Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
HözépM leleteit Úron At abasári Bolt-tetőn ÁYpád-kori kolostor és templom maradványaira bukkantak a régészek. A feltárás során eddig egy XI. századi kápolna, — körülötte temetkezési helyekkel —, valamint szokatlan méretű, többször is átépített, bővített templomépület maradványai s nem megbolygatott sírokat fedő XIII—XIV. századi sírkövek kerültek elő. A leletek feldolgozása az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával tovább folytatódik. Képünk a feltárás egyik szakaszáról készült. (Foto: Kiss Béla) Több mint 25 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira Több mint 23 ezren jelent- kíztek a most érettségizőkés a korábban végzettek közül a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira. Megkezdődtek az előkészületek hazánk 62 felsőoktatási intézményében az idei felvételi vizsgákra, amelyek országosan — valamennyi tagozaton —, június 26-án kezdődnek, és az érvényben levő rendel- kazések szerint július 31-ig érnek véget. A hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatain 14 és fél ezer gólya kezdheti meg tanulmányait, közülük 0800-an egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. A műszaki egyetemek 2085, a különböző tudományegyetemek 2165, az orvostudományi egyetemek' 1240, az agráregyetemek 910,| a művészeti főiskolák 300, aj pedagógusképző intézmények' 3110, a műszaki, mezőgazda- j sági és gazdasági jellegű főis-j kólák együttvéve 4690 elsőévest vehetnek ftl. Évről évre visszatérő gond azonban, hogy egyes szaka-( szók, karok rendkívüli diva-j tösak: ezekre a túljelentkezés| sokszoros, míg másokon a ke-, retszámot is alig haladják meg. A Művelődésügyi Minisztériumban összegezték a külön-j böző tudományegyetemekre történt jelentkezéseket. Ebből kiderül, hogy többen meggon-] ciolatlanul töltötték ki a jelentkezési íveket. Országosan az egyik legdivatosabb szak a pszichológia, az idén mindössze 10 új elsősre van szüksége a népgazdaságnak, ezzel szemben 153-en pályázzák meg a helyeket, ami azt jelenti, hogy a túljelentkezés 15-szörös. Egészében véve a budapesti bölcsészkaron csaknem hétszeres, a debreceni és a pécsi bölcsészkaron pe- ji dig több mint háromszoros a túljelentkezés. Változatlanul divatosak a jogi fakultások] is: a jelentkezők arányához képest a fővárosban és Szegeden csak minden ötödik, Pécsett minden negyedik jelentkezőt tudnak majd felvenni. ' A jelentkezők szándékát tekintve Debrecenben a törté-| nelem, földrajz szak a sláger: tízszer annyian szeret-' nének beiratkozni. mint amennyire szükség van. Ugyanakkor feltűnő, hogy például Szegeden a kémia— fizika, Debrecenben pedig a matematika—ábrázoló geometria szakra nem jelentkeztek annyian, mint ahány hely van. Jelentős az érdeklődés a közgadász pálya iránt is: a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem 560 helyét 1724-en pályázzák meg, így minden harmadik jelentkezőt vehetnek majd fel az első évfolyamra. A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya a bölcsészettudományi karokra jelentkezők között 20—30 százalékos, a természettudományi karon 10—40 százalék, a jogi karokon pedig 27—32 százalék. A különböző tudomány- egyetemekre jelentkezők soraiban igen nagy arányban szerepelnek a lányok: arányuk 50—9 százalék között van. A Külkereskedelmi Főiskola idegennyelvi levelező szakán a jelentkezettek 93 százaléka, az ELTE bölcsészettudományi karán 70 százaléka, az ELTE természettudományi karának biológia—kémia szakán 90 százalék a női jelentkező. Ugyanakkor a szegedi fizika szakra egyáltalán nem jelent, kezett leónyhallgató. (MTI) Gárdonyi és a történelem Körséta a Heves megyei Pedagógiai Múzeum állandó kiállításán A közelmúltban nyitották meg a Heves megyei Pedagógiai Múzeum állandó kiállítását. Az anyagnak — nemes gesztusként — az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola adott otthont. Pedagógusberkekben igen várták ezt az ünnepélyes pillanatot. Érthető is, hiszen Eger a magyar iskola- és pedagógiatörténet egyik legjelentősebb központja volt majd másfél évszázada: sok olyan kezdeményezés látott itt napvilágot, amelyeket oktatók nemzedékei vallottak később magukénak. Mindehhez tegyük hozzá azt is, hogy Eger ma is neves tanműhelye a magyar közoktatásnak, pedagógusképzésnek. Mi sem természetesebb mint az, hogy jó érzékkel egybegyűjtve közkinccsé tegyük azt, amire méltán lehetünk büszkék. Őfelsége levelet ír Lényegében ezt a nem kis feladatot vállalták a pedagógiai múzeum első állandó kiállításának összeállítói. Hogy miként sikerült? Erről minden méltató szónál többet mond egy körséta. Erre invitáljuk most az olvasót. A látogatót vitrinek sora fogadja. Mindegyikben fényképek, történeti, irodalmi anyagiok, újságkivágások, tankönyvek, tanmenetek. Az elsőben egy levélre figyeltünk fel. I. Ferenc osztrák császár, magyar király írta 1828-ban Pyrker egri érseknek. A levél lényege: az uralkodó engedélyezi az első magyar tanítóképző intézet alapítását, s az ötletért jókívánságait tolmácsolja Eger érsekének. A kapuit 1828-ban nyitó intézmény 130 éven át képezte azokat a tanítókat, akik országszerte nemzedékek sorát oktatták a tudás elemi ismereteire. A Lyceum történetét, sokoldalú ok/ta tótevékeny séget mutatják be a következő vitrinek. Láthatunk itt ma már történeti értékű tanmeneteket, tankönyveket. Mennyi érdekességet rejtenek ezek a kiadványok mind az iskoia, mind a kultúrtör- ténész számára! Csak egy kuriózumot említsünk: az egyik vitrinben szerény kis kötet. A címe: Magyar verstan. A kiadás dátuma: 1842. Akkor írta ezt Makrav György, amikor Arany János még csak szárnyait bontogatta; amikor Petőfi megindult a halhatatlanság felé. Az embernek szinte kedve lenne felnyitni a zárt vitrint, s belelapozni ebbe a szak- irodalmi különlegességnek számító kötetbe. Irodalomtanárok számára legalább ennyire érdekes lenne böngészgetni Ihász Gábor 1852-ben megjelent magyar nyelvtanában, amelyet a százhúsz év előtti első és másodikos gimnazisták használtak tankönyvként. Történelemből — elégséges Az érdeklődő számára meglepetések sorát tartogatják a vitrinek, többek közt nagy Írónk, Gárdonyi Géza» tanítói oklevelével kapcsolatban. Megtudhatjuk az 1882- ben kiállított okmányból, hogy az Egri csillagok írója bármennyire furán hangzik ma — bizony hadilábon állt a történelemmel. Tanárai legalábbis így vélekedtek, amikor elégségesre minősítették tudását. Beleolvashatunk az írói pedagógiai munkásságát illusztráló szakcikkeibe. Egy-egy megállapítása ma is tökéletesen helytálló. Láthatjuk Gárdonyi — Ziegler Géza — sokak számára ismeretlen ifjúkori arcképét, s még néhány nemcsak pedagógiai, hanem irodalmi szempontból is frissnek nevezhető dokumentumot. Jói sikerült „összegezés” az a vitrin is, amelyben a pedagógiai egyesületek megyei történetét érzékeltetik a kiállítás rendezői. Az HARMAT ENDRE: Egy „tisztes üzletember" (11.) |§72. június 8., csütörtök Santello Genovese irodájában dolgozott annak idején, a hírhedt „családfő” ugyanis vezértársaihoz hasonló „tisztes úriember”, egy csomagolóvállalat tulajdonosa volt. Johnny egyszer szeretett volna szabad szombatot kérni a főnökétől, és úgy gondolta: éjszaka is bent marad, hogy előre elvégezhesse a szombatra eső munkát. Szobája a folyosó egyik végén volt, ] csak kis íróasztali lámpája ! égett, őt kívülről nem láthatták. Egyszer csak a kanyargó folyosó túlsó végéről kongó lépteket és égyéb, gyanús eredetű hangokat , hallott az 'éjszakai csendben. II Azt hitte, banditák járnak ott (tulajdonképpen igaza is volt), ezért lábújjhegyen a zaj irányába lopakodott. A főnök szobájában váratlan látvány tárult a szeme elé Genovese két „munkatársa” közreműködésével egy ismeretlen, véresre vert férfit faggatott. Néhány nap múlva Santello hamuszürke arccal fedez le fel az újságokban az éjszakai vendég fényképét, azzal az aláírással, hogy az illető — dúsgazdag üzletember — nyomatlanul eltűnt, ö már régebbi amerikai volt, mint Schuster, nem mert jelentést tenni. Amikor azonban később meghallotta, hogy Genovese külföldre szökött; és — ahogy mondták neki — az olasz rendőrség emel vádat ellene, felbátorodott és jelentkezett. Ahogy közelgett a visszahozott Genovese tárgyalása, az FBI tanult a múltból, és állandóan figyeltette Santelló*. Az eredmény tragikomikus volt: Santelíót őrangyalával együtt lőtték szitává. Yito visszaül Genovese tehát újra szabad volt, és gőzerővel bekapcsolódhatott g maffia életébe. Costello azonban már „bedolgozta” magát az átvett mánhattani „családba”, és esze ágában sem volt maga fele engedni a visszatértet. E? még Anastasia tündöklésekor történt. Ha aktodban ilyen problémája akadt az embernek, „Albert bácsihoz”, a Gyilkossági Részvénytársaság sokszor kipróbált vezetőjéhez fordult. Nem sokkal később Vito Genovese kocsiját géppisztolysorozat érte, a tulajdonos azonban vállsérüléssel megúszta a veszélyes kalandot. Ekkor határozta el, hogy ahogy teheti, visszaüt. Mint a Park Sheraton Hotelben történtek bizonyítják, döntését tett követte. A maffiában nagy vihart váltott ki Anastasia halála. A felzúdulás és a bizonytalaság olyan ragy volt, hogy a hires AI Capone-féle C-betűs jutalomosztogatás óta először hívták össze a Cosa Nostra főnökei gyülekezetét, a félelmetes nagytanácsot. 9 New York állambeli Appalachinbe testőreik és helyetteseik, az úgynevezett hadnagyok kíséretében egymás után érkeztek meg a „családfők”. Köztük egy még mindig család nélküli is, Vito Genovese. A vezérek akkor már tudták vagy legalábbis sejtették az Anaitasla-ayilkossájj hátiéanyag iránytűként kalauzolja a látogatót. Ilyen — elsősorban tájékoztató — értelemben illeti dicséret » gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás negyedszázados fejlődését - reprezentáló gyűjteményt is. Negyedszázad, villanásokban A főiskolai hallgatókat bi zonyára különösképp érdekli az oktatási intézményünk majd negyedszázados történetét feldolgozó sokszínű — fotókban, újságkivágásokban bővelkedő — anyag. Tabló örökíti meg az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola úttörő tanári karát. Azokat a hajdani fiatal oktatókal- nevelőket láthatjuk itt. akiknek legtöbbjét ma már szerte az országban ismerik, tisztelik tudományos sikereikért, nevelői érdemeikért. Az egyik vitrinben a főiskola tudományos életéből láthatunk ízelítőt. Megtudhatjuk, hogy a főiskola oktatói-nevelői 1962 és 1971 között 922 szakcikket belföldi, 45 tanulmányt külföldi folyóiratokban publikáltak. s413 népszerűsítő írásuk jelent meg a napilapok hasábjain. Érdemes meglátogatni ezt a két hónapig nyitva tartó kiállítást. Megéri, mert nemcsak a pedagógus, nemcsak a szakember számára nyújt nem mindennapi élményt, hanem a kultúrtörténet iránt érdeklődőknek is ígér nem kevés meglepetést. Jó tudni, hogy ez a gpmddal, hozzáértéssel összegyűjtött és tálalt anyag nemcsak rövid távra szóló, hanem alapja lesz a majdan megnyíló állandó pedagógiai múzeumnak, amely sokszínűén mutatja majd be a megye oktatás- és nevelésügyének sók évtizedes fejlődését. A bemutatkozás sikere bizonyítja: érdemes ezért munkálkodni, mert újabb és újszerű színfolttal gazdagodik művelődéstörténetünk. Pécsi István rét, és a dolog határozottan jót tett Genovese tekintélyének. Az appalachini döntés a maga nemében politikai mestermunka: „elvileg” éles szavakkal elítélik a szervezeten belüli véres torzsalkodást, ugyanakkor az egyik megüresedett New York-i család vezetését — Vito Ge- novesére bízzák. A maffia parancsára . -. Talán mondanunk sem kell, hogy a szicíliai maffia és a Cosa Nostra között az élet minden területén kiterjedő gyümölcsöző kapcsolat áll fenn. Hazánkban is bemutatták a „Maffia parancsára” című filmet, amely igaz történet nyomán készült, és reflektorfénnyel világítja meg az óceánon átívelő kapcsolatok egyik oldalát. A történet dióhéjban a következő: egy északolasz gyár igazgatója magához hívja egyik szicíliai származású, szülőfalujába hazakészülő művezetőjét. Megkéri, adjon át egy levelet és egy kis csomagot „régi kedves barátjának”, Don Felicének. A művezető el van ragadtatva. Hogyne, hiszen kettős megtiszteltetés érte. Egyrészt az igazgató bízta rá a levelet és a csomagot, másrészt, a címzett szülőfaluja nagyhatalmú földbirtokosa, akivel mindaddig, amíg el nem került Szicíliából, legfeljebb olyan kapcsolatban állt, hogy — rendszerint viszonzatlanul — messziről előre köszönt neki. Hazaérve, nem hitt az érzékszerveinek, milyen nyájasan iMgadja Don Felice és milyen gazdagon megvendégeli. Az meg már mindennek a teteje, hogy a földesúr hajnali vadászatra hívja meg. Emberünk a vállára kapta a puskát, és fütyörészve indult a találkozóhelyre a néptelen, hajnali utcán. Ott Don Felice közölte vele, hogy reméli, okosan viselkedik majd, ellenkező esetben kellemetlen következményekkel kellene számolnia. A művezető először egy bútorszállító teherautóban, majd — beszögezett ládában — egy repülőgépen találta magát. Mintegy hét órai repülés után egy kis repülőtéren, jól öltözött urak segítették ki a ládából, és egy gyönyörű luxuslakásba vitték. Tejbe-vajba fürösztötték, majd megmutattak neki egy rövid filmet. A filmen vaskos férfiú látható, arcát többször is megnézették a messziről jöttél. — Hát ezt kell megölnöd — mondták neki tárgyilagosan. A fiatalember minden ízében remegve végrehajtotta a parancsot. Aztán minden megismétlődött — vlsz- szafelé. Otthon Don Felice elégedetten köszöntötte, és megígérte, „gondot visel a családjára”. Felesége pedig büszkén és boldogan megkérdezte, kellemes volt-e Don Felice társaságában a megtisztelő vadászat. így végződik a film — és sok igaz történet. (Következik: A pénz a börtönben 4a férni
