Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

I

Hétfő e»t/ külpolitikai kommentárunk

Angela szabad

HA' MASHONNÉT NEM, a televízióból sokan emlékeznek még a nehezen feledhető darabra, Reginald Rose „Tizenkét dühös ember” című játékára. A tizenkét dühös ember: egy amerikai esküdtszék tagsága. Ardarab arról szól, hogyan dönt, élet és halál felett, .egy ilyen testület. Nem tudjuk, ezúttal mi játszódott le a világtól elzárt teremben, amíg a tizenkét ember tizenhárom óra alatt meghozta Angela Davis felmentő döntését a kaliforniai San Jóséban. De annyi biztos, hogy a hét fehér nőből és öt fehér férfiből álló testület jól döntött, Igazságosan, döntött és határozatuk sokmíndermék és sokmindenkinek világraszóló diadala.

Mindenekelőtt természetesen a főszerplőé, az igazságtalanul oly hosszasan és oly fájdalmasan meghurcolt vádlotté, Angela Davisé, ezé a nagyszerű bátor emberé. A felmentés nyilvánvalóan az ő egyéni sorsa szempontjából sem közömbös: senkinek nem lehet mindegy, hogy annyi szenvedés után újabb tortúrák várnak-e rá, vagy szabadon, normális körülmények között végezheti munkáját, folytathatja harcát az ügyért, amire minden energiáját és — mint most látványosan bebizonyította —, akár életét is feltette.

DE A NÉGER kommunista polgárjogi harcos első felmentés utáni nyilatkozatából is azonnal kitűnik, hogy számára ebben az esetben sem csak, sőt nem is elsősorban az ő egyéni sorsa számított. Diadalát azonnal megosztotta mindazokkal, akik saját hazájában és szerte a világon mellé álltak, szavakkal és tettekkel küzdöttek a kiszabadításáért. Sokan voltak ilyenek Washingtontól San Fran- ciseóig és Budapesttől Űj-Delhiig és jó arra gondolni, hogy küzdelmük, küzdelmünk nem volt hiábavaló.

Ez nem valamilyen zsurnalisztikái fordulat, hanem a j teljes igazság. ;

A felmentés ugyanis nyilvánvalóan két, egymással szoros kölcsönhatásban levő tényező eredménye. Az egyik az, hogy az esküdtszék valóban ártatlannak találta Angélát, valamennyi, ellene felhozott konkrét vádpontban. De a másik tényező feltétlenül az, hogy az amerikai és a nemzetközi harcostársak olyan közhangulatot teremtettek, amely megkönnyítette az esküdteknek, hogy utat engedjenek az igazságnak.

Azok, akik ezt az ügyet annak idején gondosan megkomponálták, nyilvánvalóan politikai pert akartak, ha bűnügyi köntösben is. A bűnügyi köntös lehullt és megmaradt a tömény politikai per a vietnami háború döntő esztendejében, az amerikai elnökválasztások évében.

CSAK AZ ELŐJEL és az eredmény lett egészen más, mint ahogy a kiagyalók elképzelték.

Kína és Görögország nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít

Az európai közvélemény képviselői brüsszeli közgyűlésének felhívása

f PEKING-ATHEN:

F Pekingben és Athénben egy- f fdejűleg bejelentették, ‘ hogy

I a Kínai Népköztársaság és a ! jGörög Királyság nagyköveti ! szinten diplomáciai kapcso- j latot létesít.

i Az erről szóló közös közleményben a görög kormány elismerte, hogy a Kinai Népköztársaság kormánya, Kína

egyetlen törvényes kormánya, a kínai kormány pedig megerősítette, hogy Tajvan a Kínai Népköztársaság területének elidegeníthetetlen része, amit Görögország tudomásul vett. A két ország hat hónapon belül küldi el egymáshoz nagyköveteit.

BKÜ&SZEL'

Mi, az európai közvélemény képviselői közgyűlésének résztvevői — közgyűlésünk Brüsszelben 1972. június 2—5. között Európa valamennyi része és számos nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével zajlott le —, kontinensünk népeihez és kormányaihoz, összes társadalmi és politikai csoportosulásaihoz és mozgalmaihoz fordulunk.

Az Európában kialakult helyzet elemzése egyfelől lehetővé tette, hogy a feszültség enyhülésének útján a legutóbbi hónapokban elért jelentős sikereket konstatálhassuk, másfelől azonban felszínre hozta azokat a komoly akadályokat és azt a még mindig veszélyes ellenállást, amelyeket le kell küzdenünk.

Európa válaszú thoz ért — hangzik a felhívás egyebek közt. Mi nem engedjük meg, hogy az alig megszületett re- , mény csalódássá váljék. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez megfelel a haladás útján szabad és szuverén fejlődésre törekvő összes európai népek akaratának.

Egyetértőén a következő általános és alapvető elveket dolgoztuk ki, amelyekre —az ENSZ-alapokmány szellemében —, az európai biztonságnak épülnie keli:

— Lemondás az erőszak al- kalmazásáről és az erőszakkal való fenyegetésről;

— A fennálló határok sérthetetlensége;

— Be nem avatkozás a bel- ügyekbe;

— Valamennyi állam nemzeti függetlenségének és egyenjogúságának tiszteletben tartása;

— A kontinens valameny- nyi országa szuverenitásának és. területi integritásának tiszteletbe tartása;

— Tiszteletben , tartása a népek azon jogának, hogy akadálytalanul dönthessenek sorsuk felől;

— Békés egymás mellett élés és jószomszédi viszony az államok között.

Bármely enyhülési és leszerelési politikának ezeknek az élveknek a megvalósításaA nép akaratából

A DIFK megalakulásának évfordulója

M

a, június 6-án van a

harmadik évfordulója, hogy megalakult a Dél-Vtet- nami Ideiglenes Forradalmi Kormány (DIFK). Létrejötte, amely a dél-vietnami helyzet alakulásának szükségszerű következménye volt, új szakaszt jelentett az amerikai agresszorok ellen küzdő vietnami nép forradalmi mozgalmában. A DIFK megteremtésével állami szintre emelkedett a dél-vietnami nép szabadságharcának szervezése és a felszabadított területek ügyeinek intézése. Emellett természetesen igen fontos szerepet játszott és játszik a nemzetközi kapcsolatok megteremtésében, ki- szélesítésében, a dél-vietnami hazafiak érdekeinek nemzetközi képviseletében. A DIFK megalakulása azonnal és közvetlenül éreztette hatását a Vietnamról folyó párizsi tárgyalásokon.

Pontosan három évvel ezelőtt — a DIFK megalakulásával egy időben — a Midway amerikai repülőgép- anyahajón elvégezték az utolsó simításokat Nixon úgynevezett Vietnamizálási politikáján, amelynek lényege: megszervezni a vietnamiak vietnamiak ellen folyó háborúját, megerősíteni a Thieu- féle bábkormány hatalmát.

VTk rnnMem <g|g"!fEJ S

1972. június 6., kedd

így kívánták alátámasztani az Egyesült Államok neoko- lonialista politikáját egész Indokínában, s e közben — az amerikai nép elégedetlensége miatt — a lehetséges mértékben csökkenteni az amerikai katonák létszámát, vérveszteségét. Ennek a politikának a határidőnaplója szorosan összekapcsolódott az újraválasztásában reménykedő Ntxon választási határidőnaplójával.

A vietnamizálási politika keretében felfegyevereztek több mint egymillió katonát, kiképeztek főbb mint 200 ezer rendőrt, a lakosság áttelepítéséve'', vagy kiirtásával megpróbálták felszámolni a gyanús, vagy nem kormányhű települések lakosait. S e politika keretében követték el az agressziót Laosz, a fegyveres inváziót Kambodzsa, a terrorbombázások felújítását a VDK ellen. Ide tartozik — mint mindenre elszánt, kétségbeesett lépés — a VDK kikötőjének elak- násítása, az életet jelentő rizsföldek és öntöző gátrendszer bombázása.

De hiába minden erőlködés. Minden lakos mögé mégsem állíthatnak egy-egy katonát vagy rendőrt. (Mint kiderült, Thieu még katonáiban sem bízhat, hiszen napjainkban is egész egységek álltak át a népi erők oldalára.) A három évvel ezelőtt készült vietnamizálási terv összeomlott. Ennek legmeggyőzőbb bizonyítéka a hazafias népi erők mostani győzelmes offenzívája.

Az a terv viszont, amely a vietnami nép bevonásával, alapvető érdekeinek figyelembevételével készült,

amelynek képviselője ma a nagy tekintélynek örvendő DIFK, sikeresen halad a megvalósulás útján. E tervben foglalt célokat éppen a DIFK tavaly nyáron közzétett hétpontos javaslata tartalmazza. Ezek a célok megfelelnek a vietnami nép, az egész indokínai nép és a világ valamennyi békeszerető népe érdekelnek. A hétpontos javaslat első két pontja, amely a közvetlen katonai és politikai lépésekre vonatkozik, még az agresszór számára is tisztességes kiutat ajánl.

Részünkről, a Magyar Népköztársaság állampolgárai részéről nem ünnepélyes kijelentés az évfordulón, hogy minden erőnkkel továbbra is támogatjuk ezt a tervet. Kormányunk, pártünk és népünk a teljes győzelemig segíti a vietnami nép igazságos harcát. Győzelmük, ezerszer kiérdemelt békéjük, nemzeti egységük történelmi igazságszolgáltatás lesz egy olyan nép számára, amely évtizedeken át rendíthetetlen akarattal küzdött a gyarmatosítók és az idegen betolakodók agressziója ellen.

K. I,

ból kell kiindulnia, ami távlatilag elvezet a katonai-politikai csoportosulások megszüntetéséhez.

A közgyűlés megvizsgálta továbbá azokat az alapvető kérdéseket, amelyek megoldása sürgető —, minthogy az ezekre adandó válaszok meghatározzák jövőnket.

A közgyűlés résztvevői feltétel nélkül támogatják az európai értekezlet összehívását, az összes érdekelt államok egyenjogú részvétele alapján.

A közgyűlés résztvevői úgy vélik továbbá, hogy Európa békéjéhez és biztonságához nélkülözhetetlen a két német állam egyenjogú részvétele. Ugyanakkor azt tartják, elérkezett az ideje, hogy egyrészt mindazok az államok végérvényesen, nemzetközi jogilag elismerjék az NDK-t, amelyek ezt még nem tették meg, másrészt, hogy mindkét államot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

A közgyűlés részvevőinek véleménye szerint a bizton- - ság elszaldthatatlanul összefügg az együttműködés megszervezésével. Az európai közvélemény különböző áramlatainak hatékonyan támogatatok kell ezt az együttműködést.

Minthogy a közvélemény képviselőit nem kötik diplomáciai egyezmények, felvethetik és teljesen szabadon, egész szélességükben megvitathatják a legbonyolultabb és a jövő szempontjából legfontosabb problémákat. Ezt a szabadságot nem szabad alábecsülni. Az értekezlet részvevői azon a véleményen vannak, hogy az európai biztonság és együttműködés sikerei kedvező hatással lesznek azokra a népekre, arnelyek a fasizmus jármában szenvednek és küzdenek szabadságukért.

A különböző társadalmi eszmények összeütközéseinek, versengésének és harcának nem szabad az országok közötti „lélektani háborúba” torkollnia, mivel az ilyen harc károkat okoz a népek közötti viszonynak, bizalmatlanságot, gyűlölködést és félelmet szül.

Európa békéje és szellemi potenciáljának fejlődése függ attól, hogy a lakosság minden rétege és különösen az ifjúság a béke és a kölcsönös megbecsülés szellemében nevelkedjék. A közgyűlés részvevői ezért külön felhívásban fordulnak a televízió, a rádió és a sajtó dolgozóihoz. A tömegtájékoztatási eszközöket kizárólag a béke és a népek- közötti megértés érdekében szabad felhasználni.

A béke egyetemes és oszthatatlan. A közgyűlés részvevői meg vannak győződve arról, hogy a szilárd európai biztonság és a valóban békés viszonyok Európában — egyszersmind az egyetemes béke egyik legfontosabb eleme is. Meggyőződésünk továbbá, hogy az európai együttműködés kiépítésénél tekintetbe kell venni Európa felelősségét az egész világgal és különösen a fejlődő országokkal szemben.

★

A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul a közvélemény azon áramlatainak szélességét és sokrétűségét, amelyek már összehangolták erőfeszítéseiket az európai biztonság és együttműködés céljainak elérésére. Kifejezésre juttatja azt az óhaját, hogy ez az összehangolás állandóan bővüljön és ’ álljon nyitva mindazon erők számára, amelyek bele kívánnak kapcsolódni, í|

A közgyűlés végül arra § következtetésre jutott, hogy szilárd és állandó jellegét kell adnia azoknak a kapcsolatoknak, amelyeket az európai közvélemény különböző áramlataival már kialakított. Felhívja az európai biztonságért küzdő nemzeti csoportokat, köröket és szövetségeket, terjesszék a közgyűlés eszméjét. E célból rendelkezésükre 'bocsátják majd az első tervezetet, amely egy szakasza lesz az európai népek chartájia kidolgozásának. A közgyűlés felhívja továbbá őket, hogy eszméit testesítsék meg konkrét kezdeményezésekben, mozdítsák elő ezzel az európai népek mind szélesebb rétegeinek tömörítését.

A közgyűlés véleménye szerint folytatni és szélesíteni kell a kezdeményező bizottság tevékenységét, ezért úgy dönt, hogy át kell alakítani összekötő és koordinációs bizottsággá, amelyet megbíz azzal, hogy munkálkodjék a béke, a biztonság és az együttműködés céljainak megvalósításán, a jelen felhívásban meghatározott elveknek ‘ megfelelően.

A közgyűlés e felhívással, a benne foglalt valamennyi ajánlással összhangban, ünnepélyesen felhívja az összes európaiakat, Európa összes politikai és társadalmi erőit, egyesítsék erőfeszítéseiket, tegyék földrészünket a béke és a gyümölcsöző együttműködés kontinensévé.

Minden nép ezt várja és ezt akarja, de ez mától reális lehetőség is egyben, erőnkhöz mért lehetőség.

Rajtunk a sor, hogy diadalmas realitássá tegyük.

Tit©

Moszkvában

Mint a TASZSZ gyorshírben jelentette, hétfőn a déli órákban hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a JKSZ elnöke.

A jugoszláv és szovjet zászlókkal díszített Vnuko- vói repülőtéren Leonyid.. Brezsnyev, Nyikolaj Podgor- nij, Alekszej Koszigin és , más hivatalos személyiségek üdvözölték.

A repülőtéren a magas rangú vendég fogadására. díszőrség sorakozott fel a szovjet fegyveres erők három haderőneméből r gyalogosok, repülők, tengerészek. A zene-,. kar a jugoszláv és a szovjet himnuszt játszotta. A moszkvai dolgozók képviselői lelkes tapsokkal fogadták Joszip Broz Titót.

Leonyid Brezsnyev és Nyi- kotej Podgornij társaságában Tito a repülőtérről a Kremlben rendelkezésére bocsátott- szállására hajtott. A gépkocsisort motorkerékpárosok díszalakuiata kísérte. ,.

A moszkvai utcákat jugoszláv és szovjet zászlók díszítették. Szerb-horvát és orosz nyelvű transzparensek éltették a Szovjetunió és Jugoszlávia barátságát és együttműködését, a két ország népeinek testvéri barátságát. A szovjet főváros útvonalai mentén a moszkvaiak üdvözölték Tito elnököt.

Gromiko berlini útja

Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az NDK-beli Berlin- Schonefclpi repülőtérnek

ezekben a napokban gyakori vendégévé vált. Szombaton délelőtt a négyoldalú nyugat-berlini egyezmény aláírására érkezett ide, hogy a délutáni órákban már tovább induljon Hóimba, majd alig 24 óra múlva Erich Honeckernek, az NSZEP első titkárának meghívására hivatalos látogatásra ismét az NDK-ba repült.

Mint az NDK fővárosának politikai körei rámutatnak, e látogatás jelentőségét csak növeli, hogy Gromikónak a múlt héten is és ezen a most kezdődő héten is rendkívül zsúfolt programot kellett, illetve kell lebonyolítania Moszkvában. Nyilván ez az oka annak, hogy Gromiko az NDK-beli hivatalos látogatásra a vasárnapot is igénybe vette.

Nyugat-berlini hírforrások azt a tényt, hogy Gromiko Bonnból egyenesen az NDK fővárosába utazott, a Szovjetunió részéről az NDK iránti baráti gesztusként emelik ki. A demokratikus Berlinben ezzel kapcsolatban hangoztatják, hogy Moszkva és Bonn viszonyának normalizálása természetesen egy jottányival sem csökkenti a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió hagyományos barátságát, a proletár internacionalizmuson alapuló testvéri összefogását. Az NDK-ban csak üdvözlik és az európa) béke és biztonság szempontjából rendkívül örvendetesnek tartják, ha javulnak az NSZK-nak a Szovjetunióval, Len- gyelországgal és általában a szocialista országokkal való kapcsolatai.

A washingtoni „Transpo—72” nevű szállítási kiállításon lezuhant a légierő egy Thuti- derbird típusú sugárhajtású repülőgépe. Ez volt a harmadik, áldozatokat követelő bales»*

a kMttftás slStA

___ (Népújság telefotp — AP—MTIi

♦

1

L

ezuhant a kiállításon