra, Aggtelekre, a zempléni hegyekhez. És ez­után olyan ismertetést nyújt az utak általános helyzeté­ről, használhatóságáról, és arról, hogy mire kell he­lyenként különösen ügyelni a forgalomban, amely a köz­lekedés biztonságát szolgál­ja, a veszélyekre való fel­Egy olyan ÁFÉSZ-nél pél­dául, amelyik keretében ser­téshizlaló szakcsoport műkö­dik és van a szövetkezetnek vágóhídja, húsfeldolgozó üze­me is, ott lehetőség van ilyen vertikális modellszervezet ki­alakítására. A szakcsoport termelését összehangolják a helyi ellátás és a feldolgozó- üzem vágóállat-igényével. Ellátják az állattartókat minden szükséges eszközzel, anyaggal és érdekeltté teszik őket abban is, hogy a szük­séges vágóállatokat az előírt minőségben és időpontban adják át. MAS ÁLLATTENYÉSZTŐ ágazatokban is hasonló mo­delleket hoznak létre. A SZÖVOSZ az első 20 úgyne­vezett alapmodell-szervezet létrehozását anyagilag is elő­segíti. A részt vevő szövet­kezetek tapasztalatai majd hasznos támpontul szolgál­nak az ország valamennyi fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetének hasonló felada­taik végrehajtásából. hívással segíti az utazót, megóvja őket a bajtól, sa­ját és családjuk, mások tes­ti épségét, értékeit így nem teszik ki a súlyos veszélyek­nek. Érdemes idézni a tájékoz­tatóból: „A megyét nyugat- keleti irányban keresztül szelő 3-as számú fő közleke­dési út (Budapest—Miskolc —Tornyosnémeti—Kassa) korszerűsített — 12 méter koronaszélesség, hét méter aszfaltburkolat, 25—25 cen­timéteres vezetősávval ellá­tott — jó vonalvezetésű, hen­gerelt aszfaltburkolatú út. Az út tartozékaként útbur­kolati jelek és a legújabb típusú táblák kellő tájékoz­tatást adnak az utat hasz­nálónak, de felhívjuk szí­ves figyelmét, hogy telepü­léseken keresztül haladó szakaszokon a KBESZ-ben előírt sebességet be kell tar­tani. Hatvan városban, a vasúti felüljárón 40 kmjóra sebességkorlátozás van...” Másutt ezt olvashatjuk: „A Gyöngyösről kiinduló és a Mátrán keresztül Egerbe vezető 24-es számú főút az ország legjobb minőségű he­gyi útja. Teljes szélessége tíz méter, burkolatszélessége hat méter, korszerű vonal- vezetésű, de felhívjuk szíves figyelmét, hogy kanyargós szakaszain a tervezett se­besség 60 kilométer!...” A tájékoztató sematikus térképet is tartalmaz a me­gyét behálózó fontosabb út­vonalakról, amely ugyan­csak megkönnyíti a tájéko­zódást. Az udvarias megfogalma­zású, szakszerű tájékoztató olyan információval szolgál, amelyhez hasonlóval az or­szágiján még sehol sem ta­lálkozhattunk. Mindenkép­pen dicséret illeti ezért, az anyagi áldozatot nem saj­náló KPM Egri Közúti Igazgatóságot. Akik kezük­be veszik ezt a kiadványt, hálásan gondolnak rájuk és kellemes utazásban lesz ré­szük, akár megyénkben jár­tak, akár csak átutazóban „használták útjainkat”. Jó hírünket viszik magukkal az ország más vidékeire, idegen országokba. És ez számunkra egyáltalán nem közömbös. (pilisy) MmmiB gfr ma. «július ZL, fiam Sorban egymás mellett az őrlöhengerek. Többször is meg­fordul itt a búza, míg lisztté finomodik. (Foto: Tóth G.) (hekeli) (MTI) hja A kisárútermelés korszerűsítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom