Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

Hogy kezelik az egri ingatlanokat ? Ui lakás „ára" egy felújítás Gyorsvendéglő lesz az árkádok alatt A lakbérből nem sokra futja Egészen pontosan: 3581 la­kásnak „gondviselője” a me­gyeszékhelyen hosszú nevű cég, az Egri Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházá­si Vállalat. Az adat, amely a többivel együtt, minapi beszélgetésünk alkalmával Semjén Pál igazgatótól ke­rült jegyzetfüzetbe, önmagá­ban is sokat mondó. Ko­rántsem képes azonban ki­fejezni mindazt, ami az em­lített családi otthonok együt­tesen közel 180 ezer négy­zetméteres területén nap nap után feladatot ad a vállalat­nak, partnereinek, nem utol­sósorban pedig a városi ta­nácsnak. Mert — nézzük csak! — mi' is történik itt évről év­re? Az említett lakások több mint egyharmada egyszobás, s 857 azokna a száma, ame­lyekből még bizony — hi­ányzik a komfort. S ezek után már nem nehéz kita­lálni, hogy : újra meg újra o lakáskorszerűsítés szabja meg a fő tennivalókat. Ter­mészetesen amellett, hogy ilyen-olyan javítás, karban­tartás is akad mindig. Jel­lemző csupán ez utóbbira, hogy például tavaly: 3124 különböző hiba elhárításával végeztek. Ami különben az általános felújítást illeti: az elmúlt esztendőben 11 nagyobb épü­letet tettek lakályosabbá, s öl­töztettek kívül is új köntös­be. S mire a kijelölt mun­kákat befejezték: a házak korábbi 54 lakását 57-re nö­velték. Több mint egy tucat házat „gázosítottak”, 88 lakásba szereltek modern fűtőberen­dezést, 216-ban csupán a konyhai melegítők biztosítá­sára kereken egymillió fo­rintot költöttek. A tervezett 25,5 helyett vé­gül is 28,4 millió forintba került a rekonstrukció, ami egy-egy lakásnál 213 ezret jelentett: csaknem egy új la­kás ára... S ez talán a leg­nagyobb gondja a vállalat­nak, hiszen árbevétele csak kis része az ismétlődő kiadá­soknak, a havi 706 ezer fo­rintos lakbérből alig futja valamire. Évről évre szükség van a tanács segítségére, nagy összegű anyagi támo­gatására. Különös, hogy az építési árak egyre drágul­nak. További gond, hogy a la­káskorszerűsítések idejére — vagy bármilyen rendkí­vüli szükség esetén — mind­össze 42 átmeneti lakással számolhat a vállalat. Rend­kívül kevés ez — talán csak a későbbiekben megvalósuló további 36 változtathat lé­nyegesebben a helyzeten —, s még idegesítőbb, hogy ideiglenes lakói olyan rongá­lódásokkal késleltetik cseré­iket, amelyeket egy kicsivel nagyobb felelősségérzet mel­lett igazán elkerülhetnének. Mindezek ellenére 1972. és 1975. között további negy­venöt épületet korszerűsíte­nek Egerben, s a tervidőszak végéig összesen 141 millió forintot költenek felújításra, karbantartásra. Ebben az év­ben hét ház munkáit folytat­ják, illetve kezdik. Az ed­digi két szint helyett három kialakításával, illetve a pad­lástér beépítésével a régebbi tizenhéttel szemben huszon­négy lakást adnak a bérlők­nek a Széchenyi utca 8. és az Alkotmány u. 2. számú épületekben, teljes rekonst­rukcióra kerül sor a Kos­suth Lajos utca 24-ben, a „Napsugár Áruház” épületé­ben végzik a kijeliAt mun­kákat, új köntösbe öltözte­tik a Szovjet Hadsereg utca 28. házat, s nem utolsósor­ban az ingatlankezelő irodá­inak is végre megfelelőbb hajlékot nyújtó Zalár utcai műemléket. S miközben főleg a laká­sokkal törődnek — gondot fordítanak a belvárosi üzle­tekre is. A Dobó tér 3. szám alatt így létesítenek majd az utcafronton új zöldség­gyümölcs boltot, a patak­parti árkádsor mögött pedig gyorsvendéglőt, önkiszolgáló éttermet. Emellett rendbe te­szik a főutcai volt autójavító öreg épületét is olyannyira, hogy benne — amíg másutt a rekonstrukció tart — át­menetileg otthont adjanak a költözködő üzleteknek. Töb­bi között a Széchenyi ÉtteT rém melletti gyümölcsbolt­nak, amelynek a helyén az elképzelések szerint talán húsüzlet lesz a jövőben ... Nagy segítség a munkában a vállalat félszáz tagú karban­tartó gárdájának, hogy mind nagyobb feladatot vállalnak a tanácsi építők, az UNI- SZERV Ktsz, az Egri Építő Szövetkezet, a Lakáskarban­tartó Ktsz dolgozói, a TIGÁZ és a Szolgáltató iparosai. Ez biztosítja, hogy évről évre megvalósul a program, las- san-lassan egy korszerűbbel cserélődik fel az öreg város — lakóinak nagy kényelmé­re, megelégedésére. (gyóni) Előtérben a bérelt hétvégi házak Milyen lesz az idei vállalati üdültetés ? TELJES ERŐVEL zajlik az idei nyári üdülési főszezon. Aki csak teheti, a hegyek között, vagy a vízparton ki­épített üdülőtelepeken keres pihenést. Ki magánúton jut el — általában hét végén — a szebbnél szebb tájakra, ki szakszervezeti beutalót kap egy vagy két hétre, másokat pedig a vállalat üdülőjébe utalnak be egy kis pihenés­re. Ez utóbbira voltunk kí­váncsiak, amikor utánajár­tunk: hol, milyen lehetőség nyílik a dolgozók vállalati üdültetésére. Mint kiderült, Heves me­gyében egyre több üzem. vállalat rendelkezik már sa­ját üdülővel az ország kü­lönböző részeiben. Így aztán ezeknél a vállalatoknál nincs gond, hogy hová küldjék pi­henni a dolgozóikat. A Mát- ravidéki Fémműveknek, il­Erdekes, tegnap még jó volt! (Foto: Tóth Gizella) letve az EKÉV-nek Balaton­szárszón van egy minden igényt kielégítő üdülője. Az egri Finomszerel- vénygyárból, a Mátravidéki Hőerőműtől, az ÉMÁSZ-tól és a megyei tanács vállala­taitól Mátraszentimrére me­hetnek üdülni, pihenni, tú­rázni a dolgozók. A Mátra- alji Szénbányák Vállalatnak pedig Hajdúszoboszlón, a Balaton partján, Bükkszéken és Galyatetőn van üdülője, míg a Selypi Cukorgyár dolgozói Tihanyban élvezhe­tik a nyári napsütést. AZOK A VÁLLALATOK, amelyek nem rendelkeznek saját üdülővel, az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is bérelnek a dolgozóik szá­mára egy-egy több szobás épületet, vagy néhány hét­végi házat. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó vállalatok dolgozói közül tavaly például 609- en üdültek Hajdúszoboszlón, Sástón és Balatonlellén ilyen formában. Ehhez a vállala­tok akkpr 373 ezer 900 fo­rinttal járultak hozzá. Mint a szakszervezet üdülési fe­lelőse megemlítette, ez a szám az idén csak emelke­dik, hiszen több új bérle­mény várja a kikapcsolódni vágyókat. Gondolnak a na­gyobb családdal rendelke­zőkre is, mert jól tudják, hogy két-három gyerekkel alig-alig lehet olcsón egyéni programokat szervezni. A Vasas-, Fém- és Villamos­ságipari Szakszervezethez tartozó vállalatok tavaly 1278 felnőttet és 476 gyermeket üdültettek. Az üdülők száma ebben az évben sem .lesz ke­vesebb. A MEDOSZ-válla- latok üdülőiben hozzávető­legesen 150-en pihenhetik ld majd a munka fáradalmait az idén. ök Síkfőkuton, Sza- lajka-völgyben, s a ME- DOSZ központja által kije­lölt üdülőkben töltik el sza­badságukat. örvendetes tény, hogy a megye mind több ktsz-e is igyekszik megfelelő üdülési lehetőséget biztosítani a dol­gozóknak. Példa erre az eg­ri Vas- és Fém Ktsz, amely­nek a szakszervezeti bizott­sága erre a nyárra is öt szobát bérel Balatonbogla- ron. Ide augusztus 28-ig — a bérleti idő lejártáig — mintegy 120 dolgozójuk me­het el pihenni. A MIND JOBBAN elő­térbe került és kedveltté vált bérelt hétvégi házas üdültetéskor azonban van egy kis gondjuk is az ott pi­henő dolgozóknak. A válla­lat ugyanis ilyen helyen nem tudja biztosítani a ked­vezményes étkeztetést. Ezt a dolgozók meg is értik, azt viszont már kevésbé, hogy miért nem működtetnek ezek közelében — hiszen nem­csak egy-két családról van szó — olcsó önkiszolgáló ét­termeket, esetleg jobban el­látott ABC-üzleteket. Re­mélhetőleg az üzemi, válla ­lati üdültetés még nagyobb fellendülésével ez a problé­ma is megoldódik, s így már valójában kellemesen, gond­talanul tölthetik el idejüket a távoli üdülőhelyeken a Heves megyei dolgozók. Szilvás István Kétmillió és négy terem Megfiatalítják, kibővítik a nagyrédei iskolát Nem múlik el nap, hogy a nagyrédeiek röpke pillantást ne vetnének az iskolára: va­jon mennyit haladtak az épí­tők. ' A község vezetői pedig nagyon gyakori vendégek en­nél a munkánál. Azért is, mert az ünnepélyes átadás ideje: augusztus 20-a, egyre közelebb kerül. Még tavaly ősszel hozzá­fogtak a gyöngyöshalászi A három mészégető ke­mence a gyöngyössolymosi erdészet közelében áll szép, füves páston. Iszonytató hő­séget árasztanak izzó kő- gyomraikból, s fanyar füst- szagot hord szét innen a lustán mozduló szél. A ke­mencék füstje gomolygón fe­kete. Mintha érzékeltetni akarná, milyen fekete dolgok történtek itt egy éven át. A fekete dolgok bizo­nyítékait az Egri Járási—Vá­rost Népi Ellenőrzési Bizott­ság vaskos dossziéja őrzi. amelyben a különös ügy tör­ténete olvasható.., A leleplező: egy névtelen levél Kusza, vékony, szarkaláb - betűkkel írott levél, kockás papíron. Helyesírási hibák­kal a helyes mondatokban. Mert a levélíró csakis a be­csület diktálta emberi-társa­dalmi felelősségre figyelt és nem a grammatikára. Ha­raggal írta meg levelét. Csak néhány mondatot a levélből: „.. .Vásárhelyi Ferenc Gyöngössolymoson éget me­sset. Ez a felsötárkányi la­kos egész mészüzemet üze­meltet, több ezer mázsa me­sset éget. Ki lehet vizsgálni a felnémeti ásványbányánál és a felsötárkányi Dózsa Tsz- nél, hogy mennyi követ szál­lított el. Ki lehet vizsgál­ni, hogy úgy a forgalmi adó­ja, mint a jövedelmi adója megfelel-e az évi bevallások­nak. .. .Vásárhelyi Ferenc több összeggel rendelkezik, mint amit 10 év alatt egy jól menő munkásember össze­rakhat. .. Nem hiszem, hogy NEB-dosszié Fékeit füstöt ont három mészhemence Egy adócsalás története ezt lehet adócsalás nélkül csinálni.. És az aláírás helyett ez a magyarázat: „Tisztelettel: szégyen, de nevem nem me­rem aláírni...” Ezer tonna mész, adó semmi! A népi ellenőrzés gépeze­te mozgásba lendült. Adatkérésre a felsőtárká- nyi Dózsa Tsz igen terje­delmes lajstromot állított össze Vásárhelyi Ferenc mészkővásárlásairól. Nem ke­vesebb, mint 1871 tonna mészkövet szállíttatott a Bükkből a Mátrába, gyön­gyössolymosi boksáihoz. Vá­sárolt még Cserépfaluból is, több mint 100 tonnát. En­nél többet rábizonyítani nem lehetett. A Heves megyei Illetékhi­vatal is bekapcsolódott most már a népi ellenőrzés vizs­gálatába. Megállapították, hogy a mészégetésre Vásár­helyi Ferenc feleségének van iparengedélye, a férje csak „segédkezik” neki, s emellett van hat alkalmazott­juk is. Pénztárkönyvet hiá­ba kerestek náluk, ilyet nem találtak, mert nem vezetik. Adóbevallást a forgalmi adó­val kapcsolatban nem tetteik, s bevételeik után fillémyi adót sem fizettek. A vizsgált időszakban majd ezer tonna meszet égettek. Bevételük — mivel a mész mázsáját 107. illetve 110 fo­rintért értékesítették — meg­haladta az egymillió forin­tot. Ez után 105 586 forint termelői forgalmi adót kel­lett volna fizetniük, de eszük ágában sem volt, hogy fi­zessenek. így ezt a mulasz­tásukat utólag kell pótol­niuk. Ezzel azonban nem zárult le az ügy. Vásárhelyiék ugyanis nem fizették rende­sen a jövedelemadót, a köz­ségfejlesztési hozzájárulást és az alkalmazottak után járó adókülönbözetet sem. Ezért a megyei tanács gyöngyösi járási hivatalának pénzügyi osztálya, pótlólag 199 877 fo­rint megfizetését írta elő szá­mukra. Csináljunk csak gyors számvetést: Vásárhelyiék számláját összesen 305 473 fo­rint terheli, ennyi pénzzel csapták be az államot! Magyarázat és tanulságok A gyöngyössolymosi mész­égető házaspár hét és fél hó­nap alatt 205 473 forintot vett ki a magyar állam zse­béből. Ez szinte hihetetlen, ám mégis ez a tiszta való­ság. S ennyit még egy jól kereső munkásember sem bír összerakni 10 év alatt, va­lóban. Hogyan történhetett ez a nagyfokú adócsalás, viszony­lag ilyen rövid idő 'alatt? Vásárhelyi Ferenc a ható­ság előtt különféle magya­rázatokkal mentegetőzött: „A vb-titkár -azt a felvilágosí­tást adta, hogy aki új ipart kapott, két évig adómentessé­get élvez... Az volt az ér­zésem, hogy valamilyen adót csalt kell fizetnem... bemen­tem Gyöngyösre... a forgal- miadó-előadó beteg volt.” Csupa üres kifogás, gyere­kes, nevetséges. Hiszen Vá­sárhelyi Ferenc nagyon is jól ismeri törvényeinket, ren- deleteinket, már többször összeütközésbe került velük. Ez magyarázza azt is, miért a felesége nevére szól az iparengedély, s miért nem az övére. Vásárhelyiék 1971. április 23-án kaptak iparengedélyt a solymosi tanácstól mész­égetésre. Érdekes és eléggé nem furcsállható módon a tanács szakigazgatási vezető­je az iparengedély másolatát nem küldte be az Illetékhi­vatalhoz. Ezt csak kilenc (?!) hónap eltelte után, 1972. ja; nuár 28-án tette meg, ami­kor a népi ellenőri vizsgá­latról értesült. Vajon miért volt ez a kilenc hónapi ké­sedelem? Más egyéb mulasztás is terheli még a solymosi ta­nács szakigazgatási vezető­iét. Történetesen az, hogy még saját határozatának végrehajtásáról sem gondos­kodott. Az iparengedély ki­adásakor ugyanis kötelezte Vásárhelyiéket, szerezzék meg a telepengedélyt, mert enélkül nam kezdhetnek hozzá a mészégetéshez. Vá­sárhelyiéli megkezdték az égetést és fütyültek a telep- engedélyre. Azt várhatnánk; hogy erre felfüggesztették az ipar gyakorlását. De nem ez történt Sőt, semmá sem tör­tént. Vásárhelyiéi: háborítat­lanul égették a meszet a né­pi ellenőri vizsgálat idejé­ig — s 305 473 forintot is zsebre vágtak, tisztességtele­nül. A NEB kérte a szakigaz­gatási szerv vezetőjének fe­gyelmi felelősségre vonását. Ám a fegyelmi elmaradt. Csupán figyelmeztetésben részesült. Vásárhelyiék több mint 3Ó5 ezer forinttal csapták be államunkat. Mi lesza az adó­csalók sorsa? A Heves me­gyei Illetékhivatal ez év áp­rilis 12-én feljelentést tett a gyöngyössolymosi adócsalók ellen, a Gyöngyösi Városi— Járási Ügyészséghez. Ügyük­ben az igazságszolgáltatásnak kell döntenie.. 1 Pataky Dezső Győzelem Tsz építőbrtgádjá- nak tagjai ehhez a munká­hoz. Feladatuk az volt, hogy építsenek a régi iskolához még négy termet, közülük egy a természettudományi előadó legyen, alakítsanak ki zsibongót, de legyen egy mosdó is az új szárnyon. Ahogy elkészítették a költ­ségvetést, annak végösszege ugyancsak megközelítette a kétmilliót. A pénzt a felsőbb tanácsi szervek biztosították a községi tanácsnak az épít­kezéshez. Most már szinte telejesen új köntösben pompázik a ré­gi iskola. Kicserélték a tető- szerkezetét, megépítették a szennyvízcsatornát, korszerű­sítették az ivóvízzel való el­látását is. Ajtók és ablakok kerültek a régiek helyébe, ahogy felszedték a padlót is. Most műanyag borítást kap minden terem. A cserépkály­hákat elbontották, és min­denhová olajkályhákat állí­tanak majd be. Az építőmesteri munkákat Mészáros Sándor héttagú brigádja végezte, és végzi még mindig. Jöttek a szakipariak is, ahogy szükség volt rájuk, és ahogy munkahelyhez ju­tottak. Most a műanyag pad­ló leragasztása az egyik fon­tos állomás a felújítási mun­kákban. Ha azzal is készen lesznek, a többi már majd­nem gyerekjátéknak tűnik. Nagyon örültek a rédeiek az iskola bővítésének. Nem­csak a gyerekek, akik a ko­rábbinál sokkal kényelme­sebb körülmények között művelődhetnek szeptember­től kezdve, hanem a felnőt­tek is, akik sokat tettek azért, hogy a felújításhoz hozzáfogjanak. Mindenben a legfőbb, a költségek elő­teremtése pedig a megye ér­deme, ahogy Lukács Szilvesz­tertől, a járási művelődés- ügyi osztály vezetőjétől meg­tudtuk. (gmf) äMm® W2. július 2., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom