Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

VVAAAAAAAAA^ Kedd esti külpolitikai kommentárunk A simiai csúcs '•ÜJ VÁROSNÉVVEL ismerkedik a nemzetközi köz­vélemény: az indiai Simla város nevével. Ez az Űj-Del- hitől nem egészen háromszáz kilométerre lévő helység nem földrajzi, gazdasági vagy éppen turisztikai, hanem politikai nevezetessége miatt lett egyik óráról a má­sikra közismert. Itt kerül sor ugyanis szerdán Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony és Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni köztársasági elnök világszerte nagy érdeklődéssel várt csúcstalálkozójára. Mindazok számba, akik nyomon követték a legutób­bi hónapok külpolitikai fejleményeit, nem meglepő ez a széles körű érdeklődés. Két hatalmas ázsiai ország tá­volabbi és közelebbi múltjának eseményei nyomán jött létre ez a tanácskozás és nem lehetetlen, hogy az ott hozott döntések hosszabb távon is éreztetik hatásukat összesen több mint hatszázmillió ember jövője szempont­jából. Ez sokmindentől függ, de nyugodtan kijelenthetjük: mindenekelőtt attól, mennyire hajlandó — és különböző okok miatt mennyire képes számot vetni a legutóbbi időkben kialakult realitásokkal á Pakisztáni Iszlám Köz­társaság ambiciózus Elnöke. NEM VÉLETLENÜK választottuk ketté azt, hogy Bhutto mennyire hajlandó és mennyire képes a relitá- sok útját járni. Már régebben számos jel mutatott arra, hogy a viszonylag fiatal, 45 esztendős államfő kezét nemcsak saját korlátái, hanem komoly bel- és külpoliti­kai körülmények is megkötik. Bhutto katonailag megvert, erkölcsileg és közigazga­tásilag szétzilált országot vett át egy korrupt, militarista rezsimtől. Nagy erőfeszítésekkel és nem is minden ered­mény híján próbált rendet teremteni a káoszban. Meg­nyirbálta a milliomos nábok hatalmát, igyekezett nor- malizálni országa külkapcsolatait. Ha tovább akar lép­ni, Simlában fenntartás nélkül el kell ismernie a térség új valóságát, beleértve a Kelet-Pakisztánból lett Bangla l.’esh-t. Erre moszkvai látogatása során bizonyos hajlan­dóságot mutatott. Ugyanakkor döntései nem mindig egy­értelműek és ezt a belső szélsőségesek, valamint pekingi 's washingtoni körök igyekeznek kihasználni. UTÓN SIMLÁBA Bhutto meglepően harcias szóla­mokat hangoztatott. Ha ez taktika belső és külső bírói­nak elhallgattatására, rendben van. De a simiai tárgyaló- asztalnál csak egyfajta hang vezethet eredményre: azé a politikusé, aki tanult a régmúlt és a közelmúlt esemé­nyeiből, aki megérti, hogy békét nem lehet homokra építeni, csak a valóság gránitalapjára. A Biztonsági Tanács elítélte az izraeli kalandorakciókat (Folytatás az 1. oldalról) jékozta tásügyi allamminisz­ter. Kérdésekre válaszolva a miniszter összegezte Egyip­tomnak a Libanont ért ag- reszióval kapcsolatos elvi ál­láspontját. E szerint a cionis­ta terjeszkedés nem csúpán déli és nyugati, hanem észa­ki irányú is. Érdemes emlé­kezni arra, hogy azon a tér­képen, amelyet a cionista mozgalom az 1919. évi párizsi bókeértekezlet elé terjesztett, Dél-Lihanon a majdani Izra­elhez tartozott. Izrael nem adja föl hódító szándékait, maga akarja betölteni a ha­talmi „vákuumot” amely az Ottoman birodalom bukása, majd a brit gyarmatok föl­adása után a közel-keleti gyarmatosítás és imperializ­mus szempontjából beállott. Számára teljesen mindegy, ml a pillanatnyi helyzet, ma ilyen ürügyet talál, holnap olyat, harmadnap megint mást. Ami Egyiptomot illeti a fentiek szellemében Kairó nem a palesztin mozgalmat, hanem egész Libanont, sőt — tágabb értelemben — az ag­resszió által fenyegetett, a cionista terjeszkedéssel szem­beszegülő arab világot védel­mezi. Ez a meggondolás ve­zeti mostani politikai lépé­seiben. Egyiptom palesztin politikájának lényege és ér­deme: a palesztinoknak nem Ljabb légitámadások a VDK ellen (Folytatás az 1. oldalról) a VDK gátrendszereire és öntözőmű-hálózatára mért csapások után hajtották vég­re — mutat rá a nyilatkozat. Ez arra vall, hogy az Egye­sült Államok a világ közvé­leményének határozott tilta­kozása ellenére, folytatja a VDK elleni háború eszkalá­cióját. Mint a nyilatkozat hangsúlyozza, ezek a cse­lekmények rendkívül súlyo­san sértik az ország szuve­renitását és biztonságát. A VDK kormánya erélye­sen elítéli az Egyesült Álla­mok bűnös hadi cselekmé­nyeit és határozottan köve­teli, hogy az Egyesült Álla­mok szüntesse be az észak­vietnami kikötők elaknásítá- sát, a légitámadásokat és mindazon egyéb cselekmé­nyeket, amelyek sértik a VDK szuverenitását és biz­tonságát. ★ SAIGON: Az amerikai B—52-es ne­hézbombázók kedden ismét Lanusse ígéretei A rgentínában — csak­úgy mint Latin-Ame- rika legtöbb országában — elég bizonytalan dolog bár­minemű jóslásba bocsátkoz­ni a politikai és gazdasági fejlődést illetően Régi mon­dás: minden megtörténhet és mindennek az ellenkezője is. Azért érdemes ezt elmon­dani,, mert — ha Lanusse tábornok, a jelenlegi elnök jövője sem jósolható meg — annyi bizonyos, hogy a mai helyzet élénken emlékeztet számos alapvető kérdésben az előző tábornok-elnök, Le- vingstone megbuktatása kö­rüli időszakra. Levingstone-t annak idején azért kénysze­rítették távozásra, me^j; szin­te pattanásig feszült helyze­tet teremtett gazdasági, el­sősorban pénzügy- és szoci­álpolitikai téren. Ha az elmúlt hónapok ese­ményeit vizsgáljuk, kiderül: bármilyen ügyesen manőve­rezik is Lanusse tábornok, a társadalmi konfliktusok kiéleződését neki sem sike­rült megakadályoznia. Ar­gentína legnagyobb vidéki városait Mendozát, San Jüant, Cordobát a sztrájk­hullámok öntik el. A tűrhe­tetlen létfeltételek ellen til­takozó népi megmozduláso­kat még katonaság bevetésé­vel sem lehetett eljjpjtani. Az argentínai FI AT-művek igazgatójának, Sallustrónak elrablása, majd kivégzése, a hadsereg „kemény” vonalá­nak képviselője. Juan Car­los Sanchez tábornok elleni halálos merénylet már közel vitte a belpolitikai helyze­tet a robbanáshoz. Lanusse vezetésével tavaly _ a puccs után meglepő gyor sasággal — fejlesztési tervet dolgoztak ki. A terv mm. június m, «erda a hazai tőkére támaszkodó, gyors gazdasági fejlődést, az ország pénzügyi helyzetének megszilárdítását, az infláció megfékezését ígérte. A terv nyilvánosságra hozatala óta eltelt egy év bebizonyította: legtöbb célkitűzése papíron maradt. Politikai téren sem koro­názza különösebb siker La­nusse tevékenységét. A tá­bornok a „nagy nemzeti egyetértés” — a Gran Acu- erdo programjával lépett fel. Sohasem tisztázták egészen pontosan, mit is jelent ez. A tábornok mindenesetre ün­nepélyesen — a peronistá­kat, radikálisokat és több más, demokratikus reformo­kat követelő kisebb párt képviselői előtt — ígérte meg: 1973 tavaszán válasz­tásokat tartanak Argentíná­ban. A bejelentés Lanusse hí­veit és ellenfeleit egyaránt meglepte. A tábornok válasz­tási ígérete ügyes sakkhú­zásnak bizonyult. Politikai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy tulajdonképpen még a parlamentarizmushoz való visszatérést mindenkor ellenző, hadseregnek is érde­kében áll, hogy a legfelsőbb vezetést polgári kezekbe jut­tassa. Nem mintha az argen­tin társadalom belső politi­kai erőviszonyai alapján egy polgári elnöknek több esélye lenne a hosszú évek során felhalmozódott csődtö­meg gyors eltakarítására. Ám a hadsereg helyzetét, a legfelsőbb tisztikar tekinté­lyét súlyosan aláássa azj év­ről évre húzódó gazdasági válság. A fegyveres erőket lejáratja a tömegek előtt a baloldal és kisebb mérték­ben valamennyi nem kor­mánypárti csoportosulás el­len alkalmazott erőszak, a terror. Nem véletlen, hogy Lanusse — finom formában — értésre adta: fel kell szá­molni a rendszer politikai el­lenfeleivel szemben alkalma­zott brutális módszereket, a kínzásokat és a gyilkosságo­kat. Helyzetét megszilárdítan­dó, Lanusse kapcsolatot ke­resett az 1955 óta száműze­tésben élő Peron volt ál­lamfővel. A Madridban élő agg politikust meglepte a tábornok ajánlata. Sem ő, sem a peronista vezetők jó része nem volt felkészülve erre. Peron korábban gyak­ran kifejezésre juttatta ha­zatérési szándékát, de a kö­rülmények sohasem kedvez­tek ennek. Lanusse húzása azonban kétes sikernek bizonyult. Kevesen hisznek a tábornok ama fogadkozásában, hogy nem akarja magát jelöltetni az elnökválasztáson. Peron és hívei éppen ezért csak taktikának tartják Lanusse közeledési kísérletét. A tisz­tikar egy része viszont ed­dig, s előreláthatólag a jövő­ben is a leghatározottabban ellenzi Peron visszatérését. A tábornok-elnök — kül­politikai síkon is „sokszínű” politikát folytat. Elődjével ellentétben feltétlenül USA- barát, az ország gazdasági fejlődéséhez nélkülözhetet­lennek tartja a külföldi, mindenekelőtt az amerikai tőke bevonását. Találkozott ugyanakkor Allende chilei elnökkel és ugyanerre ké­szül a haladó perui rendszer vezetőivel is. A z ország gazdasági helyzetének romlá­sát, a szociális ellentétek mélyülését azonban aligha tartóztatják fel ezek a takti­kai lépések. Argentína devi­zális függősége súlyosbo­dott, és az infláció a koráb­biakat meghaladó mérték­ben növekszik. A baloldal képviselői, a kommunisták, a szakszervezeti mozgalom ve­zetői úgy vélik: Lanusse sok tekintetben differenciáltabb politikát folytat elődjeinél, de ő sem képes kiutat talál­ni az argentin társadalmat behálózó gazdasági, politikai válságból, Győri Sándor szőnyegbombázásokat haj­tottak végre a dél-vietnami felszabadító fegyveres erők Hűé körzetében létesített ál­lásai és a demilitarizált öve­zettől délre fekvő, felszaba­dított területek ellen. A sző­nyegbombázások sorozata múlt szerdán kezdődött és azóta csak az éjszakai órák­ban szünetel. Kedden 31 hullámban tá­madtak a gépek, hullámon­ként három-három B—52- essel, amelyek mindegyike 30 tonna bombaterhet szál­lít. A kedden ledobott rob­banóanyag 2790 tonna volt. Múlt szerda óta a Dél-Vi­etnam északi részén fekvő két felszabadított tarto­mányra több mint 15 000 tonna bombát dobtak le. ★ HANOI: Hanoi felett a légvédelem öt, Vinh Phu felett egy bombázót semmisített meg. Ezzel már 3697-re emelke­dett a VDK légiterében le­lőtt amerikai repülőgépek száma. Jean Thoraval, az AFP hanoi tudósítója szállodai szobájának ablakából látta, amint a légvédelem két gé­pet lelőtt. Mindkettőt föld­levegő rakéták találták el és zuhanásuk szabad szemmel is látható volt. Röviddel a két amerikai vadászbombá­zó pusztulása után mintegy húsz Phantom jelent meg a hanoi égbolton, két alak­zatban, egymással szembe közeledve és a francia tudósí­tó becslése szerint hozzáve­tőlegesen 30 bombát szórtak le a katonai célpontot sem­miképpen nem jelentő Kim Lien külvárosra. Ezek közül semmisítette meg a rakéta­légvédelem és a kézi fegyve­rekkel felszerelt polgárőrség a további három gépet. Mint a VNA jelenti, több pilótát élve foglyul ejtet­tek. Libanonban, Szíriában, Ku- waitban, vagy másutt a he­lyük, hanem saját hazájuk­ban, Palesztinádban, Egyip­tom azért harcol, hogy ér­vényre jusson a palesztin népnek hazájára formált jo­ga, hogy ez a nép ne szám­űzetésben, hanem saját hazá­jában éljen. Egy más jellegű kérdésre válaszolva El-Zajjat elmond­ta, hogy Szudán és Egyiptom között vannak ugyan problé­mák, de ezek „családon belü­liek”, jellegüket a két ország és nép testvéri viszonya ha­tározza meg. Zajjat közölte: az egyipto­mi kormány megelégedéssel fogadta a Biztonsági Tanács határozatát, amely elítéli Iz­rael Libanon elleni agresszív cselekményeit. Egyiptom to­vábbra is fenn tartja a kap­csolatot a legmagasabb szin­ten az arab államfőkkel, hogy biztosítsa az arab országok egységes akcióit nemzetközi szinten Libanon szuverenitá­sának megvédése érdekében. Gandhi““ Bhutto csúcstalálkozó Kedden reggel Űj-Delhiből Simlába repült Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asz- szony. Ebben az Űj-Delhitől 280 kilométerei északra fek­vő indiai városban találkozik ma Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnökkel, akivel a két ország közötti kapcsola­tokról tárgyal. Az AFP francia hírügy­nökség az indiai—pakisztáni csúcstalálkozóval kapcsolat­ban úgy értesült, hogy való­színűleg rövidesen helyreál­lítják a diplomáciai kapcso­latokat a két ország között. Ezek 1971. decemberében sza­kadtak meg, közvetlenül az India és Pakisztán között ki­robbant fegyveres konfliktus kezdete után. A csúcstalálkozó előrelát­hatólag szerdán délután kez­dődik meg. A SEATO zárt ülése Ausztráliai Canberrában megkezdődött a SEATO nevű tá­madó tömörülés konferenciája. Képünkön: Douglas-Home (baloldalt) angol és Rogers amerikai külügyminiszter a meg­nyitó ünnepségen. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) A SEATO az Egyesült Ál­lamok által szervezett és fi­nanszírozott dél-kelet-ázsiai paktum 17. miniszteri ta­nácsülésének keddi nyilvá­nos megnyitó ülése után a tagországok küldöttségei zárt ülést tartottak. A két és fél órás zárt ülésről kedden este a kato­nai szervezet szóvivője tá­jékoztatta az újságírókat. El­mondotta, a küldöttek álta­lános nyilatkozatokban te­kintették át a SEATO ér­dekszféráján belül történt eseményeket. Rogers, amerikai külügy­miniszter — a szóvivő sze­Lefelé lebeg” a font 99 LONDON: A font „lebegtetésének” pénteki bejelentése óta a londoni jegybank kedden először bonyolított le valu­taügyleteket és a font ster­ling rögtön „lefelé lebegett”, nyitáskor még 2,52 dollárra' jegyezték, délben 2,48-cal, ami négy és fél százalékos effektiv leértékelődést jelen­tett, délutánra pedig már öt százalékkal ért kevesebbet a font sterling a dollárhoz képest, mint a múlt csütör­tökön. A font sterling a dolláron kívül a többi tőkés valutá­hoz képest is leértékelődött. A zűrzavar miatt az angol utazási irodák vezetői rend­kívüli tanácskozást tartottak és kedd délutánra bejelen­tették, hogy 3 és fél száza­lékkal növelik a társasuta­zások árát. A londoni értéktőzsde is a valutaválságnak megfelelő izgalmi állapotban volt és a bányarészvénvek-árfolya. mokat leszámítva, jelentősen csökkent az értékapapírok ára. A kormánypapírok zu­hanásszerűen veszítettek ér- tékákba. _ Az angol alsóház keddi ülésén az ellenzék hevesen támadta a kormány pénz­ügyi politikáját. A font „le­begtetéséről” csütörtökön vi­tát rendez az angol parla­ment. rint — a zárt ajtók mögött tartott ülésen újból az Egye­sült Államok támogatásáról biztosította a katonai szer­vezet tagországait, s meg­nyugtatta őket afelől, hogy az Egyesült Államok „to­vábbra is a térségben ma­rad”. Az amerikai diplomá­cia vezetője ezenkívül rész- ' letesen beszámolt Nixon el­nök moszkvai és pekingi tárgyalásairól. Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter a viet­nami probléma tárgyalásos megoldását sürgette. A vietnami probléma ren­dezésére Home ismét az 1954. évi genfi konferencia gépezetének működésbe ho­zását javasolta. Egyébként a SEATO szó­vivőjének tájékoztatása sze­rint a kedd; zárt ülésen központi helyet foglalt el a vietnami háború kérdése. A SEATO 17. miniszteri tanácsülésének résztvevői szerdán további két zárt ülést tartanak. A záróközle- ' ményt szerdán este hozzák nyilvánosságra. IRA-tűzszünet Az IRA ideiglenes szárnya által meghirdetett tűzszünet hétfő éjféli határideje nem hozta meg a várt fegyver­nyugvást, de Belfastban azt remélik, hogy ez csak átme­neti zűrzavar. Az esti órák­ban lelőttek egy katonát, az­után katolikus és protestáns fiatalok összetűztek, és az IRA provói „szétlőtték” az incidenst: tízen megsebesül­tek, egyikük állapota súlyos. Kilenc perccel éjfél előtt tíz lövést adtak le egy balfastl katonai őrállásra. Egy perc­cel a határidő lejárta élőt' bomba robbant egy belfasti templomnál és két katonát megsebesített. Éjfél előtt há­rom perccel rálőttek egy ka­tonai autóra, és a gépkocsi egyik utasa meghalt, ő volt a 102. megölt angol katona az észak-írországi erőszakos cselekmények történetében. Közvetlenül éjfél után még mindig folyt a lövöldözés és negyed egykor merényletet hajtottak végre a műszaki egyetem egyik épülete ellen. Az incidensre több magya­rázat lehetséges: a gerillák be akarják bizonyítani az angol kormánynak, hogy to­vábbra is jól el vannak lát­va fegyverrel, és szervezeti felánítér"'1: érintetlen. Egy másik magyarázat szeriül „a provók” az utolsó pillana­tig le akarják kötni az an­gol hadsereget, hogy elrejt­hessék f^srvereikek *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom