Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

Változó, gazdagodó vidék AAit mondhatnék járá- *y* sulikról 1972 nyarán? — kérdezte mintegy önmagától dr. Bocsi József, a Heves megyei Tanács Fü­zesabonyi Járási Hivatalának elnöke. — Milyen gondjaink és örömeink vannak? Hát elég sokféle. Mégis most, amikor országszerte az ara­tás, a jövő évi kenyér gond­ja foglalkoztatja a vidéken élő emberek legtöbbjét, ne­kem is ez jut eszembe elő­ször, hiszen alföldi, mezőgaz­dasági jellegű járás a mienk. Nemcsak a magam, de a já­rás többi vezetője, vezető testületet nevében is mond­hatom: optimisták vagyunk. Minden községünkben — a Tama és Tisza mentén, vala­mint a füzesabonyi térségben egyaránt — jobbak a termés- kilátások a tervezettnél. Ez nagy öröm ezen a vidéken, mert valahogy itt úgy van: ha a kalászosok jók, vagyis jó a termés, akkor minden jó. De ennek sajnos a fordí­tottja is igaz. — Járásunk javuló, egyre növekvő termelési, gazdasá­gi eredményei mellett nincs mit szégyenkeznünk községe­ink kereskedelmi, egészség- ügyi és kulturális ellátottsá­ga miatt sem. Kápolnán pél­dául a közelmúltban adták át a forgalomnak a járás leg­korszerűbb ABC-árűházát, amely kedvenc vásárlóhelye lett az átutazó autósoknak is. Iparcikküzleteink pedig Füzesabonyban és ugyan­csak Kápolnán nemcsak a helyi, de a távolabbi na­gyobb települések lakói köré­ben is népszerűek. Kereskedelmi vonatkozás­ban Poroszlón vannak in­kább gondjaink, ahol a helyi lakosság ellátásán kívül már most kell gondolni a Tisza II-vel kialakuló üdülőtelep Költözködés Kétútközből.., A Tisza n. vízlépcső építésével megváltozik a táj arculata. Po­roszló, Sarud és Üjlőrincfalva térségében a pillanatnyilag me­zőgazdasági művelés alatt levő területek egy részét elárasztják. Az ártéri kisajátítás különösen a November 7 Termelőszövetke­zet földjeit érinti, szám szerint mintegy ötezer holdat. A Gaz­dasági Bizottság döntése alapján háromezer holdnyi földdel kár­talanítják a poroszlói szövetke­zetét, a Füzesabonyi Állami Gaz­daság kétútközi kerületéből, össze! már ezen a területen a termelőszövetkezet gépei vetnek majd. Az állami gazdaság a kisajá­tított 3000 holdért 75 millió fo­rint kártalanítást kap az állam­tól. Mire költik ezt az összeget? Mint az állami gazdaság vezetői­től megtudtuk, a jelenlegi két­útközi kerületben levő állatfé­rőhelyeket átköltöztetik a hanyi és a pusztaszikszói kerületekbe. 640 férőhelyes, szakosított szarvasmarha-telepet* 457 fé­rőhelyes liízómarha-, valamint 424 férőhelyes növendégmarha- telepet létesítenek. Nemrég elké­szült a 450 vagonos magtár is* melyet gépi berendezésekkel és terményszállítóval szereltek fel. Jövőre a gazdaság építőbrigád­ja Pusztaszikszón megkezdi a 300 fős üzemi konyha és a mun­kásszállás építését. Ugyancsak jövőre átépítik a Kerecsend mel­letti Albertmajorban levő ba­romfitelepet is. Ott előrelátha­tólag 70 ezer csirkét nevelnek majd. Az állami gazdaság tervei kö­zött szerepel egy húsmintabolt létesítése Egerben. A mintabol­tot a SZÖVTERMÉK-kel együtt­működve a Marx Károly utcai zöldség-gyümölcs bolt helyén nyitják meg, ahová naponta az állami gazdaság vágóhídjáról szállítják a friss tőkehúst. A gazdaság húsfeldolgozójában pe­dig különféle hentes- és tölte­lékárukat készítenek, elsősorban jó minőségű hurkát és kolbászt. Az egri üzletben a húsféléken kívül a SZÖVTERMÉK által ké­szített savanyúságokat, vala­mint állami gazdasági borokat is árusítanak majd. A húsminta­boltot az elképzelések szerint év végén nyitják meg » megye- székhelyen. — Szerencsére az olyan bosszantó ügynél, mint a szihálmi, jóval több az örö­met okozó körülmény. El­mondhatom, hogy járásunk nemcsak változik, de állan­dóan gazdagodik is. Hogy csak egyet említsek: a nagy­üzemi gazdaságaink hízott- sertés-állománya mintegy megkétszereződött az utóbbi öt-hat év alatt. Ma az állami gazdaság pusztaszikszói sza­kosított telepén, valamint a poroszlói telepen és a sarudi tsz szakosított telepén lead­nak annyi hízott sertést, mint azelőtt az egész járásban. Feldolgozás? Erre is vannak már jó kezdeményezések, Javult a kereskedelmi ellátás a Tárná mentén Hét Tárná menti község — Aldebrő, Feldebrő, Tófa­lu, Kápolna, Kál, Kompolt, Nagyút — áruellátásáról gondoskodik már jó néhány éve a Kápolna és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Ezt szolgálja a nemrég megnyi­tott ÁBC-áruház is, a 3-as fő közlekedési út mentén. Az áruházat a szövetkezet saját épitőbrigádja építette fel, három és fél millió fo­rintos költséggel. Nemrég Kápolna határában a régi vágóhidat átalakították és korszerű gépekkel rendezték be. A szalagrendszerben dol­gozó „kisüzemben” a szövet­kezeti tagok által nevelt ser­téseket vágják le és tőkehús­ként értékesítik. Hetenként négy alkalommal, az igé­nyeknek megfelelően 7—10 sertést vágnak és rendszere­sen ellátják üzleteiket hús­sal. A javuló húsellátás mel­lett viszont gondot okoz az ingadozó töltelékáru-ellátás. A kápolnai szövetkezet már korábban állami támogatást kért egy húsfeldolgozóüzem létesítésére, ahol különféle töltelékárukat készítenek. Ez a terv azonban egyelőre meghiúsult, mert a SZÖ- VOSZ-tól nem kaptak támo­gatást. Pedig nagy szükség lenne a húsfeldolgozó mi­előbbi üzembe helyezésé­re... Szihalmon, e megye széli te­lepülésen járva sok jót és szé­pet láttunk, hallottunk: épül a régen várt AFÉSZ-sütőüzem, amely Mezőszemerét és Egerfar- most is ellátja majd friss, fi­nom kenyérrel; elkészült az új fogorvosi rendelő, megkezdték a hires mezőkövesdi Zsóri-fürdö Heves megyei oldalán egy pom­pásnak Ígérkező, máris nagy ér­deklődést kiváltó üdülőtelep te-* 1 Iekkialakítási munkálatait. •— Mégis — ennyj jő és nagyszerű dolog mellett — nagyon mérge­sen egy elszalasztott szihálmi le­hetőségről írunk ... Szihálmi lehetőség? — Is. Csak is, mert jóval több ennél. Nagy pénz esett itt a község határán a kútba. Igen: ezúttal a hason­lat szó szerint igaz, mert a pénz, mintegy húszmillió fo­rint — csinos kis összeg! — va­lóban a falu alatt, a Rima part­ján fúrt kétezer méteres kútba esett bele . .. Hogyan? — A do­log úgy kezdődött itt is, mint annyi sok tíz helyen e hazában: olajat, gázt keresve kútfúrás­ba kezdett a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. El­jutottak ezerháromszáz méter­Elkészül-e szeptemberre...? — Említettem már, hogy a kulturális ágazatban is egyre javulnak a tárgyi és személyi feltételek. Különösen kevés gondunk van az óvodai férőhelyek biztosításával: szinte a járás 17 községéből egyetlenegy jelentkezőt sem kell évről évre elutasítani férőhely hiányában. Az általános iskolák szakos ellátottságán pedig elsősorban a körzetesítéssel igyek­szünk javítani. Ilyen körzeti iskola épül Tófalu és Aldebrő határán. Nem tudom, hogy elkészül-e szeptemberre? (Amint képünkön is látható: aligha, mert nem túl nagy „nyüzsgést” láttunk az épület körül, amikor ott jártunk... — a Szerk.) kereskedelmi igényeire is. A legnagyobb változás — ami a táj külső képén is jól fog látszani — ebben a térségben megy végbe. Már éz évben átalakul a poroszlói határf s ez az állami gazdaságot is je­lentékenyen érinti.. — Szihálom? — Arról most nem szívesen beszélek. Fél­reértés ne essék: nem a szi- halmiakról, hanem egy Szi­halmon történt, számomra érthetetlen dologról nem tu­dok mostanában indulatök nélkül szólni. ig. Lebéléscsövezték, de olajat, gázt nem találtak. Tovább fúr­tak. Még hatszáz métert és ek­kor nagy erővel feltört — a for­ró víz. Majdnem kétezer méter mélységben hatalmas, forró vi­zet tartalmazó medencébe sza­ladt a fúrógép hegye. Nem, nem a Zsóri vizének föld alatti fo­lyamát találták meg Szihalom alatt. Egészen más minőségű for­ró víz ez: kibuggyanáskor is 85 fokos, szinte teljesen lera­kódásmentes és percenként 2000 —2500 litert ad — azazhogy adott...! Alig két-három héttel ezelőtt ugyanis hatvan mázsa cementtel teljesen és végérvé­nyesen lefojtották. Az „olajos vállalat’* ugyanis, amikor olaj helyett víz tört a felszínre, tovább egyetlen fillért sem költhetett a kútra. Így is kö­zel húszmillió forintban volt már a fúrás. Még hatszázezerre lett volna szükség, hogy az al­só hatszáz métert is le-béléscsö- vezzék, hogy a víz — amely 20 vagon, hatezer kalóriás barna­szén energiáját termelte volna meg 24 óra alatt! — a felszí­nen maradhasson. Az olajosok és a községi tanács minden erő­feszítése ellenére nem akadt vállalkozó. A szihálmi tsz veze­tői — mivel a közös gazdaság területén van a kút — hallani sem akartak egy társulásos vál­lalkozásról, ők pedig nem tud­tak és nem mertek belevágni. Most elárvultán ott áll a kút, mintegy felkiáltójelként a 3-as fö útvonaltól alig száz méterre, s nem messze a Miskolc—Buda­pest vasútvonaltól sem. (Mennyi primőr zöldségfélét vihettek vol­na e fő vonalakon a vonatok és teherautók a nagy étvágyú miskolci piacra, a közeli Zsóri- üdülő-fürdőtelepre ...!) Kútba esett a nagy lehetőség és húszmillió forint. Ezt nem szabad! — Ezt nem lett volna szabad .. .X Hét új utca Kedvező földrajzi környe­zet, igen jó közgazdasági viszonyok. Ezek azok a té­nyezők, amelyek különösen az utóbbi három évben fel­keltették az érdeklődést Kompolt iránt. A közeli va­súti csomópont és a kiépí­tett műút, mind hozzájárult ahhoz, hogy a kis Tárná menti községben egyre töb­ben letelepednek. Farkas Pál tanácselnök tá­jékoztatása szerint az utóbbi tíz évben csaknem megdup­lázódott a lakók száma, és ma már megközelíti a 2100- at. Ennek eredményeként 1968 óta közel 250 felparcel­lázott, közművesített telket adott el a községi tanács a falu területén. Ezeken a tel­keken mindenütt új lakóhá­zakat építettek és már hét új utca jelzi a mindjobban kibővülő települést. Különö­Bár a halászlé és a ropogós­ra sült keszeg — amelyet a nagy Tisza-híd Poroszló felőli lábánál, a poroszlói halászati szövetkezet „„Fehér Amur” ne­vű nyári vendéglőjében ettünk — olyan finom volt, hogy szinte minden gondunkat elfelejtettük lakomázás közben, ebéd után mégis átragadt ránk is a po- roszlóiak töprengése. Kiss Fe­renc, a halászati szövetkezet el­nöke találóan jellemezte a hely­zetet: —• Pusztulással kezdődik a nagy fejlődés ... Való igaz. Sarudnál már té- pik-szaggatják a hatalmas gé­pek a szép szelíd Tisza-part fá­it, s a nyár végén — mire a betakarítással végeznek — el­érik a poroszlói árteret is. No­ha talán ez a Tiszamente leg­szebb szakasza, tájképe, de — érthető — a Tisza II. leendő „kisbalatonnyi” nagyságú t; roló­medrének kiképzése elkel Alhc- tetlenné teszi a tágas széles ár­Séta Füzesabonyban... A járás székhelye nagy­község. Afféle „kamasztele­pülés”, már nem falu, de még bőven nem is város. Most épült fel az első álla­mi lakótömb a posta mö­gött, a Széchenyi utcában. Háromszintes, kilenclakásos. Atellenben a sarkon, a le­bontott, volt takarékpénztári épület helyén már ássák az alapot a másik, ugyanilyenre tervezett épületnek. Családi ház persze sok új épült — főleg a „telepi részen”, túl a vasúton. Füzesabonyt ugyan­is kelet-nyugati irányban mesterségesen ketté szeli a Budapest—miskolci vasút­vonal, a hatalmas „mo­narchia-beli vasútállomás. Így fordul aztán elő az a fura helyzet, hogy Abony- ban a kis távolságok is — nagyok. Aki ugyanis a „fa­lusi oldalon” levő, állomás melletti áruházban valami nagyobb darab tartós fo­gyasztási cikket — mondjuk egy hűtőszekrényt — vásá­rol és a „telepi részen”, a vasút túoldalán, akár az el­ső házban islakik, viheti azt körbe a tehertaxin a tele­Kompolton sen a szomszédos Erdőtelek­ről, Tenkről és Tarnabodról jöttek az új lakók, akik fő­ként ipari üzemekben — a Mátravidéki Fémművekben, a visontai Gagarin Hőerő­műnél és Gyöngyös ipari vállalatainál — dolgoznak. Az idén a községi tanács rendelkezésére újabb 10 holdnyi területet parcelláz­nak fel és összesen 70 telket osztanak ki, bár az igény ennél jóval nagyobb. Kompolt a közeljövőben új színfolttal gazdagodik. Ha­marosan átadják rendelteté­sének a járás legmodernebb orvosi rendelőjét, melyet a Kápolnai Községi Tanács költségvetési üzeme épít. A közel egymillió forintos költséggel épülő rendelőben a korszerű követelmények­nek megfelelő egészségügyi ellátásban részesítik majd a falu lakóit. tér fáinak kiirtását. Ezt a kö­rülményt Poroszlón és végig a Tisza mentén már tudják és megértik az emberek. Az ártéri földért busás kártalanítást nyújt az állam: a poroszlói „Novem­ber 7” Tsz közel háromezer hold földet kap Kétútközből, meg 26 millió forintot... — Nem is az ártéri föld izgat minket — mondja Tóth Mihály poroszlói tsz-elnök —, hanem a termelés szerkezetének megvál­toztatása, az Öntözés lehetősé­ge, a majdani hatalmas víztü­kör sokféle irányú hasznosítá­sa. Vízgazdálkodás, halászat. Társulást javasoltunk a halásza­ti szövetkezet vezetőivel együtt a felsőbb szerveknek, de még nincs határozott álláspont.., Sok most a kérdőjel a Tisza- parton, mint mindenütt, ahol ilyen óriási méretű változás zaj­lik, mint itt. Egészséges töpren­gés, a holnap sokirányú, felelő ségt ijes tervezése ez. pülés nyugati szélén, a va­sútvonalat átívelő felüljárón. Noha igaz: felüljáró az állo­más mellett is van. Szidják is az idősebbek ötvenlépcsős magasságáért, s a kisebb cso­magokat — amint képünkön látni — még gyermekkocsit gyermekestül is, meg bi­ciklit és sok egyebet cipel­nek keresztül rajta —, oda- vissza. Szidják, szidják, de hát mit lehet tenni? — Mit? — kérdezi vissza a vasútállomás főnöke. A miskolci MÁV Igazgatóság beruházásban még 1975-ig megkezdik egy korszerű aluljáró építését, amelyen lényegesen kényelmesebb, biztonságosabb körülmények között közlekedhetnek majd a „telepiek” és a „falusiak” a vasútvonal — alatt... Elfárad az ember a füzes­abonyi sétában. Hosszú idő­ben és távolságban egy­aránt. A látnivaló sem ke­vés: szép, korszerű üzletek, vendéglők, presszók. Különö­sen ízléses a nemrég épült „Zöldfa”. Amikor az ember belép, elfelejti a mellékut­cák békanyálas, rosszkeríté- ses képét, falusi nyugalmát. A járással együtt változik, gazdagodik a járási székhely is. Városiásodik. Ezt nem­csak Egerben is kedvelt iparcikküzletei, új gimnáziu­ma, posta mögötti bérháza, középületei jelzik, hanem a lassan kiépülő vízvezeték­hálózata, a gimnázium mel­lett tekintélyesen magasodó víztornya és főleg a leendő autószerviz közelében már ma is üzemelő — de még épülő — gyára is. És persze egy-egy olyan .városi gon­datlanság” is, mint a Petőfi és a Széchenyi utca sarkán látott, meg a kíváncsiskodó újságíró: szakadatlanul fo­lyik a víz az újdonsült víz­vezetéki közkifolyóból, ha kell, ha nem... — Változó, gazdagodó vi­dék. Ez jellemzi a füzesabo­nyi járást. Azt, hogy ez mennyire így van, az elmon­dottakon kívül jól szemlélte­ti az a nagyfokú építkezési kedv is, ami községeinkben megnyilvánul. A tervek sze­rint 1975-ig 640 családi ház felépülésére számítunk, s eb­ből 1971—72-ben már 400 lakás építését megkezdték. Főleg Kompolton, Poroszlón és Füzesabonyban mutatko­zik jelentős igény a beépí­tetlen telkek iránt. Mindez azt bizonyítja számunkra, hogy lakosságunk szereti e változó, szelíd alföldi tájat, biztosítva látja e vidéken a jelenét és a jövőjét.,. ! Az oldalt írta: FALUDI SÁNDOR 1 és MENTUSZ KAROLY Foto: TÓTH GIZELLA Tisza-parti töprengés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom