Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

Rátflí? KOSSU1H 8.18 Kamarazene 9.00 A marxizmus személyiségeimet eie IV. 9.25 Nóták 10.05 Vidám krónika 10.35 Kamarazene 12.20 Ki nyer ma? 12.3h Melódiakoktél 13.40 Több tudás, ti bb termés 14.00 Kantáta 14.11 Régi magyar i’alok 14.35 Mozart: C-dw szimf. 15.15 Gogol: a Revi-or. R.-változat 16.40 Kórusművek 17.05 Könnyűzene 17.21 Brahms: 7. egy komoly ének 17 4: 0/0/1 18.07 ivep. <,ene 18 3* 1: laikusok fóruma 18 48 l enéről tíz percben 10.25 Az öttusábajnaksagról 10.31 Töltsön egy órát kedvenceivel 20.34 I cllini Az alvujáró. Kétf elv opera t2.1l$ könnyűzene 0.10 Éji zene 8 0b 8.50 9.03 9.30 12.30 12.33 12.43 13.03 18 10 18.40 19.2a 20.28 21.20 21.40 21.50 22.30 23.15 PETŐFI Daljátékokból Jegyzet Operafelv. A 04-05-07 jelenti Könnyűzenei híradó Schumann-kórusművek Miskolci stúdió R. Strauss: Symphonia domestica Kettőtől — hatig... Zenés délután Radióhangver senyékről Nótacsokor Tallós Endre emlékezete Hangjáték Rózsa Ferencről 1. rész Könnyűzene A mikro-tubullusokről Lili bárónő. Részi. Népi zene Petrovics: Jónás könyve, oratórium Kétszáz rizsfaj a egy gyűjtőnél Kása Pál, a Karcagi Rizshántoló Malom főmolnára, 10 évvel ezelőtt megkezdte a világon fellelhető rizsfajták gyűjtését, miközben jelentősen bővült is a szak­ismerete. Jelenleg egyik legjobb hazai szakembere a rizs­feldolgozásnak. Magyarország mint rizstermelő ország, jól hasznosítja a magas szakmai kulturáltsággal rendelkező karcagi rizsÁolnár egyedülálló ismereteit, aki állandóan el­lenőrzi a 200 fiolában elhelyezett rizsfajta színeződését. (MTI foto — Bereth Ferenc) Ki volt Medárd ? Franciaországban, a VT. században élt, Noyon, majd egyben Picardie püspöke és kormányzója volt, ö hono­sította meg hazájában az úgynevezett rózsaünnepélye­ket. Minden évben, június 8-án virágos felvonulást, karnevált rendeztek és nyil­vános ünnepség keretében tüntették ki a város Legeré­nyesebb hajadonót. A püs­pök halála után június 8-ra tették a névnapját a naptár­készítők. Nálunk más eseményt fűz­tek Medárdus napjához. Ha Medárd napján esik az eső, még negyven napig esős ma­rad az időjárás. „A Medár­dus napi esőről sokat tarta­nak a babonás, tudatlan em­berek”, írja az 179ö-han a Komáromban nyomtatott és kiadott ún. lexikon: „Histó­ria Dictionarium”, amelyet Mindszenti Sámuel fordított magyar nyelvre. — Megem­lékeznek e névről az etnog­ráfiai irodalomban is. Ügy emlegetik, mint az utolsó „fagyos szentet”. Ügy isme­rik, mint a szőlő és a gyü­mölcs védője. E napok idő­Kubikoszendülés Tárná mérem 65 évvel ezelőtt MAGYAR ! 9.00 ITV ; 10.30 Tv-ovl 1 17.45 Hírek 17.50 Nyugdíjasok műsora 18.20 Nyílt nap Gödöllőn 18.40 Téka ' 19.15 Esti mese ! 19.3u Tv-hlrad* jn.oo Ki mit tud? 22.1)0 Tv-híradó 2. POZSONYI # 30 A társadalom támasszal. I Tv-Játék 19,00 és 21.45 Tv-hfradó 19.25 Vili. nemzetközi pop-dallesztivál 22.15 A labdarúgás hírei THCZi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 és este 7 órakor Hello, Dolly! Színes, zenés kétrészes amerikai film (Dupla helyárak 1) EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Délután fél 4, fél 6 és fél 8 árakor Dolliik jön Színes, szinkronizált olasz bűnügyi íilmvigjáték EGRI KERT: Este 8 órakor e Szenzációvadászok 8 GYÖNGYÖSI PUSKIN: 8 Jöjjön el egy kávéra hozzánk^ (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Lövés a lángokból GYÖNGYÖSI KERT: Dajkamesék hölgyeknek HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Tigrlsszelidltő nő HATVANI KOSSUTH: A hölgy nem Iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, ^ csak . . . fecseg FÜZESABONY: A lovakat lelövik, ugye LŐRINCI: Stan és Pan meg a hölgyek tkU iliSTÜiT Egerben: 19 órától pénteki reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsl-^ linszky utcai rendelőben. (Tele-^ fon: íl-10). Rendelés gyermekek^ részére is. ^ Gyöngyösön: 19 órától péntek ^ reggel 7 óráig a Jókai utca 41. $ szám alatti rendelőben. (Tele-J fon: 17-27) $ ___ i O lvassa a Qltfuífiág,&t\ eppen 65 esztendővel ez­előtt, 1907. június 10-e előtti napokban a Tarnamérán dol­gozó földmunkások körében munkabérkövetelből eredő zendülés tört ki. Ebben az időben a sze­szélyes Tárná folyó szabályo­zási munkálatai folytak. A környékből s a messzi Haj­dú megyéből verbuválták össze a kubikosok népes ha­dát. 1907. június elején 250 új munkás érkezett Balmazúj­városból a Tamaszabályozási Társulat tarnamérai munka­helyére. A bérük rendkívül alacsony volt, de a nagy ín­ség és munkahiány mégis munkába állásra kényszerí­tette a népes munkáshadat. De a kubikosok körében már akadt egy ember, bizo­nyos Pokrócz Ferenc, aki már tisztában volt a mun­kásság szervezett összefogá­sának és sztrájkjának jelen­tőségével. Pokrócz felvilágosította ku­bikostársait munkabérük méltánytalanul alacsony vol­táról és annak duplájára va­ló emelését javasolta ne­kik. A munkások magukévá tették a jogos követelést és azt a Tamaszabályozási Társulat munkálatait Mérán vezető Károly Sándor elé terjesztették, — aki azonban azt rideg merevséggel eluta­sította. A KUBIKOSOK, követelé­sük elutasítása nyomán, ha­ladéktalanul megtagadták a munkát és sztrájkba álltak. A munkaadónak, a föld­munkások egy kisebb cso­portját, melyet éppen a kör­nyékről verbuvált, sikerült megnyernie magának. Ezek a szerencsétlen emberek ugyanis nem voltak tájé­kozódva a munkabérek fe­lől, és nyomorukban még a legalacsonyabb fizetséggel is beérték. Nem is sejtették, hogy öntudatlanul milyen kárt okoztak munkástársaik­nak, — nem utolsósorban maguknak. Károly Sándor úr ezt a csoportot nekiuszította a bö­szörményiek 250 főnyi mun­káscsapatának, melynek élén Pokrócz Ferenc állott. Az összetűzésből kemény öklű verekedés támadt a kubiko­sok táborában. A Tarnasza- bályozási Társulat egymás­nak uszította a földmunká­sok két csoportját, bízva az ősi latin közmondás hazug igazában: Osztd meg és ural­kodj! De közben már ment is az értesítés Heves mezővá­rosába, a csendőrségre. Var­ga Ferenc csendőr őrmester fegyveres kompániájával lo­vagolt a helyszínre, hogy az urak igaza mellett, kardlap­pal tegyen tanúbizonyságot. Találtam egy korabeli sajtó­tájékoztatást, mely szerint „a nagyobb bajt Varga Ferenc hevesi csendőr őrmester eré­lyes és tapintatos közbelé­pése már csírájában elfoj­totta.” Ügy hisszük, hogy nem kell sok fantázia ah­hoz, hogy magunk elé kép­zeljük a hevesi csendőrőrs nekivadult legényeinek „ERÉ­LYES ÉS TAPINTATOS KÖZBELÉPÉS”-é t. A csendőrattak után a bö­szörményiek, Pokrócz Feríenc vezetésével, ahogy jöttek, in­kább hazamentek, mintsem emberi munkájukat kizsige­relő aljasan alacsony bérért áruba bocsássák a legbecse­sebbet: emberi munkájukat. A TARNAMÉRAI kubikos­zendülés is élénken példáz­za, hogy milyen aljas esz­közökkel manipuláltak a ré­gi korok urai, ha a zsebük­ről és a proletárok béréről volt szó. — És szükséges er­re néhanapján emlékezni s emlékeztetni... Sugár István járása jó vagy rossz termés­re utal. Így vélekedik Bőd Péter is, mondván: „Medár- dot a szőlők patrónusának tartják a parasztok, mert az a költemény róla, hogy az ő (Medárd) szőlőjébe lopni menvén valami emberek, azok úgy megkötődtek ott láttatlanul, hogy míg Me­dárd el nem botsátotta, nem mehettek el. Azt is jövendö­lik, hogy ha Medárd napján eső lészen, harmintz napok alatt reá tart osztán az esős idő.” A hagyomány szerint e napon kezdődött az özönvíz, innen származik a negyven napos, feltétlenül a bibliá­ból vett adat. A közvéle­mény ma is negyven napot emleget. Említik, hogy ek­kor szokás a lent és a téli káposztát vetni-ültetni. S mit mond a tudomány? Budapesten 102, Egerben 100 éves a rendszeres meteo­rológiai megfigyelés. Az ada­tok a népies megfigyelésből két törvényszerűséget igazol­nak: a június eleji hőcsök­kenést s a júniusi bő eső­zést. Ezen időszak alatt 20 fok alá esik a napi közép- hőmérséklet. Egy-két hétig ilyen is marad az időjárás. Előidézője: Kelet-Európá ­ban, Nyugat-Ázsiában roha­mosan felmelegszik., a leve­gő. Következmenye ott 0 felszálló légáramlás és az alacsony légnyomás. Ez az állapot szívóhatást gyakorol az amúgy is rendszeresen haladó nyugati szelekre A hűvösebb óceáni légtömegek sok párával érkeznek. Chol- noky professzor ezt az idő­járási jelenséget európai monszuihnak nevezte. Ezt a június elejei törvényszerű hőcsökkenést és fokozódó esőzést a népi regula rit a, jellegzetes névnaphoz. Me­dárd napjához rögzítet te. De mint az évszázados meg­figyelések bizonyítják, nem szabad e jelenséget egyetlen naphoz kötni. Olykor egy­két héttel előbb, vagy ké­sőbb jelentkezhet. Reméljük, most már túl vagyunk raj­ta. Nálunk a haszon mellett kárt is okozhat. Akadályoz­za a június közepén megin­duló szőlővirágzást és per­metezést. S ha hosszúra nyúlik a csapadékos időjá­rás. gátolja a gabonafélék beérését is. Az esős időszak előidézheti a folyók áradá­sát is, amit a közvélemény „zöldár” néven emleget. Er­re szomorú példa volt 1970- ben hazánk keleti felében. (Zétényi) ~JyjjÍAÍÁ imk, jeÍM/ükJC Bélapátfalváról Hatvanból Bélapátfalva, s a hozzá tar­tozó községek, Bükkszent- márton és Mónosbél kom­munális ellátottságáról tár­gyalt legutóbbi ülésén a köz­ségi tanács. A beszámoló­ban megállapították, hogy a községpolitikai munka kö­vetkezetesen érvényesül a tanács munkájában. A la­kosság szükségleteit a lehe­tőséghez képest igyekeznek kielégíteni a helyi intézmé­nyeken keresztül. A kom­munális ellátottság a pénz­ügyi keretek biztosítása mellett állandóan növekszik. Megtárgyalta a tanácsülés, melyek a legközvetlenebb feladatok a kommunális be­ruházások között. Határoza­tot hoztak arra, hogy tel­kenként 400 forint egyszeri közműfejlesztési hozzájáru­lást vetnek ki. Emellett je­lentős összegű társadalmi munkára is számítanak. Az 1972-es tervek között szere­pel hozzájárulás a gyógy­szertár építéséhez, járdaépí­tés 100 000 forintos költség­gel, a villanyhálózat felújí­tása 50 ezer forintos költ­séggel. Központi keretből fedez­ték a Marx Károly utca út­felújítási munkáit, mintegy hatszáztízezer forintos költ­séggel. Molnár Gábor Nyugdíjasok klubja ala­kult meg Hatvanban a kö­zelmúltban. A Hazafias Népfront városi elnöksége, a Vöröskereszt és a Városi Művelődési Ház közösen hívta össze a városban élő nyugdíjasokat, hogy megvi­tassák a nyugdtjasklub létre­hozását, amelyet még a vá­lasztási jelölő gyűléseken kértek és javasoltak az ér­dekeltek. Hatvanban mint­egy négyezer nyugdíjas em­ber él. A klub alakuló gyű­lésén megválasztották az öt­tagú vezetőséget, titkárnak Kovács Károlyt, szervezőnek Heller Móricot. A nyugdíja­sok rendelkezésére áll n művelődési ház egyik helyi­sége, a hétfői napot kivéve. Itt szórakozhatnak, kártyáz­hatnak, rádiózhatnak, tévét nézhetnek az idős emberek. A későbbiekbn előadásokat is kívánnak szervezni az ér­deklődési köröknek megfe­lelően. A városi szervek már ígé­retet is tettek, hogy a nyug­díjasklub felszerelését bőví­tik. Szűcs Ferenc Gyöngyösről N. Sztanyilovszkij Szokványos történet Egyik szokványos hétköz­napon felültem a szokvá­nyos kék autóbuszra, és a szokott módon elindultam munkahelyemre... Minden ment a maga rendjén: ahogy felültem, a busz is indult. Ám egyszer csak hirtelen megállt. Látom: szemben ve­lünk tejcsárda. A vezetőnk, aki igen szimpatikus fiatal­ember, beszól a mikrofon­ba: — Elnézésüket kérem, csak pár pillanat! Megitta a tejfejadagját. — No, most már el is in­dultunk ... Megyünk is tovább. Ám egyszer csak újra megállunk. Látom: velünk szemben egy telefonautomata, előtte né­hány sorjgra váró ember. Vezetőnk, aki igen szim­patikus fiatalember, beszólt a mikrofonba: — Elnézésüket kérem, csak pár pillanat... Beállt a sorba. Felhívott valakit telefonon. Vissza­akasztotta a kagylót. Beült a volán mögé. — No, máris mehetünk to­vább ... És megyünk is. Ám egy­szer csak hirtelen megállunk. Látom: szemben velünk egy jeles hirdetőoszlop, tetején órával. Az óra körül fiata­lok, randira váró szerelme­sek ácsorognak, ideges­kednek, járnak le-fel. Ve­zetőnk, aki szimpatikus fia­talember, beszól a mikro­fonba: — Elnézésüket kérem, csak pár pillanat... Odament az óra alá. Várt. Idegeskedett. Végre megjött a kislány. összecsókolódz- tak. Beszélgettek. Szorongat­ták egymás kezét. Ismét ősz- szecsókolóztak. Búcsúztak. Pilótánk megint a volánnál. — No mehetünk tovább! És valóban továbbme­gyünk. Ám hirtelen meg­állunk. Látom: szemben ve­lünk egy felpántlikázott új ház. Kihallatszik a zene, az ének, az ablakban vidám emberek láthatók. Vezetőnk, i Befejeződött a pártoktatá­si év a Mátraalji Szénbá­nyák igazgatóságán. Az ok­tatás feladata és célja volt a párt gazdaságpolitikai ha­tározatainak megértetése, magyarázása, az ideológiai felvilágosító munka. A párt­oktatást hét csoportban szer­vezték meg az érdeklődés­nek megfelelően. Az igazgatóság dolgozói közül 136-an vettek részt a pártoktatásban. A jelentke­zőknek mintegy nyolcvan százaléka jelent meg rend­szeresen. Az oktatás során nagyon helyesen oldották meg a tanultak helyi té­mákra való konkretizálását. A felkészülés általában jő volt, s ennek eredménye­ként nagy volt a résztvevők aktivitása. A tapasztalatok alapján megállapították a pártoktatási év értékelése­kor, hogy az a célkitűzés­nek megfelelt. A jövő évi oktatás előkészítését már most megkezdik, hogy az az 1972—73-as évben még si­keresebb legyen. Tóth Lajos äMkMO 1972. június 8,, «sütött«* , aki igen szimpatikus fiatal ember, beszól a mikrofon ba: , — Elnézésüket kérem, csal pár pillanat... Bement a házba. Ott éne­kelnek, zajongnak, táncol­nak. Később összevereksze­nek, rendőrt hívnak. Helyű áll a rend. Folyik tovább c házi buli. Vezetőnk kijör. és beül a volán mögé: — No, mehetünk to­vább!. .. Megyünk tovább. Hirteler, megállunk. Látom, itt a pá­lyaudvar. Vezetőnk, az igen­igen szimpatikus fiatalem­ber, beszól a mikrofonba: — Elnézésüket, csak pár pillanatra ... Szabadságra megyek. Ezzel felült a vonatra, és elhúzott Szocsiba. Lesülve, még egészségesebben, még szimpatilcusabban érkezett vissza. 1 — No, mehetünk tovább... Munkahelyemről természe­tesen elkéstem, de ezt az égegyvilágon senki sem vet­te észre. _ Fordította; Sígér Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom